Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-22 / 250. szám

síd. október zz. — — ..............­NA PLÓ 8 Javítani kell felvásárló szerveink munkáját ?ről évre többet kér az ág a mezőgazdaságtól is. bizonyítja az is, hogy 1960- 12 százalékkal magasab- megyénk felvásárlási terv iatai, mint amennyit 1959- ténylegesen teljesítettünk, elvásárlási eredményeket 1 évre növelnünk kell. Ezt iban csak a mezőgazdaság ialista átszervezése teszi le vé. termelőszövetkezetek fej­sén kívül további biztosi- volt ebben az évben is a kárlási tervek teljesítésé- a szerződéses forma ki­sí tése. A felvásárlásra ke- árumennyiség egyre nö- 'ö részét szerződéses ala- vásárolják fel. tettsertés felvásárlásunk fenem 100 százalékban, !ómarha-felvásárlásunk -90 százalékban, a kötele- címeken felüli gabona 95 «alékban, a zöldség- és ümölcsfelvásárlás 65 szá­nkban már eddig is szer- iéses alapon történt. milyen nagy jelentősége a felvásárlásban a szerző- ütésnek azt mutatja a tej- baromfifelvásárlás ered­be is. Főleg az utóbbinál nagy lemaradás, azt mond : veszélyben van az egész teljesítés. egyenként nézzük a fel- ‘lási eredményeket, akkor Vetkező kép tárul elénk, 'érgabonánál a gazdasági megállapított terv telje­sben lemaradás van an- sllenére. hogy a harmadik tdévi operatív felvásárlá- tervet teljesítettük. — tenyérgabona felvásárlá- tv teljesítését rontja az, sem a betervezett, sem a becsült termésátlago- tem értük el. De van itt Ebben az esztendőben slőszövetkezeteink már Ó szerepet játszottak a ke- Sabona felvásárlási terv Ütésében. A felvásárolt vagon kenyérgabonából '141 vagon volt az egyéni Ütés. Ha a szántóföld te- «k százalék arányát néz- akkor kiderül, hogy az liek közel sem járultak i kenyérgabonával az ár- ellátásához. mint a ter- •zö vetkezetek. A megye '»területének 30,8 százaié­ig az egyéni gazdák ke- ? van. Ez a százalékarány Wi nem mutatkozik meg vásárlásban; wilóan rossz az egyéniek piya a kenyérgabona sza­badásához is. Mindössze kon kenyérgabonát adtak egyéniek a terményfor- Iteak. Ez pedig akárhogy ■íiik, a felvásárolt kenyér­ié mennyiségének mind- ‘ 1,8 százaléka: Hegyében 100 ezer darab 'ésre kellett volna szer- test kötni ebben az évben, kány százzal kevesebbre, 't kilencven ezerre kötöt- szerződést eddig. ■'belül 7—8000 sertés lekö- te lehet számítani. A lema- 1 itt is elsősorban az egyé­tel van. Itt-ott a termelő- fezetekben is lemaradás Utalható, ami abból adó­ügy az építkezések nem jc lépést tartani a fejlő- ’• A férőhely okozta ki- a termelőszövetkezetek ében az évben nem tud­ataim. A tervezett hús- ^iségert megközelítően ágy tudjuk elérni, ha a ''őszövetkezet és az egyé- üolgozó parasztok növe- biég hízó sertések súlyát, törekvés máris több he- •apasztalható.-Meg az a legfontosabb kát. hogy a jövő évi ser- telvásárlási terv előfelté- biztosítsuk. következő évi hizlalási teljesítése, így a sertés- óriási tervek teljesítése *ben is termelőszövetke- h zöme fejlesztette koca- lányát. Az év végére kö­jál 11 000 kocával rendel- ' majd a termelőszövet- f. Ez a kocaállomány a tepanyag szükséglet tűl- P többségét biztosítja k termel,rärövetkeartek.­ben. De előmozdítja majd a terv teljesítését az is, hogy sok süldőre köt szerződést a vállalat és sok süldőt kapna! a tsz-ek azáltal is, hogy sok kocát kaptak az akció ke­retében a háztáji gazdaságok is. A vágómarha felvásárlási terv teljesítésében nincs kü­lönösebb probléma. A hizla­lási kedv különösen termelő­szövetkezeteink körében nagy. Többen marha hizlalással pó­tolják azt a jövedelem kiesést is, amely süldő beszerzési ne­hézségek miatt a hízott sertés termelés elmaradása miatt ér­te a termelőszövetkezetet. A vágómarha átlagsúlyok is egy­re növekszenek. A negyedév eddig elmúlt időszakában a múlt évi 476 kiló helyett 504 kilóra nőtt darabonként, A szarvasmarha állomány növekedése lehetővé teszi, hogy a tej felvásárlási ter­vünket ebben az évben za­vartalanul teljesítsük. Az ed­digi eredmények is ezt mu­tatják. A tojásnál és a baromfinál lemaradás mutatkozik. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a megye baromfiállománya nem csökkent. Ennek ellenére sem tojásból, sem baromfiból az ez évi tervet nem tudjuk teljesíteni. Az okok különbö­zőek. Tojásból a lemaradás el­sősorban szervezeti okokra ve­zethető vissza. A Baromfi­ipari Igazgatóság intézkedése, amely szerint a kis- és nagy tojást külön-külön áron vásá­rolták fel nagy mennyiségű tojás felvásárlását akadályoz­ta meg abban az időszakban, amikor az egyéb feltételek a felvásárlásra kedvezőek voltak Baromfinál a lemaradás oka elsősorban abban keresendő, hogy kevéá gondot fordítottak a szerződéskötésekre. A föld­művesszövetkezeti felvásárlók kezdetben ezzel a kérdéssel ke­veset törődtek. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a szerző­déses baromfinevelés kifizető­dő a termelőszövetkezetekben. Termelőszövetkezeteink le­hetőségei a baromfinevelés­ben még közel sincsenek ki­használva. Ezekre a lehető­ségekre nagyobb gondot keU fordítani. Termelőszövetkezeteinkben nö­velni kell a baromfiak számát, sőt a baromfifajták számát is. De helyes növelni a tyúkfélék mellett a pulykák és pecsenye kacsák számát is. Természete­sen a baromfifelvásárlásban sem szabad elhanyagolni a ház táji gazdaságok teljesítését. — Ennek érdekében a felvásárló apparátus munkáját és szerve­zetét javítani kell. Burgonyából az átlagtermé­sek kedvezően alakultak. így a tervet is tudjuk előrelátha­tólag teljesíteni. A zöldségnél már sajnos nem ilyen jó a helyzet. A zöldségellátás nem volt egyenletes, zökkenőmen­tes. Sokszor a termelés és a felvásárlás nem volt összhang­ban. a szállításokat nem jól ütemezték, ezért a fő idényben sem lehetett folyamatosan több cikket kapni a zöldségboltok­ban. A vizsgálatokból helyes, ha levonják a következtetéseket a felvásárló szervek és a jö­vőben ezek figyelembevételé­vel szervezik meg munkáju­kat. Helyes, ha a felvásárlással foglalkozó megyei szervek, elsősorban a felvásárlási ki- rendeltség és az egyes fel­vásárló vállalatok elkészíte­nek egy javaslatot a szer­ződéses rendszer kiszélesíté­se érdekében. De helyes az is, ha a járási kirendeltségek, a járási taná­csokkal együtt már most meg­kezdik munkaterv szerint fe­lülvizsgálni járásukban az 1961 évi sertéshízlalás helyzetét. — Most még, ha valahol hiba van javítani tudnak, később azon­ban erre már nem lesz mód. Ha már most jól felkészül­nék a jövő évi terv teljesítésé­re a felvásárló szervek, akkor ezt a munkát siker — a jövő évi terv maradéktalan teljesí­tése koronázza« Mélyülnek a komiói bányák A komlói bányák egyre mé­lyülnek. Kossuth-bányán pél­dául, még a múlt hónapban megkezdődött a 9. szint főfel- tárása. A munka javarésze a második ötéves terv során be­fejeződik, s ezzel 528 méter lesz az akna mélysége. Béta-aknán a 6. szint főfel­tárása kezdődik meg a máso­dik ötéves tervben, itt 330 mé­teres mélységig hatolnak le. A mélyítéssel egyidőben több olyan széntelepet talál­tak Kossuth-bánya felső szint­jeiben. amelyet a felszabadu­lás előtt nem bányásztak ki tökéletesen. Ezek kitermelése is folyik, mert kifizetődő. Az év végéig hatvanmillió iorint értékű bútort gyártanak terven (elül A Könnyűipari Minisztérium hoz tartozó bútorgyárak az idén 53—54 százalékkal több bútort készítenek, mint két évvel ezelőtt. A bútorgyárak dolgozóinak eredményes mun- kgversenyével előreláthatólag tíz százalékkal túlteljesítik az 1960-as tervet. Kombinált szek­rényeket, konyha garnitúrá­kat, hajlított székeket, kárpi­tozott bútorokat és egyéb lak- berendezési tárgyakat hatvan millió forint értékben gyárta­nak ez évi tervükön felül. En­nek csaknem a fele a belkeres­kedelem számára készül. A Mecseki Földtani Kutató- fúró Vállalat keres 3 fő ESZTERGÁLYOS szakmunkást azonnali fel, vételre. Jelentkezés a válla­lat központjában. Komló, Kossuth L. u. 1. szám. 749 Több figyelmet a dolgosók munkavédel mére Káros és társadalmi ren­dünkkel nem összeegyeztethe­tő az a nézet, hogy számos üzem igazgatója, műszaki ve­zetője csak az üzem, gyár ter­melésével törődik, de a terme­lést végző emberrel már ke­vésbé. Pedig számunkra az em bér az első, annak egészsége, mert ez egyik legfontosabb alapja a jó munkának, a ter­melés növekedésének. A munkakörülmények javí­tását nem lehet másod-, vagy harmadrangú feladatként ke­zelni. Tény az, hogy megyénk­ben az elmúlt évek során a munkakörülmények sokat ja­vultak, egyrészt űj, korsze­rűbb gépek beállításával, más­részt a rekonstrukciós tervek végrehajtásával. Ez év első félévében például mintegy 175 millió forintos gépi beruházás jelentősen hozzájárult a dolgo­zók munkakörülményeinek ja­vításához. Ez azonban még nem min­den, ez a tény egymagában nem oldja meg a munkavéde­lem előtt álló feladatokat. Hiba az, hogy még számos üzemben nem sikerült olyan közvéleményt kialakítani, amely elítéli a baleseti rend­szabályok elhanyagolását. Pe­dig legalább annyira felelősség re kellene vonni őket, mint a munkafegyelem ellen vétőket. ft balesetek fő oka a fegyelmezetlenség A balesetek túlnyomó több­sége nem műszaki hibából, ha­nem fegyelmezetlenségből, a rendszabályok elhanyagolásá­ból adódik. A balesetek vizs­gálatából az a következtetés vonható le, hogy többségük elkerülhető lett volna, ha az üzemekben megkövetelik a munkavédelmi fegyelem bétái iását. A balesetek száma lobi. üzemben nő, s ezért eisősor ban a gazdasági vezetők fe ielősek. Odáig már eljutottak, hogy beszélnek a munkavéde lemről, észrevételeiket és a különböző tanácskozásaikat azonban nem követik hathatós intézkedések. Elmarad a kellő felelősségrevonás a művezetők kel, csoportvezetőkkel szem­ben. Olyan eset is előfordult, — mint például a Komlói Épí­tőipari Vállalatnál, — hogy munkavédelmi konferenciát hívtak össze, de azon sem az igazgató, sem a főmérnök nem vett részt. A Baranya megyei Építőipari Vállalat például egészen 1960. év nyaráig fi­gyelmen kívül hagyta a SZOT és az MT közös határozatát, annak ellenére, hogy dolgozóik létszáma után már függetle­nített biztonsági mebízott be­állítása kötelező. A vállalatnál a biztonsági megbízott munka­körét egy technikus látta el, akinek még az újítási ügyek elintézését is feladatul adták, így aztán nem csoda, hogy a vállalatnál az első félévben sokkal több baleset fordult elő, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A vállalat igaz­gatója a kedvezőtlen baleseti statisztika ellenére sem volt hajlandó függetleníteni a biz­tonsági megbízottat, csak ak­kor, amikor a felettes szervek határozottam felelősségre von­ták. A munkavédelem nem mellékes ügy! Más hibák is adódnak a munkavédelem területén. A művezetők, csoportvezetők Megnyílt a villányi népfőiskola v Négy évvel ezelőtt egy esős novemberi estén a villányi MEDOSZ művelődési otthon klubtermének asztalát nyolc ember ülte körül, hogy meg­hallgassa az első ismeretter­jesztő előadást Ady Endréről. Nyolc ember szerény körül­mények között tanulni kez­dett. Következő héten Petőfi­vel ismerkedtek és megnőtt a hallgatók száma, talán tizen­öten is voltak, majd Mun­kácsy festészetéről beszélget­tek és gyönyörködtek a szép vetített képekben. Az idő telt és a csütörtök esték mind mozgalmasabbak lettek, mind több és több ember hallgatta végig az előadásokat, amelye­ket már nemcsak helyi, hanem pécsi előadók tartottak. Később kicsinek bizonyult a klubhelyiség és az előadáso­kat a nagyteremben kellett megtartani, mert