Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-22 / 250. szám

WLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁKTÚU , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM ARA: 50 FILLÉR I960. OKTÓBER 22. SZOMBAT SzovfeteSienes provokációk a bon ni „afrikai hét“ megnyitó ünnepség én A bonni kormány bocsánatot kért Szmirnov nagyköveti öl Drámai incidensre került sor pénteken délben Bonnban az úgynevezett „afrika hét“ megnyitásán. A Szövetségi Köztársaságban ugyanis hatal­mas propaganda-kampány kí­séretében Afrika-hetet rendez­nek, amelynek már az előké­szítése során kitűnt, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya és a vezető nagy­A tanácsi munka ÍO esztendeje 1950. őszén választották meg országszerte a tanácsokat. Emlékezetes napok voltak ezek és tíz év távlatából is visszacsengenek az eskü ün­nepélyes szavai: —„Minden erőmmel és minden tudásom­mal a dolgozó nép javát szol- gálom!”­S ha most megkíséreljük visszapergetni az éveket, hogy egy-egy villanással magunk elé idézzük megyénk tanácsai­nak egy évtizedes munkássá­gát, így is csak a töredékeit nyújthatjuk a hallatlanul gaz­dag évek termésének. A megindulás igen nehéz volt. Előbb még keresni, ku­tatni kellett a célhoz vezető módszereket, ki kellett építeni a tömegekkel való helyes kap­csolatot, vizsgálni és végső fo­kon megoldani a gazdasági és kulturális élet több alapvető problémáját. Egyszóval na­gyon sok mindennek kellett történnie addig, amíg a taná­csok fejlődésük útjából elhá­rították a kezdeti akadályokat, s megtalálták, elsajátították a legmegfelelőbb munkastílust, amellyel a dolgozó tömegek­kel együttműködve lényeges eredményeket érhettek el. Nehéz lenne sorrendbe fog­lalni miben, hogyan érték ed első jelentős eredményeiket. Nehéz, mert szinte egyidőben folytak bele gazdasági és tár­sadalmi égetünk megszilárdí­tásába, fejlesztésébe. A taná­csok által irányított helyiipar a szemünk előtt nőtt fel és terjeszkedett megyeszerte a lakosság igényeit kielégítő ipari vállalatokká. Az elmúlt évtized jó munkáját dicséri a sok elismerő oklevél, élüzem- kitüntetés, s ma már négysze­res-hatszoros élüzemeink van­nak, mint az Építőipari Egye­sülés, a Mohácsi Bútorgyár, a Mohácsi Gépgyár, a Patyolat és a Siklósi Bútorgyár. Tanácsaink az első napoktól kezdve egyik legfontosabb fel­adatuknak a mezőgazdasági termelés növelését, s ennek eszközeként a szövetkezés fel­karolását tekintették. S ma méltán mondhatjuk, hogy ta­nácsaink nagy utat jártak be a termelőszövetkezeti mozga­lomban, amelynek ékes bizo­nyítékaként jelenleg 291 ter­melőszövetkezetben folyik nagyüzemi gazdálkodás. Jelen­tős feladat vár a tanácsokra, a szocialista kereskedelem megerősítésében, fejlesztésé­ben, a korszerű vendéglátó- ipar kialakításában is. A la­kosság szükségleteinek ellátá­sát, illetve annak egy jelentős részét a tanácsi kereskede­lemnek, másrészt a tanács szakfelügyelete mellett műkö­dő szövetkezeti kereskedelem­nek kellett kielégítenie. El­mondhatjuk, hogy a kereske­delem e szocialista szervei jól teljesítették feladatukat. A megye szocialista kereskedel­mének forgalma 10 év alatt az 1950. évi 499 milliós forgalom­ról 1959-re 2360 millióra emel­kedett, azaz csaknem megöt­szöröződött. Az utóbbi években tanácsi szerveink munkájának másik lényeges részét a községfejlesz­tés alkotja. Csak a két leg­utóbbi évet említve 220 483 négyzetméter új járda, öt or­vosi rendelő, egy egészségház, négy orvosi lakás, 14 új tan­terem, három