Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-30 / 257. szám

KISPOSTA? Ismerd meg Baranyát! A mohácsi veszedelem Mátyás király halála után zuhanásszerű hanyatlás kö­szöntött hazánkra, de megál­lapítására sem Ulászló, sem II. Lajos nem tett komoly Intézkedést. A nagyurak nem tűrtek maguk felett erős ki­rályi hatalmúit, sőt megsemmi­sítették az állandó hadsereget. Együtt járt vele a banderiális honvédő rendszer hanyatlása is. A városi zsoldoscsapatok még gyengék voltak, a harctól elszokott köznemesség katonai értéke is alászállt. A végek megerősítésével és újjászerve­zésével senki sem törődöf. Pedig már 1525 novemberétől egyre szállingóztak a szultán hadbakészülődésének hírei. 1526. április elején, midőn a szultán Konstantinápolyból útrakelt, a magyar seregnek még nyoma sem volt. E négy hónap még a legnagyobb siet­ségben is éppen hogy elég lett volna a déli várak rendbe­hozásához, őrség, ágyú, élelem megszerzéséhez, a bandériu­mok beérkezéséhez, zsoldosok fogadásához és külföldi se­gítség felhajtásához. Ehelyett véget nem érő tanácskozás, veszekedés, halogatás, félelem pénzsóvárság lett úrrá az or­szágban. A török hadsereg létszámára vonatkozóan nagyon is eltérők e vélemények; így háromszáz- ezer jól fel fegyverzett harcos­ról és háromszáz ágyúról is olvashatunk. Álljon előttünk néhány megbízható adat Ko­csi bej török írótól, aki a XVI. század utolsó negyedé­ben írta: Kuméliai alajet 40 ezer, az anatóliai pedig 17 ezer főt állít ki. A kivonuló katonaság tehát 57 ezer, a ká- num kiszabása szerint. A zsoldos csapatok állománya 22 ezer harcos, a végbeli irre- guláris sereg 50 ezer. Tehát a fegyverfogható török katona­ság létszáma legfeljebb 130 ezer volt. A másfélezer km- es úton harcképtelenné vált a sereg 25 százaléka. Mire Mo­hácsra ért a török, harcok köz­ben újabb 10 százalékkal apadt a létszáma; így a fő­hadsereg száma mindössze 54—55 ezerre tehető. Leghite­lesebbek B rodarics adatai, aki megmenekült a végzetes csatából. Ha a török 300 ágyú- \-al rendelkezett volna is, mégsem szabad túlzott fontos- • Ságot tulajdonítani ennek, mert a tengelyig merülő Dráva— Bzáva-vidéki utakon csak a 3 és 6 fontos ágyúkat vonultat­hatta fel a hét és fél kilomé­ter hosszú menetoszlop. A könnyebb ágyúk pedig abban az időben még nem játszottak azerepet. A török hadsereg felvonulá­sa négy hónopig tartott. Szu- fejmán szultán naplója szerint 032. redseh havának 11. nap­ján (1526 ápr. 23.) indult Konstantin "molyból. Hadtört*1- ' :zek egyöntetű Vélemény - gy a védelem »zetvezés késlekedő ma­gyarságnak ki kellett volna használnia a déli határok ter­mészetadta védelmi lehetősé­geit a Szávát, a Drávát és a Dunát. 1526. július elején ele­sett Nándorfehérvár (mai Belgrád), így a szávai termé­szetes akadály kihasználatla­nul került az ellenség kezére. Az urak nemtörődömségét mi sem mutatja jobban, hogy augusztus 8-án sem volt még összesen 6 ezer ember Tomory és Petényi táborában. Végre, amikor Szulejmán már előké­születet tett a drávai átkelés­re, akkor indult el Tomory 5 ezer lovassal, de elkésett s az átkelést már nem akadályoz­hatta meg. Tehát ez a védeke­zési lehetőség is odalett. Így Tomorynak „már más válasz­tása nem maradt, mint nyílt csatában megütközni”. Némi eltérés látszik a magyar for­rások után írt munka és Szulejmán naplója között; ugyanis Szulejmán szerint augusztus 19-én készült el a 199 méter