Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-21-01 / 223. szám

2 NAPLÓ I960. SZEPTEMBER 21. Wilhelm Pieck utca Nem arról van szó. hogy megelőzzük akár a városi ta­nácsot. akár más szerveket azzal, hogy elsőnek javasol­juk: nevezzenek el utcát Wilhelm Pieckről. Biztosra vesszük, hogy az illetékes szervek gondoltak már erre, s ha mégis felvet­jük, nem javaslatnak szán­juk. Inkább a hely megjelö­léséhez szeretnénk hozzájá­rulni azzal, hogy néhány észrevételünknek helyet ad­junk, mielőtt határozathoza­talra kerülne sor. Ha nem is megrökönyöd­ve, de mindenesetre csodál­kozva tapasztaljuk, hogy új­jáépített utcáink egyik mási­kát indokolatlanul meghagy­ták Kolozsvár utcának, vagy más idejét múlt nevezetű út­nak, térnek, amikor jóllehet már a kövét porát is feled­teti a helyén emelt új palota vagy új utcasor, amit már mi építettünk. Persze ha va­lami indokolná, hogy hagy­juk meg a régi nevét, mint a fővárosban a Váci útét, a Bécsi útét, semmit sem szól­hatnánk ellene, mert a Bécsi út Bécsbe, a Váci út Vácra vezet, sőt Pécsett a Tettye utca a Tettyén ér véget, de például a Kolozsvár utca jól tudjuk a Petőfi utcába vezet. Igen, igen lehetne ellenér­veket is mondani, hogy a Zerge utcában sohasem járt zerge és a Nyár utcában is beköszönt évenként a tél, mégsincs kifogása senkinek sem ellene. Nekünk sem. Úgy gondoljuk minden ma­radjon meg a helyén, ha he­lyénvaló. S talán soha sem volt annyira helyénvaló, hogy a kedvünk, szívünk szerint épített új utcáinkat, tereinket, a mi vívmányain­kat tiszteljük meg nagyja­ink nevével, mint éppen most, új életet formáló nap­jainkban. Jóllehet Wilhelm Pieck ne­ve nem a magyar munkás- mozgalom harcosai között szerepel, mégis hozzánk tar­tozik, mint saját nagy szü­lötteink, mert minden tetté­ivel, több mint hatvan esz­tendős fáradhatatlan politi­kai tevékenységével velünk egyazon célért küzdött. flz előadóteremtől a termelésig Hogyan hasznosítják tapasztalataikat a bányászkongresszus résztvevői Mint ismeretes, szeptember 12-től 14-ig hazánkban ülése­zett a nemzetközi bányász- kongresszus. Szeptember 15. és 16-án a magyar bányászat fel­legvárait tekintették meg. A bányászkongresszuson a Szovjetunió és a népi demok­ráciák bányászszakemberei mellett a Német Szövetségi Köztársaságból, Belgiumból, Angiiéból, Japánból és az USA-ból kiküldött szakembe­rek és üzletemberek is részt vettek. A kongresszuson az első na­pon plenáris ülés volt, ahol ál­talános képet kaptak a küldöt­tek — Czottner Sándor nehéz­ipari miniszter és Lévárdi Fe­renc miniszterhelyettes — elő­adásai nyomán a magyar bá­nyászat fejlődéséről. Második napon neves külföldi és hazai szakemberek tartottak előadá­sokat, a bányászati ágak egy- egy problémáit elemezve. Pécs­ről Tamási István, a széntröszt főmérnökének vezetésével 15 tagú küldöttség utazott fel a kongresszusra. A bányászati kongresszus befejezése és a küldöttség tagjainak hazaér­kezése után felkerestük a kül­döttség egyik tagját, Szirtes Béla bányamérnököt és elbe­szélgettünk vele a kongresszus tapasztalatairól, valamint az előadások gyakorlati hasznosí­tásáról: — Az előadások módsze­réről és hasznosságáról sze­retnénk először Szirtes elit- társtól felvilágosítást kapni. — Talán ott kezdeném, hogy a kongresszusra nagyon nagy érdeklődéssel tekintettem én is, minit fiatal mérnök. Nem kevesebb érdeklődést tanúsí­tottak a külföldi szakemberek, mert — mint ahogyan tájéko­zódtam — annyi neves szak­ember iratkozott fel az elő­adástartók közé, hogy nem is tudtak kérésüknek eleget ten­ni az idő rövidsége miatt. Az előadások egyébként rövidek, 15—30 percesek voltak. Az előadások után tanácskozást tartottunk, megvitattuk a kér­déseket. Ez egy nagyon hasz­nos módszer volt, alkalmat Toliseprű (Bunäs botok Mindig azt hittem, hogy a bor a szőlő bogyójának kisaj­tolt levéből, erjedés útján ke-, letkezett ital. Mióta azonban megjelent a pénzügyőrségnek a bortermés bejelentéséről szó­ló tájékoztatója, kezdek kétel­kedni áz előbbi meghatározás igazságában. A vasárnapi lapban megje­lent közleményből először is az derül ki, hogy „minden bortermelő köteles a szüret (szőlőszedés) befejezését köve­tő 6 (hat) napon belül a ter­mett és szűrt must mennyisé­gét a területileg illetékes pénz­ügyőri szakaszon bejelentőlap kitöltésével bejelenteni.“ Most már világossá vált előttem, hogy a szőlőszedés nem azonos a szürettel, hogy a mustmennyiséget nemcsak termelni, hanem szűrni is kell, különben nem lehet „be­jelentőlap kitöltésével beje­lenteni" Mennyivel rövidebb és vilá­gosabb lett volna, ha ekként fogalmazták volna a tájé­koztató szöveget: „Minden szőlőtermelő a szüret után hat napon belül bejelentőlapon je­lentse be bor- vagy must­készletét!" De nézzük csak a szöveg folytatását! „Amennyiben a tanács ilyen (?) bejelentőlap­pal Ideiglenesen nem rendel­kezik (?), ez a bejelentési kö­telezettség alól nem mente­sít, ez esetben a bejelentést jpostai levelezőlapon kell meg­tenni.“ Mennyi bürokratikus szó, mennyi 6zócséplés! Miért nem lehet ezt a szöveget magyarul fogalmazni? Vagy nem ugyan­ezt fejezné ki a következő mondat: „Ha a tanácson nincs bejelentőlap, postai levelező- Uipm jelentsük készletünket!" Baj van a törkölyborra], a osigerrel is! A törkölybort vl­nyújtott személyes ismeretsé­gek kötésére, a meglévők el­mélyítő-lére. — Melyek voltak a legér­dekesebb előadások? — Amit mi is hasznosítani tudunk mindennapi munkánk­ban. Jól és kellő hangsúllyal foglalkoztak az előadók a gáz­kitörések megelőzésével, a por- lekötéssel, a szilikózis ebem harccal. Nagyon értékes elő­adást tartott e témakörből Gimm W. német professzor, valamint Bobrov T. V. szovjet bányászati szakember. Itt tud­tuk meg, hogy a széntelepek kimosatási eljárását például csaknem egyidőben a pécsi bá­nyákban és külföldön is alkal­mazták. Kittrich csehszlovák bányamérnök bennünket na­gyon is érdeklő témakört vá­lasztott. Az aknapillérek lefej­tésének tárgyában tartott elő­adása nagyon hasznos volt szá­munkra, mert Béke-aknán ha­sonló problémával találkozunk. A rövid előadás számadatok ég kísérleti adatok alapján elemezte, hogyan kell úgy biz­tosítani, hogy az akna pillérét biztonságosan le lehessen fej­teni. Rendkívül figyelemre­méltóak voltak a kőzetmecha­nikai előadások. Ebben a té­makörben többek között a ma­gyar Richter Richárd egyete­mi docens tartott magasszín­vonalú előadást. — Hogyan tudják haszno­sítani a kongresszuson hal­lottakat? — Számomra újszerű meg­oldással találkoztam, a kong­resszus előadásainak lefordí­tott anyagát minden résztvevő­nek megküldték. így későb­biekben is tanulmányozni le­het egy-egy kérdést, fel lehet frissíteni a gazdag tudomá­nyos anyagot. Trösztünktől a kongiesszuson részt vett kül­döttek a saját munkaterüle­tükön alkalmazni tudják a hallottakat. A küldöttség össze állításánál gondosan mérlegel­ték a résztvevőket. Vasasról, Szabolcsbányáról és Pécsbá- nyáról is utaztak fel küldöt­tek. Tamási elvtárs a főmér­nökünk, valamint a kutatási osztály vezetője előadást is tartott a kongresszuson. — Foglalkoznak-e azzal a gondolattal, hogy a kong­resszus anyagát szélesebb körben is megismertetik? — Erről még nem volt szó — tekintettel arra, hogy én is csak a mai napon kaptam meg a magyarra fordított szövege­ket. Mindenesetre helyesnek tartanám a minél szélesebb körű publikálását a kongresz- szus előadásainak. Természete­sen egyben az egész anyagot nem lehet ismertetni, mert szerteágazó témakörök szere­peltek a programban. Műszaki szakembereinket azonban biz­tosan nagyon érdekelnék a kül­földi szakemberek előadásai. A nemzetközi bányászkong­resszus tapasztalatai, az elő­adások anyaga akkor tudja betölteni hivatását, ha a tudo­mányos ismertetés tovább gyű­rűzik nálunk és a pécsi bá­nyászok széles tömegei is meg­ismerkednek a baráti országok és más államok bányászainak eredményeivel. Reméljük, hogy a küldöttség résztvevői alkal­mat adnak arra, hogy — akár az előadások anyagának sok­szorosítása. akár szóbeli is­mertetése útján — minden ér deklődő betekintést nyerhes­sen a kongresszus tudományos munkájába. — ts — .................... Né gyméteres szakadékba zuhant egy tehergépkocsi Könnyen végzetessé válható baleset történt kedden reggel 9 órakor Mánia és Sikonda közti útszakaszon, öss Tibor, a 21-es TEFU tulajdonát képe­ző pótkocsis tehergépkocsijá­val egy álló lovaskocsit akart mellőzni. A mellőzés előtt fé­kezett, és abban a pillanatban a bal első kerék „bekapott". A tehergépkocsi így az eredeti iránytól eltérően, az út mellett lévő mintegy 4 méter mély sza kadék felé vette irányát és THIERY ÁRPÁD zezett törkölyből szosták er­jeszteni. Nem tudjuk, milyen bűnt követett el a szegény tör­kölybor, hogy elő kell állítani. A tájékoztató szerint: „A tör- kölybor, más néven csiger, to­vábbá a sajáttermésű, vagy vásárolt gyümölcsből előállí­tott erjesztett gyümölcslé is bejelentés alá esik. Bejelen- tési kötelezettség alá esik az előző évről megmaradt óbor- készlet és az előállított seprő­bor is.‘‘ Szegény „gyümölcsből előál- < lított, erjesztett gyümölcslé!" i Nem volna-e megfelelőbb egy­szerűen csak gyümölcsborról írni? Vagy talán nem tudja mindenki, hogy a gyümölcs­levet gyümölcsből készítik? Miért kell közismert kifejezé­seket körmönfontan közéin.? < A nyelvi betegségnek itt közölt módját szükségtelen szószaporításnak, szófecsérlés- nek, általánosan használt gö­rög műszóval: tautológiának nevezzük. Ilyenkor a szöveg- szerkeszitő ugyanazt a fogal­mat, gondolatot azonos értel­mű' más szavakkal feleslege­sen ismétli. A szabatosság és a világosság ellen vét az ilyen szószátyárkodó író, beszélő. Az előbbi szövegben például „a bejelentést meg kell tenni" helyett mégiscsak rövidebb és helyesebb, ha csak ennyit írunk: „be kell jelenteni." Gyakran olvasunk ilyeneket: megoldást talált a kérdésre (megoldotta helyett), kifejezés­re juttat (kifejez helyett), mó­dosítást tesz, eszközöl (módosít helyett), beszélgetést folytat (beszélget helyeit), intézkedést tesz (intézkedik helyett). Végső tanulság: fogalmaz­zunk, beszéljünk egyszerűen, szabatosan, cikornyásság nél­kül! Dr. Tóth Irtván belezuhant. A gépkocsin tar­tózkodó öss Tibor gépkocsive­zetőnek és a két segédmunkás­nak semmi baja sem történt. Az útpadkán beszélgető öt ember közül csak kettőnek si­került félreugrani, hármat a zuhanó gépkocsi magával so­dort. Hopp Józsefné a zuhanás következtében súlyos fejsérü­lést szenvedett, a másik két személy szerencsére csak köny nyebben sérült meg. A balese­tet feltehetően műszaki hiba okozta. eliraiiOK 8. — Téged ki küldött — kér­di az elnök különösen és ide­genül. — Magamtól jöttem ... Tud­tam, hogy itt van. A harmadik őr borzongva gubbaszt a téglán, mint a szár­nyát vesztett sólyom. A fal mögött, mint puha, fehér lepe dő fekszik. A harmadik őrt felszívta a íaL Csak árnyék. Szalai beállt a földbe. Nyir­kos tenyerében csúszik a kasza. Félszemmel a közelben kócos bokrot keres, ahová a kiegye­nesített ősi fegyvert dobja. Mert menni kell innen. Ro­hanni, kihúzni dermedt lábait a földből. Csabai nem mozdul, csak a kamaszt nézi. Árnyékát, teste sötét foltját. Tömzsi, rövidhajú gyerek. 1 Apja nehéz, sós verejtéké­ből szült gyerek. — Apám kilép a közösből... — mondja a kamasz. Nem hallja a hangját, és fénytelen, izzadt felhők lóg­nak az égből. — A többi is kilép ... Maga még menekülhet... apám üzente — mondja csendesen a kamasz. — Mennyien lehetnek? — kérdezi az elnök, és a fejé­ben vörös karikák gurulnak. — Kik? — A szövetkezet előtt. A kamasz vállat von. — Kétszázan? .;. Annyi biz tos. Az elnök rágyújt. Az apró lobbanást a szél háromszor is kikapja a kezéből. Vállára ve­szi a puskát. A vászonszíjat tenyerébe markolja, ahogy újonc korában tanulta. Visszanéz. A nagy, fehér, puha lepedőre, a ráragadt árnyékra, a kaszás Szalaira, de nem szól semmit. Megy. Előre. Csehszlovák vendégek Pécsett Kedden délelőtt kétnapos tartózkodásra a fővárosi tanács vendégeként Prága főpolgármesterének vezetésével négytagú csehszlovák küldöttség érkezett Pécsre. Htjukra elkísérte dr. Mikó József elvtárs, a fővárosi tanács vb-titkára. A csehszlovák vendégeket Gócz Béla elvtárs, Pécs város tanácsának vb-elnökhelyettese kalauzolja a városban. A ven­dégek megtekintik a város nevezetességeit, ellátogatnak'a nyu­gati városrészbe és megtekintik a Zsolnay-gyárat is. A csehszlovák küldöttség tagjai szerdán délután vissza­utaznak Budapestre. — „AZ IMPERIALISTÁK aknamunkája a Magyar Nép- köztársaság ellen” című ki­állítást a Hazafias Népfront székházában (Pécs, Jaiius Pannonius u. 11.) a nagy ér­deklődésre való tekintettel a Baranya megyei Rendőrfő­kapitányság szeptember 25-én este 8 óráig meghosszabbítja. — A DRÁVASZABOLCS1 kendergyárban új üzemi kony hát és szociális helyiségeket építenek. Nemcsak az iroda­helyiségéket bővítik, hanem korszerű kultúrtermet is lé­tesítenek a gyár dolgozói ré­szére. — MOHÁCSON befejeződ­tek a Széchenyi tér higany- gőz-világítású lámpáinak fel- szerelési munkálatai. Közel kilencezer forint értékben készült el a világításhoz szük­séges két kandeláber és nyolc oszlop. — A HIDASI Brikettgyár­ban a lakótelep vízellátása ér­dekében új, mélyfuratu kutat létesítettek. A műszaki áta­dás-átvétel után, a kutat be­kapcsolják a lakótelep vízel­látásába, amely lényegesen megjavul. — ÉDESÍTAL-ÜZEMET lé­tesít MágocSon a földműves­szövetkezet. Az épület átala­kítási munkálatai folyamat­ban vannak és az üzem rö­videsen megkezdi működését.. A Jaiius Pannonius Gimnázium 1956 óta végzett növendékei szep­tember 25-én délelőtt 10 órakor találkoznak az iskolában (Déryné u. 2. sz.) Minden volt növendéket szeretettel vár az Iskola Igazgató­sága és KISZ szervezete. — KISZ és Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Háza, Kossuth u. 13. alatt 1960. szeptember 26-án indít­ja 4 hónapos eszperantó tan­folyamát a kezdők és haladók részére. Jelentkezni lehet a Művelődési Ház irodájában, de. 9—12, és du. 14—17 óráig. Részvételi díj felnőtteknek 60 Ft, diákoknak 30 Ft: — AZ IDÉN megyénkben több mint kétszáz termelő­szövetkezet építkezik össze­sen 62 millió forintos beru­házással. Az építkezések a nagy nyári munkáik idején sem szüntettek. A megye 4 építő vállalatának dolgozói, valamint a kisipari szövetke­zetek és a termelőszövetkeze­tek építőbrigádjainak, tagjai május 1-től augusztus l-ig közel 100 építkezéssel készül­tek el. Naponta átlag egv épü­letet adtak át rendeltetésé­nek. — A PÉCSI INGATLAN­KEZELŐ VÁLLALAT a Kos­suth Lajos utca sortatarozása során megkezdte a 32-es szá­mú ház renoválását. Ebben a házban van Pécs várc« leg­régibb cukrászdája, amelyet 171 évvel ezelőtt, 1789-ben alapítottak. — ma délután 15.30­kor a PVSK-pályán Pécsi Dózsa—Dorog NB I-es labda­rúgó-mérkőzés. Előtte 14 óra­kor a Pécsi öregfiúk—Színé­szek, Újságírók vegyes csa­pata mérkőzik. — A K1SZ-KONGRESSZUS tiszteletére, a Pécsi „Kossuth“ Cipész Kisipari Szövetkezet­ben megalakult a KISZ-szer- vezet. — ZENEKART és zeneis­kolát szerveznek Boly község­ben a művelődési ház kezelé­sében. Eddig mintegy 18 ezer forint értékű hangszert vet­tek a zenekarnak. Szépen fej­lődik a vegyes énekkar, amely nek eddig 80 tagja van. — BOLYBAN szeptember 21-én, szerdán kibővített ülést tart a Baranya megyei Ta­nács művelődésügyi állandó bizottsága. Az ülésen meg­tárgyalják a megyében mű­ködő klubok helyzetét és a klubmozgalom továbbfejlesz­tésének problémáit. Könnyű mozdulatokkal át- lápi a gödröket, mintha a szél­lel suhanna. A kamasz megvárja, míg az öreg kiér az országúira, és tisz tes távolságból követi. A két őr már kereket oldott. S Csabai megy. Az ország­úton, vállára fűzött puskával, sapkája alól kihulló hajfürtök­kel. Megy. Kocognak lábai alatt a kérges bakancsok, és resz­ketnek körülötte az útszéli eperfák. Még nem tudja, hogy mi történik, csak érzi. Kegyet­len szorítással, erőszakos ár­nyékokkal, Napközben a rádió mellé ül, óvatos figyelemmel. Nagy Imrét hallgatja, és fehér aggodalom kapaszkodik ilyen kor a szívébe. Kalász Péter tegnap beszólt az ablakán, hogy vége a világnak, az új­nak, jön a régi. Csak az arca hullámzott azablakkeret'ben, s a régi, potrohos nagygazda szavai ügyetlenül csúszkáltak a szobában. Sárga fogakkal, reggeli hagymabűzzel. Megy. Kocognak lábai alatt a kérges bakancsok, és resz­ketnek körülötte az útszéli eperfák. Valami itt lopakodik mö­götte, előtte, az oldalán. Füs­tös, tömjéné» árnyék. Árnyé­kok. Hangtalanul, felolvadva az őszben, urak zsíros emlé­kében. régi. szalonnahéjas aratásban, kegyetlen cseléd­években. Az újjakat még nem látja, csak érzi, hogy finomak, erősek és kíméletlenek. Csak érzi a nyirkos, undorító test közelségét. A szájak, a hang­szórók simogatását, de az új­jak már halálra görbülnek, Megy. Az úton. Szürke sze­meivel a sötétségben össze­illeszti az árnyékokat és a fá­kat. Háta előregörbüL Sovány, szikár ember, aki ismeri a cselédévek hosszúi nyugtalan kínjait, a poloskái éjszakákat, a barátságot, gyű­löletet és az urakat. Fiats' korában a pusztán a legerő­sebb ember Volt. Barczai De­zső úr, a cseléd tartó, kilopta belőle az erőt. Csabai nála volt gyerek, ott nősült, ott született a négy gyerek, és ott érte minden baj. Hallgatag ember, de most ordítani szeretne. Világraszó' ló, üstökös-csóvás ordítással, hogy kizuhanjon belőle 3 reszketés. A csendőröktől se kapott két pofonnál többet soha, mert szavát veréssel se tudták ven' ni. Dolga akadt velük. Hol * kapanyél volt hosszabb, és a vége az Intéző fejéig ért, vagf éjszakánként meghúzta a ha' lastó szélét. S másnap a fele' sége meleg, sós könnyekkel sírta a községházát, a csenő' őrőrsöt, vitte a gyerekeket, é* letérdelt a plébános elé. Harmincnyolcban elment * pusztairól. Megkereste a csongrádi ku’ bikosokat, és fél évig túrta szaggatta a földet a katona- repülőtér alá. (Folytat Juki

Next

/
Oldalképek
Tartalom