két-három- száz embert vitt érdeklődése az előadásokra, amelyek szer­vezett formát igényeltek. Így lett az Adyt hallgató nyolc ember alapítója az azóta or­szágos hírnek örvendő villányi népfőiskolának. Az indulást követő évben már népfőiskolái látogatási könyvvel a zsebük­ben keresték fel az előadáso­kat az emberek, fiatalok, idő­sek, parasztok, alkalmazottak, gépállomásiak, értelmiségiek. Az őszi-téli hónapokban hu­szonöt csütörtök este vissz­hangzottak a művelődési ház falai az egymást követő kérdé­sektől, vitáktól. Később nem elégedtek meg csak előadások hallgatásával, hanem kirándu­lásokon ismerkedtek a Szár- somlyói heggyel és környéké­vel, Harkánnyal, Abaligettel, Péccsel, majd nagy elhatáro­zás született: elindulnak or­szágjárásra. Az elhatározást tett követte és Miskolc, Eger, Aggtelek, Lillafüred, Tapolca emlékeivel tértek vissza Vil­lányba a népfőiskola hallgatói. Daruzásra vállalatok részére daruskocsinkkal bérmunkát vállalunk. Cím: Baranya megyei Építő és Tatarozó Vállalat, Pécs, Zsolna y Vilmos u. 4—8. Szállítási csoport. 34606 | Az idei tervek során Sopron, Szombathely, Győr, Budapest, Sztálinváros szerepel a prog­ramban és a jövő évi tervek között már határainkon túli tervek szerepelnek. Lassan leinőtt egy ismeretter­jesztési forma és vele együtt felnőtt a villányi TIT-csoport is, amelynek terveiben a Vil­lány környéki községek isme­retterjesztő előadással való el­látása is szerepel. Az eddigi tapasztalaitok is­meretében csütörtökön este negyedszer nyitotta meg a mű­velődés kapuit a villányi nép­főiskola és a terem zsúfoltsága azt bizonyította, hogy a falu lakói magukénak érzik a fel­nőtt oktatásnak ezt ä formá­ját. Mi sem bizonyítja ezt job­ban, mint az, hogy hetek óta kérdéseikkel keresték fel Vi­rányi Endrét és Tomoki Im­rét, a népfőiskola vezetőit a hallgatók és sürgették az elő­adások megindítását. Csütörtökön este teljesült kérésük. A megnyitót ünneppé avatták az emberek öltözetük­kel és feszült érdeklődésükkel, szinte észrevétlenül repült el a másfél óra dr. Vörös Már­ton: Baranyai norma című előadása felett, amint az 1939 —40-es évek népművelési for­máiról és a fiatal népművelők áldozatkészségéről emlékezett. Ezzel a bevezető előadással kezdetét vette huszonöt elő­adásból álló sorozat, amely azt jelenti, hogy minden csütörtök este újból hangosak lesznek a művelődési otthon klubszobái az emberek vitáitól és még jobban kitárulnak a világ tit­kai, melynek során formáló­dik az emberek világképe, ala­kul érdeklődési körük. A Baranya megyei népművelők büszkék p villányi népfőisko­lára, amit országos értekezle­teken minisztériumi, szakszer­vezeti és TIT-vezetők emle­getnek, most már csak arra van szükség, hogy a villányi vezetők legyenek büszkék ar­ra, ami a sajátjuk, ami végső fokon munkájuknak az ered­ménye. (-ács) Eddig összesen 18158 kiló mester­séges égitestet bocsátottak fel Az Uránia Csillagvizsgáló október 20-tól december 22-ig élőadássorozatot rendez, ame­lyen Ismert tudósok és szak­emberek foglalkoznak a csilla­gászat és az űrhajózás idősze­rű kérdéseivel. Az első alka­lommal, csütörtökön este Sin- ka József tartott előadást „Az űrhajózás aktuális problémái“ címmel. Kifejtette, hogy 1957. október 4-e óta a Szovjetunió és az Egyevült Államok össze­sen 18 158 kilogramm 9 deka­gramm súlyú mesterséges égi­testet bocsátott fel. Ebből a Szovjetunió 15 594 kiló és 90 dekagramm súlyú mesterséges égitestet juttatott a világűrbe, míg az Egyesült Államok ösz- szesen 2663 kiló 19 deka sú­lyút. Elősorban a Szovjetunió ál­tal végrehajtott kísérletek mu­tatják világosan — mondotta a továbbiakban, =» hogy Itt közvetlen célnak az ember vi­lágűr-utazását tekintik. Ennek jegyében születtek meg az egy re nagyobb súlyú mesterséges égitestek, amelyek éppen nagy súlyúknál fogva