pedagóguslakás, 73 művelődési otthon, 26 tű­zoltószertár, 9 mázsaház, 12 autóbuszváró, 3 strandfürdő létesült, nem is beszélve a szá­mos felújított orvosi rendelő­ről, egészségházról, óvodáról. Ebben az évben is részben el­készül, részben megvalósításra kár 170 ezer négyzetméter jár­da, 6 tanácsház, 5 orvosi ren­delő, 7 egészségház, 2 orvosi lakás, 3 újabb tanterem, 2 óvoda, 39 kultúrotthon, stb. A tanácstagok aktív közre­működése nélkül a községfej­lesztés soha nem érhette volna el ezeket az eredményeket. A tanácstagok szervezték azt a több millió forint értékű tár­sadalmi munkát is, amely lé­nyegesen meggyorsította a községfejlesztést. Az idegen- forgalom növelése, a műemlé­kek megóvása érdekében is a tanácsra hárult sok olyan probléma megoldása, mint a szigetvári, siklósi, pécsváradi várak restaurálása és a jelen­leg folyamatban lévő sziget­vári és a Máré vára körüli ásatások folytatása. Feltétlenül meg kell említeni még az aba- ligeti cseppkőbarlang villamo­sítását, s ugyanott a turista- szálló és csónakázásra, für­désre egyaránt alkalmas tó létrehozását, amelyre másfél millió forintot fordított a ta­nács. Művelődésügyünk hatalmas arányú fejlődése is elválaszt­hatatlan a tanácsok tevékeny­ségétől. A régi uralkodó osz­tályok érdekeit szolgáló iskola- politikát felváltotta az egész nép érdekeit, a szocializmus építését szem előtt tartó isko­lapolitika. Az általános isko­lák létrehozásának jelentő­ségét mutatja, hogy amíg a felszabadulás előtt a megyé­ben (beleértve Pécset is) 2900 tanuló részesült szakosított oktatásban (polgári iskola és gimnázium alsó tagozata), ad­dig ma az általános iskolák felső tagozatában közel 20 ezer gyermek tanul a szakosí­tott oktatás feltételei között. Hasonló fejlődésről tanúskod­nak középiskoláink is. Amíg a felszabadulás előtt 1900 ta­nuló járt középiskolába, addig ma ez a szám 4883-ra emelke­dett. A népművelés területén ta­lán elég annyit is megemlíteni, hogy ma szinte minden közsé­günkben könyvtár, filmszín­ház létesült, de ezenkívül több mint 300 öntevékeny művé­szeti csoport, több mint 100 szakkör teszi tartalmassá, 150 művelődési otthonunk életét. Az egészségvédelem jelentős eseménye az üzemorvosi szol­gálat kiépítése, melynek fő tevékenysége az üzemi gondo­zás, az üzemek higiénikus el­lenőrzése. A betegellátás terü­letén elértük, hogy az orvosi körzetek szaporítása révén kö­zelebb vittük az ellátást a dol­gozókhoz. Tanácsaink fenn­állása óta a körzeti orvosok száma megkétszereződött, a kórházi ágyak száma pedig 865-ről 1368-ra emelkedett. Űj létesítmény a megyei kórház, a harkányi gyógyfürdő kór­ház, a komlói kórház és a komlói rendelőintézet. De lét­rehozták a közegészségügyi járványügyi állomást, amely a betegségek megelőzésének fő irányítója és szervezője. Az egészségügyre fordított költsé­gek alakulását talán legjob­ban a gyógyszerfogyasztás számadatai példázzák. 1951- ben 6,4 millió, 1959-ben pedig 22,8 millió forint értékű volt a megye gyógyszerfelhaszná­lása. Sokat lehetne még beszélni tanácsaink tízéves munkájáról, eredményeiről és arról a szá­mottevő fejlődésről, amely tanácsainkat jellemezte. E he­lyett még csak annyit: taná­csaink vezetői, aktívái komo­lyan vették a tíz éve elhang­zott eskü szavait, munkájuk­kal, kiállásukkal valóban a népet szolgálják. Az MSZMP küldöttsége befejezte csehszlovákiai tanulmányútj át Prága. Marjai József, a Ma­gyar Népköztársaság prágai nagykövete október 20-án ba­ráti találkozót rendezett-a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének tiszteletére, amely Cseterki Lajosnak, a Fe­jér megyei pártbizottság első titkárának vezetésével két hé­tig tanulmányozta a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság­ban a mezőgazdaság fejlődését és a falusi pártmunka módsze­reit. A magyar pártküldött­ség pénteken visszautazott Budapestre; iparos körök az „Arfikai né­pek iránti barátság“ hangza­tos jelszavával voltaképpen a nyugatnémet nagytőke újabb afrikai térhódítását igyekez­nek elősegíteni. A bonni meg­nyitó-ünnepségen az is kitűnt, hogy ezen túlmenő céljaik is vannak: a bonni kormány képviselője ezt az alkalmat arra használta fel, hogy a fiatal afrikai országok jelen­lévő képviselői előtt durván megtámadja a Szovjetuniót és a szocialista tábor országait. Erhard gazdaságügyi minisz­ter megnyitó beszédében ar­ra szólította fel az afrikai országokat, ne működjenek együtt a Szovjetunióval és általában a szocialista tá­borral, mondjanak le a Szovjetunió által felajánlott segélynyújtás­ról, mert különben „elveszítik a szabadságukat“. Erhardnak e szavai kínos megütközést keltettek a jelen­lévő külföldi diplomaták és újságírók, elsősorban az afri­kai országok képviselői előtt, s a sértő szavak hallatára Kilencvennégy község rendezési tervét készíti el, széleskörű tanteremépítési és iskolafelszerelési mozgalmat szervez a népfront Baranyában Az ezekben a hetekben meg­élénkülő népfrontmozgalom újabb és újabb terveket vet fel. illetve kezd azok megva­lósításához Baranyában. A sza­kosított általános iskolai kép­zés, valamint az iskolareform anyagi alapjának megteremté­sére a II. ötéves tervhez kap­csolódó, széleskörű tanterem- és politechnikai műhelyépítési, szertárberendezési mozgalmat szervez a lakosság körében, A tervezők bevonásával 94 ba­ranyai község rendezési tervét készítik el társadalmi munká­ban. Az idén összesen hét ter­melőszövetkezeti községnek épül bekötőút Baranyában, ezekhez a társadalmi munkát a népfront szervezte. Novem­ber 7-én avatják a Komló— Gesztenyésben már elkészült munkásklubot és tömegszerve­zeti székházat, melynek építé­sét a komlói népfrontbizottság kezdeményezte. A népfront honismereti kö­rök, népfrontklubok is élettel telnek meg. A mohácsi sokác kört 250-en látogatják, az ege- rági honismereti körben — összesen tíz ilyen kör műkö­dik a megyében — régi szőt­teseket, és népviseleteket gyűj tenek, Sellyén csoportos látoga tásokat szervez a népfront az ormánsági múzeumba és újabb értékekkel bővíti a tájmúzeum anyagát. A háromszáz taggal sikeresen működő szigetvári vár és múzeumbarátok köré­vel, a siklósi és pécsváradi vár­baráti körök cserélik ki ta­pasztalataikat, a mohácsi já­rásban pedig a nemzetiségi községek művelődési házainak vezetői a nemzetiségi kultúra ápolásáról tartanak tapasztalat cserét ezekben a hetekben; — Nyolc községben a helybeli munkásokat hívja össze a nép­frontbizottság és beszéli meg velük, milyen részvételükre számít a község kulturális, po­litikai életében. A termelőszövetkezeti köz­ségekbe vándorkiállítás anya­gát juttatják el a Baranyában saját erőből megvalósuló leg­sikeresebb termelőszövetkezeti építési módszerekről. Nyolcvan — még nem termelőszövetke­zeti — községben filmvetítés­sel egybekötött előadásokat tartanak a közös gazdálkodás­ról. Decemberig tizennégy köz­ségben rendeznek népfrontes­teket, Pécsett és a megye na­gyobb helyiségeiben békenagy­gyűlések lesznek. Szmirnov szovjet nagykövet felállt, hogy tüntetőén elhagy­ja a termet. Közben megállt a szónoki emelvény előtt s Erhard sértő kifejezéseire eze két válaszolta: „Erhard úr. ön arról beszélt, hogy veszélyes elfogadni a szocialista orszá­gok segítségét. De vajon az aranyhajtókás náci tisztek, mi ’yen segítséget hoztak a népek nek? Németország nevében az emberek millióit mészárolták le.“ Ezután a fiatal afrikai né­pek képviselői felé fordulva így szólt: „Önök pontosan tud­ják, hogy kik támogatják Afri­ka népeinek szabadságharcát.“ Az afrikai politikusok taps sál fogadták Szmirnov e szavait, míg Hitler volt tábornokai és a teremben helyet foglaló töb­bi nyugatnémet előkelőség za­jos kiáltásokkal adott kifeje­zést nemtetszésének. Szmirnov nagykövet erre feléjük fordult és ezeket mondotta: „Nem hi­szem. hogy önöknek sikerülni fog ellenünk uszítani Afrika népeit“. A nagykövet ezután elhagyta a termet; Pénteken Von Merkatz, a bonni kormány minisztere Von Holleben helyettes pro­tokollfőnök kíséretében fel­kereste a Szovjetunió nagy- követségét és Szmirnov nagy követnek a bonni kormány sajnálkozását fejezte ki a történtekért. A miniszter ezeket mondotta a nagykövetnek’ „Szeretném a szövetségi kormány és kü­lönösen a külügyminiszter ne­vében sajnálatomat kifejezni azért, hogy ma a német, afri­kai hét megnyitásakor inci­densre került sor. Személye­sen még hozzá szeretném fűz­ni, hogy a szövetségi kormány reméli, hogy ön e lépésünkből belátja majd: kormányom nem óhajtja, hogy ez az incidens a két ország kapcsolatainak rósz szabbodásához vezessen.“ Jubileumra készülnek Komló dolgozói Jubileumi év lesz 1961; 10 éve nyilvánították várossá Komlót, s azóta ez a névtelen­ségből kinőtt fiatal bányász- város hihetetlenül sokat fej­lődött. Már most készülnek az évforduló méltó,, megünneplé­sére a komlói dolgozók. Dr. Kardos László, a komlói tanács titkára is a jubileumi „üggyel“ foglalatoskodott, ami kor benyitottunk hozzá. — Éppen a sztálinvárosi al­bumot nézegettem — mondta Kardos elvtárs — mert a na­pokban Pestre utazom. Szeret­nénk egy szép, nagy album­ban és pár ezer kisebb képes­albumban megörökíteni a vá­ros legszebb létesítményeit, megmutatni, hogy mennyit fejlődött egy évtized alatt. Sze retnénk jelvényt készíttetni és azzal jutalmazni meg a komlói „őslakókat“, akik kivették ré­szüket a fiatal Komló építésé­ből. Szeretnénk nem csupán Kifognak az időjáráson Bizony úgy kell el lopni a természettől I azt a kis jóidőt. Több termelőszövet kezeiben, gépállo­máson ebben az időellopásban már nagy gyakorlatra tettek szert. Nem­rég arról adtunk hírt, hogy a bicsér- di és a bodai ter­melőszövetkezetben éjjel vetettek. Nos, ezt a példát most újabbak köve­tik. A mágocsi Béke Termelőszövetkezet ben úgy szervezték meg a munkát, hogy éjjel-nappal dolgozhassanak. a gépek. A mágocsi gépállomás trakto­rai most már nem­csak- szántanak éj­jel, de vetnek is. Es nemcsak a trak­torok. vetnek két mű szakban, de a tsz- tagok is. Azt mond ják: — így megpróbál juk behozni azt az időt, ami az esőzé­sek miatt kiesett. A palotabozsoki termelőszövetkezet­ben nem vetnek éj­jel, de azért akkor is kihasználják a gépállomás gépeit. A gépállomási gép egész éjjel műtrá­gyáit szór és azt a területet, amit el­szórt, azonnal el is b oronálja. Hatvan holdat szórnak el így egy-egy éjjel. Ez a gép azonban nappal sem tétlen­kedik. Nappal vet. A sellyei gépállo­máson is kifogtak az időn. A talaj elég nedves még, nem nagyon bírja a gép az ekét. A sely lyei gépállomás UTOS-éraktorainak ekéiről most levet­tek egy ekefejet. Ha nem bírja a hár mat, bírja a kettőt elv alapján. És egész addig így dol­goznak a gépek, amíg erre szükség lesz. Az idő szeszélyes, az emberek: a gép­állomásiak is, a ter­melőszövetkezetiek is — találékonyak. Kifognak az időjá­ráson, a termelőszö­vetkezet a jövő évi termés érdekében. nagy rendezvényekkel, hanem apróságokkal is kedveskedni a jubileumi ünnepségre érkező idegeneknek és a város lakói­nak is. Komlóról leporelló készíté­sét tervezzük, esetleg jubi­leumi cigarettát gyártatunk és ha lehetséges, jubileumi bélyeget Is ad ki a posta eb­ből az alkalomból. Nemcsak a tanácson, szerte az üzemekben, kulturális in­tézményeknél terveznek, gon­dolkoznak az emberek, hogyan tegyék emlékezetessé Komló várossá nyilvánítását; Szilvási József elvtárs, a komlói városi pártbizottság ágit. prop. osztályának mun­katársa nagy halomban ren­dezgeti az asztalán az üzemek­ből érkezett leveleket, javasla­tokat „Emlékművet szeretnénk épí teni Komló 10 éves évforduló­jára, a Komlót építő munká­sok tiszteletére“ írják a Kom­lói Építőipari Vállalat dolgo­zód. Az emlékműn kívül két emléktáblát is szeretnének el­helyezni, egyet az új komlói lakótelep első házára, a mási­kat pedig a Fő tér most épülő egyik házára: arra azt is rá­vésnénk, hány lakás épült Komlón a 10 év alatt. A Magyar Vöröskereszt kom lói szervezete karszalagos jár­őröket biztosít a parkok és utcák tisztaságának őrzésére, hogy a jubileumi ünnepségek­re virágos, tiszta legyen a vá­ros- Az általános iskolákban pályázatot hirdetnek „váro­sunk egészségügyi fejlődése 10 év alatt“ címmel. így igen sok diák foglalkozik majd az új komlói egészségügyi léte­sítményekkel; A művelődési házak igazga­tói és a TIT vezetősége azt javasolja, készítsenek félórás kisfilmet Komlóról és ahhoz használják fel a korábban Komlóról készült híradófel­vételeket. Előreláthatólag a szénbányá­szati tröszt rendezi a komlói 10 éves újítási kiállítást. Kom­lón tartják a jubileumi ünnep ségekkel egybekötve a komlói bányászzenekar 25 éves évfor­dulója tiszteletére a baranyai bányászkórusok találkozóját, jövő év áprilisában. A kom­lóiak azt szeretnék, hogy 1961; májusában Komlón rendeznék meg a megyei tánccsoportok találkozóját is. Sorolhatnánk, még mi min­dent terveznek, mennyi kiál­lítást, ünnepséget, kultúrmű­sorokat. Egy biztos, a tömeg­szervezetek széleskörű társa­dalmi mozgalmat indítanak a város rendezésére, parkosítása ra, helyi emlékek és anyagok feldolgozására. A tanulóifjúság körében nyomolvasó-mozgalmat szer­veznek a Komló 10 éves fej­lődését bemutató emlékek és dokumentumok felkuta­tására. Az ünnepségek befejezéseként a város dolgozói egy nagy kar­nevált is szerveznek. — Nem a karnevál és az ünnepségek a fontosak — mondta Szilvásá élvtárs, — mi az ünnepségekkel a megbecsü­lést akarjuk kifejezni azok iránt, akik kiemelkedő mun­katel j esi tményeikkel a város szocialista építését és fejlődé­sét elősegítették. Az eredmé­nyek bemutatásával a város fejlődését é6 a fejlődésben rejlő lehetőségeket akarjuk hangsúlyozni. Azok, akik most a jubileum tiszteletére építik, szépítik városunkat, akik szí­vet és fizikai munkát adnak ahhoz, hogy tiszta és virágos legyen Komló, azok biztosan jobban ragaszkodnak majd hozzá. Mi a kiállításokon, a rendezvényeken akarjuk meg­mutatni, milyen szép, milyen értékes ez a város. És. hogy ezt a várost becsülni és sze­retni kell.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom