Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-30-01 / 231. szám
1960. SZEPTEMBER 30. NAPLÓ 3 Megkezdték a Mohácsi Farostlemezgyár második lépcsőjének szerelését ^ A jelenleginek háromszorosára növelik a farostlemez-termelést Mohácson, a Duna melletti 70 holdnyi kiterjedésű új ipartelepen a múlt év nyarán helyezték üzembe az ország első farostlemezgyárát. A több mint egy esztendő alatt a gyár dolgozói kiválóan elsajátították az eddig ismeretlen technológiát és sikerült az alacsony értékű nyárfafélékből is nemzetközi szabványoknak megfelelő, sőt egyes tulajdonságaiban jobb minőségű farostlemezt készíteniük. Jelenleg havonta mintegy 16 000 hálószobabútorhoz elegendő lemezt állítanak elő Mohácson. A bútorgyárakon kívül azonban szívesen alkalmazzák az üzem termékét az ipar egyéb területén is. A már termelő, évi 10 000 köbméter kapacitású üzemrész mellett nagy ütemben munkálkodnak a gyár második lépcsőjének építésén. Svéd és magyar szakemberek több mint negyven fős csoportjának közreműködésével megindult a második egység szerelése is. Az új üzemrészben 220 va- gonnyi gépet állítanak feL Ennek több mint a fele Svédországból érkezik. A munkát a hidraulikus hőprések szerelésével kezdték, utána a faaprító és rostosító berendezések kerülnek sorra. Januártól a szerelők száma megduplázódik. A második lépcső üzembehelyezésére a tervek szerint 1961. végén kerül sor. Ezzel a jelenleginek háromszorosára emelkedik a Mohácsi Farostlemezgyár termelése, ami évente közel 3 millió dollárral csökkenti im- portfa-behozatalunkat. A gyár második lépcsőjének felépítése nemcsak a mennyiségi termelés növelését jelenti, bővíti á választékot is. Az új lapképző-csarnokban készülő lemezek jóval nagyobbak lesznek a jelenleginél, ami gazdaságosabb felhasználást, a hulladék csökkentését teszi lehetővé. BiNKY JÓZSEF CHOPrn^ESfJE L Rendkívüli szuggesztivitással kell rendelkeznie annak az előadóművésznek, aki arra vállalkozik, hogy egymaga végigjátsszék egy teljes hangversenyt, méghozzá egy mesterre korlátozódó műsorral; A Budapestről Pécsre települt Bánlky József teljes mértékben rendelkezik ezzel a tu lajdooságjgal; Egész lénye, hozzáállása ; művészethez — amelyet a zongorán keresztül közelit meg és ér el — maga a testet öltöt; alázat; Keddi hangversenyén a zongora nagy romantikus álmodozójáról, Frederic Chopin-rö] (akit a lengyelek nemzeti busz keségüknek vallanak és nevél Kopin-nak ejtik) jól megválogatott műsorban adott éles keresztmetszetet. Vonzó egyéniségű művészünket nemcsak szakmai mdáaa és aondc* készülése, hanem felette ritka szerénysége miatt is elhalmozza a közönség a szeretet minden jelével. Közöttünk léte erősen megemelte Pécs zenei színvonalát, felfokozta igényűn két a zongorázással szóm bon. Bánky • nemcsak muzsikál a zongorán, hanem missziót is teljesít azzal, hogy nagy zene- költők ritkábban hallható müveit népszerűsíti. Nem elégszik meg azzal a könnyebb fajsúlyú sikerrel, amit közkedvelt művek megszólaltatásával elérhet, hanem keveri műsorát kevésbé ismert alkotásokkal is; Ezt az állításunkat mindjárt a műsomyitó „Polonaise-fan- tázia“ igazolja; Eilmélyült, de nem annyira mutatós, tehát kevésbé hálás darab. Megtanulására és fejben rögzítésére az olcsó és gyors sikerekre vadászó művészek nem vállalkoz nának. A keringők közül hármat hallottunk, közöttük a túlzottan „Perc“-keringőnek nevezett Desz-durosat. amely a Polonaise-fantázia korintusi oszlophangzatai után fürge per gésével merő ellentét. A meg- únhatatlan „Bölcsődal“ után a színekben és érzésekben oly viharzó, oly gazdagon váltakozó „B-moll szonátá“-t hallottuk. páratlanul hiteles tolmácsolásban. Előadását mi sem dicsérheti jobban, mint az az érzésünk, hogy rövidnek találtuk. Szünet után került sor a 24 prelüd-re. A nagyközönség Katót—nyolcat ismer belőlük, a többihez ritkán nyúlnak a zongoraművészek és méginkább csak elvétve fordul elő az az eset, amikor a teljes ciklus elő- ádására vállalkoznak, méghoz- *á az átélésnek olyan fényességgel izzó hőfokán, amely az olvadó vas vakitósára emlékeztet. Legköltöibben talán az ,JEső- c*epp-prelüd“ hangzott. Chopin ezt a Baleárok-on komponálta, ahová Georges Sand ritte magával, beteg tüdejét gyógyítani. Sajnos, a ragyogó Mrizsi sikerek után nemsokkal bekövetkezett halála, amelyet látomásszerűen megérzett és Kangjegyekben lerögzített az fc«őcsepp-prclü(I-bPT), Erre nap Iáinkban ven is íródott, Chopin meghalt, de örökre dtt- hagyta egy vivődő éjszaka mű- yészetében kikristályosodott nyomát; Két nagy művész találkozása ringatta révületbe, édes félálomba a hallgatóságot. A zongora hangján elmondott álmok, szemérmesen bevallott vágyak töltötték meg a termet és két szép ráadás toldotta meg a műsort. Bánky játékmodorában izgalmasan vegyül Bartók puritán tisztaságú hillentése Liszt démoniságával, a dallam- mintázás határozottsága a billentyű érintésének puhaságával. Szeretjük ezt a modort, mert igazolja azt a felfogásunkat, hogy a zongora nem any- nyira ütő-, hanem billentő- hangszer. Lehet igy zongorázni, ahogyan egy csendesen fodrozódó tó felett vitorlázunk — a csónak orra élesen kettéválasztja a vizet, de teste lágyan suhan —■ nem feltétlenül kötelező, hogy a játékról egy dragonyos század díszlépése vagy egy szomorú gép bár precíz, de szürkén egyhangú robotmunkája jusson eszünkbe. Az 1960—61-es évad nyitó- hangversenye kiugró volt. — Ilyen pompás rajt után nehéz lesz tartani a futamot! Dicséret illeti a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat művészeti szakosztályát a hangulatos rendezésért. Helyeseljük, hogy a zongorát nem tették fel a — teremhez képest túlméretezett — dobogóra, hanem a művész ott játszott közöttünk, mint nagy elődei a meghitt szalonokban; Ezt az annyi nagysikerű hangversenyt és felolvasóestet látott, kitűnő akusztikájú kamaratermet érdemes volna ismét alaposan kihasználni és a zene birodalmának országrészévé tenni; Veress Endre Jól felkészült az őszi munkákra a szentlőrinci gépállomás Az ifi-brigád az 1200 normálholdért — Jói bevált az éjszakai vetés Érdemes mélyítő szántást végezni A szentlőrinci gépállomás 59 erőgépével a megye kisebb gépállomásai közé számít, de a munkaszervezésben, a terv- teljesítésben legtöbbször az elsők között szerepel. Az 1960-as tavaszi-nyári munkák augusztus 31-i értékelésekor is mindössze egytized normálholddal maradtak le a legjobb eredményt elért villányi gépállomás mögött. Miként Arany Bálint, a gépállomás igazgatója megjegyezte, csak egy holdat kellett volna még teljesíteni minden gépnek, hogy az elsők legyenek. Az eredmény azonban így is szép, különösen ha figyelembe vesszük, hogy zömmel régi G—35-ös, sőt B—35-ös traktorokkal érték el. A régi gépeknél bizony gyakrabban előfordulnak törések, kopások s éppen ezért nagyobb gondot kell fordítani a folyamatos főjavításokra. Ebben a szentlőrincieknél nincs is hiba, sőt a nemrég elkészült háromnegyed évi mérleg szerint túlzottan magas összeget tesznek ki az alkatrész-vásárlások, a javítási költségek, s ennek következtében az önköltség is emelkedett. Mikor ennek okát Arany Bálinttól megkérdeztük, a következőt válaszolta: — Igaz, hogy az önköltség emelkedett és ezért a háromnegyedévet veszteséggel zártuk. De mi úgy gondoltuk, fontosabb az, hogy a gépek, traktorok a nehéz őszi munkák beköszöntésekor jó állapotban legyenek, s ezért minden hibásodást azonnal megjavítottunk. Azonban az év végére előreláthatólag itt is bepótoljuk a lemaradást és veszteség nélkül fogunk zárni. De mint megtudtuk, nemcsak a gépeket hozták rendbe, hanem a gépállomás dolgozói is alaposan felkészültek az őszi munkákra. Mit nyel el a bánya? 70 kilométer hosszú, anyaggal megrakott vasúti szerelvényt az Minden ember tudja, hogy a bányáiból szenet szállítanak ki. Arról azonban már csak a bányászoknak vian megközelítően reális elképzelésük, hogy mennyi és milyen anyagot szál lítanak be. Csak megközelítően, meat a pontos adatokat csak az anyagkezelők ismerik akik végtelenül hosszúnak tűnő listákon jegyzik fel anyagféleségek számát mennyiségét. Csak ők tudják, hogy az aknák keskenynek tűnő szája hihetetlen mennyiségű anyagot nyel el. Alábbi írásunkban megpróbálunk képet adni erről a lefelé tartó áramlásról. A kérdés: mit „fogyaszt“ egy évben pécsi széntröszt? Temérdek fa Noha „vaskorszak“ hajnalát éljük a bányászatban, még mindig sok fa kell. (Érthető is, hiszen a vassal biztosított bányafolyosókat is el kell látni bélésfával). A pécsi tröszt 64 ezer köbméter bányafát, deszkaféleséget és bélésfát használ el ebben az évben. Mintegy 4300 vagon ez. Ebben az évben legalább 25 ezer TH-vasat építenek be. Körülbelül 450 vagonnyi meny nyiség..; Felhasználnak még 200 ezer darab betanidom- követ (300 vagon), rengeteg téglát és sok mást. Még a laikusok is tudják: pusztán a biztosítás nem elég. A többi között sínek is kellenek a csillék számára. Ebben az évben 14,3 kilométer hosszban fektetünk le, illetve cserélünk vágányokat. (A vágatok — vagyis bányafolyosók — hossza a pécsi trösztben körülbelül 128 kilométert tesz ki. Több mint fele a Pécs— Budapest közötti távolságnak.) Beépítünk még 8—10 kilométer csőhálózatot a sűrítettle- vegő-ellátás megjavítására, 37 vagon vasat (rúdvasak, vaslemezek, betonacél ce így vább), tízmillió forint értékű, gépalkatrészt és közel 40 vagon egyéb vasféleséget: sodronykötelet, sínszeget, csavarokat és egyebeket. Nincs gépesítés energia nélkül. A pécsi bányák is valósággal falják az energiát. Ebben az évben felhasználnak 70 és félmillió kWó vülamosára- mot, közel 375 millió köbméter sűrített levegőt és több mint 22 és félezer torma ipari gőzt. (Nem tévedés: az ipari gőzt tonnáiban számolják.) Négy vagon szappan Ezek csak a nagyobb tételek. A „kisebbek“ felsorolására — 92 vagon széna és kompakt, 40 vagon olaj, stb. — nem tehetünk kísérletet, mert sohasem érnénk a végére. A pécsi bányák ugyanis nem kevesebb, mint 8—10 ezer anyagféleséget nyelnek el. Pusztán csak az érdekesség kedvéért említjük meg, hogy a tételek között szerepel 4 vagon szappan is. Ennyi olvad el a bányászok keze között, miközben tisztára mossák szénporos testüket. Elég az hozzá: naponta 20 vagon anyag fut le a pécsi aknák torkán. Évente körülbelül 7000 vagon, vagyis: ha a pécsi aknák által „elfogyasz tott“ anyagmennyiséget vagonokba raknánk, a kocsisor túlérne Dombóváron. Természetesen ennek az óriási anyagmennyiségnek megfelelő arányban kell lennie a széntermléssél. Különben nem lenne kifizetődő a bányászkodás. Nincs is e tekintetben hiba: ebben az évben 1 millió 201 ezer tonna a pécsi tröszt terve. Ez nyolc- száz kilométeres vasúti szerelvénynek felel meg, nem sokkal kevesebb, mint a Pécs és Prága közötti távolság. Az előbbiek felsorolása nem lenne több puszta érdekességnél, ha itt jnegáítaánk, ggt azonban nem tehetjük meg. Szocialista állam vagyunk, nálunk a nép az ország birtokosa. övé a bevétel, de az övé a kiadás is. A dolgozó embernek tehát érdeke, hogy az anyagköltségek minél kisebbek legyenek. Minden százalék kétmillió forint Vajon ml a helyzet a pécsi trösztben? A 7 ezer vagon anyag értéke körülbelül 200 millió forint. Ez annyit jelent, hogy minden megtakarított szá •zaJékkal kétmillió forintot tehetünk a népgazdaság zsebébe. Érdemes részleteiben is meg vizsgálni a dolgot. Ha az össze tevőket: nézzük, akkor kiderül, hogy a 200 millió tekintélyes része a fa- és energiafélék összegéből adódik. (A 200 millió több mint egyharmadát -- mintegy 70 millió forintot — például energiára költjük.) Ebből világosan látható, hogy elsősorban ezekkel: a fával és energiákkal kell takarékoskodnunk. A közelmúltban irtunk arról, hogy 600 ezer írrint értékű fát nyertek v ssza terven felöl a pécsi tröszt pen. E te- klrrctben tehát jó úton járunk. Sűríte't levegőből is megtakarítottunk közel 3 i‘i ezer forint érteket júliust), .n és augusztusban, ví iamosener- ?i<-tÓl azonban túlléptük a keretet. Igaz, viszonylag nem sokkal, 53 ezer forinttal, de bántó ez a többit i, amik or önköltségcsökkentés a jelszó. És hozzátehetjük.: noha jó ütőn járunk, még a fánál és sűrített l^wgőnél sem ér+ük el az id' á lis állapotokat. Még ma is ma rád fa az öreg fejtésekben, még ma is fű inak helyemkor; a légvezetékek, e'ért változatlanul érvényes a jelszó: takarékoskodjunk még jobban! M. L Harminc szántó traktora van a gépállomásnak s ebből 23 két műszakban éjjel-nappal dolgozik. A vető- és mélyszántáson kívül — különösen a laposabb területeken — a vetést is kettős műszakban végzik. Ezt a módszert még az elmúlt év őszén próbálták ki és azt tapasztalták, hogy az éjszakai vetés jól bevált, sem termésben, sem egyébként nem volt különbség az éjjel, illetve nappal vetett gabona között. A kettős műszak bevezetésében az ifjúsági brigád tagjai járnak az élen. A 18 tagú ifibrigád a „szocialista brigád" cím elnyeréséért dolgozik s minden tagja vállalta az évi 1200 normálhold teljesítmény elérését. Igen erős vetélytársuk azonban a Kossuth-brigád is. A két brigád tagjai közül már többen túljutottak a bűvös 1000 normálholdon. Kasia Kálmán zetoros például eddig 1035, Parragi József G—35-ösével 1006, Vér József lánctalpas traktorával — ennél 2400 normálhold a vállalás — 2112 normálholdat teljesített. A gépállomáson az egy vonóhorog-egységre jutó teljesítmény átlagosan 700 normál hold, ami a megyében a legjobb teljesítmények közé számít és a gépek jó kihasználását mutatja. Az esős idő a szentlőrinci gépállomás körzetében is megakasztotta a szántási és vetési munkát. A húsz és félezer holdas őszi tervből eddig 5351 holdat teljesített, enpek zöme vető- és mélyszántás. A traktorosok azonban készenlétben állnak. Az esős időt arra használták fel, hogy gépeiken az apróbb hibákat megjavítsák, s ahogy a talajra rá lehet menni, azonnal megkezdik a munkát, zömmel két műszakban, hogy behozzák az eső okozta kiesést. Az őszi szezon újdonsága a szentlőrinci gépállomás körzetében a mélyítő szántás; melyet a bicsérdi Zöld Mező Tsz példáján felbuzdulva egyre több termelőszövetkezet kíván alkalmazni. A bicsérdi Zöld Mező Tsz vezetői a Szentlőrinci Tangazdaságtól vették a jó példát, s az elmúlt év őszén már mélyített szántásba vetettek az őszi gabonát. Ennek köszönhetik, hogy a tervezett 19 vagon helyett 23 és fél vagon búzájuk termelt, őszi árpából pedig a tervezett 10 helyett 15 vagon. Ez év őszén már több környező tsz kért mélyítő — 28—32 centi- méteres — mélyszántást a gépállomástól, hisz a holdanként 20 forintos többletkiadással szemben holdanként 1000 forintos többletbevételük származik majd belőle. — Rné — Egymillió rubel értékű műszert vettek meg a moszkvai magyar kiállításon Húszmillió rubeles szovjet megrendelés magyar orvosi műszerekre A moszkvai magyar kiállításon fejlődő műszeriparunk termékei, elsősorban a szakemberek körében nagy elismerés' szereztek. Különösen a vegyipari műszereiknek és a komplett laboratóriumi berendezéseknek volt sikere. A szovjet szakemberek ezeket a berendezéseket eddig ugyanis csak leírásokból ismerték. Most a látottak alapján jövőre tíz mii lió forint értékben komplett laboratóriumokat rendeltek. Sikere volt a Magyar Optikai Művek korszerű ultracentrifugájának, amely világviszonylatban Is jelentős berendezés. A sikert mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a bemutatott példányt megvásárolták, s még hármat rendeltek. Az autóbuszba szerelt fogászati renVWWVVYWWYVWWWVWWVVVVV^ delőből jövőre húszat szállít iparunk a Szovjetunióba. A vásár idején kötött szerződés alapján csupán orvosi műszerekből húszmillió rubel értékű megrendelést tettek. A kiállításán bemutatott valamennyi, körülbelül egymillió rubel értékű műszer — egykét mintapéldány kivételével — gazdára talált. A műszerek, készülékek és berendezések nagy részét a szovjet felsőoktatás vette át. Betanított KÁRPITOS segédmunkást azonnali belépésre felveszünk. Komlói Helyiipari V. Telefon: 20-92. 678 A pécsváradi várban berendezett múzeumot naponta sokan keresik fel. A képen látható három budapesti mérnök érdeklődve szemleli a kiállítást.
