Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-22-01 / 224. szám

I960. SZEPTEMBER 22.

NAPLÓ

$

Lehet-e jó munka verseny anyagtakarékosság nélkül?

fla a Mohácsi Farostlemezgyár

második lépcsőjét építő munkásokat megkérdeznénk, biztosan azt felelnék: — nem lehet! A munkaverseny és az anyagtakarékosság elválasztja tatlan egymástól, mint ahogyan a házra sem lehet tetőt húzni falak nélkül. Dehát akkor miért nem versenyeznek anyagok megtakarításában? Qk takarékoskodnak az anyaggal, már „hivatalból” is. Nézzük meg részletesebben ezt a »hivatalból’’ való anyagtakarékosságot;

A Mohácsi Farostlemezgyár '■'ásodik lépcsőjét a négyszeres hüzem Mélyépítő Vállalat mohácsi építésvezetőségének dolgozói építik, tegyük mindjárt hozzá, nagy szorgalommal, jó munkával;

Czank Nándor építésvezetőül a kazánház tetején álldogálunk, mely olyan most, mint a megbolydult méhkas. Lent földön zúgnak a betonkeve- fögépek, a transzportőrök szalagjai megállás nélkül szállítják felfelé a betont, melyet aztán Tröszt Vendel és Hesz János szocialista brigádtagjai hordanak széjjel a pókháló- azerű vasszerelések között. Az építkezés fő csatája zajlik most a kazánházon, ezekben a napokban dől el, hogy be túd- ják-e hozni anyaghiány miatti '«maradásukat, át tudják-e ad- hi határidőre a fontos építményt

, Czank Nándor építésvezető Wéber István művezető látható örömmel és büszkeségül nézi a munkát, melynek gVors és szakavatott tempójában a két szocialista brigád 'alkesedése izzik;

— Takarékoskodnak-e az taggal itt ezen az építkezést) — kérdezzük Czank elvfistól;

■*. Igen. Az építésvezetőség Sielkedő eredményeket ért e' az anyagtakarékosságban, fa anyagfelhasználás normáit ^tartottuk, az építési költségüket 3 százalékkal csökkenjük. Cementből és téglából 18 kevesebbet használtunk fel ? tervezettnél. Vasbetonszerelők a tervezettnél 30 mázsásai kevesebb anyagot használ- fk fel, — ezért jutalomban is 'úszesültek;

Az építkezés

és ezen belül a kazánház kornyéke ellenben azt mutat- 1*. hogy az anyag takarékosában mégsem tett meg az ^Pítés vezető ség mindent; Le- hogy ünneprontásnak szákit, dehát a tények makacs ;°lgok, a kazánház környéke jözet képét mutatja. A félig- ?6sz épület belsejében a földön malterral borított vasszerelékek hevernek. Az épület falai mellett a faanyag „eldo- rádóját” láthatjuk. Deszkadarabok, padlók, különböző méretű gerendák, oszlopok fekszenek nagy rendetlenségben. Az egyik távolabbi villanyoszlop mellett betoncsöveket temet a növényzet, arrébb vasdarabokba ütközik a tekintett. A gyár bejárata melletti MÉH- telep szerű vastárolás is kívánni valót hagy maga után.

—• A faanyag bizonyos szétszórtsága csak annak következménye — mondja Czank elvtárs, hogy az ácsok többször is felhasználják zsaluzáshoz a faanyagot és akkor gondatlanul lerakják különböző helyekre.

Az anyagtakarékosság

— elért eredményeik ellenére

— sem megfelelő, az építésvezető válasza nem megnyugtató. A két szocialista munkabrigád vezetői mindjárt ed is mondják, hogy miért;

— Vállaltak anyagtakarékosságot a munkaversenyben? — kérdem Tröszt Vendeltől és Hesz Jánostól.

— Nem; Anyagtakarékossági vállalásunk nincsen. Csak a határidők lerövidítésére szoktunk vállalást tenni;

— Érdemes lenne felvenni a versenypontok közé az anyagtakarékosságot?

— Érdemes lenne, mert a brigád sok mindent meg tud tenni ennek érdekében. A kavics helyes tárolását, a kellő cementadagolásit, az ácsok a faanyag összeszedését stb;

Erre nem ösztönzi

a munkaverseny a mohácsi építésvezetőség brigádjait. — Hivatalból ugyan takarékos- kodnak az anyaggal és vsainak is eredményeik, ez azonban nem elég. Az építésvezetőség ebben az évben 27 millió forint összegű munkát végez el Mohácson. A 27 millióból az anyagköltség nem kevesebb, mint 13—14 millió forint. Ha valahol lehetne takarékoskodni az anyaggal, hát az építőiparban igazán lehet! Sokat tudnának javítani eddigi eredményeiken, ha a versenypontok közé, mint vállalást felvennék az anyagtakarékosságot is, ösztönöznék az embereket a legapróbb használati tárgyak takarékos kezelésére. az anyagköltségek fokozott csökkentésére;

A Mohácsi Farostlemezgyár építésén végzett kiemelkedő munkájukra így tennék fel a legtartósabb tetőt;

Szüts István

300 pecsenyekacsa, 2000 élö- csirke, dán tonhal

A város lakosságának hússal való jobb ellátása érdekében, a Pécs-budai Élelmiszerkereskedelmi Vállalat a hét végén pecsenyekacsát, élő baromfit és dán tonhalat hoz for galomba. Pénteken, szeptember 23-án

a vállalat Irányi Dániel téri baromfiboltjában, valamint a bányászlakta területeken lévő boltjában, háromszáz pecsenyekacsát árusít.

Ugyanakkor kétezer darab élő csirkét is forgalomba hoznak és a hét végére nagyobb mennyiségű dán tonhal érkezését várják. Hódmezővásárhelyről tizennyolc mázsa gyulai lókólbászt szállítottak le Pécsre. Ezt a vállalat hentesüzleteiben, valamint a csemegeboltokban hozzák forgalomba;

Melegétel a falusi italboltokban

Ä pécsi FJK gyakorlati bemutatót tartott pénteken a vókányi Három Rózsa csárdában a járás valamennyi föld- művesszövetkeieti italboltvezetője részére. Itt a saját készítésű étel forgalmának növelése céljából a gyorsan előállítható, vagy az italboltokban hamar elfogyó hideg és meleg ételek készítését gya korolták. A résztvevő ital Boltvezetők előre magkapták azok nák az ételeknek a jegyzékét, amelyeket a bemutatón el kellett készíteni. így sonkás, sza- lonnás és tojásos készítményeket, leveles pogácsát, lángost, vagdalt húst, különböző friss sülteket, sertés- és csirkepörköltet sütöttek, vagy főztek, szendvicseket, valamint kevert és tejfeles túrót állítottak össze. El kellett végezni az anyagszükséglettel kapcsolatos számadást is. A bemutatót minden járás FJK kereskedelmi felügyelője végignézte, hogy saját járásukban is megrendezhessék,A pécsi Irodalmi Színpad terveiről

A Pécsi Nemzeti Színház és a Kamaraszínház mellett évek óta sugározza a klasszikus és a modem irodalom legszebb alkotásait a Pécsi Irodalmi Színpad. A lelkes kis csoport munkája túlnő a megyei hatá rain is, amit mi sem bizonyít ékesebben, mint az a tény, hogy a műkedvelő irodalmi színpadok első fesztiválján Győrben, a „Tajtékos ég“ című Radnóti Miklós emlékműsorral

az első helyet szerezték meg.

Nagy sikerrel szerepéit az együttes ugyancsak ezzel a műsorral a zalaegerszegi helyőrségi klubban is. A pécsi közönség legutóbb az „Évezredek szerelme“ című műsorukat láthatta, amely Orpheus és Eurydike történetétől egészen napjainkig magában foglalta a magyar és a világirodalom legszebb szerelmi líráját;

Az új népművelési évad kü szöbén állunk ismét. Dr. Németh Antallal, az irodalmi színpad vezetőjével beszélgetünk terveikről, gondjaikról.

— Az 1960/61-es évadban a Pécsi Irodalmi Színpad két szerzői est és néev önálló naav irodalmi-est programjának kidolgozását vette tervbe. Októberben esz Pál József, és decemberben Bárdosi Németh János szerzői estje, a költők új verseinek kötetben való megjelenése alkalmából, hogy az élőszó erejével támogassa a költemények megismerését és megszerettetését. Több hónapos előkészítő munka előzi meg „A Dunántúl költészetünkben“ c. estet. A magyar poézis megíratlan és jelentős fejezetét dolgozzák fel Tüskés Tibor szerkesztő irányítása mellett a versmondók és a pécsi amatőr fotóművészek, akik a nyár folyamán megörö kítették

a Dunántúl irodalomtörténeti érdekességű nevezetes helyeit.

Szigligef, Tátika; Csobánc, Rózsakő ugyanúgy megjelennek majd a „regék“ hallgatói előtt, mint Nikla, vagy Babits Mihály szülőháza. Az auditív élmény kiegészítése a vizuálissal, a verseket összekötő szöveg színes illusztrálása segítségévéi, a szórakoztatva oktatás, a felnövő nemzedék látókörének tágítása, ismeretanyagának bővítése esztétikai eszközökkel — az est legfőbb célja.

Különleges érdeklődésre tarthat majd igényt a „Színház a költészetben“ című irodalmi est is. Attól a jelenettől kezdve ,ahol Aristophanes a „Békák“-ban felidézi Ais- chylós és Euripides vitáját az elsőségért az alvilágban, a dán király előtt szenvedélyesen szavaló színész jelenetén és Hamletnek a színészekhez intézett intelmein keresztül, folytatva Goethének a „Faust1 hoz írt színpadi előjátékán. Babits Mihálynak Jászai Mari halálára írt költeményéig és Juhász Gyula színész-szonettjeiig, a Pécsi Irodalmi Színpad bemutatni szándékozik azt, hogyan tükröződik a színház a költészetben?

A harmadik tervszerűen megkomponált irodalmi est központi gondolata a béke lesz. Bacchylides „Békedal”- ától Paul Éluárd költeményéig, Aristophanes „Béke” és „Acharnabeliek” című komédiáinak a mához is szóló jeleneteitől, Giraudoux „Trójában nem lesz háború” című drámájának Hektor—Ulysses párbeszédén keresztül, Max Frisch „És a holtak újra énekelnek” című megrázó játékának egyes jeleneteiig, versek, drámarészletek, dalok és kórusművek, egy műsor keretében, műfaj fölötti egységben hirdetik majd a béke örök eszméjét.

Theátrális jellegű produkció

egy szerepel a Pécsi Irodalmi Színpad programján: Bornemissza Péter „Elektra” drámája, ez a Shakespeare születése előtt hat esztendővel írott tragédia, amely legzengőbb

magyar nyelvemlékeink egyike és előadása éppen azt szeretné elérni, hogy a fővárosi kísérletek után Dunántúl legfontosabb kultúrcentrumában, a rohamosan növekvő lakosságú Pécsett, ne maradjon ez a nemzeti kultúrtörténeti emlék, még könyvtárakban is nehezen elérhető exotikum, hanem szervesen beépüljön közönségünk irodalmi tudatába.

Az irodalmi színpad együttese az elmúlt évadban is egyik legfontosabb feladatának tartotta a vidék és a munkáslakta területek látogatását. Így került sor a villányi, a gyárvárosi, az új-mecsekaljai, a pécsbányatelepi előadásokra, amelyek nagy sikert arattak a dolgozók és a munkások körében. A vidéki szerepléseket az idei népművelési évadban még tovább fokozzák. Legközelebb Sásdra megy az együttes, ahol pedagógusoknak adnak műsort, utána pedig Siklóson lesz egy irodalmi estjük pécsi írókkal és Szabó Magdával.

(Hamar)

Vízvezeték és gőz

szerelésben gyakorlattal rendelkező, szakképzett szerelőt, vagy betanult, több éves gyakorlattal rendelkező betanított munkást azonnali belépésre felveszünk.

Helyiipari Vállalat,

Komló, Kossuth I* u. 21.

Telefon: 20-92.

632

Rosszul rajtoltak a komlói bányászok

Napokon keresztül csak az északi üzemek teljesítették tervüket

A Komlói Szénbányászati Tröszt üzemei, melyek a bá- nyászmapi versenyben kiemelkedő eredményeket értek el, és eddig ebben az évben 34 ezer tonna terven felül bányászott szenet adtak népgazdaságunknak, szeptember első napjaiban lemaradtak terveik teljesítésében;

Szeptember 13-ig a havi ered mény a Komlói Szénbányászati Trösztnél nem haladta meg a 98,1 százalékot. Mi történt a komlói üzemekben, kérdezték sokan az első dekád eredményeinek ismeretében? A komlói bányászok azt mondják, a bányásznap utáni „hangulat” volt legfőbb oka lemaradásuknak. Sokan úgy vélik, hogy a bányásznapi verseny alatt több

7őazafőtték Jlippéia...

Hatvan fiatal dolgozik

jltppói Béke Ore Termelőszö- *kezetben. Szép dolog. De Jjnt mondják: korábban itt N volt ennyi fiatal. Sokan ytak be Pécsre dolgozni, de frzajötték. Visszajött: Kollár A Kern János, Thán József, C^bert József, Hetényi Pé- 'r, Papp György.

A- Tudja, kiszámoltam, hogy lányit költők kosztra meg jjjüsra és rájöttem — mégis- k jobb itthon dolgozni — l°guarázta Kern János. De & vannak ezzel a többiek is. A jól összeszámoljuk, itt is pf ókeressük azt a pénzt, amit y^ett kerestünk. És itthon

tyűnk.

His idő múlva hozzáteszi:

IÉs most már nem is olyan ezőgazdasági munka, mint »ebben volt.

rA lányók kertészetben dói- p^k, karalábét kapálnak. Jhlem őket: hogy érzik ma- a termelöszövetkezetjj."' Jól — válaszolják. — Elég keresünk. Ha mindennap ^Hozunk, megvan az egy

^kaegjségT!

L" Sőt még több is néha

hozzá eau fiatal lány, mt

És minden hónapban előleget is kapunk. Minden ledolgozott munkaegység után tizenöt forintot.

— Szóval megvan havonta a nyólc-kilencszáz forint jövedelmük. Igaz, tavaly több volt, de az is igaz, hogy jövőre megint több lesz. Akkorra készen leszünk az építkezéssel.

— Tudok az építkezésről, a beruházásról, a könyvelőjük már tájékoztatott. Félmillió forint saját hozzájárulás az építkezéshez, bizony nem gyerekjáték “ mondom és megint csak oda lyukadok ki: miért érzik jól magukat a termelőszövetkezetben;

— MOST MAR TÖBB a gép a tsz-ben. Könnyebb a munka — mondja Bodonyi Katalin.-- Hány gépük van?

Az ujján számolja:

— Van egy lánctalpas, meg két Zetor.u

— És nem is gondolt arra, hogy városba megy?

— Dehogynem — válaszol. — Utána mégis arra gondoltam: a mezőgazdaságban is dolgozni kell valakinek, nem mehet, mindenki * DÓfOSÖÜ

Schmidt Katalin harmadik éve dolgozik a közösben. A szülei az állami gazdaságba járnak.

— Maga jobban érzi itt magát?

— Jobban, meg elég jól is keresek — így Schmidt Katalin.

— És meg is értik egymást — kapcsolódik a beszélgetésbe Nyevkovics Milánná. — Mind lányok dolgoznak itt, csaík én vagyok köztük asszony,

ELÉGEDETTEK. A keresettel legalábbis elégedettek. Azt mondják, az idén igaz csak harminc forintot kapnak egy- egy munkaegységre, de jövőre az idei befektetés meghozza a gyümölcsét.

A lehetőségek is egyre bővülnék. A termelőszövetkezetnek már két ipari tanulója van. Bodonyi János kőművestanulónak, Molnár András pedig kovácstanulónak szerződött a termelőszövetkezethez.

— Mi lenne, ha maga pedig kertésztanuló lenne? — kérdem Bodonyi Katalintól.

Meglepődik, majd így válószók— Az jő lenne. Most kéthetes baromfitenyésztői tanfolyamra megyek, de szívesebben lennék kertész.

— Ennék nincs akadálya.

— Hogyan lehetne ezt megcsinálni?

Elmondom nekik, ók is lehetnek szakmunkások. Ennék előfeltétele, hogy elvégezzék a nyolc általánost, öt évi gyakorlattal rendelkezzenek, huszonhét éven aluliak legyenek és két évig vegyenek részt ezüstkalászos tanfolyamon, utána pedig a szakmunkás- vizsgára előkészítő tanfolyamon.

— Sokunknak már megvan az ezüstkalászos tanfolyama mondják a lányok. — A nyolc általánosunk is megvan, huszonhét éven aluliak is vagyunk .. í

Elhallgatnak.

— Ezt jó lenne nálunk is megszervezni. Sókan jelentkeznének erre •— bökik ki később,

JÓ LENNE MEGSZERVEZNI. Rajtuk múlik. A lippói termelőszövetkezet vezetősége bt" zonyára támogatja ebben a fiatalokat. Támogatja, hisz az eddigi példák is bizonyítják — ebben a termelőszövetkezetben mindent megtesznek a fiatalokért: a fiatalóknak zenekart, om, tobdarúoó'Gsapatuk

van, asztalitenisz-szakosztályuk működik, a lányok is szervezik a röplabdacsapatot, a múlt évben ezüstkalászos tanfolyamot szerveztek a termelőszövetkezetben, amelyen többségben fiatalok vettek részt.;

Faggatom a fiatalokat,

— Nem lenne nekünk semmi panaszunk, ha lenne egy klubunk, ahol összejöhetnénk, ahol szórakozhatnánk — mond ja Kern János. — A tanácstól már kértünk helyiséget, de egyelőre nem tud adni. De azért majd ez is megoldódik valahogy és akkor lesz itt olyan élet, amilyen még egy kisebb városban sinos.

A LIPPÓI TERMELŐSZÖVETKEZETBE hazajöttek a fiatalok. Elégedettek a keresettel. És nem akarnak elmaradni senkitől, semmiben. Szakmunkások szeretnének lenni, többet alkarnak tudni, klubot szeretnének, ahol művelődni, szórakozni lehetne. A szakmunkásképzés viszonylag köny nyen megoldható, a klubkérdés már ennél nehezebb. Biztosak vagyunk abban: a lippói termelőszövetkezet vezetői, a község vezetőivel együtt ezeket a kérdéseket is legalább olyan sikerrel oldják meg, mint a fiatalok megtartását.

Sulal János

munkahelyet „túltermeltek’' a jobb eredmények elérése céljából és ez most érezteti hatását:

Akármi legyen azonban a lemaradás oka, az 1011 tonna adósságot be kell hozni még ebben a hónapban; A komlóiak büszkesége a Kossuth és a III-as akna nem maradhat a lemaradók között. Szeptember 14-én már mutatkozott bizonyos javulás a tröszt üzemi eredményében; Kossuth-akna 101 százalékra teljesítette tervét, Anna-akna 107,1-re, Bétaakna 116,6 százalékra. III-as aknán azonban még mindig csak 96,6 százalékra tudták a tervet „hozni”. Dicséret illeti az északi bányaüzemeket, ahol egy pillanatra sem lankadtak el. Nagymányok szeptember 14-én 111,3 százalékra, Máza 109,1-re, Szászvár 121,3-ra teljesítette tervét;

Az északi üzemekben Szászváron Veres István fejtési csapata szept 14-ig 172 százalékot ért el és terven felül 273 csille szenet bányászott. Dévai Lajos fejtési csapata 110 százalékra teljesítette tervét, Réder János feltáró brigádja 190 százalékkal iavította üzeme eredményét. Ebben az időben Mázán és Nagymányokom is kiemelkedő munkasikerek születtek:

Az északi bányaüzemek dolgozóinak jó teljesítménye azt mutatja, hogy a bányásznapi verseny után is lehet jó eredményt elérni;

Megyénk dolgozói az várják a komlói bányászoktól, hogy egyenletes tervteljesítéssel vigyék sikerre az éves versenyben tett vállalásaikat, és a IIL negyedévet is jó eredményekkel zárják. A szeptemberi lemaradás tanulsága pedig álljon példaként előttük arra, hogy a munkaverseny kampányszerűsége előbb-utább megbosszulja magát.

Meszest parképítési munkaiatokhoz FÉRFI

SEGÉDMUNKÁSOKAT

keresünk.

Kertészeti és Parképítő V. Pereiül u. v, J3184