Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-23-01 / 225. szám
196«. SZEPTEMBER 23. N APfcö 3 A klubhálózat kiszélesítéséről tárgyalt Bolyban a megyei művelődésügyi állandó bizottság t I Baranya megyei Tanács művelődésügyi állandó bízott' sága szeptember 21-én tartotta kibővített ülését'ÍHbolyi kul- túrotthonban, amelyen megjelent Ábrány Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium Tanácsigazgatási Főosztályának Vezetője, Háry Ferenc, a Művelődésügyi Minisztérium képviselője, Lávái Józsefné, a Népművelési Intézet munkatársa, a megye népművelési munkásai, valamint a tömeg- és a társadalmi szervek képviselői. A vendégek először a borjádi művelődési objektumokat tekintették meg. Kicsiny község Baranya megyében Borjád, de olyan objektumai vannak és jelenleg is épülnek, amelyek megyei szinten is igen figyelemreméltóak. Nemrég készült el a községben a munkásklub, amelyet többnyire társadalmi munkával építettek. A munkásklub ízlésesen berendezve, jól felszerelve. Most parkettázzák az új művelődési otthont, építik a mozihelyiséget. A vendégek ezután átmentek Bolyba, ahol a művelődési ház igazgatója, Málik László ismertette a művelődési ház szervezeti felépítését és a klubéletet. Ezután dr. Görcs László, a művelődésügyi állandó bizottság elnöke mondott megnyitó beszédet, majd pedig Lem le Géza elvtárs, népművelési csoportvezető adott tájékoztatót a művelődési otthonok munkájáról és a klubosításróL — Az eltelt népművelési időszak elején célul tűztük ki a klubélet tárgyi feltételeinek széleskörű, társadalmi támogatás alapján történő biztosítását, a klubfoglalkozás rendszeresítését. Bár az állami népművelési szervek munkája kétségtelenül nagy lépéssel Vitte előre a klubmozgalmat, «mit az is igazol, hogy mesénkben jelenleg kb. 100 klub Működik, az eredmények elérését a kialakult körülmények is nagymértékben segítették. _ A kedvező politikai légkör, a tudományos eredmények a lakosság kulturális érdeklődését vonta maga után, az új termelési viszonyoknak a mezőgazdaságban történő térhódítása a művelődési igényt növelte meg. Ma már Világosan látjuk, hogy a művelődő l akosságban él az igény arra, hogy megbeszélje új ismereteit, kicserélje gondolatait másokkal, szólhasson művészi élményeiről, stb. Ennek pedig legalkalmasabb formája a kulturált körülmények kő' zött folyó klubélet... — A klubmozgalom nagy lehetőségeket rejt magában a lakosság minden rétegének kulturális nevelése szempontjából. A klubösszejövetelek alkalmasak arra, hogy az ott k; alakú ló beszélgetések, viták, ankétok a szocialista tudat- formálás jegyében alakítsák a résztvevők világnézetét, gyarapítsák általános műveltségét és szakismereteit, s kommunista magtartásra neveljenek. — A 323 községünk 40 százaléka rendelkezik csak művelődési otthonnal. Ezeken a helyeken már többnyire megteremtették a klubéletet. — Mi legyen hát azokkal a kis községekkel, amelyeknek nincsen kultúrotthonuk, s lehetőségük sincs új építésére. — Az erőviszonyok olyanok ma már a kis lélekszámú falvakban is, hogy egy termet könnyen megtehetnek klubteremnek. Lesnie Géza elvtárs referátumát széleskörű vita követte. Rejtő Jenő elvtárs hozzászólásában méltatta a klubmozgalom fejlesztését. Azért is szükséges falvainkban a klubélet megteremtése, hogy a falusi fiatalok megtalálják szórakozási és művelődési lehetőségeiket a községükben és ne kívánkozzanak el a városba. Ma már majdnem biztosítani tudjuk mindazt a vidéki fiataloknak is, amit a városi fiatalok kapnak a klubokban. Csorba Tivadar elvtárs elmondotta, hogy a falusi KISZ- szervezeteknek sem lehetnek külön útjaik, az ő tevékenykedésük szervesen épül bele a község kulturális munkájába. Dr. Takács József, a TIT Baranya megyei titkára ismertette a Bartók Béla Klub jól bevált szervezési életét. — A klubok munkája nem lehet öncélú, mint a régi úri kaszinóké, hanem a különböző érdeklődési körű embereknek lehetővé kell tenni, hogy politikai, gazdasági és a szakmai ismereteiket fejleszthessék, s nem utolsó sorban a dolgozók szórakozásáról kell gondoskod- niok. Kettősség jellemezze a klubok munkáját: állandó kötött és kötetlen programok. S igen fontos, hogy a társadalmi vezetés érvényesüljön a klubon belül. Ábrány Sándor hozzászólásában többek között elmondotta, hogy gyorsabb üteművé kell tennünk a szocializmus építését, s ezzel egyidejűleg az emberek tudatának a formálódását is gyorsítani kell, ennek egyik leghathatósabb eszköze: a klubmozgalom. Ötezerőfszáz vagon szilázst készítettek eddig az állami gazdaságok A megye állami gazdaságaiban is beköszöntött az ősz. Mindenütt folynak az Ő6zi munkák. Az őszi árpának eddig félét már elvetették. Az összes ősziárpa-vetésük hatezer hold lesz, ebből háromezer már földben van; Őszi takarmánykeverékből ötszáz hold került már földbe és a már korábban elvetett 403 hold repcéjük szépen sorol; A megye állami gazdaságaiban összesen 28 000 holdat kell mélyszántaná, amelyből kilencezer holdon már elvégezték ezt a munkát. Gyors ütemben halad az ősznek alá a talajelőkészatés is. összesen 21 000 holdba kerül őszi gabona. 13 000 holdon már kész a vetőszántás, a visszalévő területeken is azonnal hozzákezdenek ehhez a munkához, ha letakarították innen a cukorrépát, a burgonyát, kukoricát A gazdaságokban az őszi árpa vetését szeptember 30-ig befejezik és utána október elsején megkezdik a búza vetését is. A megye állami gazdaságaiban befejezéshez közeledik a silózás. A silókukorica 95 százaléka már silógödrökben van. Eddig összesen 5500 vagon szilázst készítettek a megye állami gazdaságaiban; A magyarbólyi önkéntes építők új feladatai (Dr. Varga János levele alapján.) Hatszázan voltak. önként jelentkeztek: Az *lsó-karasicavölgyi termőföldek mellett vizenyős területekkel szálltak harcba. * Két hónapig dolgoztak. Kötel kilencezer köbméter földet Mozgattak meg, ástak hat és léi kilométer szívóárkot és tezel ezerkétszáz holdat segítettek termővé termi. Ekkora területen évente Egymillió-ötszázezer forintnyi fcrméshozamot lehet elérni, te nincs vízkár. Hát mostmár nem lesz víz- ter. Szakszerű karbantartástel, a hatszáz önkéntes „épí- te*’ munkájának megőrzésével teeg lehet teremteni a vízkáráén tes termőterületeket. Szakemberek kiszámították, tegy bőven megtérül egy év ®'att a szívóárkok kiépítésére terdított összeg s ugyanakkor a terméshozam is növeked- te fog. Magyarbólyban csend van. Elhallgattak a vidám neve- tesek, nincsen már nótaszó a te borból, nincs már tábor, hazamentek mind a hatszá- ten a kiszisták, az önkéntes *Wtók. És most új, nem is ki- tebb, nem is könnyebb feladat következik. Könyvek fölé hajolnak az te'anyszőke leányfejek, bar- dabörű fiatalembereik tanulmányozzék az orvosi, a mérnöki, a tanári feladatokra ké- •zitő tudományokat. S közben emlékeznek Ma- jbterbólyra. A gazdasági eredményeket. amelyek létrehozóban munkájukkal „nyak- t voltak.'’». moi& Ulat I a politikád gazdaságtan szemináriumain idézik néhány vonatkozásban, mint kézzelfogható, konkrét példát erre, vagy arra. Eszükbe jut közben, hogy emberséget, helytállást, a fizikai munka és a munkásember megbecsülését is megtanulták a nyáron. Tudták azelőtt is, mi az, de most jobban tudják. Érzik is- Szívükkel, minden idegszálukkal. értelmükkel egyaránt „konstatálják” a lényeget: szeretni, tisztelni kell a munkát, amely értéket, új értéket alkot. Becsülni kell a munkást, akinek erejéből és lelkesedéséből, tudásából és álmaiból lesz a sok-sok új valóság. A budapesti színházak művészei is eszükbe jutnak, mert a fárasztó fizikai munkában elfáradt test felüdüléséhez is hozzájárultak művészetükkel. Szép volt, jó volt, érdemes volt a hatszázak seregéhez csatlakozni, ezt érzik, mondják. gondolják sokáig még. A KISZ megyei bizottsága már a jövő évi táborozást tervezi, együtt a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal. A szigetvári vár alatt ütnek majd tábort jövőre. Lecsapolják a vár alatti vizenyős területeket. Hogy az Almás— okorközi parasztemberek nagy termelőszövetkezeteinek is örömet okozzanak. De most itt vannak a tankönyvek az asztalon. Kinyitva. Föléjük kell hajolni, birkózni kell a tudományokkal, érteni, tudni kell. Tudni kell, sokat, nagyot, szépet Mert Soha nem látott alkotások tereimnek majd a tudományból, életre kelnek, megvalósulnak az álmok, a munkás- osztály álmai; a munkásosztály számit rájuk. Mert lehet rájuk számítani. Mert csak az újra, a feltörekvőre, az életképesre lehet számítani. De azokra kell is! Nem is kell másra számítani csak arra. Ez elég. Mert ebben minden benne vám Benne van ebben a magyarbólyi önkéntes ifjúsági építőtáborból jött tanulság lis: szeressed a munkát, szeressed az embert, aki dolgozik s akkor önmagadat is helyesen szereted. És most a könyvek fölé kell hajolni; Gyevi Károly Éjszakai körúton vagyunk. Váratlanul jöttünk a megyei igazgatósággal együtt. Érthető a szurkolás. Roskó elvtárs, a villányi gépállomás igazgatója nem akar szégyenben maradni. Azt mondja: ma éjjel is dolgozik legalább 30—35 gép. És a távolban, mint jánosbogárka felvillan a traktor reflektora. Hol eltűnik, hol újra villan, mikor, milyen terepre ér. Csend van. Távolról kutyák ugatása hallattszik és mind közelebb a traktor berregése. Mellékutakon, horhosokon jutunk el a beremendi Dózsa Tsz földjére, ahol Dudás József dolgozik SZ 100-as traktorával. — Nem furcsa így egyedül? — Megszoktam már. Meg aztán az ember el van foglalva a munkájával. Megyünk mi mindig a váltótársammal, a Perzsa Józseffel. Csak legyen munka. — Ök már majdnem teljesítették az éves tervüket — mondja Roskó elvtárs. —- Talán már teljesítettük is. Egy biztos, hogy az őszi tervünket is legalább 120 százalékra szeretnénk teljesíteni — igazít valamit a disztilleren, beül a fülkébe és nekivág a sötétségnek, amelyen széles utat vág a reflektor fénye. Szabó Sándorral a terehegyi határban találkoztunk. Sz. 80-as traktorral vetőszántást végzett a terehegyi termelő- szövetkezetnek. Amikor kiszállt a vezetőfülkéből, pontosan éjfélt ütött az óra. És ebben a pillanatban egy Pannónia motorkerékpár kanyarodott be a mellékűíon. — Megjött a váltótársam, Schneider János. Schneider átnézi a gépet, körüljárja. A gép elején ott fekszik a kerékpár. Szabó Sándor még kerékpárral jár ki a határba, de hamarosan neki is motorja lesz. Motorja, mint a többieknek, ö sem akar lemaradni, hisz éppen nemrég számolták össze, több a motor- kerékpár most a gépállomáson, mint amennyi kerékpár volt azelőtt. Tücskök cirpelnek, jobbról is, balról is traktorok berregnek. — Bent vagyunk a bolyban — mondja Roskó elvtárs. — Erre dolgozik a legtöbb traktor éjjel. Valóban. Alig tíz perc után újabb traktorosra akadunk. Ábrahám István G 35-ös traktorával ott tárcsáz a diósvisz- lói határban. — Péntek óta egyedül vagyok — panaszkodik. — De azért nem álltam le éjjel sem. Igaz, hogy nem megyek egész éjjel, de ameddig bírom, adLeugrik a gépről. — Szombaton is dolgozott? — Még vasárnap is — válaszol az igazgató kérdésére. — Kell a pénz. Fiatal házas vagyok és házat építünk. Még egy hétig lesz itt miunkánk, aztán befejeződik... Ezt majdnem minden traktoros elmondta. Szívesen dolgozDudás Józseffel a beremendi határban találkoztunk. dig megyek. Most, ha itt végzek, még átmegyek egy másik táblába is. — Merre vannak még traktorok? — Ott lent Tüskéspusztánál is szánt egy. Látja, ott a reflektora — és egy vibráló pontra mutat, amely felénk közeienak Sk éjjel is, csak munkát kapjanak. De nem mindig kapnak. Több termelőszövetkezet, mint például a nagyharsányi csak október 10-én akar átadni földterületet És ebbe akarnak őszi árpát vetni. Azt mondják a traktorosok: a termelőszövetkezetek is siethetGibraltárban is megszerették a pécsi cipőt Nagy üzem lett ez a Pécsi „Kossuth“ Cipész Szövetkezet. Nemrégiben építették új épületeit, s máris szűknek bizonyulnak Szűknek, mert szívesen veszik termékeiket, nemcsak a belföldi kereskedelem, hanem külföld is sokat rendel. Félévvel ezelőtt bevezették a szalagrendszert, s ez Is szűk már. Most elhatározták, hogy tíz méterrel növelik az aljaszalagot. S hogy végre tudják hajtani, egy új műhelyrészt építenek az előkészítő részlegnek. A beruházás összegére 1 pontos íelvüágpeítáat nem tad nak mondani, mert saját erőből és társadalmi munkával csinálják. Ezzel, mintegy három-négy százalékkal emelik a termelékenységet. A szövetkezet termeléséből igen sokat szállít külföldire. Az idei export-tervük 58 ezer pár, s a kilátások szerint ezt mintegy háromezer párral túlteljesítik. Legtöbb cipőt az NDK-ba és Lengyelországba szállítanak. Megszerették a pécsi szövetkezet cipőit a Szovjetunióban, Angliában, Norvégiában és még a kicsi Gibraltárban is Kávésén. méUfc. Megjött a váltótárs dik. Még erre fönt is van egy. Meg arra is... Hamarosan ráakadunk Tarr Dezsőre is. ő is SZ 100-ason dolgozik. Vetőszántást végez, de milyen mélyen! — 33 centi az átlagmélység. A diósviszlóiak tanultak a tavalyi évből. Mélyen szántattak tavaly is és az idén jó volt a termésük. Most mindent ilyen móluon -k s j_ánigminénefc egy Ricsit, mert 5k hiába igyekeznek, ha a termelőszövetkezetek nem tudnak munkát adni. Az első félévben is 18 ezer holddal több munkát végeztek a termelőszövetkezetekben, mint amennyit a tervük előírt. Most is elvégeznek legalább ennyit terven felül, de ebben segíteniük kell a termelőszövetkezeteknek is. Szalai—Hillebraud
