Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-04-01 / 209. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM ÄRA: 70 FILLÉR 1960. SZEPTEMBER 4. VASÄRNAP Köszöntjük bányászainkat A mai napon, szeptember 4-én tizedszer ünnepeljük bányászainkat, akik áldozatos munkával hozzák napfényre a föld mélyének kincseit. A mecseki bányászok hazánk törté- 1 nelme folyamán, a munkásosztálynak felsza- , badulásáért folytatott harcából épp oly dere- i kásán kivették részüket, mint a munkásI , paraszt hatalom megszilárdításából, a szocializmus építéséből. A mecseki bányászok pártunk útmutatását követve, népi államunk támogatásával fejlesztik, korszerűsítik üzemeiket, növelik termlésüket, javítják a szén minőségét, s teszik könnyebbé, szebbé, a múlt ban oly nehéz bányamunkát. A bányásznap alkalmából jó erőt, egészséget kívánva, forró kommunista üdvözletünket küldjük megyénk bányászainak, kedves családjuknak és kérjük tőlük, hogy pártunk VII; kongresszusának szellemében dolgozzanak a szocializmus alapjai lerakásáért, a derűs, boldog jövendő építéséért. MSZMP Baranya megyei Bizottsága Bányászainkat ünnepeljük Irta: Papp János, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője Kádár János elvtárs vezeti a magyar ENSZ-küldöttséget A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szeptember I-i ülésén kijelölte és az Elnöki Tanács jóváhagyta az ENSZ közgyűlés tizenötödik ülésszakán résztvevő magyar küldöttség összetételét. A küldöttség vezetője: Kádár János államminiszter; A küldöttség tagjai: dr. Sik Endre külügyminiszter, Péter János, a külügyminiszter első helyettese, Mód Péter rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Magyar Népköztársaság New York-i állandó ENSZ képviseletének vezetője, dr. Szita János rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Magyar Népköztársaság genfi állandó ENSZ képviseletének vezetője. ,,Nem felejtem el , hogy eljöttek...66 Ünnepség- a csertetői hősi emlékműnél A munkásélet termékeny napjai gyorsan telnek. Az alkotó ember örömökkel és gondokkal szegélyezett útján is vannak azonban állomások, amikor kiragadja magát a dolgos hétköznapok sodrából és visszatekint az elmúlt időkre. Visszatekint, hogy aztán gyorsabban tudjon előrehaladni, tapasztalatokkal gazdagodva. Szeptember 4-én a bányászok cselekednek így, a bányásznapi ünnepek tizedik születésnapján. Ezen a napon megyénk dolgozói a széncsaták hőseit köszöntik, akik nagy akarattal és lelkesedéssel váltják valóra pártunknak adott Ígéreteiket. A mecseki szénbányák dolgozóit külön is dicséret illeti, mert hazánkban — az összes szénbányákat tekintve — a legnehezebb körülmények között dolgoznak. A nehézségek ellenére megyénk két nagy széntrösztjének — a komlói és a Pécsi Szénbányászati Tröszt — dolgozóinak legutóbbi eredményei elismerést érdemelnek. 1960 első félévében például 10 százalékkal növelték termelésüket és — ami nagyon lényeges — mind a tíz százalék a termelékenység emelkedéséből származik. Ilyen javuló gazdasági munkára még nem volt példa az utóbbi évek folyamán. Széntrösztjeink eredményeinek forrása többek között az egyre javuló műszaki fejlesztés volt. Népi államunk sok millió forintot fordított és fordít a bányaüzemek fejlesztésére. A pécsi bányaüzemekbe időközönként leszálló nyugdíjas bányászoknak könnybe- lábad sokszor a szemük, amikor az új létesítményeket, a bánya belsejét látják. Ma már a komlói széntröszt üzemeiben az összvágatok több mint ötven százaléka korszerűen van biztosítva és a pécsiek is erősen a nyomukban vannak jóval öregebb bányaüzemeikben. 1960 különösen nagy előrelépést hozott a bányamunkák könnyítésében, technológiájuk fejlesztésében. A műszaki fejlesztésen kívül számos új létesítmény segíti a mecseki bányászok termelésének növekedését. István-aknán új aknát létesítettek, a komlói Zobák-akna hazánk büszkesége lesz, teljesen korszerű berendezéseivel. Mindezek a létesítmények a technológia új utainak keresése, nemcsak a termelékenységet növeli, hanem szebbé, könnyebbé teszi a bányász munkáját. Hol van már az az idő, amikor a fekete pokolból feljövő munkásember kenyér helyett csak átkot szórhatott családjának? A mecseki bányászok évtizedes harca, melyet a magyar munkásosztály- lyal karöltve folytattak a Horthy-korszak sötét éveiben, meghozta gyümölcsét. A sztrájkokban, a csendőrsortü- zekben helytálló mecseki bányászok élete gyökeresen megváltozott. A rakodás, a jövesz- tés, a szállítás gépesítése még a jelenlegi formájában is, lényegesen megkönnyítette, egészségesebbé tette a bányászok munkakörülményeit. Megváltozott a bányász otthona is. Világos, nagyablakú, fürdőszobával ellátott lakások ezreiben nevelődnek az egykor sápadtarcú, sovány bányászgyerekek. Az István- aknai és a közeljövőben Kos- suth-bányán felszerelt inhaláló berendezés, a termálfürdő, vagy akár a szilikózis elleni harc eszközeire fordított milliók, mind-mind a bányászok érdekét szolgálják, kifejezik azt a szeretetet és megbecsülést, melyben pártunk és kormányunk részesíti őket. A tizedik bányásznapon, amikor felmérjük a jelent, ahogy jön a tegnapból, a jövő felé is vetjük szemünket. Népünk azt várja a mecseki bányászoktól, hogy jó minőségű szenet adjanak az országnak, csökkentsék a szén önköltségét, magasfokú műszaki szervezéssel dolgozzanak, sajátítsák el a korszerű, a haladó technikát, fejlesszék képességeiket, tanuljanak és képezzék magukat szakmájuk kitűnő mestereivé. Amikor a tizedik bányásznap alkalmából megállapítjuk, hogy eddigi tevékenységük — a költő szavaival élve — „jó mulatság, férfi munka volt”, akkor határozzák el, hogy továbbra is ezen az úton járnak, mely elvezeti népünket a szocializmus boldog korához! Pécsszabolcsi Hősök tere. Pereg a dob.;; Csend van. Csak a léptek nesze kong az aszfalton. Pedig sokan jönnek. Nagyon sokan; Tűzpatak folyik Fehérhegy felé. Fáklyák. A kegyelet, az élet. a harc, a haladó szellem diadalának jelképei; Az egyik nyugatra néző utcában sűrű tömeg áll. A lobogó fény megvilágítja Kirsch ing Széchenyi-akinai üzemvezető arcát. Pécs bányai bányászok. A két tűzpatak egybefolyik. Pattogó indulókat játszik a zenekar. Dobognak a léptek. Emberi üzérek állnak az utcán, és nézik a menetet. Fehérhegyen csak keskeny utat hagy a várakozó tömeg. A vám felől újabb vörös tűz- kígyó közeledik, induló foszlányait hozza felénk a széL A pécsújhegyiek. A két tűzpatak megint egybefolyik. „Anna-lak” hirdeti a hivalkodó felirat az egyik pécsszabolcsi házon. Szép ház. Félemeletes, villaszerű épület, pöffeszkedik, kirí egyszerű környezetéből — Egy csendőr háza volt — mondja a fehérkabátos rendőr. — És a csendőr? — Amerikába menekült „Munka hadának a lépése dobog" .;; A bécsi munkásindulót játssza a zenekar. Tizen- kilences dalt énekelnek a lányok a sorban; Itt fénylik már az emlékmű, jobboldalt Ott, a hegytetőn akartak leszállni a vasasa bányászok 1937 februárjában. — Körülbelül hatszázan voltak. A szabolcsiak és pécsbányaiak már vártak rájuk. Együtt mentek volna az igazgatóság elé. A hegyen jöttek, úttalan uta kor, amikor ... i;; A fehérkesztyűs kezek meghúzták a ravaszt, láng csap ki a puskák csövéből, fájdalmas sikoly, puskaporszak. füstös hüvelyek csörrennek .;; Nem, ez nem az 1937-es sor tűz. Ez a mostani. Zöld tányérsapkás határőrök tartják az ég felé fegyverüket. Három mártír nevét visszhangozza a kopár határ: Faltig Imre, Hegedűs Mihály, Keller János. Es kilenc sebesültét. A puskaporszag figyelmeztet: Jaj annak. ki az emlékükre tör! — Mi volt a bűnük? — kérdi Beck elvtárs, a tröszti pártbizottság titkára beszédében. — Éhesek voltak;;? Az emberrengeteg némán áll. Lobog a fáklyaerdő, vörös színben ég az emlékmű ötágú csillaga. Fejkendős asszony lép ki a tömegből. A fény megvilágítja finom arcélét Kardvirág- csokrot tesz az emlékmű lába elé, aztán a mikrofonhoz lép: — Elvtársak! A magam, családom, két mártír özvegytársam nevében köszönöm a koszorúkat. Nem felejtem el el soha, soha, hogy eljöttek... Hegedűs Mihályné.;; Könnyes szemét végigfuttatja a megye és város vezetőinek arcán, aztán hirtelen lelép a tömegbe. Nem tud töb bet mondani. A bányászhimnuszt játssza a zenekar. Színes rakéták sisteregnek a levegőben, a tűzijáték fénye bevilágítja a hegy tetőt Hegedűs Mihályné nem látja. Ott áll két asszonnyá érett lánya és unokái között és sír. Két kis unokája értetlenül nézi. Még nem tudják, miért könnyezik. Magyar László Az Országos Takarékpénztár egy hét múlva, szeptember 10- én és 11-én, Budapesten bonyo lítja le áz első, az ötödik és hatodik békekölcsön 1960. második félévi sorsolását Az első békekölcsönt szombaton délután fél három órai kezdettel sorsolják, amikor 60 400 kötvényre mintegy 19 milliófcforint nyeremény és tör1A67ÍÁC Tilt Vasárnap délelőtt 10—12 óra Paul Robeson tiazankba latodat Paul Robeson, a nemzetközi Lenin békedíjjal kitüntetett világhírű énekes és békeharcos az Országos Béketanács vendégeként hazánkba látogat. Szeptember 9-én Londonból érkezik Budapestre, hat napot tölt nálunk és szeptember 15-én utazik el Magyarországról. Tisztelőinek leg nagyobb sajnálatára a nagy művész ez alkalommal nem előadóként, hanem elsősorban a Béke Világtanács tagjaként járja majd az országot. A magyar nép legkülönbözőbb rétegeivel kíván megismerkedni, munkásokkal, termelőszövetkezeti tagokkal, művészekkel és egyetemi hallgatókkal találkozik, s termelőszövetkezetekbe, üzemekbe is ellátogat. Bgy alkalommal magyar művészek társaságában a tisz teleiére rendezett díszhangversenyen is fellép. 18 négytalálatos A lottó 36. játékhetére beérkezett 4,077 040 szelvény, öttalálatos szelvény nem volt Négy találatot 18 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 169 876,25 forint. A három találatos szelvények száma 1460, ezekre a szelvényekre egyenként 1047,50 fo- fintot fizetnek. Két találatot 61892 fogadó ért el, nyereményösszege egyenként 24,70 forint; között tartják meg az ötödik és hatodik békekölcsön húzásait. Az ötödik békekölcsönből 157 300 kötvényre harmincmillió forint, a hatodik békekölcsönből pedig 150 400 kötvényre csaknem harminchatmillió forint nyerményt sorsolnak ki. így a kétnapos húzáson a három békekölcsönből 368 100 kötvénytulajdonos csaknem nyolcvanötmillió forintot nyer. Egy hét múlva államiiöícsön-sorsolás Az első, az ötödik és a hatodik békekölcsön kötvényekre csaknem 85 millió forintot sorsolnak