hosszú és másfél m széles drávai török hajóhíd, és az átvonuló ellenséggel meg­ütköztek a magyarok (tehát Tomory előőrsei). A balparti hídfő megszállása után mégis­csak vissza kellett vonulnia Baranyavár irányában. fom-> ryék azonban nem adták fel a reményt, mert augusztus 20. és 26. között nagy csatározá­sok voltak a Dráva és a Kara- sica között. A Karasica át­járóit mindenáron védeni igyekvő Tomory ék 10 ezer törököt vertek szét ezen a területen. Az átjáró, s vele a legutolsó természetes akadá­lyon alapuló erődvonal mégis elveszett, mert a király visz- szarendelte Tomoryt egész csa­patával együtt Mohácsra. Ilyen előzmények után üldö­zött meg a maroknyi magyar sereg augusztus 29-én Mo­hácsnál, melyet korábban csak tábornak és gyülekezőhely­nek szántak. Nem volt két­séges a szultán győzelme; az idő folyamán sokat vitatott mohácsi csatatér — a Sátor­helytől északra levő egykori templomrom környéke — egyik oldalról sem védhető. A közel­múltban megindult csatatéri ásatás már eddig is kétségte­lenül bebizonyította a végzetes harc színterét. II. Lajos király Móré Fülöp pécsi püspök mohácsi kastélyá­ban töltötte utolsó éjszakáját, s innen ment ki a végzetes ütközetbe, amelyben az egész magyar hadsereg és a király is elpusztult. Másfél órai küz­delem után a magyar sereg teljesen megsemmisült. Meg­halt 22 ezer vitéz, 28 zászlós­úr, 7 főpap, 500 köznemes — köztük a király, Tomory Pál fővezér, Móré Fülöp pécsi püspök is. II. Lajos király haláláról eltérő vélemények vannak. Általánosan közismert az a felfogás, mely szerint mene­külés közben a megáradt Csele patakba fulladt. Más források szerint gyilkosság áldozata lett. A király holttestét ugyanis 1526. október 19-én ásott sír­ban találták meg, jó 10—12 km-re a csatahelytől — állí­tólag cseh kard ejtette három sebbel. Szerémi György, II. Lajos udvari káplánja Bátára helyezi a gyilkosság színterét, ahonnan „Csele” faluhoz viszik és lámpafénynél temetik el.” A csatában résztvett Bro- darics István, Sárfy Ferenc győri prefektus levele alapján írta le II. Lajos király tete­meinek feltárását. Sárfy ugyanis János király megbí­zásából II. Lajos egykori szol­gájával, Czettricz Ultikkal kutatott a csatában eltűnt király után, akik azt ásott sírban találták meg, több holt­testet pedig kilométerekkel távolabb a mocsár iszapjában. A siklósi vár úrnője, Kanizsai Dorottya — akinek mostoha­fia, Perényi Ferenc várad! püspök, Tömöri egyik had­vezére is meghalt a csatában — temettette el a gyászos üt­közet halottait nagy, közös sírokba, de egyetlen szóval sem emlékezett a király felis­meréséről, akit pedig szemé­lyesen is jól ismert. Tehát a „nagy temetés” napján már nem volt a holttest a csata színhelyén. A most folyó ásatás eddig két tömegsírt tárt fel. Az igen értékes leleteit nagyban hozzá­segítenek majd a mohácsi vész körüli történelmünk mélyre­hatóbb és részletesebb meg­ismeréséhez. Kovács András tanár Úttörők a vezető* és küldött- választó KlSZ-gyűlésen Az Egyetem utcai ált. isko­la két úttörőcsapatát, a 226- os számú Kállai Éva és a 4958-as számú Mező Imre út­törőcsapatot már hosszabb idő óta a Vegyesipari Válla­lat patronálja. Ennek a vál­lalatnak a KISZ-szervezete sokat segített az úttörőcsapat megalakulásában és munká­jában. Nincs olyan úttörő- megmozdulás az iskolában, melyen a Vegyesipari Válla­lat KISZ-szervezeténefc kül­döttei ne vennének részt. A két úttörőcsapat a sok támogatást és segítséget akar ta (meghálálni azáltal, hogy a Vegyesipari Vállalat KISZ- szervezetének október 14-én tartott vezetőségi- és küldött választó taggyűlésén képvi­seltette magát. Úttörőcsapataink meleg szeretettel és virágcsokorral köszöntötték az újonnan meg választott üzemi KlSZ-szer- vezet vezetőit és küldötteit, fudosiias Auanyeirui Október 23-án a Békegalamb kisdobosok mesedélutánt tar­tottak, s levetítettek néhány mesefilmet is. A mesedélután­ra 60 úttörő és kisdobos jött össze. A műsor mindenkinek nagyon tetszett. A 4725. sz. Kulich Gyula úttörőcsapat krónikása: Savanya Erzsébet Abaliget November 7 megünneplésére készülnek Sző éden A múlt bét egyik délutánján őrsi gyűlést tartottunk. A gyűlésen megbeszéltük, hogyan ünnepeljük meg november he­tedikét. Kiosztottuk a pajtá­soknak a verseket, s éneket is tanulunk erre az alkalomra. A leányőrs tagjai vállalták, hogy közösen megtisz Aják a szov­jet hősök sírját. Vállalásukat máris teljesítették. A fiúk összegyűjtik a koszorúhoz szűk séges zöld ágakat, a lányok pedig megfonják a koszorút és elkészítik a virágcsokrokat. Amikor elérkezik az ünnepély napja, kimegyünk a temetőbe és szavalatokkal, énekekkel tarkított ünnepi műsor mellett megkoszorúzzuk a hősök sír­ját, hogy ezzel is kifejezzük az irántuk érzett szeretetűnket és hálánkat. Vaszner Györgyi Szőkéd Hz úttörő ahol tód segít! Délutánként sem hal ki a pellérdl iskolaudvar, olyan né­pes, mint akárcsak délelőtt, Űj épület emelkedik az udva­ron nemsdkára: a műszaki ok­tatáshoz szükséges műhelyte­rem, amelynek az építését már megkezdték. Társadalmi munkában húz­zák majd fel a falakat. Szabad­idejükben az úttörők is itt dol­goznak a kőművesek melletti Vizet, habarcsot hordanak, tég­lát adogatnak kézhez. A paj­tások csoportokban dolgoznaki minden csoport egy órát dol­gozik, így nem megy a társa­dalmi munka a tanulás rová­sára, Metzing Éva Pellérd Mit törléüt az első tanítási nap óta ? Az iskolai munka mellett az úttörő élet is megindult Kapó-a székesén. Megszerveztük az őr­söket, a ml őrsünk a Barátság nevet vette fel. Az úttörőfog- lalkozásokon, sokszínű élet fo­lyik, sok kellemes délutánt töltöttünk már együtt. A mun­kákból is jelentősen kivesszük a részünket. Segítettünk a ter­melőszövetkezetnek, s rendbe- tettük az iskolánkat, hogy részt vehessünk az iskolák kö­zött folyó tisztasági verseny­ben. Most készülnek a házi sportversenyekre és a Járás! kézilabda versenyre. Horváth Elvira Kaposszekcső, Szülők és nevelők fóruma Neveljünk derék, becsületes embereket gyermexeinkbol! ín. Szoktatással és példával még olyan gyermeknél is nagy eredményeket érhetünk el, akiben nincs igazi nagy tehet­ség. Ennek legjobb eszköze ha elismerjük a gyermek teljesít­ményét, erőfeszítését, méltá­nyoljuk szorgalmát, kitartását, megdicsérjük. A gyermek erre mindennél jobban vágyik, s erre szüksége van. Miből erednek a serdülők­nél előforduló bajok és hibák? Legtöbb bajt, hibát, tévedést, súlyos bonyodalmat a család­ban meglévő belső ellentétek okozzák. Például: ellentét a szülők között, túlszigorú az apa, vagy engedékeny, takar­gató az anya, iszákosak, vesze­kedősek a szülők. Mi a szülők és a nevelők feladata a serdülő korúak ne­velésénél? Fontos, hogy az egyes jelenségeket helyesen Ítéljük meg, úgy értékeljük azokat, ahogy azt a serdülők életkora megkívánja. A neve­lők célkitűzése: a