Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-07-01 / 211. szám

i im SZEPTEMBER 7. NAPLÓ Egyesült a két csányoszrői és a nagycsányi tsz Csütörtökön este a csánycez- rói kultúrházban három ter­melőszövetkezet tagsága: a csányoszrői Uj Tavasz, a csány cszrói Petőfi és a nagycsányi termelőszövetkezet tagjai gyűl­tek össze, hogy döntsenek a három termelőszövetkezet egye sítése kérdésében. A három termelőszövetkezet tagjai úgy döntöttek, hogy ezentúl egy termelőszövetke­zetbe egyesülve dolgoznak. A három termelőszövetkezet egye sítése után az egyesített termelőszövetkezetnek az ösz- szetartás nevet adták. Az ösz- szetartás elnökévé, a csányosz- rói volt Petőfi elnökét, Kudar Dezsőt választották. Az egyesített termelőszövet­kezet most több mint kétezer hold szántóterülettel rendel­kezik: két Super Zetorja és egy teherautója van: Rilencvenkét pályamű érkezett a pécsi városi tanács ..Felszabadulási pályázatára A pécsi városi tanács műve­lődési osztálya az év elején felszabadulási pályázatot hir­detett, amelyre egyfelvonásos drámával, verssel, elbeszélő költeménnyel, elbeszéléssel, táncdrámával lehetett pályáz­ni a felszabadulás, vagy a fel- szabadulást követő időszak él­ményanyagából. A pályázatra a héten lezá­rult benyújtási határidőig az ország különböző részeiből 92 pályaművet küldtek be. Ezeknek elbírálását a zsűri megkezdte, a legjobb alkotá­sokat összesen 20 000 forinttal díjazzák. Az értékelésre és a pályadíjak ünnepélyes átadá­sára november 7-én kerül sor. Sikerrel akarják befejezni III. negyedévi tervüket az építőipari vállalatok A cementüzemek behozzák lemaradásukat — Határidő előtt adnak át lakásokat —Újfajta tégla sorozatgyártását kezdték meg Építőiparunk két nagy ipar­ága: az építőanyagipar és az építőipar tevékenysége szoro­san egybekapcsolódik. Tervet teljesíteni csak úgy lehet, ha a kellő anyagmennyiséget biz­tosítják. Megyénk két nagy építőanyagipari vállalatának dolgozói mindent elkövetnék azért, hogy a kivitelezők a lé­tesítményeket hamarabb ad­hassák át a megrendelőiknek. Az első félév után építőanyag- iparunk termelésében egyen­letes emelkedés tapasztalható. Az építőanyagipar dolgozói több téglát, meszet, betonárut akarnak adni és ebből a cél­ból egészséges versengés in­dult meg az üzemekben. Min­den jel arra mutat, hogy a III. negyedévi gazdasági ter­veket teljesítik, s ezzel hozzá tudnak járulni a második fél­év eredményességéhez. Alábbiakban három vállalat munkájáról, a dolgozók között folytatott versengésről, vala­mint III. negyedévi munkála­taikról kívánunk hírt adni. ÉM Téglagyári Egyesülés Az egyesülés dolgozói au­gusztusban nyerstéglagyártási tervüket, mely 12 millió volt, 12 millió 108 ezerre teljesítet­ték, s ezzel 100,1 százalékot értek el. Égetett téglából a 9 milliós tervvel szemben 10 millió 500 ezer darabot gyár­tottak, ami 116,2 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Nagyban elősegítette a jó tervteljesítést, hogy április vé­ge óta rendszeresen alkalmaz­zák a meddőszén-bekeverési Irodalmi est Siklóson A Szövetkezetek Baranya megyei Központja október el­sején irodalmi estet rendez Siklóson. Ez alkalommal Pécs­re és Siklósra látogat Szabó Magda Írónő, a „Mondják meg Zsófikénak”, a „Freskó” és más nagysikerű regények szerzője: Szabó Magda írta a Vörös tinta” című filmet is; — Vele együtt jön Csanády János köl­tő. A tervezett irodalmi esten több Pécsett lakó író is szere­pel. A műveket a Pécsi Iro­dalmi Színpad tagjai adják elő és dr. Németh Antal tanítja be. eljárást, mely egyrészt csök­kenti a tisztaszén felhasználá­sát, másrészt gyorsabbá teszi a tégla égetését. Az egyesülés irányítása alá tartozó tégla­gyárak kemencéinél a dolgo­zók versenyben vannak egy­mással: ki tud gyorsabban, nagyobb anyagtakarékosság mellett jobb minőségű téglát égetni. Az idén már nagyméretű tégla előállításával is foglal­koznak. Az úgynevezett „ma­gasított” téglát, mely a szok­ványos 6-szor 5-ös méret he­lyett 8-szor 8-as, Hidason gyártják. Tervbe vették, hogy ebből a téglafajtából hétszáz­ezret készítenek a félév vé­géig. Már eddig kb. 350 ezret legyártottak. Hidason most szerelik fel a különleges va- cuumprést, mert blokktégla­előállítását kezdik meg. A kí­sérletek pozitív eredményt sejtetnek. A nagyméretű tég­lák gyártása lehetővé teszi, hogy építőiparunk gyorsabban tudja a létesítményeket elké­szíteni. Baranya megyei Égílőanyagiparj Egyesülés A megyei tanács irányítása alá tartozó egyesülés, mint is­meretes nemcsak tégla gyártá­sával foglalkozik. A tavasszal hozzájuk csatoltak cement­ipari üzemeket is. A cement­ipari és egyéb üzemek tervei­ket nem teljesítették, gyen­gén gazdálkodtak. A dolgozók most örömmel jelenthetik, hogy ezek az üzemek is a fej­lődés és a jó gazdálkodás út­jára léptek. Kavicstermelésben például augusztusban 111,3 százalékra teljesítették tervüket, mozaik­lap gyártásánál pedig 156,1 százalékot értek el. Járdalap­készítésben is „túl vannak a terven”, 112 százalék az au­gusztus eredménye. A dolgozók szilárd elhatá­rozással fogadták meg, év vé­géig behozzák az első negyed­év súlyos lemaradását, több építőanyagot gyártanak. Jól dolgoztak az egyesülés téglagyárai is. 1960. első fél­évében nyersgyártási tervüket 2 millió 383 ezer darabbal túl­teljesítették, égetett tégla gyártásban pedig 1 millió 200 ezer darabbal tetézték meg a tervet. A III. negyedév első két hónapjában nyerstégla­gyártásban 110 százalékot, égetésben 109 százalékot ér­tek el. Augusztus hónap még jobban sikerült, a tervet 115,6 százalékra teljesítették. A téglagyárak dolgozói ver­senyre léptek a selejt csök­kentéséért, a gépállás csök­kentéséért, az anyaggal való takarékosságért. A téglagyá­rak közül legjobb eredményt ért el a villánykövesdi, de jól dolgoztak a godisaiak és a szentlőrinciek is. Baranya megyei Építőipari Vállalat Alig száradt meg a tinta a korábban elkészült és átadott létesítmények jegyzőkönyvein, máris újabbak elkészítése okoz gondot. Az utóbbi időben ad­ták át rendeltetésének a har­kányi iskolát, a szigetvári is­kolát, a repülőtéri 72—73-as lakóépületeket, az új vendég' látókomibinátot, az első por­celángyári lakásokat, a bánya­ipari kollégiumot és sok más új létesítményt. A III. negyedévben kb. 60— 65 új építményt kell a meg­rendelőknek átadniok, többek között 182 lakást. Tovább épí­tik a porcelángyár részére ké­szülő lakásokat (16 darabot), a Kolozsvár utcában 16 la­kást, a szövetkezeti lakótöm­bökben újabb lakásokat, repülőtéren a posta épületé­ben 16 lakást (decemberi át­adási határidő), az egyetemet és más fontos objektumokat. Az építőipari vállalat az első félévben — anyaghiány miatt — nem tartotta be a határ­időket. A vállalat dolgozói szeretnének minél többet be­hozni ebből a lemaradásból és teljesíteni a második félév kb. 160 milliós tervét. Tervszerű műszaki propaganda az üzemekben Tanácsház a szőlők között Ez az ő birodalmuk: Tóth Ernőné, a tsz könyvelője és Szeglet László, a tanács titkára a tanács ház leié vezető úton A kövesút mellett egy szőlőparcella szélén furcsa tábla áll: „Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága Zsibót.“ Tanácsház a szőlők között. Bizony nem mindennapi lát­vány. Az irodában éppen ebédéi­nek, a vb.-elnök szobájának padlózatán pedig kiterítve fekszik a sok-sok darabból álló térkép. A vb.-titkár, Szegleti László még fiatalember. Szigetvárról jár ide ki mindennap. Tóth Emőné, aki szintén az irodá­ban tartózkodik, a termelő- szövetkezet könyvelője és ő is, amolyan „bedolgozó“; ö Tótsaentgyörgyröl jön min­dennap. Hol autóbuszon, hol vonaton. Attól függ: milyen az időjárás. Szétszórt, érdekes telepü­lést —* Körülbelül tíz kilomé­tert kell gyalogolnia az em­bernek, ha be akarja járni — mondja a titkár; — A termelőszövetkezet székhelye Zsibót — teszi hoz­zá Tóth Emőné, a tsz köny­velője. — Csakhogy a köz­pont nincs itt; Az irodánk Domoloson van, a szarvas- marhák is, a sertések meg Turbékon. Zsibót, a szorosan vett község mindössze 51 házból álL Itt van az iskola, de a tanácsház mór a szőlőben kapott helyet, ahol ma már többen laknak, mint a szoro­san vett községben; — Itt kilencvennyolc csa­lád lakik — mondja a titkár. — De hozzánk tartozik még Tunbék és Domolos is. Útközben valóban látni a táblát: „Turbók.“ Ez a tábla egy egészen parányi kis köz­séget jelez. Mindössze két lakóház van itt, meg az egy­kori földesúri kastély, amely­ben 50 elaggott, munkában elfáradt embert gondoz az ál­lam. — Es Domoloson hányán laknak? — Ez is olyan puszta volt, mint Turbék — kezdi a titkár. — Hányán is laknak itt? Itt lakik a Feketéné, meg ..: — számolja ujján a lakókat és * mindegyiküknek a nevét mondja, látszik, hogy isme­ri őket még akkor is, ha azok innen hat kilométerre van­nak. — összesen tíz család lakik kint. Meg ott van a kastélyban a termelőszövet­kezet irodája is. — És telefon nélkül va­gyunk ott — toldja meg Tóth- né. — Jó lenne, ha kapnánk már telefont, mert így min­denért kilométereket kell gyalogolnunk. Ez különösen kellemetlen most, amikor beköszönt az esős időszak, amikor csúszós­sá, sárossá válnak az utak a szőlők között; *—■ Az idén már kijelöljük az út helyét is, amely össze­köt majd bennünket Mozsgó- val — újságolja a titkár. — Salakos utat építünk, saját erőből, saját pénzből, amit társadalmi munkával toldunk meg. Tíz kilométeres körzetben élnek itt emberek, akik gya­kori vendégek a központi fekvésű tanácsházában, aho­va ügyes-bajos dolgaikat jön­nek intézni. Szórakozni az ugyancsak központi fekvésű italboltba járnak. Azt mond­ják ilyenkor nyáron, vasárnap délutánonként még kétszázan is összejönnek itt kuglizni, ultizni. Más szórakozási lehe­tőségük sajnos alig van. Igaz, hogy minden héten egyszer meglátogatja a vándormozis a szőlőhegyieket is, meg a falubelieket is. A szőlőhe­gyieknek az italboltban vetí­tenek, a falubelieknek meg az iskolában. — A fiatalok legtöbbször bemennek Szigetvárra meccs­re. meg moziba — mondja a titkár; — A földművesszövetkezet­nek már szóltunk, hogy ve­gyen egy televíziót az ital­boltba, de azt mondták: kicsi a forgalom, nem érdemes — panaszkodik a könyvelőnő. Kicsi a forgalom. Vasárna­ponként százötven-kétszáz em­ber jön össze az italboltnál kuglizni, ultizni, és ezek kö-/ zött sok a fiatal. Csak egy példát erre: a zsdbótá termelő- szövetkezetben 31 olyan fia­talember dolgozik, aki még nem töltötte be e huszonötö­dik évét és harmincnégy olyan, akiinek életkora 25—35 között van; Egy szó mint száz. Meg­érdemelnének a zsibótiak legalább egy televíziót, hogy amikor megköti lábukat a sár. akkor is mindig szórako­zást. tanulva-szórakozást ta­láljanak ott, ahol ma még csak kuglizhatnak, kártyáz­hatnak; Szalai János Az ismeretterjesztő mun­^ kában üzemekben, mun kásszálásokon és munkáslak­ta területeken az elmúlt ok­tatási évben további fejlődés volt tapasztalható. A TIT az 1959—60-as oktatási évben — a szakszervezetek támogatá­sával — Baranya megyében mintegy 800 előadást szerve­zett. Egye-egy előadást át­lagosan negyven ember hall­gatott meg. Külön említésre méltó, hogy az előadások többségét szervezett előadás- sorozatok, munkásakadémiák keretében tartották. Helyes ez a törekvés, mert beigazo­lódott, hogy a munkásakadé­miák és egyéb sorozatok hall­gatósága állandó és ezért a résztvevők alaposabb, széle­sebb ismereteket szereznek. Kezdeti eredményt jelent, hogy a Pécsi Szénbányászati Tröszt Alkotmány utcai mun­kásszállásán 70—80 fő hall­gatta az előadásokat. A mun­kásszállásokon végzett isme­retterjesztést a jövő évben fokozni kell. Nem megoldott a vidékről bgjáró munkásait között az 'ismeretterjesztő munka. A községi munkás- klubokban kell a bejáró mun kások részére az előadásokat megtartani; Emelkedett a műszaki és szakmai előadások aránya. Igen hasznos volt pl. a hi­dasi szakmai jellegű bányász akadémia. Ennék az előadás- sorozatnak a célja a mai kor­szerű eljárások ismertetése, népszerűsítése volt; Foglal­koztak itt a legkorszerűbb fejtési eljárásokkal, bánya- műveléssel, valamint a mo­dern nagyteljesítményű bá­nyagépekkel. A szakmai jel­legű előadássorozatok nem helyettesítik a szakmunkás- képző és továbbképző tan­folyamokat, de jól kiegészít­hetik azokat. A jó példák el­lenére meg kell állapítani, hogy még mindig nem kielé­gítő a műszaki előadások részaránya; Tapasztaljuk, hogy fokozó­dik a munkások érdeklődése a tudományos ismeretek iránt. Egyre többen látják itt Baranyában is, hogy orszá­got vezetni, a népgazdasági terveket sikeresen megvaló­sítani, jobb életet biztosítani akkor lehet sikeresen, ha gya repítjük általános és szakmai ismereteinket. A szocialista címért versenyző brigádok fejlődése még tovább fokozza az érdeklődést, nőnek az igé­nyek. A szocializmus építé­sének meggyorsítása, a mű­szaki színvonal állandó javí­tása feltételezi, hogy a mun­kások tömegei is ismerjék a megvalósítás módját és esz­közeit, mindenekelőtt saját szakmájukban; A MSZMP Politikai Bizott­sága ez év júniusában tár­gyalta a munkások között folytatott műszaki propagan­da és ismeretterjesztés hely­zetét. A Politikai Bizottság határozatának ismeretében a?t mondhatjuk, hogy a me­gyei TIT és szakszervezeti szerveink törekvései helye­sek, jó úton járunk. A hatá­rozat a műszaki propagan­da fontosságát emeli ki, ami­kor megállapítja, hogy a munkások között folytatott műszaki propaganda és isme­retterjesztés a szocializmus építésének egyik alapvető feladata. A műszaki művelt­ség gyarapítása fontos tár­sadalmi ügy, mert jelentős hatással van a termelési ered ményekre és fokozza a dol­gozók társadalmi öntudatát, de emellett egyéni érdek is, mert a munkások anyagilag érdekeltek '■ szakismereteik növelésében. A műszaki pro­paganda és ismeretterjesztés feladatát a termelési tevé­kenység és a műszaki fej­lesztés szerves részeként kell felfogni. Az üzemek vezetőinek, a szakszervezeti szerveknek, valamint a TIT-nek biztosí- taniok kell, hogy a műszaki propaganda és ismeretterjesz Pannónia Sörgyár gyakorlott villanyszerelőt felvesz. 32554 tés tervszerűbbé, szervezet­tebbé váljon. Talán furcsának tűnik, hogy az üzemek vezetői elsp helyen vannak említve. Nem tévedésből kerültek az első helyre. Az üzemi tervek (ter­melési, műszakfejlesztési, stb.) teljesítéséért az igazga­tó felelős, de végsősoron a munkások valósítják meg. A munkásokat fel kell készíte­ni a feladatokra, ha ez meg­történik, akkor kevesebb idegenkedéssel fogunk talál­kozni az új gépek, új eljá­rások bevezetésénél. A mun­kások előkészítése, képzett­ségük fokozása ezért gazda­ságvezetői feladat is és ez egyúttal felelősséget jelent. Mindenekelőtt az anyagi fel­tételek biztosítása üzemve­zetői feladat, de ezen túl a tanulás iránti igény és ér­deklődés felkeltésében is so­kat tehetnek az üzemek ve­zetői. A szakmunkás tanfo­lyamok mellett segíteniök kell az ismeretterjesztő mun­kát is. Az elmúlt évi számok nem mutatnak rossz képet, mégis azt mondjuk, hogy az új ok­tatási évben még több elő­adásra, elsősorban előadás- sorozatra van szükség. Az előadások számának növelése mellett arra kell törekedni, hogy 1—1 előadáson az eddi­ginél többen vegyenek részt; A TIT szakosztályokban már kialakult a jó előadói gárda. A megnövekedett fel­adatok azt igénylik, hogy to­vábbi jó előadókkal kell bő­víteni a műszaki szakosztályt Olyan jó felkészültségű mér­nököket és technikusokat kell felkérni, akiknél az elméleti tudás párosul gazdag gyakor­lati tapasztalattal és akiknek van pedagógiai készségük is. Az eddiginél több kommu­nista szakembert kell bevon­ni az ismeretterjesztő mun­káiba; A pártszervezetek és a kommunista előadók tekint­sék pártmegbizaitásnak a TIT-ben végzett ismeretter­jesztő munkát. Általánosságban jók voltak az elmúlt évi előadások. A jövőben a könnyebb megér­tés és az előadások vonzóbbá tétele érdekében a szemlélte­tés lehetőségeit jobban ki kell használni; A műszaki propagandának fontos része az újítások, az új technológiai eljárások széles­körű ismertetése; Sajnos, a munkamódszerátadási az új eljátrások eltenejsztése terén keveset tettünk. Fontos a sze­repük a műszaki kluboknak. Helyenként eleven élet ala­kult ki, általában azonban nem töltik be szerepüket. Helyes kezdeményezés a Komlói Szénbányászati Tröszt párt és szakszervezeti szer­vei részéről, hogy a műszaki klub keretében helyet biz­tosítottak a szocialista brigá­dok vezetőinek és tagjainak. A szakszervezeti bizottságok­nak és a műszaki vezetők­nek a klubélet kialakításá­val az eddiginél többet kell foglalkozniok. Segíteni fogja a műszaki propagandát — a már szer­vezés alatt állói —i megyei mű­szaki könyvtár. További fel­adatot jelent, hogy meg kell keresni a lehetőségét a mú­zeum keretében állandó jelle­gű ipari kiállítás mielőbbi megvalósításának; Azt állapítottuk meg, hogy jó úton járunk, ez igaz. Még­is sokat kell még tennünk, hogy elérjük a célt, amelyet a Politikai Bizottság tűzött ki: a műszaki propaganda és is­meretterjesztés mind mennyi ségileg, mind minőségileg megfeleljen az iparfejlesztés követelményeinek. p aranya megyében meg ®van a lehetősége annak, hogy az új oktatási évben az itt vázolt' hiányosságok ki­küszöbölésével tovább javít­suk a munkások között vég­zett műszaki propagandát. Kresz Károly Motoros fafűrészelőgéphez értő munkásokat felvesz a Pécsi Vegyesipari Vállalat. Irányi Dániel tér 4. szám. 153

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom