Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-03-01 / 208. szám
«TO. SZEPTEMBER 3. NAPLÓ 3 28-as számozással áj járatot állítottak be a Széchenyi tér és az Ágoston tér között Az új-mecsekaljai és pécsbányatelepi vonalon utazók jogos sérelme Ezekben a napokban sok szó esik Pécsett a közlekedésről, de legtöbbet mégis azok beszélnek róla, akiket legközvetlenebbül érint, a munkahelyüktől távollakó utasok. Az utasok eddig számos észrevételt tettek, melyek jó része megszívlelendő. Bármennyire kellemetlen is a Pécsi Közlekedési Vállalat vezetői számára —, mert nem ők állapították meg a viteldíjakat — kivétel nélkül és jogosan kifogásolják az utasok a fehérhegy—új-mecsek- ’aljai és a daindol—pécsbányai vonalon a viteldíjaknál fennálló aránytalanságot. Az az utas, aki Űj-Mecsekaljáról utazik a városba, a József Attila utca sarkáig 1 forintot, a következő megálló Hal térig már 1.50, a fémipari iskoláig pedig 2 forintot fizet. Elsősorban azt kifogásolják az utasok, hogy a város belterületén túlságosan rövidek a szakaszok, másrészt azt az aránytalanságot, amely a távolságot számítva az új-mecsekaljai vonal és más vonalak viteldíjai között van. A Tüzér utca és Zsolnay-gyár közötti rész több, mint négy és fél kilométer, ezt a távolságot mégis lényegesen olcsóbban tehetik meg az utasok, mint a Hal tér és Üj-Mecsekalja közöttit, mely csak három kilométer. Jogos a pécsbányatelepi vonalon utazók sérelme is. Ott úgy állapították meg a viteldíjakat, hogy Erzsébet-telepig minden jegy 1 forint, azon túl már két forint. Aki mondjuk az Erzsébet-telep előtti megállónál száll fel, ha a második megállónál szállna le, akkor is kénytelen kétszakaszos, kétforintos jegyet váltani! Az utazó közönséget bi- . zonyára érdekelné, hogy egyes vonalakon miért kerültek hátrányosabb helyzetbe, s helyes lenne, ha a Közlekedési Vállalat vezetői éppúgy, mint a viteldíjak megállapításakor — harcolnának a feltétlenül igazságosabb arányok kialakításáért. Elhangzott olyan panasz is, hogy a villamost pótló autóbuszok nem érintik a Széchenyi teret, s hogy túlságosan zsúfoltan közlekednek a pécsbányai vonalon az autóbuszok, különösen a Széchenyi tértől az Ágoston térig. A sérelmek, kifogások egytől egyig eljutnak a vállalat vezetőihez, akik az átállást követő napok túlzsúfolt munkája mellett igyekeznek ezeket mielőbb orvosolni. Máris van egy elképzelésük, miszerint a 27-es vonal néhány járatát nem a most kijelölt, hanem új útvonalon, a Felső- Maiam, Sörház és a Déryné utcán át közlekedtetnék a Széchenyi tér felső felének érintésével. Az utasok kérésére már tegnap megvalósították a Széchenyi tér—Ágoston tér közötti járatot, melynek kocsijai 28-as számmal közlekednek. Módosították az István- aknai járat útvonalát is. Ezek a kocsik a város felé jövet érintik Szabolcs falut. Pécs- bánytelep felé pedig reggel 5.45 perces indulással új járatot indítottak. Nagy káoszt okoz a felszállásnál a terelőkorlátok hiánya és hogy az utasok többsége még nem ismeri a vonalak számozását, s nem ismerik a menetrendet sem, s így fogalmuk sincs arról, hogy egyes megállóknál milyen időközökben várhatók kocsik. Segítségükre sietve közöljük a fontosabb vonalakon a kocsik érkezését. A 10-es (Fehérhegy—UjMecsekalja) kocsijai reggel 6—8 és délután 4—6 óra között ötpercenként, egyébként tízpercenként közlekednek. A 31-es (Főpályaudvar—Hősök tere) vonalon húszpercenként várhatók autóbuszok. A 21—22, 23-as (Pécsbánya— Daindol) vonalon húszpercenként indulnak kocsik. A 33, 34, 35, 36, 37-es (Kertváros—Tettye—Dömörkapu— Misinatető—Bálics—Donátus) számozású buszok érkezése negyedóránként várható. A 30-as (Főpályaudvar—Pedagógiai Főiskola) vonal kocsijai negyedóránként közlekednek. Vasasra és a Szigeti vámhoz óránként két autóbuszt küldenek. A villamost pótló autóbuszok csúcsidőben (reggel 6—8 és déli 12-től 21 óráig) három- percenként, egyébként ötpercenként közlekednek. Helyes lenne, ha a gépkocsik személyzete jobb kapcsolatot teremtene a vonalellenőrökkel, annak érdekében, hogy ne közlekedjenek egymás után azonos vonalon túlzsúfolt és majdnem üres autóbuszok. Elsőosztályosok A kép szokásos, csak az arcok változnak esztendőnként. A csendes zsibongás elveszik a széles folyosókon, a papák és a mamák, akik első útra Szeretnék sok ötöst hazavinni elkísérték nebulóikat, a frissen festett fal mellett az idő múlása miatt merengenek, a tanító néni — Velencei Zoltánná — a gyermekek között rendezkedik. S persze, a gyereÁ boltok és Tendéglátóipari egységek bányásznapi nyitvatartása Egy papíron múlik A napokban a mágocsi gépállomáson, de másutt is nagy volt a sürgés forgás. Ennek egyszerű, olyan oka volt, amit egy hivatalos papírral, tíz perces munkával meg lehetett volna előzni. A termelőszövetkezetekben a gépállomások egész éven keresztül dolgoznak. Ezt a munkát természetesen honorálni Is kell. Az olyan munkáért, mint például a silózásért, burgonya kiemelésért, cukorrépa kiemelésért vagyis ami még ebben az évben hoz jövedelmet a termelőszövetkezeteknek, folyamatosan kell fizetni. A mostani talajmunkákért csak jövőre fizet a termelőszövetkezet. Nos, a fizetés körül voltak bizonyos hibák nemcsak Má- gocson, de más gépállomáson is. Az ok nem az volt, hogy a termelőszövetkezeteknek nincs pénzük. Van pénzük, mert ezt bizonyította a hét első 'há- *om napja is, amikor a gépállomás unszolására a mágocsi gépállomás körzetében minden termelőszövetkezet rendezni tudta tartozását. Nem a pénzhiány volt az ok, hanem a nemtörődömség, amivel ezt a kérdést egyes termelőszövetkezetek kezelték. A mekényesi, a bikali, a baranyajcnői, a gödrekercszt- úri József Attila és a tékcsi termelőszövetkezet például egyáltalán nem zároltatott a banknál a gépállomás részéÉ. M. Komlói Építőipari Vállalat azonnali belépésre keres építőiparban jártas anyagkezelőket a vállalat dombóvár—szekszárdi építkezéseire. Jelentkezés Komló, Kossuth L. utca 13 sz. 590 re pénzt. így történhetett meg, hogy a mágocsi gépállomásnak húsz napon túli kintlevősége 160 ezer forintra rúgott. Mint mondják, volt ennél már több is. Előfordult olyan eset is, hogy már félmillió forint kintlevőségük volt. És emiatt a kintlevőségek miatt, mivel a gépállomások abból tartják fenn magukat, amit a termelőszövetkezetektől kapnak, egyszerűen nem tudtak időben fizetni a dolgozóknak. És mindez egy papíron múlott. Egy papíron, amit a termelőszövetkezet elnöke és könyvelője tíz perc alatt el- szíthetett volna. Elkészíthetett volna, ha nagyobb felelősséggel kezű ezt a kérdést. Ezt az igen fontos kérdést. A gépállomás mindent megtett a termelőszövetkezetek érdekében. Ezt mutatja az a tény is, hogy a mágocsiak tavaszi és nyári idénytervüket 103 százalékra teljesítették. És mindent megtesz a gépállomás ezután is. Persze az, hogy mikor takarítják be például a silót, az nemcsak a gépállomáson múlik, az sem, hogy mennyi talajmunkát végezhetnek. Múlik ez a termelőszövetkezeteken is. A mágocsi gépállomás például Me- kényesen, Tékcsen, és Geré- nyesen már megkezdte volna a kukorica silózását. De nem kezdheti. Egyszerűen azért nem, mert ezekben a termelőszövetkezetekben több szőri figyelmeztetés ellenére még most sem záBaltattak pénzt a bankban a gépállomás részére. Egyszerű, kis kérdésnek látszik ez. De csak látszik, mert a tények azt bizonyítják: tíz perces munka miatt, egy papír miatt, ami az elnökök és könyvelők hibájából nem jut el időben a bankhoz, sokszor ezrekre rugó károk keletkeznek. Az ilyen kártételt maguknak az elnököknek, a könyvelőknek kell megaka- dályozniok, a maguk, a közösség érdekében. A bányásznap alkalmából szeptember 3-a és 9-e között a pécsi bányavidék (Szabolcs, Pécsbánya, Meszes, Vasas I. és II., nyugati városrész) bolthálózatában bányászvásárt rendezünk. A bányászvásár egész Ideje alatt a bányavidékeken lévő ruházati és vegyesiparcikk-boltok egységesen 19.00 óráig tartanak nyitva. KŐMŰVESEKET keres felvételre az EM Baranya megyei Mélyépítő Vállalat, Pécs, Kertváros, Málomi út 80/a. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. 595 Szeptember 4-én, vasárnap, a bányásznapon a bányavidékek ruházati- és iparcikk-boltjai egész napon át, 9.00 órától 19.00 óráig nyitva lesznek. Ugyancsak szeptember 4-én, vasárnap, 9.00—13.00 óra között az alábbi belvárosi boltok is nyitva lesznek: Állami Aruház, Bem utcai 32. sz. vegyes ruházati bolt, a Széchenyi téri divatáru- és konfekció bolt, a Jókai téri gyermekruházati bolt, a Kossuth utcai Anyák Boltja és a Kossuth utcai 31. sz. cipő bolt, továbbá a Színház tért rádió szaküzlet, a Rákóczi úti jár- mű-szaküzlet, a Széchenyi téri háztartási gép-szaküzlet, a Kossuth utcai ajándékbolt, a Jókai utcai bútorbolt, valamint a Bem utcai óra- és ékszerbolt. A bányavidékek nagyobb vendéglátóipari üzletei és a bányásznapi vendéglátóipari kitelepülések szeptember 4-én, a bányásznapon éjfél után 2.00 óráig üzemelnek. Pécs város Tanácsa VB Kereskedelmi Osztálya. kék, a nap sztárjai, az elsőosztályosok. Megilletődöttek, az egyik szemét átfutja a könnyű könny fátyol, a másiknak mintha a homlokára lenne írva, hogy vándor, ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel”, no és a harmadik? A többi? Kíváncsian várják, hogy mi lesz, mit hoz az első tanítási nap számukra. Pontosan két órakor a Pécsi Belvárosi Általános Iskola egyik elsőceztályos tantermében megszólal a tanító néni. — Megkérem a szülőket, hogy most menjenek el.,. Ma még nincs rendszeres tanítás, ma még csak ismerkednek, a tanító néni szoktatja őket az új, az iskolai rendhez. A vadonatújan rendbehozott tanteremben, a padok között sétál, harmincöt szempár követi minden mozdulatát. — Hadd lássam csak gyerekek, ki milyen szépen tud ülni a padban? A gyerekek kihúzzák a hátukat, végigmérik a szomszédokat, és mindegyik elégedetten mosolyog, hiszen ő ül a legszebben. — Ez a kisfiú ül a legszebben. És ki tud még így ülni? A tanító néni barátságos, lágy hangja feloldja a megille- tődöttséget. Az arcok felderülnek, és már nem is olyan félelmetes ez a tanterem. — Hát gyerekek, ezt itt mind a festő és építő bácsik csinálták nektek, hogy ti jól érezzétek magatokat. Mit gondoltok, mit kell nektek majd csinálni? S felhangzik az első kórus: — Vigyázni mindenre! Harmincöt kisfiú és kisleány ismerkedik ma ebben az osztályban, harmincöt gyerek készül a hosszú, sokesztendős munkára, hogy megismerkedjenek a számok, a betűk, az emberi tudomány világával. Hogy kiből mi lesz? Nehéz lenne mégcsak jósolni is. Fülöp Dóra élete első interjúján roppant megilletődötten viselkedik. Illedelmes, melegtekintetű barna szemei csodálkozva nézik a gyerekeket, a tanító nénit és az újságírót. — Hogy érzed magad? — Jól — rebegi halkan, és szerényen mosolyog. — Milyen tanuló lesz belőled? — Jó.. i Szeretnék sok ötöst hazavinni; i« — Mi szeretnél lenni, ha megnősz? — Nem tudomi.s — és bánatosan néz. Dóra visszaül a padba és, hogy teljes legyen az „egyenjogúság”, egy kisfiút is illik megnyilatkoztatni az osztályból. — Ki a legbátrabb fiú közöttetek? Abban a pillanatban magasba lendül a jobboldalon, az első padban egy kéz. Marath Hogyan látja a gyógyszerész? Gyimqti Bélával, a központi gyógyszertár vezetőjével beszélgettünk lent a laboratóriumában a pormozsarak, infralámpák, kúpgépek, tégelyek, gyógyszerek „patika- szagú” szentélyében. A gyógyszertárak múltjáról, jelenéről beszélgettünk. Mi volt a helyzet 15 év előtt, mutatkozott-e fejlődés az elmúlt 10 esztendő alatt. — A nagyközönség talán nem is veszi észre a változást — mondja — vagy legfeljebb csak abban látja meg, hogy más a kiszolgálás rendszere, mint a múltban. És azt látja, hogy nagyobb a forgalom. Pedig ennél sokkal több változás történt, összehasonlíthatatlanul nagyobb minőségi változáson ment át a gyógyszerészet. Ez legelsősorban a szakmai továbbképzésekben mutatkozik meg, mert amíg azelőtt elég volt a két egyetemi év, ma már négyéves egyetem szükséges a gyógyszerész cím elnyeréséhez. Az új irányzat megköveteli, hogy a gyógy szerész egyre inkább segítőtársa legyen az orvosnak. Amíg azelőtt a gyógyszerészmagánvállalkozások idején a tisztiorvos évenként legfeljebb egyszer ellenőrizte a gyógyszertárakat, addig ma állandó a kooperáció az orvos és a gyógyszerész között. Valamikor az is gyakran megtörtént, hogy a beteg (főleg a nem biztosított beteg) nem az orvoshoz ment panaszával, hanem a gyógyszerészhez, mert az úgymond „jutányosabb” kiadást, kevesebb pengőt jelentett a számára. Azelőtt probléma volt különösen vidéken, hogy az orvos által kiírt gyógyszert hiába is kereste a beteg a hiányosan ellátott falusi patikákban. Ma már ez sem gond. Eltűnt a különbség a falusi és a városi gyógyszertárak között, hiszen falun éppúgy rendelkeznek a legkülönfélébb gyógyszerekkel, vizsgálati anyagokkal, mint a városi gyógyszerárainkban. Kiváló gyógyszeriparunk jóvoltából egyre inkább eltűnőben van az úgynevezett „külföldi gyógyszer”-mánia is. Lassanként rájön a közönség, hogy a „pótolhatatlan külföldi orvosságokat” felejtetik a nagyszerű magyar gyógyszerek. De a munkakörülmények is sokkal kedvezőbbek, mint az elmúlt időkben. A munkahelyeket, a laboratóriumokat nemcsak korszerű felszerelésekkel látják el, hanem igen nagy gondot fordítanak a kényelmes, a zavartalan munka megteremtésére is. így látja Gyimóti Béla vezető gyógyszerész a változást, amely különösen az utóbbi 10 év alatt a szeme előtt alakult ki és fejlődik tovább a magyar gyógyszerészet dicsőségére. En sofőr leszek, ha megnövök József elsőosztályos tanuló. Ezek szerint ó a legbátrabb. Eleven gyerek lehet, nem lepődik meg, s ha megnő, alighanem kiváló riportalany lesz belőle. — Azt tudod, hogy az első padban a jó tanulók ülnek? — Jó tanuló leszek, mert én szeretek tanulni, már a betűket is ismerem. — Hol tanultad? — Magamtól. — S mi leszel, ha nagy leszel? — Sofőr, — mondja határozottan, és öregesen hozzábólint a fejével. Ma még csak ismerkedés, ba rátkozás és tankönyvosztás szerepel a műsoron, majd hétfőn kezdődik az igazi munka Ami tegnap játék volt, az ma már felelősséget jelent. S ki tudja, melyikből mi lesz? Az a copfos kislány talán orvosnő, az a rövidhajú, szöszke gyerek meg lehet, hogy lakatos. De hát addig még nagyon sokszor a könyvek, füzetek fölé kell hajolni, addig még oly sokszor át kell élni a diákélet megannyi örömét, gondját. Ok még nem tudják, hogy milyen szép a diákélet. És mennyi szorgalmat, munkát, lelkiismeretességet követel. Hiszen még csak most kezdték. Tegnap, Thiery Árpád Műszaki dolgozókat azonnali felvételre keres a Pécsi Nemzeti Színház 32608 Az OTP Baranya megyei felhívja a lakosság, különösen a hÚMJjÁAZűk figyelmét, hogy a bányásznap alkalmával szept. 3-án, szombaton délután 17 óráig és vasárnap, szept. 4-én 9 órától 12 óráig valamennyi pécsi és komlói fiókban a betétes ügyfelek részére pénztárszolgálatot tart. 594