tanulók családjának, otthonának, kö­rülményeinek megismerése. Ezért vezessünk tanulóinkról egyéni feljegyzéseket. Megfi­gyeléseink központjában a tanulás, a magatartás, a pá­lyaválasztás problémái áll­janak. Az iskolában, diákott­honban tapasztalt jelenségek okait keressük a családban, vizsgáljuk meg milyen ráha­tások érték a tanulót, milyen körülmények között élt, mie­lőtt iskolánkba került. Csak ennek alapján érthetjük meg tanulóink egyéniségét, maga­tartásbeli sajátosságait. A barátságnak a barátkozás- nak nagy hatása van a serdü­lők fejlődésére. A felnőttek életében is komoly szerepet tölt be a barátság s hasonló­képpen a gyerekeknél is. Ha valami hiba adódik a gyer­mekkel, azonnal nézzük meg kivel barátkozik, kivel tölti szabadidejét. Konfliktusok esetén sohasem hagyhatjuk figyelmen kívül a gyermek baráti környezetét. Az esetek többségében értékes, jóirányú a barátság. A gyerekek együtt tanulhatnak, sportolhatnak, együtt járhatnak moziba, szín­házba, múzeumba, fejleszthe­tik egymás intelligenciáját. A barátok még a pályaválasztás­ban is segítségére vannak egy­másnak. Olyan erkölcsi tulaj­donságok, mint hűség, áldo­zatkészség, megbízhatóság, em­bertársakkal szemben tanúsí­tott bizalom, és kímélet, éppen a baráti kapcsolatok ápolásá­val fejlődnek ki a fiatalokban. Éppen ezért sem szülő, sem pedagógus számára nem lehet közömbös, hogy a rájuk bízott gyermek kivel barátkozik, kinek a barátságát becsüli sokra, milyen társaságban érzi jól magát. Nagyon igaz gyer­mekeink esetében is a köz­mondás, mely szerint madarat tolláról, embert barátjáról le­het megismerni. Sok szülő óvja gyermekét a barátoktól. Ez sok esetben le­het indokolt, de lehet hátrá­nyos is, mert gyermekeinket esetleg a reáható legjobb pél­dáktól zárjuk el. Sok szülő dicsekszik azzal, hogy nem hagyja gyermekét senkivel sem barátkozni. Ez komoly hiba. Nem az a baj, hogy a I gyermek barátkozik, hanem ha hozzá nem illő barátokat szerez magának. A barátság létrejöttét nem lehet felülről irányítani, spon­tán kell kialakulnia. Bár a gyermek dönti el végső soron, hogy kivel barátkozik, de ta­nácsot adhatunk neki. Meg­győzéssel, okos rábeszéléssel, végsősorban tiltással is útját állhatjuk egy rossz barátság­nak. Ha egy gyermeknek nincse­nek barátai, vagy túl könnyen szakít meg egy-egy barátságot, állhatatlan természetre követ­keztethetünk. A barátságban Több kisgyermekes mama nevé­ben Íródik ez a levél. Eddig nem tudtunk kérdésünkre feleletet kapni. Szeretnénk magyarázatot kapni arra, hogy milyen pedagó­giai elvek alapján tanítják az óvodákban jóreggelt, Jónapot és vlszo* mekeinket. Ezzel a köszönéssel Udvözlik a mai óvodásgyerekek az óvónőket, a felnőtteket, és szüleiket is — fel­téve ha azok ezt megengedik. Meg­értjük, hogy az úttörők úttörő­köszöntést használnak az iskolá­ban, a középiskolás diákok pedig Jónapot-ot köszönnek, de furcsá­nak találjuk hogy egy hároméves kisgyerek úgy búcsúzzék egy hat­van éves bácsitól, hogy viszontlá­tásra. Kérdezzük: a kezétcsókolom ta­lán kispolgári csökevény? Szerin­tünk mindenesetre sokkal szeb­ben hangzik ez a köszönés gyerek­szájból, s ettől még lehet gyer­mekeinkből majdan a szocialista megmutatkozik a serdülő jel­leme, ezért a fiatalok közt lét­rejött barátságok vonzó em­beri tulajdonságokat kifejező megnyilatkozások. Az igaz barátságok legszebb példái nagy költőink és a munkás- mozgalom nagyjainak barát­sága tárja elénk, például Arany és Petőfi, Marx és Engels, Klára Zetkin és Rosa Luxemburg barátsága. Minden esetben fel kell fi­gyelnünk. ha baráti elkülönü­lést, klikkesedést veszünk észre. A klikkeknél túlhajtott közös érdek az összefűző. Alakulhatnak ilyen klikkek táncra, „lányozásra”, fiúzásra”, sportra, de megalakulhat a jó tanulók klikkje is. Ez utóbbi szellemi elitgőgöt szül és ez igen ellenszenves tulaj­donság. Bár a klikk ellenszen­ves a közösség számára, egy­ben mégis vonzó: imponál a klikk tagjainak magabiztos fölénye, rutinosnak látszó élet­stílusa s főleg a nagy titok­zatosság, ami szándékaikat körülveszi. Van viszonylag ár­tatlan klikk is, például ser­dülő lányok rajongása egy filmszínészért. A klikkek fel­számolásában a nevelőkre vár elsődleges feladat. Különösen a diákotthonokban kell ügyelni a klikkesedésre, s kell ügye­sen tapintatosan felszámolni azokat. B. N.-né (Folytatjuk) társadalomnak hasznos és megbe­csült tagja. Kisgyermekes mamák. • * A levél állításainak egy részé­vel szerkesztőségünk nem ért egyet. A kisgyermekes mamák le­velét ezért vitára bocsátjuk: dönt­sék el a Családi Napló olvasói, hogy mennyiben van igazuk. A Dunántúli Napló Családi Napló mellékletében hasonló címmel megjelenő cikkre rea­gálva örömömnek adok kifeje­zést. Magam is foglalkoztam már ezzel a kérdéssel s mon­danom sem kell, hogy "az olva­sók nagy táborában is álta­lános tetszést aratott. Szolgáltató vállalataink figyelmébe ! Engedjék csekken belizetni a fogyasztói dijakat! A dolgozó nőknek igen sok gondot okoz minden hónap elején a víz, gáz, és áramszám­lák kiegyenlítése. Nem azért* mintha ezek kifizetésére nem maradna pénz a családi költ­ségvetés elkészültével. Az ok sokkal egyszerűbb: a díjakat díjbeszedők gyűjtik és a szol­gáltató vállalatok nem látják el befizetési csekkel a fogyasz­tókat. Azok a családok, ahol az asszony is üzemben, hivatal­ban dolgozik — sokszor csak keserves utánjárással tudják rendezni egy-egy számlájukat. A házfelügyelő rendszerint nem fogadja el a pénzt, a szomszédokat sem lehet örö­kösen számláink kifizettetésé­vel terhelni. Miért volna meg­valósíthatatlan a dolgozó nők nagyon régi kérése, mely sze­rint a szolgáltató vállalatok kívánságra csekkekkel lát­nák el a fogyasztókat? Az Állami Biztosító Vállalat, a Képcsarnok Vállalat és sok más Vállalat eredményesen alkalmazza ezt a módszert,- amely nagyonis elképzelhető lenne a Gázművek, az Áram­szolgáltató és a Vízművek esetében is! Egyes helyeken ügyesen megoldották a díj­beszedők a munkát: este ke­resik fel a családokat. De minden dolgozó családhoz nem jutnak el este! Nem marad más: adják ki a szolgáltató vállalatok a szükséges csek­keket, szabják meg a befize­tési határidőt, amely után alkalmazhatják szokásos szankcióikat (áramkikapcsolási stb.). örülnénk, ha a dolgozó nők kérésére mielőbb reagálnának az említett vállalatok. Bízunk abban, hogy a kérés teljesíté­sével lehetővé teszik a díjak csekken való befizetését a ezzel a nők háztartási gond­jainak könnyítését. Szerintem helyes lenne, ha az iskolák szülői értekezletén is foglalkoznának ezzel a kér­déssel. s többször folytatnának őszinte beszélgetést diákok éa tanárok az osztályfőnöki órák keretében, Pápay Jenő . Hogyan köszönjenek a gyermekek ?* Öltöztessük szépen, tisztán, egyszerűen diáklányainkat!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom