Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-06-01 / 210. szám

ITCLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DVNÁIUTŰU Hegnyílt a lipcsei őszi árumintavásár Dr. Münnich Ferenc látogatása az árumintavásár magyar kiállításain NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT y BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ............... .................... .... ....... ............................ ­ÖC VII. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1960. SZEPTEMBER 8. KEDD Lipcse (MTI) Vasárnap dei­nen nyílt meg a hagyományos lipcsei őszi árumintavásár, amelyen összesen 46 ország, köztük Magyarország is részt vesz. Dr. Münnich Ferenc, a Ma­gyar Népköztársaság minisz­tertanácsának elnöke és fele­sége, akik az NDK-ban töltik nyári szabadságukat, az NDK kormányának meghívására még szombaton Lipcsébe ér­keztek és részt vettek az őszi árumintavásár ünnepélyes meg nyitóján, vasárnap délelőtt pe­dig Heinrich Raunak. az NDK miniszterelnökhelyettesének ve zetésével megtekintették a technikai vásár csarnokait, köz tűk a Pannónia Külkereske­delmi Vállalat kiállítását. A magyar vendégek hétfőn délelőtt meglátogatták azokat a vásárházakat, ahol a magyar külkereskedelmi vállalatok ren deztek kiállítást. Dr. Münnich Ferenc a láto­gatás után nyilatkozott a Ma­gyar Távirati Iroda munka­társának. — A magyar kiállítás — mon­dotta — nem nagy, de nagyon szép. A kiállított tárgyak mi­nőségileg szépek, mutatósak. Szemmelláthatóan tetszenek a látogatóknak és a legjobb be­nyomást keltik; A párt és a kormány mindig számíthat a pécsi bányászokra Cxottner Sándor és Egri Gyula elvtárs besaélt a pécssxabolesi bányásznapi ünnepségen Hruscsov elvtárs elutazott Helsinkiből Pataki Mihály elvtárs, a tröszt igazgatója átv&szi a bá­nyásznapi vándorserleget Czottner Sándor nehézipari mi­nisztertől. Verőfényes, meleg szeptem­beri nap köszöntött vasárnap a pécsi bányászokra. A pécs- szabolcsi Puskin Művelődési Ház feldíszített kerthelyiségé­ben nagy tömeg gyűlt egybe: pécsszabolcsi, pécsbányai és vasasi bányászok. Az elnök­ségben helyet foglalt Czottner Sándor eivtárs, nehézipari miniszter, Egri Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Ambrus Jenő elvtárs, a városi pártbizottság első tit­kára, Jan Mitrega, a Lengyel Népköztársaság szénbányá­szati és energiaügyi minisz­tere, megyénk és városunk számos vezetője. Eljött a bá­nyásznapra Drávafok, Kétúj- falu és Zádor tsz parasztsá­gának 45 tagú küldöttsége is, a pécsi bányászok vendégei. A munkásosztály a gazda A megnyitó után Egri Gyula elvtárs emelkedett szólásra. A megyei és városi párí bizott­ság nevében köszöntötte a bá­nyászokat, a tizedik, jubilóris bányásznapon. Elismerően szólt az utóbbi évben végzett derekas munkáról, a terven felül termelt szén sokezer ton­nájáról, a korszerű biztosí­tásban, gépesítésben, a mű­szaki fejlesztésben elért ered­ményekről; Kitért a munka ismert hiá­nyosságaira is. Felhívta a bányászokat, tegyék szilár­dabbá a munkafegyelmet, ne­veljék szorgalmas emberekké a lógósokat és italosokat. Csökkentsék a balesetek szá­mát, védjék a társadalmi tu­lajdont, s mindenekelőtt emel­jék a termelékenységet, mert ez a jólét záloga. — Jó az anyagi ösztönzés, hasznos az, ha a több kere­set jobb munkára serkenti a bányászokat — folytatta Egri elvtárs. — De ne csak ez le­gyen a mozgató erő; A mun­kás nemcsak azért nyer a jó munkával, mert fizetés nap­ján több lesz a borítékjában, hanem azért is, mert seré­nyebb munkája által erősö­dik, gazdagodik a népgazda­ság, s megteremtődik az élet- színvonal emelésének alapja. Alakítsunk ki tehát olyan szellemet, hogy ezt minden becsületes munkás megértse. Lássa, hogy ebben az ország­ban ő a gazda, s hogy több­letmunkájának gyümölcsét egyedül a munkásosztály, a nép élvezi; Nem a tőkések és grófok, mert ilyenek nálunk már nem uralkodnak. Történelmünk során már több vezető osz­tály Volt nálunk, a feudaliz­mus idején a földesurak, ké­sőbb a tőkések. Ezek mindig a dolgozó osztályok kegyetlen kizsákmányolásából éltek. Egyedül a munkásosztály, a proletárdiktatúra vezető osz­tálya az, amely nemcsak ve­zet, hanem maga is dolgozik, alkot, teremt, s mindenfajta kizsákmányolás kibékíthetet­len ellensége. Ez osztály tag­jának lenni dicsőség. A lengyel bányászok üdvözlete Egri élvtárs után Czottner elvtárs lépett a mikrofon elé. Meleg szeretettel köszöntötte a bányászasszonyokat. Emlé­keztetett arra, hogy a pécsi tröszt jó eredményében az ő munkájuk is bennevan, hi­szen ők teremtik meg a nyu­godt, kellemes otthon légkö­rét, annak a feltételét, hogy a bányászok kipihenten, fel- üdülten mehessenek másnap munkába. Czottner elvtárs elismerően szólt a pécsi bányászok dere­kas helytállásáról, többeket név szerint is megdicsért, fel­hívta a figyelmüket, dolgoz­zanak még szorgalmasabban, teremtsenek szilárd alapot a második ötéves terv első évé­nek megindulásához; Ezután Jan Mitrega elvtárs köszöntötte a nagygyűlést. Át­forrósodtak a tenyerek a taps­tól, amikor 300 ezer lengyel bányász üdvözletét tolmácsol­ta, s elmondotta: csak a ma­gyar beszéd, meg a melegeb­ben tűző nap zökkenti ki ab­ból a hangulatból, hogy nem lengyel bányászok között van. Mitrega elvtárs röviden is­mertette a lengyel népgazda­ság sikereit Méltatta a szo­cialista tábor, a Szovjetunió békeharcát, s felszólalását a két nép barátságának élteté­sével fejezte be; A pécsi tröszt a legjobb az országban Az ünnepség másik részé­ben a kitüntetések és jutal­mak átadása következett. Czottner elvtárs kezet szorí­tott azzal a 15 bányásszal, akik miniszteri kitüntetésben részesültek. Megjutalmazták a 40 és 50 szolgálati évvel rendelkező dolgozókat. A gyű­lés különösen a két utóbbit — Spiesz Károly földalatti diszpécsert és Molnár Imre vájárt — részesítette ünnep­lésben, akik immár félévszá­(Fcüyt. a 2. oldalon.) Helsinki (TASZSZ) Hrus­csov, a szovjet miniszterta­nács elnöke háromnapos láto­gatás után vasárnap külön- vonattal hazautazott Helsin­kiből. A magas szovjet vendéget a pályaudvaron Kekkonen finn köztársasági elnök, Suk- selainen miniszterelnök, Törngren külügyminiszter, Karjalainen kereskedelmi és iparügyi miniszter és más finn hivatalos személyiségek, dip­lomaták újságírók búcsúztat­ták. A peronon díszszázad so­rakozott fel. a zenekar a szov­jet himnuszt játszotta. A vonat indulása előtt Hruscsov és Kekkonen rövid beszédet mondott. Negyedik aranyérmesünk! Sokáig vártunk rá, sokat drukkoltunk idehaza és a várva várt siker nem ma­radt el. Török Gyula meg­szerezte a negyedik arany­érmet a római olimpián! Török Gyula 22 esztendős. Az ökölvívóvilágban tavaly figyeltek fel rá, amikor a luzerni Európa-bajnokságon több „nagyágyú“ legyőzésé­vel a légsúlyú döntőbe ke­rült. Rómában bebizonyítot­ta, hogy az Európa-bajnok- ságom elért sikere nem volt véletlen. Török sikere egyben vá­laszt ad azoknak, akik nem hitték, hogy ökölvívósnor- tunk előbbre lépett. Űj olim­piai bajnokunk mindvégig ragyogóan küzdött és rászol­gált a büszke győzelemre! A komlói bányászok derekas helytállása űj erőt ad a további sikerek elérésére Német bányászok a komlói nagygyűlésen A X. magyar bányásznap alkalmából vasárnap délelőtt ünnepi nagygyűlést tartottak a komlói Zrínyi Művelődési Ház­ban. Az elnökségben Papp Já­nos elvtárs, az MSZMP Bara­nya megyei bizottságának ősz táüyvezetője, Dittrich József elvtárs, a komlói városi párt- bizottságának titkára, a zwic- kaui bányászok küldöttsége, a város és a tröszt vezetői, kivá­ló dolgozók foglaltak helyet. Czéder János elvtárs, a tröszt szakszervezeti bizottságának elnöke megnyitó szavai után Papp János elvtárs mondott jan Mitrega elvtárs, lengyel bánya- és energiaügyi minisz­ter a mikrofon előtti Megjutalmazzák az idős, negyven-ötven szolgálati évvel tendnitoező bányászokat. ünnepi beszédet. A megyei pártbizottság nevében meleg szeretettél köszöntötte a kom­lói bányászokat, majd így foly­tatta beszédét: — Nem kell szégyenkezniök a komlói bányászoknak az el­múlt év és az első félév ered­ményei miatt. 1960 első félé­vében — folytatva nagyszerű eredményeket hozó kongresszu si verseny lendületes munká­ját — termelési tervüket 103,1 százalékra, az egy főre eső ter­melést 107.1 százalékra teljesí­tették. Külön elismerés illeti a komlói bányászokat legutób­bi sikereikért. A bányásznapra való készülés során az augusz­tus 20-tól szeptember 2-ig tar­tott bányásznapi őrségen 2710 tonna szenet termeltek terven félül. Az ünneplés tehát jogos — és meggyőződésünk, hogy új erőt ad a további sikerek el­érésére. Az eredményes munkát nagy mértékben elősegítette, hogy a bányászok munkáját a mű­szaki és gazdasági vezetők jól irányították. Ezért a kemény, nagyszerű munkát végző bá­nyászok mellett elismerés ille­ti a műszaki és gazdasági ve­zetőket, párt- és tömegszerve­zeti vezetőket is, akik a mű­szaki, szervezeti és politikai feltételeket megteremtettek a bányászok jó munkájához. A tetszéssel fogadott beszé­det Papp elvtárs így fejezte be: — A kommunistáikra jellem­ző, hogy soha nem elégszenek meg az elért eredményekkel, azokból toiodulvg. erőt merítve új célokat tűznek ma­guk elé. — Feladataink, a mi céljaink magasztos célok, mert saját magunk, családunk, az egész nép békés, boldog jövő­jéért dolgozunk. E munkánk­ban nem vagyunk egyedül, mel lettünk a legyőzhetetlen szo­cialista tábor és a világ vala­mennyi becsületes dolgozója. E tudat adjon mindenkinek erőt a további munkához, és enged­jék meg, hogy a megyei párt- bizottság nevében további mun kájukhoz valamennyiüknek jó egészséget és jó szerencsét kí­vánjak. Nagy tapssal fogadták a meg jelentele a mikrofonhoz lépő Hans Schürert, a zwickaui há­nyás ^küldöttség vezetőjét. Hans Schürer a következő­ket mondotta: — Kedves elvtársak, bará­taim! Igen szép és nemes lehető­ség, hogy Komló és Zwickau bányászai kölcsönösen üdvözöl hetik egymást bányásznapjaink alkalmából. Ez nemcsak külső­ség, mert mi barátok vagyunk hétköznapokon is, amit az el­múlt idők eseményei bizonyí­tanak. A német küldöttség vezetője átadta a német bányászok üd­vözletét, majd a magyar és német nép barátságát éltette. Piegl János elvtárs, a Kom­lói Szénbányászati Tröszt igaz­gatója köszönetét mondott a tröszt minden dolgozójának az elmúlt évben végzett becsü­letes munkáért, majd a bá­nyászhimnusz hangjaival véget ért az ünnepi nagygyűlés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom