Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-26 / 253. szám

L 1960. OKTOBER 26. NAPLÓ 5 Fél évszázad távlatából Elsárgult hírlapok, megfa­kult jegyzőkönyvek őrzik a múlt emlékeit. Pécs szabad ki­rályi város történetében szá­mos dokumentum a „Ferenc- józsefi idők” gyászos korsza­kát' vetíti elénk. Munkásnyo­mor, kibírhatatlan drágaság és a kétkezi dolgozók kizsák­mányolása. A századelejl „úri világban” a munkásosztálynak csak a lebecsülés, jogfosztás és a — nélkülözés jutott... 1910-ben például egy jóérzé­sű városi törvényhatósági bi­zottsági tag — Szabó József — kénytelen volt nyilvános ülé­sen felelősségre vonni a vá­rost a pécsi szegényház tűrhe­tetlen állapotai miatt. „Ha az urak nem tudnák — mondotta —, hát én felvilágosítom önö­ket arról, hogy a városi sze­gényház ápoltjai koplalnak!... Langyos vizet kapnak ebédre leves helyett és ebben a lan­gyos vízben 70 személy részé­re mindössze 7 liter bab fő!... Megennék az urak otthon az ilyen ételt?” S amikor Birisitz Géza „városatya” védelmébe vette a szegényház vezetőjét és így replikázott: „Aki sze­gényházban élvezi a város vendégszeretetét, az nem élhet úgy. mint a Nádorban, a Ha­jóban vagy a Vadászkürtben!” — a képviselőtestület többi tagja egyhangúlag magáévá tette az érvelést és leszavazta az interpelláló Szabó Józsefet. Következő bejelentését, hogy: „Van-e tudomása a tisztelt törvényhatóságnak, hogy a szegényházban sertéseket hiz­lalnak a város pénzén, az ápoI> tak önellátására, de azok a szerencsétlenek soha nem lát­nak egy deka zsírt sem be­lőle?” — a jelenlévő bizott­sági tagok néma hallgatással fogadták, de feleletet sem a polgármester, sem a „szociális" ügyosztály vezetője nem adott e nyílt kérdésre. Döbbenetes évforduló Az 1910. év ősze fájdalmas szenzációval" is szolgált: szeptember 11-én Mohácson Schlapp Péter 35 éves malom- munkás gyanús tünetek között megbetegedett. Állapota csak­hamar válságosra fordult, és néhány nap múlva meghalt. A tisztiorvosi hivatal elren­delte a boncolást, amely „ázsiai kolerát” állapított meg a halál okául. — A következő napon Lőcs községben özvegy Székely Andrásné 40 éves pos­tamesternő betegedett meg ha­sonló tünetek között és 24 óra múlva kiszenvedett, három kis árvát hagyva maga után... Most már feltartóztathatatla­nul szedte áldozatait a rettfl­Bemutatták Londonban o Virradat című magyar filmet London. (MTI) Az Angol— Magyar Baráti Társaság októ­ber 24-én Hammer moziban bemutatta a Virrad című ma­gyar filmet. A közönség nagy tetszéssel fogadta a bemutatót. netes járvány a megyében. Mohácson kívül Dunaszekcső- ről, Darázsból, Kölkedről, Lánycsókról jelentettek kole- rás megbetegedéseket. Nagy- nyárád községben Is felütötte fejét a ragály, s a halottak száma napról napra szaporo­dott. A mohácsi járásban há­rom hét alatt 71-re emelke­dett a járványkórházban ápol­tak létszáma, s e betegek kö­zül 42 elhalálozás történt. A járvány fő fészke kétségkívül Mohács és a mohácsi járás te­rülete volt. A postaigazgatóság csomagkorlátozási rendeletet léptetett életbe, a mohácsi és baranyavári Járásokban pedig „humánus okokból" azonnali hatállyal beszüntették az adó­szedést ... A belügyi kormány megbízásából dr. Kasper Ká­roly egészségügyi felügyelő Mohácsra érkezett, aki — mint az országos bakteorológiai osz­tály vezetője — különféle óvintézkedéseket rendelt el. A minisztérium kiküldöttjét dr. Johann Béla vármegyei tiszti főorvos kísérte el hiva­talos útjára. Az egészségügyi felügyelő Intézkedésére betil­tották az országos vásárok és búcsúk megtartását az egész megyében. Pécs város rendőr- főkapitánya elrendelte a leg­szigorúbb idegen-ellenőrzést. Csakis az léphetett a város te­rületére, aki tisztiorvosi bizo­nyítvánnyal igazolta, hogy fért tőzésmentes. Az Iskolákat be­zárták, színielőadásokat, ösz- szejöveteleket nem tartottak — valóságos páni félelemben élt egész Baranya megye... Az újságok naponta közöl­ték a koleragyanús megbetege­detteknek és az elhaltaknak neveit. „A második mohácsi vész” címmel vezércikkben számolt be a Pécsi Napló a döbbenetes helyzetről. A jár­ványkórházban már nem akadt hely az újabb és újabb bete­gek befogadására. A kolera a szegényebb népréteg, a mun­kásosztály köréből szedte tö­meges áldozatait, mert a gyen­gén tápláltság kevésbé tud el­lenállni e fertőző betegségnek. Amikor a félelem, a tömeg- hisztéria már tetőpontjára há­gott, szerencsére vége szakadt a járványnak is Október 14-én — fél évszázada éppen! — az egészségügyi fel­ügyelő jelentette Budapestre, a kormány elnökének, hogy megszűnt a koleraveszély Ba­ranyában! Október 15-én feloldották a különböző tiltó rendelkezése­ket és a megyében mindenütt — Mohácson is — újból meg­kezdődtek a tanítások az isko­lákban. A megszokott, normális élet csakhamar helyreállt. Pécs, ez az eleven, lüktető, életrevaló és kedélyes város talált önma­gára leghamarább. A Nemzeti Színház már a következő hét­re bemutatót hirdetett, s a la­pok közérdekű hirdetményei között az önkéntes Tűzoltó Egyesület táncvigalma, a Gyermekvédő Egyesület tea­délutánja és a Nőegylet báli meghívója szerepelt... Herczegb Kálmán Gyémántkoronájú fúrógép Nem újdonság a DK 9-es, már négy hónapja a komlói széntröszthöz került, de csak a közelmúltban kezdték alkal­mazni. Száz méter mély. 80— 200 milliméter átmérőjű lyukat is fúrhatnak vele. A gépet kutatófúrásoknál használják. Eddig főként Nüs­se—Gräffe fúrógépet alkalmaz­tak. Nem mindenütt vált be, az is előfordult, hogy öt méteres fúrási távolságon 30 koronát kellett cserélni. Ez igen drága mulatságnak bizo­nyult, mert a hozzávaló vidia ára 600—700 forintot tesz ki. A DK 9-es fúrógépnél gyé­mántkoronát használnak. Noha a gyémántkorona körülbelül 22-ezerese a vidia árának, mé­gis olcsóbb, mert több száz mé tért ps lehet vele fúrni, koro­nacsere nélkül. A balesetvédelemért Rántani való csirke — polietilén tasakosban A város lakosságának hússal való jobb ellátása érdekében, a Pécs-Szigetl Élelmiszerkeres kedelmi Vállalat új kezdemé­nyezéssel lepi meg a vásárló közönséget. A vállalat megál­lapodást kötött a Budafoki Baromfiértékesítő Vállalattal. A megállapodás értelmében rövidesen megjelenik a polie­tilén tasakokba kiszerelt, ki­váló minőségű rántani való csir ke, mégpedig részenkénti da­rabolásban. A „tasakos csirké­ket“ a vállalat Kórház téri, a Bem utcai húsboltjaiban, to­vábbá a Rákóczi úti, a Bem utcai, a Jókai téri, valamint az új-mecsekaljai önkiszolgáló boltjaiban hozzák majd forga­lomba. liztositsuk a jövő szakmunkásainak alapos képzését1!. — Egy iskolareformmal kapcsolatos vita tanulságai A Mecseki Földtani Kutatő- fürrt Vellalat keres S fő esztergályos szakmunkást azonnali fel­vételre. Jelentkezés a válla­lat központjában. Komid, Koseuth L. u. I. tzám. 749 Szép számmal jöttek össze az elmúlt napokban a Pécsi 500-as MTH Intézet nevelői és szakoktatói, hogy megvitassák oktatásügyünk továbbfejleszté­sének irányelveit. Lengvárl István igazgató bevezető elő­adása behatóan ismertette ok­tatásügyünk helyzetét a felsza­badulás előtt és után. Jó hangulat, őszinteség, nagy felelősségérzet és a párt Iránti bizalom jellemezte a felszóla­lásokat. Szinte mindegyik az­zal kezdte, hogy helyesli az új iskolareform bevezetését... — Az általános helyesléssel azon­ban nem elégedtek meg. ha­nem bátran és nyíltan elmon­dották, a szakmunkásképzés jelenlegi problémáit és igen sok értékes javaslatot is tettek Elmondották azt például, hogy az általános iskolákból főleg közepes és elégséges ren­dű tanulók mennek az MTH iskolákba szakmát tanulni. A jelenlegi gyakorlati képzésre fordított idő nem elegendő a szakma alapos elsajátítására, figyelembe véve a fokozott kö­vetelményeket. A szakoktatók szakmai és pedagógiai tovább­képzése nincs megszervezve. Jelenleg nincs olyan intéz­mény, amelynek kizárólagos feladata lenne a szakoktatók megfelelő szakmai, pedagógiai és politikai képzése. A jelenle­gi tanműhelyek (néhány kivé­telével) nem elég korszerűek és csak nehezen tudják ellát­ni az ipari tanulók megfelelő szakmai oktatását. Javaslataik zöme a jobb szakmunkásképzés megvalósí­tását segítette elő. Arra kérik az ált. iskolákat, hogy végzős tanulóik közül a jobbakat is irányítsák az MTH-iskolákba. Természetesen igen fontos ezen a téren a szülők alapos felvi­lágosítása is! Szervezzék meg az ált. iskolá­sok tanulmányi sétáját vagy kirándulását az MTH-intéze- tekbe. Kérésük az. hogy a szak­munkások megnyugtató kép­zése érdekében illetékes szer­vek hallgassák meg a gyakor­lati szakemberek, szakoktatók stb. véleményét, javaslatait mielőtt a törvényt elfogadják. A vita legfőbb tanulsága az, hogy oktatási rendszerünk to­vábbfejlesztésének ügye társa­dalmi üggyé vált. A leendő szakmunkások világnézeti és erkölcsi neveléséről kevés szó esett a vita során. Bátor szó- kimondásuk és egy sor meg­szívlelendő javaslatuk azt bi­zonyítja, hogy szívügyüknek tekintik az épülő szocialista társadalom „aranykezű mes­tereinek” alapos kiképzését. K ét baleset történt évek­kel ezelőtt a Pécsi Kokszműveknél. Az egyik kö­vetkezménye kézcsonkulás, a másiké halál volt... Mindkét baleset azért következett be, mert hiányosak voltak a mun­kásvédelmi berendezések, de közrejátszott az Is, hogy a bal­esetet szenvedettek nem tar­tották be a védelmi szabályo­kat. Azóta sokat fejlődött a Kokszművek. Az elmúlt évek­ben helyezték üzembe a nagy gáztartályt és az új generátor­telepet. Működik már a Bisc- hoff-kéntelenítő. s új létesít­mény a fenolos szivattyúház is. A 2 súlyos balesetből okul­va, az új létesítmények már úgy léptek be a termelésbe, hogy üzembehelyezésük előtt alaposan felülvizsgálták azo­kat munkásvédelmi szempont­ból is az arra illetékesek. A Szakszervezetek Megyei Taná­csának munkásvédelmi meg­bízottja rendszeresen ellenőr­zi az üzemet, s egy-egy áta- adásnál ő is megjelenik, akár­csak a Vegyiipari Dolgozók Szakszervezetének képviselője és az üzemi szakszervezeti munkásvédelmi megbízott. A felülvizsgálatban résztvesz ve­lük az üzemi orvos és több, hozzáértő szakember. Az így alakult bizottság hibákra vo­natkozó észrevételeit még az üzemeltetés megkezdése előtt figyelembe veszik, s pótolják a hiányosságokat, kijavítják a hibákat. A z üzemi szakszervezeti ” bizottság nagyon komoly feladatnak tekinti a munkás­védelmet. A munkavédelmi kiskönyvtár kötetei szinte köz­kézen forognak a bizottság tag jai között. Rózsavölgyi József 6zb-titkár asztalán mindig ta­lálható ezekből néhány kötet. Ezekből merítik azoknak a balesetvédelmi előadásoknak a tartalmát, amelyeket kétheten­ként tartanak a különböző üzemrészekben, az érdekelték kötelező részvételével. Az elő­adásokat nem követi vita. az eddigi gyakorlat szerint min­Mágocsra jön Kodály Zoltán Azonnali belépésre 1 fd tervező-konstruktőrt, I fő géplakatos szakmunkást keret a KISGÉPGYÁRTÓ és Autó-Motor Javító vállalat. Szigetvár. OtlUAlteéget al­kalmaztatás esetén térítünk. ISO Ünnepi hangveraenyre készül a mágocsl földmüvesszövetkezet énekkara. Az idén öt éve annak, hogy a több évtizedes múltra visz- szateklntő kórust a földműves- szövetkezet újra életre keltette. A Jubileum alkalmából kérték meg a legnagyobb élő magyar zene­szerzőt, Kodály Zoltánt arra, hogy nevet adjon a kórusnak. Kodály Zoltán a november 13-án megtar­tandó névadó-ünnepségre szemé­lyesen eljön, A hangversenyen a mohácsi földmű vess zövetkezet szimfonikus zenekara le részt vesz. Béke-aktívaülés Pécsett A Hazafias Népfront megyei Bizottsága október 26-án, szer­dán délelőtt 10 órakor béke aktíva-ülést rendez Pécsett a Hazafias Népfront Janus Pan­nonius utca 11. szám alatt lé­vő székházéban. Az ülésen mintegy 200—250 béke-akti­vista vesz részt a megyéből, részint pedig Pécsről. A béke-alktivaiilés elő­adója: dr. Hajdú Gyula pro­fesszor, a Nemzetközi Jogász Szövetség elnöke lesz. Dr. Hajdú Gyula elvtárs, az idő­szerű külpolitikai kérdések­ről, a nemzetközi helyzetről tart előadást. Az előadás után az aktivisták visszatérve mun­kahelyükre, béke-gyűléseket, valamint csoportos beszélgeté­seket tartanak és dolgozó tár­saikat részletesen tájékoztatják a pécsi béke-aktivaértekezle- ten hallottakról LACIKA ES GYURIKA A Baranya megyei tpítőanyag- ipart ES dunaNiio kenői üzemében és mohácsi dunai folyamkavics *8 HOMOK vagunba rakva és tengelyen való szállítással kapható. A megrendelés: Baranya megyei tpítősnysglpsri ES. pécs. Alkotmány u. 77. gs. •lé küldendő. 7S« A BECEZÉST persze egyál­talán nem érdemli meg se Laci, se Gyuri. Inkább a „va- gánynövendék“-tttulus jár ne­kik. Mert lopnak, csavarog­nak .,. Laci 12, Gyuri 8 éves. Egy iskolába járnak, ott haver­kodtak össze. A nagy haverko­dásnak aztán itt a rendőrségi szoba a vége. Pityeregve állnak egymás mellett. Előttük a parketten két Mák, a Mákok tartalma kiszórva. A „szajré": névtáb­lák, rézcsapok, különböző ke­rékpáralkatrészek, kisebb szer­számok ■ •. A vagány a Laci. Gyuri csak úgy melléje sodródott, « mint idősebbet „tiszteli". Ha Laci meggodolta magát, nem ment iskolába, hanem a kisállamán, a nagyállomás melleti utcák lakóházait szemlélgette. A „szemlére" mindig elkísérte Gyuri is. Ami megtetszett ne kik, azt elvittékr ha tudták. Lakatokat feszítettek le, ke­rékpárokról leszerelték, ami leszerelhető. Az nem mondha­tó, hogy nagy dolgokat loptak, de — loptak, Laci — hazudik. Semmit nem ismer be, ha pedig a kér­dések már nagyon szorítják — elsírja magát. Nem először van már itt a rendőrségen... Időnként visszatérő „ven­dég". Gyuri az őszintébb, — Mit tagadod, ha már úgy­is tudják — mondja és cérna­vékony hangján hosszú vála­szokat ad a kérdésekre, bőven meséli el a történteket. A két gyermeket — a rendőr hozta be. SZÜLEIK kinn a folyosón várakoznak, Gyurinak az édes anyja, Lacinak az édesapja Jött el. — Nem pártolom én kérem a fiamat — mondja Laci édes­apja, Nem érdemli meg. Rendes embernek látszik, nagyon fel van háborodva fia viselkedésén. — Csak szidják meg kérem, mert én úgyis hiába beszélek neki. Amikor megtudtam ezt az efjész dolgot, elhihetik, hogy jól elvertem. De mindig nem üthetem, Hogy honnan örököl­te ezt a természetet? Kérem, segítsenek ezen a gyereken. Talán, ha intézetbe adnánk Gyuri édesanyja sírva pa­naszkodik. — Nem volt ezzel a gyerek­kel ilyen probléma — mondja. — Csak mióta a Lacival ba­rátkozik ,,, A nyomozó feláll a székről, odamegy a két gyerek elé. — Na, moot mit csináljunk veletek? — kérdi és megigazít­ja Laci ruháját, kezével simo­gatja Gyuri makrancos Haj­fürtjeit. A két gyerek nagy, kerek szemekkel nézi a „bd­i csit". — Nem csinálok máskor ilyent — mondja halkan Gyu­ri. GYURI ÉDESANYJA feláll, búcsúzik, aztán kézenfogva el­vezeti a fiát. Amikor kimen­nek a szobából, a folyosóról visszahal latszik az anya hang ja, amint pirongatja Gyurit „Te, ha még egyszer meglátlak a Lacival barátkozni, hát, A nyomozó a telefonhoz lép, tárcsáz. Igen... 12 éves... el kel lene helyezni gyermekotthon ba.. még lehet rajta segite ni... Laci gyermekotthonba kerül Kis vagány — nem lehet ma­gára bízni, mert ahogy az ap­ja mondja, „valahogy a véré­ben van a csavargás". A nyomozó cigarettára gyújt, aztán kinyitja a szoba folyosóra nyíló ajtaját s beszó Htja a következő „ügyfelet"... GARAY FERENC den oktatási év végén „vissza­kérdeznek”. így ellenőrzik, hogy ki mennyit szívott magá­ba a balesetmegelőzési előírá­sokból. Talán helyes lenne, ha a „visszakérdezést" gyakorib­bá tennék, ez feltétlenül ja­vítaná az oktatás eredményes­ségét. A balasetvédelem úgyszól­ván központi kérdés a Koksz­műveknél. A műhelyek havi TMK tervében külön megje­lölik a munkásvédelemmel kap csolatos feladatokat. Az