képesek meg­teremteni az ember számára szükséges viszonyokat a koz­mikus térben; munkavédelmi tájékozottsága nem mondható jónak. Sokan mellékes és „szükséges rossz“ feladatként kezelik. A munka- védelemmel kapcsolatos vizs­gákra nem kellően készülnek fél. A Sopiana Gépgyárban például 25 vizsgázó művezető közül 12 nem felelt meg. Pe­dig ők közvetlenül a termelés irányításában vesznek részt, azonban ismereteik hiányában nem tudják megkövetelni az óvórendszabályok betartását. De nemcsak a munkavédelem­mel kapcsolatos ismereteik hiá nyosak, hanem a szakmaiak is. Például két öntödei művezető 4 év óta művezetőként dolgo­zik, de 4 év óta semmilyen szakmai oktatásban nem vesz részt. A munkavédelem az állami gazdaságokban, gépállomáso­kon sem mondható megfelelő­nek. A havi biztonsági szemlé­ket nem tartják meg. Sok eset ben előfordul, hogy a műveze­tők, vagy a brigádvezetők az állami gazdaságokban vagy a gépállomásokon együtt boroz- gatnak a dolgozókkal, majd borozgatás után tovább foly­tatják a munkát. így történt meg például a szentlőrinci gépállomáson, hogy a brigád- vezető együtt iszogatott a trak torossal, később a traktoros az ülésből leesett és meghalt... Nem vitás, hogy számos baleset okozója az új munká­sok nem elégséges szakmai s még kevesebb munkavédelmi tájékozottsága. De azt is meg kell mondani, hogy a szakszer vezetek sem éltek minden le­hetőséggel, hogy egyrészt a ré­gi, másrészt az új munkásokat kellően kioktassák a munka­védelmi rendszabályokra. A szakszervezetek munkavédel­mi felügyelői általában kevés esetben hívták fel a vállalatok igazgatódnak figyelmét az ész­lelt hiányosságok megszünte­tésére. A megelőzés szempont­jából nem éltek azzal a lehe­tőséggel sem, hogy a balese­tek elhárításáért felelős sze­mélyeket társadalmi bírósági tárgyalás útján vonják felelős­ségre. Fokozottabb ellenőrzést! Az állam igen jelentős ösz- szegeket fordít arra, hogy a dolgozók megfelelő körülmé­nyek között végezhessék mun­kájukat. Jelentős az az összeg, amelyet a munkások egészség­védelmére, a biztonságos mun­kakörülmények megteremtésé­re fordítanak. A Komlói Szén- bányászati Tröszt például az idén csaknem 7 millió forintot fordít munkavédelmi beruhá­zásokra, míg a Pécsd Szénbá­nyászati Tröszt ugyanezen cél­ra csaknem 4 és félmillió fo­rintot fordít. Van javulás a munkavédelem területén, de mindez nem kielégítő. Sok üzemben a munkavédel met csak reszort-feladatként kezelik. Ez nem helyes. A párt szervezetek a jövőben foko­zottabban ellenőrzik majd a munkavédelmet, s a baleset­elhárítást is. A balesetek meg­előzése érdekében szükséges a váratlan, többszöri ellenőr­zés, valamint a mulasztók szi­gorú felelősségre vonása. Bő­ven akad ezen a területen a szakszervezeteknek is tenni­valójuk, például nagyon hasz­nos lenne, ha szaktanfolyamo­kon, de az iskolai oktatásban is (megyed szak-középiskolák­ban) elérnék, hogy rendszere­sebben foglalkozzanak mun­kavédelmi és egészségügyi kér désekkel. Az SZMT és a me­gyei szakszervezeti bizottságok tegyék meg ennek érdekében a szükséges intézkedéseket. Garay Ferene Évenként rendezik a felszabadulási . kulturális szemlét az ötéves terv időszakában Az illetékesek értékelték hazánk felszabadulása 15. év­fordulójának tiszteletére indí­tott Ifjúsági kulturális szem­lét. Megállapították, hogy az együttesen végzett munka je­lentősen segítette az ifjúság kulturális nevelését. A külön­böző művészeti ágakban or­szágszerte mintegy ötszázezren vettek részt. A kedvező ta­pasztalatok alapján a KISZ Központi Bizottságának kezde ményezésére a KISZ, a Mű­velődésügyi Minisztérium, a SZOT, a SZÖVOSZ, s a Haza­fias Népfront, az ötéves terv időszakára, az ifjúság részére évenként meghirdeti a felsza­badulási kulturális szemlét« t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom