Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-11-01 / 215. szám

1960. SZEPTEMBER 11. NAPLÓ 3 Görög tragédia a pécsi színházban Premier: színháznak, rendezőnek, színésznek, közönségnek és a magyar színházkultúrának Katona Ferenc instrukciókat ad a próbán. Hosszú percek telnek él, sok­sok ismétlés, mire Iason há­rom lépcsőfokot lejjebb lép, s folytatja. — Nekem mindegy, éntőlem mondhatod, hogy Iason a Föld leggonoszabb férfija. Az Euripides-dráma előadá­sa premier lesz a javából, szinte a legteljesebb értelem­ben. Premier a rendezőnek, aki még nem rendezett görög drámát, premier a színháznak, amely még nem játszott görög drámát, premier a színészek­nek, a közönségnek, és pre­mier a magyar színházkultúrá­nak is, hiszen Euripides Me- deia című drámáját magyar színpadon még nem játszot­ták. — Különösen jelentős és iz­galmas ennek a drámának a — Várjunk! Egy ikis nyugal­mat kérek! — vág közbe a nézőtérről Katona ■ Ferenc hangja, aki a Kamara Szín­házban Euripides Medeia cí­mű drámáját rendezi. — Zene — szól egy hang a fekete, bársony színfalak mögül, a színpad hátterében, a lépcsők tetején megjelenik Iason — utcai ruhában — és az előtérben elgondolkozva ácsorgó Medeiához intézi sza­vait. — Nem most először, láttam én már gyakorta, hogy milyen kegyetlen kór a durva szenve­dély ,.. A rendező türelmesen köz­beszól; — Még mindig indulatos, úgy jön be;.. Kétszer, háromszor ismétlik a néhány mondatot, a reftdező felmegy a színpadra, elma­gyarázza, hogyan kell, mennyi ármány és hazugság van Iasonban. Két és fél millió forint ásatásokra Van-e arany a Máré-várban? — Hol volt Zrínyi vára? A történelmi múltú falak közt a Káptalan utca kettő­ben a kétszáz-, négyszáz-, hat­felügyelőség pécsi építésveze­tősége. Kicsi kis szoba, az asz­talokon papírok, számok, ter­vek. Ferenc Sándor építésve­zető csak számokat, betűket lát maga előtt, de képzeleté­ben a kétszáz-, négyszáz-, hat­százezer forintok, helyreállí­tott várak, a pusztulástól meg­mentett műemlékek képében jelennek meg. — Mennyit fordítottak az idén műemlékvédelemre? — Sok, nagyon sok pénzt. Kétmillióháromszázezer forin­tot. Tudom, sok ember nem értékeli az állam áldozatkész­ségét. nem érti, hogy addig kell segíteni, addig kell a mű­emlékeket tatarozni, amíg le­het. — Melyek voltak a fő mun­kák az év elejétől kezdve? — A pécsi dzsámira eddig kétszázhúszezer forintot köl­töttünk, de a rendbehozására a minaret megemelésére még kettőszáznyolcvanezer forint kell. A siklósi múzeum felál­lítása és rendbehozása ötszáz­ezer forintba került — mondta Ferenc elvtárs. — A szigetvári asatás még tulajdonképpen nem fejeződött be. Érdekes probléma foglalkoztatja a szak embereket. Az ásatás során fel­merült ugyanis az a probléma, hogy a mostani vár nem azo­nos az eredeti Zrínyi várral, történt. Újra szárnyra kapott Most azt kutatják merre is lehetett Zrínyi belső vára. — Melyik volt a legérdeke­sebb munkájuk? — Mindegyik érdekes volt. Az ásatásokon kívüli legérde­kesebb esemény Máré váránál történt. Újra szárnyra kapotl az a régi hiedelem, hogy a ré­gészek kincs után kutatnak. Be kellett falazni a bejáratot a sok kincskereső elől; — Valóban találtak kincset? Ferenc elvtárs nevetve le­gyint — Sohasem. Egyetlen ása­tásnál sem találtunk még ara­nyat, de annál több kincset- érő csontokat, cserepeket, lele­teket. A pécsi múzeumokra kettő- százhatvanezer forintot fordí­tottunk ebben az évben. Ebből az összegből tárták fel a Geisler Eta utcai sírkamrá­kat. a Káptalan utca kettő­ben pedig angol aknát léte­sítettek, ahol meglátható a ház eredeti szintje. — Mi lesz a jövő évben? — Szép lassan minden mű­emlékre sor kerül, — mondot­ta az építésvezető. — A szi­getvári várban tovább folynak az ásatások, és dolgoznak a régészek majd Máré várnál is. Feltárási munkát végeznek majd a pálos kolostornál és százezer forintos költséggel ásatnak, építkeznek Jakabhe- gyen. A szigetvári Rit mecset feltárási munkája tizenötezer forintot igényel; . W. M. A PELDAMUTATAS NAGY ERŐ A komlói Kossuth-bánya kommunistái jól mozgósítják a dolgozókat a termelési feladatok megoldására Spányik Éva (Medeia) és Bán ffy György (Iason) Spányik Éva — a tragédia női főszereplője rendezése — mondja Katona Ferenc, a színház igazgató­ja —, hiszen Magyarországon először mi mutatjuk be. Eddig a magyar színháztörténet nagy tragikái más Medeia-drámákat játszottak, azok álltak köze­lebb hozzájuk. Az Euripides- dráma fordítása igen szép, He­rényi Grácia műve ... Hozzá kell tenni, hogy a pécsi szín­ház is először játszik görög tragédiát, én is először rende­zek görög drámát. Tehát min­denki számára premier lesz. Megpróbálunk néhány újfajta megoldást, dehát ez majd az előadáson derül kd. — Kik alakítják a főszere­peket? — Spányik Éva, Bánffy György, Korándy Dénes, Kop­pány Miklós, Arany Kató és Gyimesi Tivadar. A két kar­vezető: Bódis Inén és Gábor Ibolya;.. Amikor a komlói Kossuth- bányán kétmillió forint lema­radás mutatkozott az önkölt­ség teljesítésében, ennek fel­számolására a Kossuth-bányai pártbizottság műszakfejlesztési bizottságot hívott életre. A népnevelők mozgósították a dolgozókat a műszakfejlesztési bizottság javaslatainak meg­valósítására. Széles körben népszerűsítették a termelési koncentrációk kialakítására, a szállítás javítására, a csil­lék jobb kihasználására hozott műszaki intézkedéseket, ser­kentették azok gyors megvaló­sítására dolgozótársaikat és maguk is példát mutattak ab­ban. Ismertették és jelenleg is ismertetik a különböző mun­kahelyekre — a fejtésekre, Érettségizett vagy 8 ált. isko­lát végzett tiút, vagy lányt kereskedelmi tanulónak felveszünk. Érettségizett, vagy műszaki képzettséggel rendelkező kereskedelmi eladót felveszünk. Autó- és Alkatrész­kereskedelmi V. Pécsi Fiókja Pécs. Rákóczi út 29. A rendőrségi jegyzőkönyv­ből: „Augusztus 29-én délután Feit-h Elemérné Torda utca 4 szám alatti lakos összeszólal­kozott a házban lakó Bíró Fe- rencnével, akinek Ida nevű tizenkétéves kislánya állítólag zajt csapott a folyosón és Fe- ithné gorombán csendre intet­te. Szó szót követett amibe a kislány is beleavatkozott és a vita verekedéssé fajult. A verekedés hevében Feithné a kezeügyében lévő ollóval Bí­rónőt és a kislányt is megsebe­sítette, s mint később kiderült a kislányon ejtett seb annyira súlyos volt, hogy csak sürgős orvosi beavatkozás mentette meg az életét. Feithnét a rend­őrség előzetes letartóztatásba helyezte és ellene bűnvádi el­járást indított szándékos em­berölés bűntettének kísérlete címén.” A többit a gyermekklinika sebészeti osztályán tudtuk meg. Többek között azt. hogy a szívbe hatoló ’ szúrás a szív burkának egyik ütőerét' sér­tette meg, amiáltal a kiáram­ló vér minimális időn belül megbénította volna a szív mű­ködését. Nem lehet már kontrolálni, hogy a sebesülés pillanatától tíz perc vagy negyedóra mú­lott el a műtőasztalig, de any- ayi biztos, hogy az wutotoó pillanatban” mentették meg a kislány életét. A pulzust már nem lehetett kitapintani és a műtét előtti röntgen is már- már mozdulatlan szívet muta­tott. Nem volt tehát idő kon- ziliumra, különösebb előkészü­letekre. A gyermekklinika minden orvosa, nővére azon­nal akcióba lépett, sőt egy is­meretlen látogató szaladt át a sebészeti klinikára véradó ál­lomásra vérért, amíg a műtőt sebtében előkészítették. „És megkezdődött a harc egy emberi élet megmentésé­ért." De sokszor leírtuk már ezt a hatásos címet, de sokszor ha­dakoztak már ellene orvosa­ink. Egyszerűen nem szeretik, idegenkednek az ilyen jelzők­től, mert úgymond ők csupán „orvosi kötelességüket teljesí­tik.” így igaz ez, semmi két­ség nem fér hozzá, és mi még­is többet sejtünk egyszerű kö­telességteljesítésnél. Többet, mert nővéreket, ápolókat állí­tottunk meg a gyermekklinika sebészeti osztályának folyosó­ján, hogy megtudjunk vala­mit a súlyos műtét részletei­ből. Ilyeneket jegyeztünk fel: — Még a szabadságos orvo­sok is beszaladtak segédkezni. — Nehéz műtét volt, amely minden idegszálat, szakmai tu­dását igénybe vette az orvos­nak. Ä • HBSa «5 . ÉfiiL — Nem tudjuk már elmon­dani mit érezhetett az orvos és az asszisztencia, amikor már eljutottak odáig, hogy meg­állították a vérzést. — És azt, amikor a pulzus újra lüktetett, amikor a szív újra dobogni kezdett. — Pedig még sok minden váratlan közbejöhetett volna. Megtörténhet, hogy megáll a szív vagy a légzőcentrum fel­mondja a szolgálatot, de egy nem eléggé tökéletesen kon­centrált mozdulat is elég, hogy végzetes komplikáció lépjen fel; — Akkor törölte meg elő­ször • homlokát az orvot, ak­kor engedett fel másodszor is a feszültség, amikor a beteg felszisszent: — Jaj, fáj!... — Az a fontos, hogy fáj, mert csak eleven ember érzi a fáj­dalmat. Legutoljára a kis Idával be­szélgettünk. Halvány még az arca, de a szemében már paj­kos élet játszik. Tizenkét esz­tendős életének elevensége, a biztos gyógyulás jele. — Meggyógyultam! Azt mondja az orvos bácsi, hama­rosan hazamegyek. Haza! Vissza az életbe. Áldassék érte a neved, or­vosi kötelesség! (P—«*! elővájásokra, a gépek jobb ki­használására, az önköltség csökkentésére, a fokozott fa­anyagtakarékosságra — kidol­gozott célfeladatokat. A párt- alapszervezetek agitációs fele­lősei kéthetenként hívják ösz- sze a népnevelőket, beszámol­tatják őket a termelési agitá- cióban végzett munkájukról, az eredményekről, a nehézsé­gekről, a tapasztalatokat meg­vitatják, majd meghatározzák a soronlévő legfontosabb fel­adatokat. Igen hatásos agitációs mun­ka folyik az új módszerek, a gépek megkedveltetésében Kossuth-bányán, Az már szin­te köztudomású, hogy itt kezd­ték el elsőként a fémtámok, fémsüveggerendák alkalmazá­sát a mecseki szénmedencé­ben, itt helyezték üzembe az első nagyteljesítményű szén- gyalut és alakították ki az üze­meltetéshez szükséges tám- mentes fronthomlokot. A szén- gyaluval szembeni erős kez­deti ellenállást az agitátorok türelmes szóval győzték le. Megmagyarázták a széngyalu- val dolgozóknak, hogy a gép nehéz fizikai munkától szaba­dítja meg őket és megisme­rése után keresetük csökkenés helyett nőni fog. Szakmai filmvetítést rendeztek, bemu­tatták a gép helyes kezelését, működését, a vele elérhető eredményeket. Ma már azok, akik korábban leginkább han­goskodtak a gép elvitele mel­lett, szívesen és jól dolgoznak vele. Míg az üzemi átlagos fejtési előrehaladási sebesség 85 cm naponta, a széngyalu- val dolgozó fejtésben 100—120 centimétert érnek el és köny- nyebb munkával többet keres­nek a géppel dolgozók. Kiterjed a népnevelők fi­gyelme más agitációs terület­re is: így például a balesetek csökkentése érdekében 3000 röplapot készítettek, a fel­olvasóban rajzos plakátokat helyeztek el. Állandóan napi­renden tartják az újító-propa­gandát, agitációs érvként hasz­nálják fel, hogy most köze­lednek az 1000. Kossuth-bá- nyal újítás benyújtásához, az ezredik újítót megjutalmaz­zák, megünneplik. Messzeme­nően gondoskodik a szakszer­vezet arról, hogy a termelési tanácskozáson elhangzott ja­vaslatok, észrevételek ne sik­kadjanak el, ezeknek megvá­laszolását háromtagú bizott­ság ellenőrzi. Külön agitációs csoportokat hoznak létre an­nak ismertetésére, hogy a II. Ötéves terv során milyen fel­adatok várnak Kossuth-bánya dolgozóira. A pártbizottság intézkedési terve alapján dolgozik a Kos­suth-bányai KISZ-bizottság is. Az öt KISZ alapszervezetben 357 KISZ-tag van, a KISZ termelési felelősök szervezik a fiatalok közötti munkaver­senyt, amelynek irányát az üzemmel kötött szocialista szerződés szabja meg. Ennek értelmében 210 méter vágatot hajtanak ki, tízezer tonna sze­net adnak terven felül és 600 000 forint értékű anyagot mentenek meg. A célkitűzések valóraváltásán 9 ifjúsági bri­gád dolgozik, a KlSZ-fiatalok eddig a vállalásnak több mint a felét teljesítették. Sajátos agitációs munkát igényel az, hogy Kossuth-bá­nya dolgozóinak 54 százaléka faluról jár be. Az üzem kom­munistái, KISZ-fiataljai, szak- szervezeti aktívái vasárnapon­ként kijárnak a tröszt kis autóbuszán a községekbe, ilyenkor három-négy környe­ző községből összehívják a Kossuth-bányán dolgozókat, helyben tájékoztatják őket a kül- és belpolitikai esemé­nyekről. Ezt a munkát össze­kötik a falupatronáló mozga­lommal, amihez a vidéken élő ipari dolgozóktól jó segítséget kapnak; A jól szervezett szóbeli és szemléltető agitáció tágítja az emberek látókörét, elősegíti, hogy világosabban lássanak olyan kérdésekben, amelyek hirtelenében. első hallásra problematikusnak tűnnek. D# ezenkívül — főként a terme* lési agitáció — anyagi erővé is válik. így például a Kos­suth-bányán az év elején az önköltségben mutatkozó két­millió forintos lemaradás je­lentősen csökkemt és nem két» séges, hogy ebben az agitáló* roknak nagy szerepük van. A komlói Kossuth-bánván a kommunisták behatóan fog­lalkoznak a termelés problé­máival, példamutatásuk és jó agitációs munkájuk nyomán a bányászok jelentős eredménye­ket érnek el. IS — Hné-Vísto!' 4 LOTTÓT ne feledd Építőipari tecnikusokat és szakvizsgával rendelkező fűtőket (Marabu kazánhoz) felveszünk Pécsi Ingatlan- kezelő Vállalat . _____ m \

Next

/
Oldalképek
Tartalom