Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-22 / 250. szám

WLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

DUNÁKTÚU ,

NAPLÓ

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XVII. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM ARA: 50 FILLÉR

I960. OKTÓBER 22. SZOMBAT

SzovfeteSienes provokációk a bon ni „afrikai hét“ megnyitó ünnepség én

A bonni kormány bocsánatot kért Szmirnov nagyköveti öl

Drámai incidensre került sor pénteken délben Bonnban az úgynevezett „afrika hét“ megnyitásán. A Szövetségi Köztársaságban ugyanis hatalmas propaganda-kampány kíséretében Afrika-hetet rendeznek, amelynek már az előkészítése során kitűnt, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya és a vezető nagyA tanácsi munka ÍO esztendeje

1950. őszén választották meg országszerte a tanácsokat. Emlékezetes napok voltak ezek és tíz év távlatából is visszacsengenek az eskü ünnepélyes szavai: —„Minden erőmmel és minden tudásommal a dolgozó nép javát szol- gálom!”S ha most megkíséreljük visszapergetni az éveket, hogy egy-egy villanással magunk elé idézzük megyénk tanácsainak egy évtizedes munkásságát, így is csak a töredékeit nyújthatjuk a hallatlanul gazdag évek termésének.

A megindulás igen nehéz volt. Előbb még keresni, kutatni kellett a célhoz vezető módszereket, ki kellett építeni a tömegekkel való helyes kapcsolatot, vizsgálni és végső fokon megoldani a gazdasági és kulturális élet több alapvető problémáját. Egyszóval nagyon sok mindennek kellett történnie addig, amíg a tanácsok fejlődésük útjából elhárították a kezdeti akadályokat, s megtalálták, elsajátították a legmegfelelőbb munkastílust, amellyel a dolgozó tömegekkel együttműködve lényeges eredményeket érhettek el.

Nehéz lenne sorrendbe foglalni miben, hogyan érték ed első jelentős eredményeiket. Nehéz, mert szinte egyidőben folytak bele gazdasági és társadalmi égetünk megszilárdításába, fejlesztésébe. A tanácsok által irányított helyiipar a szemünk előtt nőtt fel és terjeszkedett megyeszerte a lakosság igényeit kielégítő ipari vállalatokká. Az elmúlt évtized jó munkáját dicséri a sok elismerő oklevél, élüzem- kitüntetés, s ma már négyszeres-hatszoros élüzemeink vannak, mint az Építőipari Egyesülés, a Mohácsi Bútorgyár, a Mohácsi Gépgyár, a Patyolat és a Siklósi Bútorgyár.

Tanácsaink az első napoktól kezdve egyik legfontosabb feladatuknak a mezőgazdasági termelés növelését, s ennek eszközeként a szövetkezés felkarolását tekintették. S ma méltán mondhatjuk, hogy tanácsaink nagy utat jártak be a termelőszövetkezeti mozgalomban, amelynek ékes bizonyítékaként jelenleg 291 termelőszövetkezetben folyik nagyüzemi gazdálkodás. Jelentős feladat vár a tanácsokra, a szocialista kereskedelem megerősítésében, fejlesztésében, a korszerű vendéglátó- ipar kialakításában is. A lakosság szükségleteinek ellátását, illetve annak egy jelentős részét a tanácsi kereskedelemnek, másrészt a tanács szakfelügyelete mellett működő szövetkezeti kereskedelemnek kellett kielégítenie. Elmondhatjuk, hogy a kereskedelem e szocialista szervei jól teljesítették feladatukat. A megye szocialista kereskedelmének forgalma 10 év alatt az 1950. évi 499 milliós forgalomról 1959-re 2360 millióra emelkedett, azaz csaknem megötszöröződött.

Az utóbbi években tanácsi szerveink munkájának másik lényeges részét a községfejlesztés alkotja. Csak a két legutóbbi évet említve 220 483 négyzetméter új járda, öt orvosi rendelő, egy egészségház, négy orvosi lakás, 14 új tanterem, három pedagóguslakás, 73 művelődési otthon, 26 tűzoltószertár, 9 mázsaház, 12 autóbuszváró, 3 strandfürdő létesült, nem is beszélve a számos felújított orvosi rendelőről, egészségházról, óvodáról. Ebben az évben is részben elkészül, részben megvalósításra kár 170 ezer négyzetméter járda, 6 tanácsház, 5 orvosi rendelő, 7 egészségház, 2 orvosi lakás, 3 újabb tanterem, 2 óvoda, 39 kultúrotthon, stb.

A tanácstagok aktív közreműködése nélkül a községfejlesztés soha nem érhette volna el ezeket az eredményeket. A tanácstagok szervezték azt a több millió forint értékű társadalmi munkát is, amely lényegesen meggyorsította a községfejlesztést. Az idegen- forgalom növelése, a műemlékek megóvása érdekében is a tanácsra hárult sok olyan probléma megoldása, mint a szigetvári, siklósi, pécsváradi várak restaurálása és a jelenleg folyamatban lévő szigetvári és a Máré vára körüli ásatások folytatása. Feltétlenül meg kell említeni még az aba- ligeti cseppkőbarlang villamosítását, s ugyanott a turista- szálló és csónakázásra, fürdésre egyaránt alkalmas tó létrehozását, amelyre másfél millió forintot fordított a tanács.

Művelődésügyünk hatalmas arányú fejlődése is elválaszthatatlan a tanácsok tevékenységétől. A régi uralkodó osztályok érdekeit szolgáló iskola- politikát felváltotta az egész nép érdekeit, a szocializmus építését szem előtt tartó iskolapolitika. Az általános iskolák létrehozásának jelentőségét mutatja, hogy amíg a felszabadulás előtt a megyében (beleértve Pécset is) 2900 tanuló részesült szakosított oktatásban (polgári iskola és gimnázium alsó tagozata), addig ma az általános iskolák felső tagozatában közel 20 ezer gyermek tanul a szakosított oktatás feltételei között. Hasonló fejlődésről tanúskodnak középiskoláink is. Amíg a felszabadulás előtt 1900 tanuló járt középiskolába, addig ma ez a szám 4883-ra emelkedett.

A népművelés területén talán elég annyit is megemlíteni, hogy ma szinte minden községünkben könyvtár, filmszínház létesült, de ezenkívül több mint 300 öntevékeny művészeti csoport, több mint 100 szakkör teszi tartalmassá, 150 művelődési otthonunk életét. Az egészségvédelem jelentős eseménye az üzemorvosi szolgálat kiépítése, melynek fő tevékenysége az üzemi gondozás, az üzemek higiénikus ellenőrzése. A betegellátás területén elértük, hogy az orvosi körzetek szaporítása révén közelebb vittük az ellátást a dolgozókhoz. Tanácsaink fennállása óta a körzeti orvosok száma megkétszereződött, a kórházi ágyak száma pedig 865-ről 1368-ra emelkedett. Űj létesítmény a megyei kórház, a harkányi gyógyfürdő kórház, a komlói kórház és a komlói rendelőintézet. De létrehozták a közegészségügyi járványügyi állomást, amely a betegségek megelőzésének fő irányítója és szervezője. Az egészségügyre fordított költségek alakulását talán legjobban a gyógyszerfogyasztás számadatai példázzák. 1951- ben 6,4 millió, 1959-ben pedig 22,8 millió forint értékű volt a megye gyógyszerfelhasználása.

Sokat lehetne még beszélni tanácsaink tízéves munkájáról, eredményeiről és arról a számottevő fejlődésről, amely tanácsainkat jellemezte. E helyett még csak annyit: tanácsaink vezetői, aktívái komolyan vették a tíz éve elhangzott eskü szavait, munkájukkal, kiállásukkal valóban a népet szolgálják.

Az MSZMP küldöttsége befejezte csehszlovákiai tanulmányútj át

Prága. Marjai József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete október 20-án baráti találkozót rendezett-a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének tiszteletére, amely Cseterki Lajosnak, a Fejér megyei pártbizottság első

titkárának vezetésével két hétig tanulmányozta a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a mezőgazdaság fejlődését és a falusi pártmunka módszereit. A magyar pártküldöttség pénteken visszautazott Budapestre;

iparos körök az „Arfikai népek iránti barátság“ hangzatos jelszavával voltaképpen a nyugatnémet nagytőke újabb afrikai térhódítását igyekeznek elősegíteni. A bonni megnyitó-ünnepségen az is kitűnt, hogy ezen túlmenő céljaik is vannak: a bonni kormány

képviselője ezt az alkalmat arra használta fel, hogy a fiatal afrikai országok jelenlévő képviselői előtt durván megtámadja a Szovjetuniót és a szocialista tábor országait. Erhard gazdaságügyi miniszter megnyitó beszédében arra szólította fel az afrikai országokat, ne működjenek együtt a Szovjetunióval és általában a szocialista táborral,

mondjanak le a Szovjetunió által felajánlott segélynyújtásról, mert különben „elveszítik a szabadságukat“.

Erhardnak e szavai kínos megütközést keltettek a jelenlévő külföldi diplomaták és újságírók, elsősorban az afrikai országok képviselői előtt, s a sértő szavak hallatára

Kilencvennégy község rendezési tervét készíti el, széleskörű tanteremépítési és iskolafelszerelési mozgalmat szervez a népfront Baranyában

Az ezekben a hetekben megélénkülő népfrontmozgalom újabb és újabb terveket vet fel. illetve kezd azok megvalósításához Baranyában. A szakosított általános iskolai képzés, valamint az iskolareform anyagi alapjának megteremtésére a II. ötéves tervhez kapcsolódó, széleskörű tanterem- és politechnikai műhelyépítési, szertárberendezési mozgalmat szervez a lakosság körében, A tervezők bevonásával 94 baranyai község rendezési tervét készítik el társadalmi munkában. Az idén összesen hét termelőszövetkezeti községnek épül bekötőút Baranyában, ezekhez a társadalmi munkát a népfront szervezte. November 7-én avatják a Komló— Gesztenyésben már elkészült munkásklubot és tömegszervezeti székházat, melynek építését a komlói népfrontbizottság kezdeményezte.

A népfront honismereti körök, népfrontklubok is élettel telnek meg. A mohácsi sokác kört 250-en látogatják, az ege- rági honismereti körben — összesen tíz ilyen kör működik a megyében — régi szőtteseket, és népviseleteket gyűj tenek, Sellyén csoportos látoga tásokat szervez a népfront az ormánsági múzeumba és újabb értékekkel bővíti a tájmúzeum anyagát. A háromszáz taggal sikeresen működő szigetvári vár és múzeumbarátok körével, a siklósi és pécsváradi várbaráti körök cserélik ki tapasztalataikat, a mohácsi járásban pedig a nemzetiségi községek művelődési házainak vezetői a nemzetiségi kultúra ápolásáról tartanak tapasztalat

cserét ezekben a hetekben; — Nyolc községben a helybeli munkásokat hívja össze a népfrontbizottság és beszéli meg velük, milyen részvételükre számít a község kulturális, politikai életében.

A termelőszövetkezeti községekbe vándorkiállítás anyagát juttatják el a Baranyában saját erőből megvalósuló legsikeresebb termelőszövetkezeti építési módszerekről. Nyolcvan — még nem termelőszövetkezeti — községben filmvetítéssel egybekötött előadásokat tartanak a közös gazdálkodásról. Decemberig tizennégy községben rendeznek népfrontesteket, Pécsett és a megye nagyobb helyiségeiben békenagygyűlések lesznek.

Szmirnov szovjet nagykövet felállt, hogy tüntetőén elhagyja a termet. Közben megállt a szónoki emelvény előtt s Erhard sértő kifejezéseire eze két válaszolta: „Erhard úr. ön arról beszélt, hogy veszélyes elfogadni a szocialista országok segítségét. De vajon az aranyhajtókás náci tisztek, mi ’yen segítséget hoztak a népek nek? Németország nevében az emberek millióit mészárolták le.“ Ezután a fiatal afrikai népek képviselői felé fordulva így szólt: „Önök pontosan tudják, hogy kik támogatják Afrika népeinek szabadságharcát.“

Az afrikai politikusok taps sál fogadták Szmirnov e

szavait,

míg Hitler volt tábornokai és a teremben helyet foglaló többi nyugatnémet előkelőség zajos kiáltásokkal adott kifejezést nemtetszésének. Szmirnov nagykövet erre feléjük fordult és ezeket mondotta: „Nem hiszem. hogy önöknek sikerülni fog ellenünk uszítani Afrika népeit“. A nagykövet ezután elhagyta a termet;

Pénteken Von Merkatz, a bonni kormány minisztere Von Holleben helyettes protokollfőnök kíséretében felkereste a Szovjetunió nagy- követségét és Szmirnov nagy követnek a bonni kormány sajnálkozását fejezte ki a történtekért.

A miniszter ezeket mondotta a nagykövetnek’ „Szeretném a szövetségi kormány és különösen a külügyminiszter nevében sajnálatomat kifejezni azért, hogy ma a német, afrikai hét megnyitásakor incidensre került sor. Személyesen még hozzá szeretném fűzni, hogy a szövetségi kormány reméli, hogy ön e lépésünkből belátja majd: kormányom nem óhajtja, hogy ez az incidens a két ország kapcsolatainak rósz szabbodásához vezessen.“

Jubileumra készülnek Komló dolgozói

Jubileumi év lesz 1961; 10

éve nyilvánították várossá Komlót, s azóta ez a névtelenségből kinőtt fiatal bányász- város hihetetlenül sokat fejlődött. Már most készülnek az évforduló méltó,, megünneplésére a komlói dolgozók.

Dr. Kardos László, a komlói tanács titkára is a jubileumi „üggyel“ foglalatoskodott, ami kor benyitottunk hozzá.

— Éppen a sztálinvárosi albumot nézegettem — mondta Kardos elvtárs — mert a napokban Pestre utazom. Szeretnénk egy szép, nagy albumban és pár ezer kisebb képesalbumban megörökíteni a város legszebb létesítményeit, megmutatni, hogy mennyit fejlődött egy évtized alatt. Sze retnénk jelvényt készíttetni és azzal jutalmazni meg a komlói „őslakókat“, akik kivették részüket a fiatal Komló építéséből. Szeretnénk nem csupán

Kifognak az időjáráson

Bizony úgy kell el lopni a természettől I azt a kis jóidőt. Több termelőszövet kezeiben, gépállomáson ebben az időellopásban már nagy gyakorlatra tettek szert. Nemrég arról adtunk hírt, hogy a bicsér- di és a bodai termelőszövetkezetben éjjel vetettek.

Nos, ezt a példát most újabbak követik.

A mágocsi Béke Termelőszövetkezet ben úgy szervezték meg a munkát, hogy éjjel-nappal dolgozhassanak. a gépek. A mágocsi gépállomás traktorai most már nemcsak- szántanak éjjel, de vetnek is. Es nemcsak a traktorok. vetnek két mű szakban, de a tsz- tagok is. Azt mond ják:

— így megpróbál juk behozni azt az időt, ami az esőzések miatt kiesett.

A palotabozsoki termelőszövetkezetben nem vetnek éjjel, de azért akkor is kihasználják a gépállomás gépeit. A gépállomási gép egész éjjel műtrágyáit szór és azt a területet, amit elszórt, azonnal el is b oronálja. Hatvan

holdat szórnak el így egy-egy éjjel. Ez a gép azonban nappal sem tétlenkedik. Nappal vet.

A sellyei gépállomáson is kifogtak az időn. A talaj elég nedves még, nem nagyon bírja a gép az ekét. A sely lyei gépállomás UTOS-éraktorainak ekéiről most levettek egy ekefejet. Ha nem bírja a hár mat, bírja a kettőt elv alapján. És egész addig így dolgoznak a gépek, amíg erre szükség lesz.

Az idő szeszélyes, az emberek: a gépállomásiak is, a termelőszövetkezetiek is — találékonyak. Kifognak az időjáráson, a termelőszövetkezet a jövő évi termés érdekében.

nagy rendezvényekkel, hanem apróságokkal is kedveskedni a jubileumi ünnepségre érkező idegeneknek és a város lakóinak is.

Komlóról leporelló készítését tervezzük, esetleg jubileumi cigarettát gyártatunk és ha lehetséges, jubileumi bélyeget Is ad ki a posta ebből az alkalomból.

Nemcsak a tanácson, szerte az üzemekben, kulturális intézményeknél terveznek, gondolkoznak az emberek, hogyan tegyék emlékezetessé Komló várossá nyilvánítását;

Szilvási József elvtárs, a komlói városi pártbizottság ágit. prop. osztályának munkatársa nagy halomban rendezgeti az asztalán az üzemekből érkezett leveleket, javaslatokat

„Emlékművet szeretnénk épí teni Komló 10 éves évfordulójára, a Komlót építő munkások tiszteletére“ írják a Komlói Építőipari Vállalat dolgozód. Az emlékműn kívül két emléktáblát is szeretnének elhelyezni, egyet az új komlói lakótelep első házára, a másikat pedig a Fő tér most épülő egyik házára: arra azt is rávésnénk, hány lakás épült Komlón a 10 év alatt.

A Magyar Vöröskereszt kom lói szervezete karszalagos járőröket biztosít a parkok és utcák tisztaságának őrzésére, hogy a jubileumi ünnepségekre virágos, tiszta legyen a város- Az általános iskolákban pályázatot hirdetnek „városunk egészségügyi fejlődése 10 év alatt“ címmel. így igen sok diák foglalkozik majd az új komlói egészségügyi létesítményekkel;

A művelődési házak igazgatói és a TIT vezetősége azt javasolja, készítsenek félórás kisfilmet Komlóról és ahhoz használják fel a korábban Komlóról készült híradófelvételeket.

Előreláthatólag a szénbányászati tröszt rendezi a komlói 10 éves újítási kiállítást. Komlón tartják a jubileumi ünnep ségekkel egybekötve a komlói bányászzenekar 25 éves évfordulója tiszteletére a baranyai bányászkórusok találkozóját, jövő év áprilisában. A komlóiak azt szeretnék, hogy 1961; májusában Komlón rendeznék meg a megyei tánccsoportok találkozóját is.

Sorolhatnánk, még mi mindent terveznek, mennyi kiállítást, ünnepséget, kultúrműsorokat. Egy biztos, a tömegszervezetek széleskörű társadalmi mozgalmat indítanak a város rendezésére, parkosítása ra, helyi emlékek és anyagok feldolgozására.

A tanulóifjúság körében nyomolvasó-mozgalmat szerveznek a Komló 10 éves fejlődését bemutató emlékek és dokumentumok felkutatására.

Az ünnepségek befejezéseként a város dolgozói egy nagy karnevált is szerveznek.

— Nem a karnevál és az ünnepségek a fontosak — mondta Szilvásá élvtárs, — mi az ünnepségekkel a megbecsülést akarjuk kifejezni azok iránt, akik kiemelkedő munkatel j esi tményeikkel a város szocialista építését és fejlődését elősegítették. Az eredmények bemutatásával a város fejlődését é6 a fejlődésben rejlő lehetőségeket akarjuk hangsúlyozni. Azok, akik most a jubileum tiszteletére építik, szépítik városunkat, akik szívet és fizikai munkát adnak ahhoz, hogy tiszta és virágos legyen Komló, azok biztosan jobban ragaszkodnak majd hozzá. Mi a kiállításokon, a rendezvényeken akarjuk megmutatni, milyen szép, milyen értékes ez a város. És. hogy ezt a várost becsülni és szeretni kell.-