Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-10-01 / 214. szám

I960. SZEPTEMBER 10. N API O 3 UUajhU az úUa... A Hullámfürdőnél a víz­folyó vizesárok fölött a gya- gjárón egy szép és rendes dacska van. Ezzel nincs is ilönösebb probléma. Az út- st felőli részén jó erős kor- t védi a gyalogosokat, hogy ! lépjenek le és ne törjék ikájukat. Az árok felőli ré- sn pedig egy szép kovácsolt- s lándzsás hegyű rács zár­éi az árokrészt, ami egy- n korlátul is szolgál. Azonban van egy kis szép- ghiba, eléggé régóta. ?yanis a mellette lévő nagy zfa kettétört és a törzse rá- íiant erre a nevezetes vas- csra. A rács meghajtotta ztelettel lándzsás felső ré- ít s mintegy nyomorék, óta is kihajtja. Ez nem is Ina baj, hogy meghajolt, ak az a baj, hogy az úttest lé bólogat. És a gyanútla- il, szórakozottan beszélgető rókelők, de nem is beszélve éjjel sötétben közlekedők- , beleverik a fejüket a ndzsa hegyébe. Ez a szerencsétlen rács m hibás. Az arra illetéke­knek kellene sürgősen in- zkedni, hogy ez a kiálló srács ne veszélyeztesse a rókelők testi épségét! Vagy Idig várnak, míg ők is be ■m verik a fejüket? _________ (gis) zombaton és vasárnap békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénz- r — mint már ismeretes — eptember 10-én és 11-én ndezi az első, az ötödik és Ihatodik békekölcsön 1960. isodik félévi sorsolását. A izások szombaton délután l háromkor kezdődnek Bu- ipesten. Az első napon az első bé- skölcsönből 60 400 kötvény- mintegy 19 millió forin- t sorsolnak. Vasárnap a hú­sokat délelőtt 10—12 óra izött bonyolítják le. A ki- ■rsolásra kerülő 157 300 ötö- k békekölcsön kötvényre • millió forint, a 150 400 ha­dik békekölcsön kötvényre sdig csaknem 36 millió fo­nt nyeremény jut. Az ifjúság nevelése — az egész társadalom ügye A megye; X’SZ-iiizotYság ankétéi tartott a Porcelángyárjan A Porcelángyár KISZ-szervezetének kultúr- helyiségében pénteken délután három órakor több idős elv­társ foglalt helyet, mint fiatal. A KISZ megyei bizottsága an­kétet rendezett a fiatalok ne­veléséről. Az ankéten meg­jelent Kiss Dezső elvtárs, a Baranya megyei KlSZ-bizott- ság titkára, a KISZ-bizottság több munkatársa, a Porcelán- gyár pártszervezetének, szak- szervezetének és vállalatveze­tőségének képviselői. Az ankétet Csiga István elv­társ, a porcelángyári KISZ- szervezet titkára nyitotta meg, majd Endrei Gyula, a megyei KISZ-bizottság tagja tartotta meg vitaindító beszámolóját. A beszámolóban röviden is­mertette a KISZ-szervezetek munkájának eddigi tapasztala­tait, s hogy jelenleg milyen feladatok állnak a KISZ-tagok előtt a kongresszusi felkészü­lésben. A vitaindító referá­tumában elmondta Endrei elvtárs, hogy a fiatalok több­sége az elmúlt három év alatt megállta helyét és nagy ha­tással van az ifjúságra pár­tunk és kormányunk politi­kája, s a fiatalok szívesen ki­veszik részüket e féladatok megvalósításából. Nagy hatás­sal voltak az ifjúságra a Szov­jetunió politikai sikerei és nem utolsó sorban technikai sikerei. Felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy ennek az an- kétnak a célja az, hogy segít­séget nyújtson az ifjúság ne­velésében, mely nem egyedül egy szervezetnek a feladata, hanem az egész társadalom ügye és feladata. Hangsúlyozta a vitaindító beszámoló, hogy az ifjúság ne­veléséből nagyon nagy feladat hárul az idősebb munkatár­sakra, akik mellé a fiatalok kerülnek, s itt tanulnak szak­mai, politikai és emberi jel­lemvonásokat. A hozzászólásokban Vörös elvtárs, a porcelángyár párttitkára önkritikusan elis­merte, hogy a fiatalok tech­nikai ismereteinek bővítése nem áll valami jól. Azok a fiatalok, akik nemrégiben sza­badultak fel a szakmában, nem tudják megállni a helyü­ket, ha nem képezik állan­dóan szakmailag magukat. A Porcelángyárban is rohamosan haladnak előre az új gépesí­téssel, s ez jó dolog, de ehhez feltétlen szükséges a szakmai továbbképzés, hogy a szakmá­nak ne csak egy oldalát, ha­nem több oldalát ismerjék meg a dolgozók. A két széntröszt a nemzetközi bányászkongresszusra készül Gödör az utca közepén Dunai elvtárs idős dolgozó a kályhaüzemből, elmondotta hozzászólásában, hogy örül annak, hogy meghívta a KISZ- szervezet erre az ankétra, s ő a maga részéről nagyon szük­ségesnek és érdemesnek tartja ezt az ankétot. Elmondta, hogy a KISZ-fiatalok legtöbb he­lyen példamutatóan dolgoznak, ifjúsági brigádokban küzde­nek jobb eredményekért, ki­veszik a részüket a társadalmi munkából. Alapvető hiba nincs a fiatalokkal. Vannak kisebb problémák, hogy néha fleg­mák az idősebbekkel szemben, nem veszik elég komolyan a szakmai továbbképzést. Az ankéton felszólalt Kiss Dezső elvtárs is, a megyei KISZ-bizottság titkára. Felszó­lalásában elmondta, hogy en­nek az ankétnak az a célja, hogy segítséget nyújtson a fiatalok nevelésében. Az idő­sebbek életkori tapasztalatuk­kal, tekintélyükkel hassanak nevelőleg a fiatalokra. A KISZ-szervezetnek az a fel­adata,' úgy nevelje a fiatalsá­got, hogy szeressék a hazát, szeressék a munkát, a szülő­ket és szeressék egymást. Igen ertekeS volt a por­celángyári KISZ-szervezet an- kétja, s ilyen ankétokat a kö­zeljövőben több üzemben, ál­lami gazdaságban és termelő- szövetkezetben is rendeznek. A Zsolnay Vilmos utcát és a Felső-Balokány utcát összekötő útszakasz, illetve árok kérdé­sére szeretnénk felhívni az il­letékesek figyelmét Ezen árok a nyári esőzések következtében úgy kimosódott, hogy egy másfél méter mély és három méter hosszú gödör keletkezett. Ez egész nyáron itt díszlett a strandfürdő köze­lében, a környéken lakók többször felhívták az utcabizal mi és az I. kerületi tanács fi­gyelmét a járatlan útra. de ígéreten kívül semmi intézke­dés nem történt A hétfői felhőszakadás után ez a gödör olyan hatalmas lett, hogy életveszélyes ezen az út­szakaszon közlekedni. Pedig ebben a környékben mind mun kásemberek laknak, gyári es üzemi dolgozók, kik éjszaka is járnak dolgozni, és a mostani eső a még meglévő keskeny járdát is alámosta és nem tud­ni mikor szakad le teljesen az út. Az a kérésünk, hogy has­sanak oda, hogy mielőbb hoz­zák rendbe ezt az utat mi­előtt komolyabb baleset be­következnék. A Felső- és Alasó-Balokány utcai lakók nevében: Móró János A Pécsi Rádió heti 9 órás dél­utáni elfoglaltságra női bemondót keres. Feltétel a magyar nyelv tökéletes kiejtése és megfelelő mikrofonhang. Felvételre vasár­nap, szeptember 11-én lehet je­lentkezni délelőtt 9 órakor a rá­diónál, Pécs, Zetkin Klára u. 1« Szeptember 12-én megnyílik Budapesten a nemzetközi bá- nyszkongresszus. Nagyszámú, neves szakemberekből álló ven dégreseg vesz rajta részt, a vi­lág szinte minden jelentősebb bányászattal rendelkező orszá­gából. A kongresszus napirend jén igen sok szakelőadás sze­repel, a résztvevők három szék cióban vitatják meg a bányá­szat legkülönbözőbb kérdéseit. Pécsi és komlói szakemberek is az előadói emelvényre lép­nek. Pozsgai Károly és Tamá­si István, a komlói, illetve pé­csi széntröszt főmérnöke „A magyar feketeszénbányászat fejlesztésének néhány kérdé­se” címmel, Szirtes Lajos a pé­csi széntröszt kutatási osztá­lyának vezetője pedig „Uj el­járások a gázkitörések meg­szüntetésére“ címmel tart elő­adást. Vékény Henrik, a pé­csi kutatási osztály porelhárí­tási csoport vezetője is a pó­diumra áll, akit Simecek cseh­szlovák porelhárítási szakem­ber kért meg a „Por elleni vé­dekezés a robbantásnál“ című előadásának megtartására, — mert a csehszlovák szakember nem tud résztvenni a nemzet­közi bányászkongresszuson. A bányászkongresszus iránt Pécsett és Komlón nagy az ér­deklődés. Már kijelölték a ba­ranyai küldöttek névsorát. E szerint a komlóiak 15, a pé­csiek pedig 12 tagú delegáció­val vesznek részt a tanácsko­zásokon. Tamási, Szirtes és Vé­kény elvtársakon kívül a pé­csiek között találjuk a három bányakerület és Pécsújhegy fő­mérnökét és másokat. Komló­ról Piegel János trösztigazgató, Drjenovszky Béla, a műszaki osztály előadója, Szepeshegyi István, a Ko6su'h-bánya fő­mérnöke és mások utaznak a kongresszusra. Ezzel egyidőben előkészüle­tek folynak a külföldi vendé­gek fogadására. A nemzetközi bányászkongresszus küldöttei ugyanis tanulmányutat tesznek az ország különböző bányavi­dékein- Megyénkbe 38 külföldi vendég érkezik: 13 lengyel, 8 keletnémet, 6 nyugatnémet, két szovjet, japán, francia és belga bányászati szakemberek, közöttük Grimm professzor, a freibergi akadémia (NDK), Bobrov, a makajevkai Tudo­mányos Intézet (Szovjetunió) küldöttei, Kokado bányaszellőz tetéssel foglalkozó japán szak­ember és mások. Vendégeink 15-én délelőtt ér keznek Pécsre. Megtekintik a várost, majd öt csoportra oszt­va tanulmányozzák a pécsi és komlói feketeszénbányászat különböző kérdéseit. Mindkét helyen megtekintik a szénelő­készítőművet és leszállnak a bányába. A komlóiak a Kos- suth-bányai széngyalús fejtést, a munkahelyi koncentrációt és még több mást szeretnének a vendégeknek megmutatni. A nemzetközi bányászkong­resszus a komlói bányászok számára egyébként ifi nagy esemény: a kongresszus tiszte­letére átadják a Kossuth-bá- nyai inhaláló berendezést és súlyfürdőt) Silósási bemutató Ssentlőrineen L P^jJgJcen délelőtt kilenc órakor kezdődött el a Haza­fias Népfront megyei tanácsa által rendezett silózási bemu­tató a Szentlőrinci Mezőgaz­dasági Technikum nagytermé­ben. A Hazafias Népfront nevében Jelenszki Mártonné üdvözölte a megye termelő- szövetkezeteiből érkezett elnö­köket és brigádvezetőket. Je­lenszki elvtársnő hangoztatta: a Hazafias Népfront ezzel is úwfy Ualász is a dana írhattam volna úgy is: Kiss flihály, a Duna szerelmese, áégis féligmeddig Hamming- íay-től kölcsönöztem a címet, nert Kiss Mihály, az öreg ha- ász így érdemli meg. Inas, ires marka ötven éve el nem vesztené az evezőlapátot, izürke szeme ötven éve für­készi a folyók beszédes fodro- :ását. Bajusza fehér lebbenése •irályok szárnya, módjával mért szava lassú sodrású vi­zek dorombolása. Hatvannégy esztendeje tar­tották keresztvíz alá fent az „egyenes Dunán” Komárom­ban, de alighanem fehérdévé- rek, harcsák, pontyok találhat­ták el Mihálynak, mert ennek hívták apjának nagyapját is, a horgot, szákot, bucárhálót merítő Kiss família minden fórfinópób Mégis ő az egyet­len, akit a rokonságban „nyug­díjas halásznak” hívnak, két okból is. Egyfelől, mert a ba­jai Új Élet halászszövetkezet eléggé csekélyke nyugdíját húzza, másfelől pedig éppen az ő családjában szakadt el még a szabadságharc előtti időkre visszanyúló halász­dinasztia „kékküvel” avatott kenderháló zsinege. Bizony, bizony Kiss Mihály egyetlen fia nem a négy kvad- rátos „pirity hálót” kezelgeti, hanem a budai földet és a pa­macsot, nem az ereszkedett ladik fenekét kátrányozza, ha­nem a szobák falát festi, hen­gereli. — Szobafestő a fiam. Nem tudom, miért mondta, hogy nem talál fantáziát a halá­szatban, pedig szép az... De milyen szép, ahogy el­mondja. Hogy 6 bejárta már a „fél világot”, hogy ő már me­rített hálót a nagy sárga fo­lyókon, a Szir-Darján, az Amu- darján is. Mutatja, hogy mek­kora halat fogott, furcsámévá ragadozó halat, amelyik a ke- csegéhez hasonlít, de piringas- nak hívták. Meséli, hogy en­nek a halnak olyan farka volt, mint a patkánynak, ki kellett hajtogatni, egyenesíteni, hogy halformája legyen. Persze, eh­hez azt is tudni kell, hogy Kiss Mihály tizenhétben orosz hadifogságban volt, onnan származnak a régi halász­történetei. Elmondta azt is, hány évig szolgált a Krasznaja-armia- ban, de minduntalan beleszö­vi a halászélményeket. Haza­felé jövet, hogyan keveredett le a Perzsa öböl, a Szuezi csa­torna környékére és hogyan fogott ki hálóval, horoggal vi­zát, sárk-ot, s hogyan rémült meg, amikor egyszer „tok-ra eresztett” horgot, s helyette kis krokodilt rántott a partra. Ilyen halászember hát Kiss Mihály, nem is találkoztam még vele hasonlóval. Titkokat is elmondott, olyan horgász- és halászmester-fogásokat, hogy a legtapasztaltabb vízi ember is elbámulna rajta. Hogyan je­lez a víz, ha pontyok rajza' nak, hogyan „telefonál” a har csa, hogyan kell „föl fentö- lözni” a horgot, hogy ne lássa meg senki és ilyenféléket. Úgy mondta el, cseppet sem dicsekedve, mint aki nem akarja sírba vinni a mester­ség titkait, mint aki kedvet akar teremteni a mesterség' hez, ha már a fiának nem volt kedve hozzá. Hatvannégy éves már Kiss Mihály, a bajai halászszövet­kezet nyugdíjasa, de nem nyughat. Most is lejár a Du nára, s ha nincs sok szúnyog, ott is éjszakázik a ladikjában, — Ott früstükölök, ott is vacsorázok. De megmondom úgy ahogy van. a ladikra vigyázni kell. Úgy van, hogy éjjel nem jár a komp és a le gények szeretik elkötni a la dikokat. A szigetre járnak át. Nem mondja el, hogy mi' lyen célból járnak át, mert nem pletykás természetű, de haragszik rájuk. — A nyü álljon a jó dől gukba, én nem irigylem őket, de legalább a csónakot köt­nék vissza a helyére. cp. oy.) hozzá akar járulni ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink­ben minél előbb, minél jöve­delmezőbb legyen az állat­tartás; Ezután Pallér Gáspár, a technikum tanára, a tangaz­daság főagronómusa emelke­dett szólásra, ő a silózósról, gazdaságukban alkalmazott módszerekről és az elért ered­ményekről beszélt. Bevezető­ben elmondotta Pallér elv­társ, hogy már az uradalmak­ban is felismerték a silózás jelentőségét. Silóztak, de ku­koricaszárat, répafejet, egy­szóval mellékterméket. A siló kitűnő és olcsó tömegtakar­mány. Ez késztette arra a szakembereket, hogy a siló­zást az egész világon tovább fejlesszék. Pár évvel ezelőtt még nálunk is főleg mellék­terméket silóztak: elvénült csalamádét, répafejet. És mindezt drága betonsilógöd- rökbe rakták; Az utóbbi két-három évben gyökeres változás állt be ná lünk is a silókészítés módjá­ban, de a silótermesztésben is. Ma már külön erre a célra vetünk kukoricát és nem be­tongödrökbe, hanem sokkal olcsóbban: föld felett, szalma- kazal között és más módon rakjuk el az értékes takar­mányt télire. A tangazdaság ban az idén egy ároksilót használnak, amelynek mély­sége két méter, szélessége öt és hosszúsága huszonöt mé­ter. Ezt úgy képezték ki, hogy a silógödör mindkét vé­gén ki-be lehet járni traktor­ral; — Jelenleg szalma között silózunk — mondotta Pallér elvtárs. — Már csépléskor úgy alakítottuk ki a szalma­kazlakat, hogy közéjük silót tehessünk. Az egyik ilyen si­lónk már elkészült. Ezt nem földdel, hanem polyvával fed' tűk. ötven centiméter vasta­gon polyvát raktunk rá. Ezt állandóan öntöztük és a siló egész felületét bevetettük őszi­árpával. Ha ez az ősziárpa kikel: a gyökérzet és a zöld szőnyeg biztosítja majd. hogy a silóhoz nem jut levegő. A másik szalmaközti silót most készítjük. Ezt egy méter vas­tagon szalmával fedjük majd. Már az elmúlt évben több helyen, több termelőszövetke­zetben silóztak szalma közé és ez a módszer kitűnően be­vált. A szentlőrinciek módsze­rében újat az jelent, hogy nem földdél fedik és a kazla­kat úgy helyezték el a szarvasmarha-istállóknál, hogy a silótér szembe néz az istál­lóval; így oda tudjuk vezetni a kisvasutat és egy ember el tudja látni a marhákat silóval; Eddig ezt a munkát egy pár ló és három ember végezte. Az előadás és a hozzászó­lások során többször is fel­vetődött a kérdés: a kukorica elsősorban keményítőtartalmú takarmány. De az állatoknak fehérjére is szükségük van; Hogyan lehetne ezt silóban biztosítani? A tangazdaságban már har­madik éve vetnek silókukori­cát szójával kevertem Az idén jól sikerült ez és elérték, hogy a silókukorica 8—9 százaléka szója. Ez pedig azt jelenti, hogy ennyi fehérjét sikerült a silóba keverni. Volt olyan felszólaló, aki azt a kérdést feszegette: hogyan lehetne egvenlő arányban biztosítani a fehérjét és a keményítőt silóban? Pallér élvtárs erre a kérdésre válaszolva elmon­dotta: Mi minden állattal ete­tünk silót. A szarvasmarháink naponta 30—40 kiló silót kap­nak. És hogy fehérjében se szenvedjenek hiányt1 minden hat-nyolc kiló szilázs után egy kiló lucernaszénát kap­nak: A vita és az előadás kap­csán szóba került a silókuko­rica művelése is. A szentlő­rinciek egyszer géppel kaoál- ták a silókukoricájukat és egy­szer Dikonirttal irtották ki belőle a gyomot Egy táblát nem kapáltak, csak Dikonir- tot használtak a gyomirtásra. Az eredmény? Nem sokkal maradt el termésben az a silókukorica, amelyet csak Di­konirttal védtek a gyomok el­len: A megjelent tsz-elnököknek és brigádvezetőknek ezután két rövidfilmet vetítettek le, amelyek a silózás kérdésével foglalkoztak. A filmvetítés után a megjelentek megtekin­tették a gazdaságot és a siló­zás menetét tanulmányozták

Next

/
Oldalképek
Tartalom