Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-10-01 / 214. szám

I960. SZEPTEMBER 10.

N API O

3

UUajhU az úUa...

A Hullámfürdőnél a vízfolyó vizesárok fölött a gya- gjárón egy szép és rendes dacska van. Ezzel nincs is ilönösebb probléma. Az út- st felőli részén jó erős kor- t védi a gyalogosokat, hogy ! lépjenek le és ne törjék ikájukat. Az árok felőli ré- sn pedig egy szép kovácsolt- s lándzsás hegyű rács záréi az árokrészt, ami egy- n korlátul is szolgál. Azonban van egy kis szép- ghiba, eléggé régóta. ?yanis a mellette lévő nagy zfa kettétört és a törzse rá- íiant erre a nevezetes vas- csra. A rács meghajtotta ztelettel lándzsás felső ré- ít s mintegy nyomorék, óta is kihajtja. Ez nem is Ina baj, hogy meghajolt, ak az a baj, hogy az úttest lé bólogat. És a gyanútla- il, szórakozottan beszélgető rókelők, de nem is beszélve éjjel sötétben közlekedők- , beleverik a fejüket a ndzsa hegyébe.

Ez a szerencsétlen rács m hibás. Az arra illetékeknek kellene sürgősen in- zkedni, hogy ez a kiálló srács ne veszélyeztesse a rókelők testi épségét! Vagy Idig várnak, míg ők is be ■m verik a fejüket?

_________ (gis)

zombaton és vasárnap békekölcsön-sorsolás

Az Országos Takarékpénz- r — mint már ismeretes — eptember 10-én és 11-én

ndezi az első, az ötödik és Ihatodik békekölcsön 1960. isodik félévi sorsolását. A izások szombaton délután l háromkor kezdődnek Bu- ipesten.

Az első napon az első bé- skölcsönből 60 400 kötvény- mintegy 19 millió forin- t sorsolnak. Vasárnap a húsokat délelőtt 10—12 óra izött bonyolítják le. A ki- ■rsolásra kerülő 157 300 ötö- k békekölcsön kötvényre • millió forint, a 150 400 hadik békekölcsön kötvényre sdig csaknem 36 millió font nyeremény jut.

Az ifjúság nevelése — az egész társadalom ügye

A megye; X’SZ-iiizotYság ankétéi tartott a Porcelángyárjan

A Porcelángyár

KISZ-szervezetének kultúr- helyiségében pénteken délután három órakor több idős elvtárs foglalt helyet, mint fiatal. A KISZ megyei bizottsága ankétet rendezett a fiatalok neveléséről. Az ankéten megjelent Kiss Dezső elvtárs, a Baranya megyei KlSZ-bizott- ság titkára, a KISZ-bizottság több munkatársa, a Porcelán- gyár pártszervezetének, szak- szervezetének és vállalatvezetőségének képviselői.

Az ankétet Csiga István elvtárs, a porcelángyári KISZ- szervezet titkára nyitotta meg, majd Endrei Gyula, a megyei KISZ-bizottság tagja tartotta meg vitaindító beszámolóját.

A beszámolóban röviden ismertette a KISZ-szervezetek munkájának eddigi tapasztalatait, s hogy jelenleg milyen feladatok állnak a KISZ-tagok előtt a kongresszusi felkészülésben. A vitaindító referátumában elmondta Endrei elvtárs, hogy a fiatalok többsége az elmúlt három év alatt megállta helyét és nagy hatással van az ifjúságra pártunk és kormányunk politikája, s a fiatalok szívesen kiveszik részüket e féladatok megvalósításából. Nagy hatással voltak az ifjúságra a Szovjetunió politikai sikerei és nem utolsó sorban technikai sikerei. Felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy ennek az an- kétnak a célja az, hogy segítséget nyújtson az ifjúság nevelésében, mely nem egyedül egy szervezetnek a feladata, hanem az egész társadalom ügye és feladata.

Hangsúlyozta a vitaindító beszámoló, hogy az ifjúság neveléséből nagyon nagy feladat hárul az idősebb munkatársakra, akik mellé a fiatalok kerülnek, s itt tanulnak szakmai, politikai és emberi jellemvonásokat.

A hozzászólásokban

Vörös elvtárs, a porcelángyár párttitkára önkritikusan elismerte, hogy a fiatalok technikai ismereteinek bővítése nem áll valami jól. Azok a fiatalok, akik nemrégiben szabadultak fel a szakmában, nem tudják megállni a helyüket, ha nem képezik állandóan szakmailag magukat. A Porcelángyárban is rohamosan haladnak előre az új gépesítéssel, s ez jó dolog, de ehhez feltétlen szükséges a szakmai továbbképzés, hogy a szakmának ne csak egy oldalát, hanem több oldalát ismerjék meg a dolgozók.

A két széntröszt a nemzetközi bányászkongresszusra készül

Gödör az utca közepén

Dunai elvtárs idős dolgozó a kályhaüzemből, elmondotta hozzászólásában, hogy örül annak, hogy meghívta a KISZ- szervezet erre az ankétra, s ő a maga részéről nagyon szükségesnek és érdemesnek tartja ezt az ankétot. Elmondta, hogy a KISZ-fiatalok legtöbb helyen példamutatóan dolgoznak, ifjúsági brigádokban küzdenek jobb eredményekért, kiveszik a részüket a társadalmi munkából. Alapvető hiba nincs a fiatalokkal. Vannak kisebb problémák, hogy néha flegmák az idősebbekkel szemben, nem veszik elég komolyan a szakmai továbbképzést.

Az ankéton felszólalt Kiss Dezső elvtárs is, a megyei KISZ-bizottság titkára. Felszólalásában elmondta, hogy ennek az ankétnak az a célja, hogy segítséget nyújtson a fiatalok nevelésében. Az idősebbek életkori tapasztalatukkal, tekintélyükkel hassanak nevelőleg a fiatalokra. A KISZ-szervezetnek az a feladata,' úgy nevelje a fiatalságot, hogy szeressék a hazát, szeressék a munkát, a szülőket és szeressék egymást.

Igen ertekeS volt a porcelángyári KISZ-szervezet an- kétja, s ilyen ankétokat a közeljövőben több üzemben, állami gazdaságban és termelő- szövetkezetben is rendeznek.

A Zsolnay Vilmos utcát és a Felső-Balokány utcát összekötő útszakasz, illetve árok kérdésére szeretnénk felhívni az illetékesek figyelmét Ezen árok a nyári esőzések következtében úgy kimosódott, hogy egy másfél méter mély és három méter hosszú gödör keletkezett. Ez egész nyáron itt díszlett a strandfürdő közelében, a környéken lakók többször felhívták az utcabizal mi és az I. kerületi tanács figyelmét a járatlan útra. de ígéreten kívül semmi intézkedés nem történt A hétfői felhőszakadás után ez a gödör olyan hatalmas lett, hogy életveszélyes ezen az útszakaszon közlekedni. Pedig ebben a környékben mind mun

kásemberek laknak, gyári es üzemi dolgozók, kik éjszaka is járnak dolgozni, és a mostani eső a még meglévő keskeny járdát is alámosta és nem tudni mikor szakad le teljesen az út. Az a kérésünk, hogy hassanak oda, hogy mielőbb hozzák rendbe ezt az utat mielőtt komolyabb baleset bekövetkeznék.

A Felső- és Alasó-Balokány utcai lakók nevében:

Móró János

A Pécsi Rádió heti 9 órás délutáni elfoglaltságra női bemondót keres. Feltétel a magyar nyelv tökéletes kiejtése és megfelelő mikrofonhang. Felvételre vasárnap, szeptember 11-én lehet jelentkezni délelőtt 9 órakor a rádiónál, Pécs, Zetkin Klára u. 1«

Szeptember 12-én megnyílik Budapesten a nemzetközi bá- nyszkongresszus. Nagyszámú, neves szakemberekből álló ven dégreseg vesz rajta részt, a világ szinte minden jelentősebb bányászattal rendelkező országából. A kongresszus napirend jén igen sok szakelőadás szerepel, a résztvevők három szék cióban vitatják meg a bányászat legkülönbözőbb kérdéseit. Pécsi és komlói szakemberek is az előadói emelvényre lépnek. Pozsgai Károly és Tamási István, a komlói, illetve pécsi széntröszt főmérnöke „A magyar feketeszénbányászat fejlesztésének néhány kérdése” címmel, Szirtes Lajos a pécsi széntröszt kutatási osztályának vezetője pedig „Uj eljárások a gázkitörések megszüntetésére“ címmel tart előadást. Vékény Henrik, a pécsi kutatási osztály porelhárítási csoport vezetője is a pódiumra áll, akit Simecek csehszlovák porelhárítási szakember kért meg a „Por elleni védekezés a robbantásnál“ című előadásának megtartására, — mert a csehszlovák szakember nem tud résztvenni a nemzetközi bányászkongresszuson.

A bányászkongresszus iránt Pécsett és Komlón nagy az érdeklődés. Már kijelölték a baranyai küldöttek névsorát. E szerint a komlóiak 15, a pécsiek pedig 12 tagú delegációval vesznek részt a tanácskozásokon. Tamási, Szirtes és Vékény elvtársakon kívül a pécsiek között találjuk a három bányakerület és Pécsújhegy főmérnökét és másokat. Komlóról Piegel János trösztigazgató, Drjenovszky Béla, a műszaki osztály előadója, Szepeshegyi István, a Ko6su'h-bánya főmérnöke és mások utaznak a kongresszusra.

Ezzel egyidőben előkészületek folynak a külföldi vendégek fogadására. A nemzetközi bányászkongresszus küldöttei ugyanis tanulmányutat tesznek az ország különböző bányavidékein- Megyénkbe 38 külföldi vendég érkezik: 13 lengyel, 8 keletnémet, 6 nyugatnémet, két szovjet, japán, francia és belga bányászati szakemberek, közöttük Grimm professzor, a freibergi akadémia (NDK), Bobrov, a makajevkai Tudományos Intézet (Szovjetunió) küldöttei, Kokado bányaszellőz tetéssel foglalkozó japán szakember és mások.

Vendégeink 15-én délelőtt ér keznek Pécsre. Megtekintik a várost, majd öt csoportra osztva tanulmányozzák a pécsi és komlói feketeszénbányászat különböző kérdéseit. Mindkét helyen megtekintik a szénelőkészítőművet és leszállnak a bányába. A komlóiak a Kos- suth-bányai széngyalús fejtést, a munkahelyi koncentrációt és még több mást szeretnének a vendégeknek megmutatni.

A nemzetközi bányászkongresszus a komlói bányászok számára egyébként ifi nagy esemény: a kongresszus tiszteletére átadják a Kossuth-bá- nyai inhaláló berendezést és súlyfürdőt)

Silósási bemutató Ssentlőrineen

L

P^jJgJcen délelőtt kilenc órakor kezdődött el a Hazafias Népfront megyei tanácsa által rendezett silózási bemutató a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum nagytermében. A Hazafias Népfront nevében Jelenszki Mártonné üdvözölte a megye termelő- szövetkezeteiből érkezett elnököket és brigádvezetőket. Jelenszki elvtársnő hangoztatta: a Hazafias Népfront ezzel is

úwfy Ualász is a dana

írhattam volna úgy is: Kiss flihály, a Duna szerelmese, áégis féligmeddig Hamming- íay-től kölcsönöztem a címet, nert Kiss Mihály, az öreg ha- ász így érdemli meg. Inas, ires marka ötven éve el nem vesztené az evezőlapátot, izürke szeme ötven éve fürkészi a folyók beszédes fodro- :ását. Bajusza fehér lebbenése •irályok szárnya, módjával

mért szava lassú sodrású vizek dorombolása.

Hatvannégy esztendeje tartották keresztvíz alá fent az „egyenes Dunán” Komáromban, de alighanem fehérdévé- rek, harcsák, pontyok találhatták el Mihálynak, mert ennek hívták apjának nagyapját is, a horgot, szákot, bucárhálót merítő Kiss família minden fórfinópób Mégis ő az egyetlen, akit a rokonságban „nyugdíjas halásznak” hívnak, két okból is. Egyfelől, mert a bajai Új Élet halászszövetkezet eléggé csekélyke nyugdíját húzza, másfelől pedig éppen az ő családjában szakadt el még a szabadságharc előtti időkre visszanyúló halászdinasztia „kékküvel” avatott kenderháló zsinege.

Bizony, bizony Kiss Mihály egyetlen fia nem a négy kvad- rátos „pirity hálót” kezelgeti, hanem a budai földet és a pamacsot, nem az ereszkedett ladik fenekét kátrányozza, hanem a szobák falát festi, hengereli.

— Szobafestő a fiam. Nem tudom, miért mondta, hogy nem talál fantáziát a halászatban, pedig szép az...

De milyen szép, ahogy elmondja. Hogy 6 bejárta már a „fél világot”, hogy ő már merített hálót a nagy sárga folyókon, a Szir-Darján, az Amu- darján is. Mutatja, hogy mekkora halat fogott, furcsámévá ragadozó halat, amelyik a ke- csegéhez hasonlít, de piringas- nak hívták. Meséli, hogy ennek a halnak olyan farka volt, mint a patkánynak, ki kellett hajtogatni, egyenesíteni, hogy halformája legyen. Persze, ehhez azt is tudni kell, hogy Kiss Mihály tizenhétben orosz hadifogságban volt, onnan származnak a régi halásztörténetei.

Elmondta azt is, hány évig szolgált a Krasznaja-armia- ban, de minduntalan beleszövi a halászélményeket. Hazafelé jövet, hogyan keveredett le a Perzsa öböl, a Szuezi csatorna környékére és hogyan fogott ki hálóval, horoggal vizát, sárk-ot, s hogyan rémült meg, amikor egyszer „tok-ra eresztett” horgot, s helyette kis krokodilt rántott a partra.

Ilyen halászember hát Kiss Mihály, nem is találkoztam még vele hasonlóval. Titkokat is elmondott, olyan horgász- és halászmester-fogásokat, hogy a legtapasztaltabb vízi ember is elbámulna rajta. Hogyan jelez a víz, ha pontyok rajza' nak, hogyan „telefonál” a har csa, hogyan kell „föl fentö- lözni” a horgot, hogy ne lássa meg senki és ilyenféléket.

Úgy mondta el, cseppet sem dicsekedve, mint aki nem akarja sírba vinni a mesterség titkait, mint aki kedvet akar teremteni a mesterség' hez, ha már a fiának nem volt kedve hozzá.

Hatvannégy éves már Kiss Mihály, a bajai halászszövetkezet nyugdíjasa, de nem nyughat. Most is lejár a Du nára, s ha nincs sok szúnyog, ott is éjszakázik a ladikjában,

— Ott früstükölök, ott is vacsorázok. De megmondom úgy ahogy van. a ladikra vigyázni kell. Úgy van, hogy éjjel nem jár a komp és a le gények szeretik elkötni a la dikokat. A szigetre járnak át.

Nem mondja el, hogy mi' lyen célból járnak át, mert nem pletykás természetű, de haragszik rájuk.

— A nyü álljon a jó dől gukba, én nem irigylem őket, de legalább a csónakot kötnék vissza a helyére.

cp. oy.)

hozzá akar járulni ahhoz, hogy termelőszövetkezeteinkben minél előbb, minél jövedelmezőbb legyen az állattartás;

Ezután Pallér Gáspár, a technikum tanára, a tangazdaság főagronómusa emelkedett szólásra, ő a silózósról, gazdaságukban alkalmazott módszerekről és az elért eredményekről beszélt. Bevezetőben elmondotta Pallér elvtárs, hogy már az uradalmakban is felismerték a silózás jelentőségét. Silóztak, de kukoricaszárat, répafejet, egyszóval mellékterméket. A siló kitűnő és olcsó tömegtakarmány. Ez késztette arra a szakembereket, hogy a silózást az egész világon tovább fejlesszék. Pár évvel ezelőtt még nálunk is főleg mellékterméket silóztak: elvénült csalamádét, répafejet. És mindezt drága betonsilógöd- rökbe rakták;

Az utóbbi két-három évben gyökeres változás állt be ná lünk is a silókészítés módjában, de a silótermesztésben is. Ma már külön erre a célra vetünk kukoricát és nem betongödrökbe, hanem sokkal olcsóbban: föld felett, szalma- kazal között és más módon rakjuk el az értékes takarmányt télire. A tangazdaság ban az idén egy ároksilót használnak, amelynek mélysége két méter, szélessége öt és hosszúsága huszonöt méter. Ezt úgy képezték ki, hogy a silógödör mindkét végén ki-be lehet járni traktorral;

— Jelenleg szalma között silózunk — mondotta Pallér elvtárs. — Már csépléskor úgy alakítottuk ki a szalmakazlakat, hogy közéjük silót tehessünk. Az egyik ilyen silónk már elkészült. Ezt nem földdel, hanem polyvával fed' tűk. ötven centiméter vastagon polyvát raktunk rá. Ezt állandóan öntöztük és a siló egész felületét bevetettük ősziárpával. Ha ez az ősziárpa kikel: a gyökérzet és a zöld szőnyeg biztosítja majd. hogy a silóhoz nem jut levegő. A másik szalmaközti silót most készítjük. Ezt egy méter vastagon szalmával fedjük majd.

Már az elmúlt évben több helyen, több termelőszövetkezetben silóztak szalma közé

és ez a módszer kitűnően bevált. A szentlőrinciek módszerében újat az jelent, hogy nem földdél fedik és a kazlakat úgy helyezték el a szarvasmarha-istállóknál, hogy a silótér szembe néz az istállóval;

így oda tudjuk vezetni a kisvasutat és egy ember el tudja látni a marhákat silóval; Eddig ezt a munkát egy pár ló és három ember végezte.

Az előadás és a hozzászólások során többször is felvetődött a kérdés: a kukorica elsősorban keményítőtartalmú takarmány. De az állatoknak fehérjére is szükségük van; Hogyan lehetne ezt silóban biztosítani?

A tangazdaságban már harmadik éve vetnek silókukoricát szójával kevertem Az idén jól sikerült ez és elérték, hogy a silókukorica 8—9 százaléka szója. Ez pedig azt jelenti, hogy ennyi fehérjét sikerült a silóba keverni. Volt olyan felszólaló, aki azt a kérdést feszegette: hogyan lehetne

egvenlő arányban biztosítani a fehérjét és a keményítőt silóban? Pallér élvtárs erre a kérdésre válaszolva elmondotta:

Mi minden állattal etetünk silót. A szarvasmarháink naponta 30—40 kiló silót kapnak. És hogy fehérjében se szenvedjenek hiányt1 minden hat-nyolc kiló szilázs után egy kiló lucernaszénát kapnak:

A vita és az előadás kapcsán szóba került a silókukorica művelése is. A szentlőrinciek egyszer géppel kaoál- ták a silókukoricájukat és egyszer Dikonirttal irtották ki belőle a gyomot Egy táblát nem kapáltak, csak Dikonir- tot használtak a gyomirtásra. Az eredmény? Nem sokkal maradt el termésben az a silókukorica, amelyet csak Dikonirttal védtek a gyomok ellen:

A megjelent tsz-elnököknek és brigádvezetőknek ezután két rövidfilmet vetítettek le, amelyek a silózás kérdésével foglalkoztak. A filmvetítés után a megjelentek megtekintették a gazdaságot és a silózás menetét tanulmányozták