októ­beri tervben a lakatosműhely- béliek feladata között szerepel például a futómacskához kam- póslétra készítése; a gazométer hez vezető feljárati lépcső és korlátok ellenőrzése lazulás és kopás szempontjából; a szul­fát-centrifuga biztonsági bérén dezésének javítása; az önmen­tő készülékhez alkatrészek pót lása. (A Kokszműveknél nem használat közben, hanem „állás ban" mennek tönkre az önmen tő készülékek!), és az asztalos- műhely ventillátorának beépí­tése. Az egészen aprónak tű­nő feladatok tervszerű, pontos végrehajtása biztosítja, hogy a Kokszműveknél nincs különö- , sebb baj a balesetvédelemmel. Megvannak a szükséges bérén- 1 dezések, s a minisztérium so­kat áldoz új balesetvédelmi be­rendezések létrehozására. A balesetvédelmi berendezéseket az új létesítményeknél már be­tervezik, a régieknél pedig rendre pótolják a múlt által elmulasztottakat. A balesetvédelmi berende- ** zések felhasználásával azonban már akadnak hibáké Természetes, hogy a baleset el­len védő berendezések bizo­nyos mértekig gátolják a mun­kát, s ezért sokan szívesen el­tekintenek használatuktól. A lakatosműhely az elmúlt hó­napban például védőfelszere­léseket készített a kemencékre Mivel a felszerelés használata a kamrák kiürítésénél blzo- nyosíokú időhátránnyal Járt, a kamrások azt eltávolították. Ugy-e furcsa, hogy éppen azok ellenzik a baleseteket megelő­ző berendezések használatát, akiknek érdekében ezeket ké­szítették? S talán még furcsább hogy a balesetvédelmi előírá­sok betartásáért csak a műszaki beosztásban dolgozókat tették érdekeltté! A műszaki beosztá­sú dolgozó jutalmat kap ha a megtűrtnél kevesebb baleset, fordul elő az üzemben és el­vonják prémiumának egy ré­szét, ha a balesetek túllépik a megszabott határt. Az igaz. hogy a balesetet szenvedett munkást a fizikai fájdalmakon túl anyagi kár is éri, ha kény­telen táppénzt igénybe venni; De ez nem jelent teljes érde­keltséget, mert még akadnak néhányan, akik szívesebben szenvednek el kisebb-nagyobb balesetet annak érdekében, hogy néhány napra, vagy hét­re kihúzhassák magukat a munka alól. Gondolkodni kel­lene a helyes megoldáson, s el­érni, hogy az üzemi munkások a Kokszműveknél és másutt is, éppúgy érdekeltek legyenek a balesetek elkerülésében, mint a műszakiak; 1^1 int a Kokszművek dolgo- 11 aói mondják, tíz—tizen­öt esztendővel ezelőtt negyed­annyi balesetvédelmi berende­zés sem volt üzemükben mint most. A munkásvédelmi intéz­kedések, (többek Között az is, hogy a védőruháknak nincs ki hordási idejük, ha szükséges újat vesznek) mind-mind arra vezethetők vissza, hogy a ter­melés középpontjában a meg­becsült ember áll; Ez a meg­becsülés milliókba és milliók­ba kerül népi államunknak. Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogyan becsüljük meg ezeket az értékeket. H. M. VASIPARI MUNKÁBAN Jártas szakmunkást keres a Pedagógiai Főiskola. — Je­lentkezés a Pedagógiai Fő­iskola Gazdasági Osztályán. PÉCS, IFJÚSÁG U. I. 34*12 DÖMPERVEZETÖKET jogosítvánnyal és vizsgázott KAZÁNFŰTŐKET felvesz a Pécsi Porcelángyár. 34941

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom