Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-18-01 / 221. szám

I960. SZEPTEMBER 18.

N A P L ő

7

Délután egy óra. Szombat van: a bevásárlás, a családtól való gondoskodás napja. Emberek járnak az utcán békésen, ráérően. De egyszerre mintha megdermednének. Búg nak a szirénák. Mindenki tudja, hogy csak műszaki próbáról van szó, de nincs olyan ember, akiben ne kavarna Jel ez a szirénabúgás valami fájó, háborús emléket.

Gerecs István, a pécsi vasútállomás állomásfőnöke leteszi a telefonhallgatót és így emlékezik;

1944 ősze volt, Celdömöl- kön szolgált akkor. A Celdö- mölk melletti dombról látni lehetett az égő tartálykocsikat, mozdonyokat; Repülők hasították a kormos horizontot és géppuskából ólommagot szórtak a földre Ebben a nagy káoszban csak egy fájdalmas ordítást hallott és.;.

■— Csak halva láttam viszont a barátomat, a legjobb munkatársamat Ne, ne írják meg ezt! Borzasztó még rágondolni is, A gyerekeink szemében talán mesének iá tűnik. Ök mindebből nem tudnak semmit Azt sem tudják: volt olyan eset, amikor jobb híján Saját testünkkel véd tűk őket *

Búgnak a szirénák és emlékeznek az emberek;

Tóth Lajosné neve elé a háború tette az özvegyi jelzőt. A férjét a háború vitte el és ő itt maradt özvegyen, két gyerekkel. Nehéz volt, nagyon nehéz. Most már köny- nyebb, mert mindkét gyereke dolgozik, a kisebbik vele

együtt a kesztyűgyárban, ahol ó csomagoló, a lánya pedig adminisztrátor.

Szeméből mo6t újra előszökik a könny. El-elcsukló hangon mondja:

— Az apám az első világháborúban esett el. A férjemet és a sógoromat a második világháború vitte el. A kisebbik lányom, a Zsuzsa, aki most itt adminisztrátor, akkor még két és fél éves volt. Nem ismerte az apját. Borzasztó dolog arra gondolni: felnő egy gverek és nem ismeri az apját...

*

Ruman József már végigélt egy bombatámadást, méghozzá Pécsett Akkor 6 volt a pécsi erőmű művezetője. Mast a Pécsi Szénbányászati Trösztnél dolgozik, szintén vezető beosztásban.

— Egymásután hulltak a bop-''*k és az ember még a fűd a'á is elbújt volna, — mondja. — Ez volt az első bombázás, amit megértem. Nem akarok több ilyet megérni»

Tóth Zsuzsa még nem hallott szirénabúgást. fíéhány perccel ezelőtt még munkatársnői próbálták szájukkal utánozni a sziréna hangját De most búgnak a szirénák és ez egészen más, mint az előbbi;

— Ar. apámra gondolok, akit nem Ismertem. Most már megtudom érteni apám frontról küldött levelei,;;

*

„Nem akarok több bombázást megérni. Soha többé háborút.” „Nem engedjük, hogy óiból háború pusztítson a világon” — hangzanak el ebben a percben mindenütt a fogadalmak.

Egy város fogadja meg ezalatt az egy perc alatt: „Soha többé háborút!”

És elhallgatnak a szirénák.

A Mecsek napfényben játszik, az emberek ismét mosolyognak. Béke vari. Béke, mert nemcsak ez a város, nemcsak ez az ország, hanem az egész világ minden becsületes embere így akarja: „Soha többé háborút!”

Kiállítás a moszkvai műszaki tájékoztatásról

A Moszkvai Műszaki Tudományos Propanganda Háza címmel nagyszabású kiállítást rendez Pécsett október elején az SZMT, az MSZBT, az MTESZ, valamint a TIT, a KISZ és Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házában. A kiállításon tablókon keresztül szakmánként mutatják be, hogy milyen a műszaki tudományos tájékoztatás és propaganda a Szovjetunióban. Mindennap más-más szakmának mutatják ke a kiállítás anyagát.

A kiállítás egy hétig lesz nyitva és ez idő alatt szakmánként előadásokat is tartanak a műszaki fejlesztésről.

Gyümölcsöző együttműködés

Számos külföldi intézménnyel tartanak kapcsolatot a baranyai vállalatok

Baranyának úgyszólván nincs is olyan nagyüzeme, bányája, vagy gyára, amely n«- taxtana kapcsolatot valamely népi demokratikus ország hasonló intézményével. A tapasztalatok kicserélése, az azonos problémák megoldására irányuló együttműködés, igen gyümölcsözőnek bizonyul. A megye legfiatalabb üzemének, a Mohácsi Farostlemezgyárnak a dolgozói például lengyel szakemberektől sajátították el a hazánkban eddig ismeretlen technológiát. A Jó kapcsolat eredményeElkészült az első szalmaistálló Duna falván

A tavasszal alakult, mintegy 6000 holdas dunafalvi Kossuth Termelőszövetkezetnek több száz állatot kell elhelyeznie a közös istállókban és ólakban az év folyamán. A fiatal közös gazdaság teherbíró képessége azonban nem engedi, hogy már az első esztendőben csupa korszerű téglaépületet emeljenek az állatok számára. A Kossuth Termelőszövetkezet tagjai most úgy segítettek magukon, hogy egy régi népi építési módot elevenítettek fel. Szokás volt, hogy a gazdák a szérűjük közelében felállították egy fészer favázát és arra csépelték rá a szalmát. Ebben a szalmaépítményben helyezték el aztán a pelyvát, sőt sok helyen itt tartották a kevésbé kényes mezőgazdasági felszerelést is.

A dunafalvi szövetkezeti gazdák a nyár végén száz férőhelyes szerfás növendék- marha-istállót építettek. A faanyagot maguk termelték ki és a faváz összeállítását is a közös gazdaság házi építőbrigádja végezte el. Közelében hordták össze az asztago- kat és a gép mindjárt az épület favázára csépelte a szalmát. A tetőt másfél méter, az istálló három oldalát pedig két méter vastagságban borítja most szalma, amely kitűnően szigetel. Hiszen régi tapasztalat az, hogy a zsúp nyáron hűvöset, télen pedig meleget tart. A növendékmarha-lstálló eleje nyitott, előtte karám van, télire azonban ezt az oldalát is elzárják szalmabálákkal vagy kukoricaszárral. A szalmafal alját fél méter magasan földdel veszik körül: egyrészt az esetleges tűzvész (eldobott gyufa, cigarettavég stb.) elleni védekezésül, másrészt nem engedi az esővizet a szalma alá

folyni.

A szakemberek kiszámították, hogy — amíg a hasonló szerfás épület 170 000 forintba kerül — erre a „szalmalstál- ló”-ra mindössze 30 000 forintot költöttek a dunafalvi szövetkezeti gazdák. Ez az első szalmaUazalos istálló Baranya megyében, s a szakemberek most a többi termelőszövetkezetnek is ajánlják ezt az olcsó és gyors épitési módot.

ként míg külföldön a moha csihoz hasonló gyárnál másfe —két évet, nálunk nem égé szén öt hónapot igényelt a ki vánt termelési és minőség szint elérése. Alig egy évvt az üzembehelyezés után ped.g már a mohácsiak adhatnak tanácsokat, miként lehet ala csonyértékü fafélékből nem zetközi szabványoknak megfelelő, sőt egyes tulajdonsa gaiban annál jobb farostlemezt készíteni.

A mecseki szénmedence bányáit is évek óta tartó jó kapcsolatok fűzik több népi demokratikus ország bányáihoz, kutatóintézeteihez. A Pécsi Szénbányászati Tröszt kutatási osztályának munkatársai. 1958 óta adhatnak számot együttműködésről a Donyec medencei Makejevkai Bányabiztonságtechnikai Kutató Inté zettel. A gázkitörések leküzdésével, szénpor- és sújtólégrobbanás témájával kapcsolatban cserélik ki tapasztalataikat. A makejevkai bányászati kutatók rövidesen szemé lyesen szereznek tapasztalatokat a pécsi bányák eredményeiről, problémáiról E témában tartanak termékeny kapcsolatot az NDK-beli Fretbergi Akadémia gázkitörések leküzdésével foglalkozó munkaközösségével is. Az Aka

icrrüa bányabiztofcaágtechniKal tanszékéről pedig a por- elhárítas és a .ggsaiyosfitt bányászbetegség, a szilikózis eküzdése 'erén lapnak ko- noly segítséget a pécsiek Hasonlóak a célkitűzések az igyancsak német tistvlebeni Biztonságtechnikai Kutatóéi- omással is.

Gyümölcsöző Komló és a német Zwickau bányászainak együttműködése is. Azonos probléma mindkét helyen a mélyművelésű aknákban kifejtett szén üregeinek tömedékelése. A zwicknulakeüriteit levegős tömedékelő eljérálsal megoldották ezt a feladatot. A jó módszert a komlói Koesutn bányában is rövidesen bevezetik. Az országban ez l«*7 az első hely, ahol ezt az eljárást alkalmazzák. Előnye, hogy nem kell a bányába vizet juttatni az Iszapoláshoz, egyszerűbbé válik a gátoláai munka. Továbbá a tömedékelésnél felhasználhatják a bányabr-li meddőt. Ezzel mentesülnek a költséges homokszállítástóL

A Pécsi Orvostudoményt E«yetem {elvételre keres tpitésiméme- köt. Jelentkezés Irísum. «001*1 működés leírásával és részletes önéletrajzzal, cím: pécsi orvos- tudományt Egyetem Gszdssáw Igazgatósága, Páca, sziget' ót Jo.

Aranyérmes borok nyomában

Néhány nappal ezelőtt értesültünk arról, hogy a második budapesti nemzetközi borversenyen a Villányi Állami Gazdaság két arany és nyolc ezüst éremmel öregbítette a Villány—siklósi borvidék jó hírnevét.

A hír nyomán ellátogattunk Villányba, a vörös borok ősi hazájába, és Heiner Lászlót, a gazdaság főkertészét kérdeztük meg, mi a titka a két aranyéremnek? Milyen módszerekkel, agrotecnlkával, borkezeléssel — állítottak elő olyan Jó minőségű bort, melyet a nemzetközi zsűri arany éremre érdemesített. Heiner László a következőket mondotta:

— A két aranyéremnek nincs különösebb titka. Az első díjas Kadarkákat, a többi vörösborhoz hasonlóan műveltük, kezeltük. Mert a jó mi nőség alapkövetelménye ez a kettő; szakszerű szőlőművelés és helyes borkezelés. Ez sok mindent magában foglal, de a

különböző művelési eljárásokat nem tartom szükségesnek részletezni, hisz ezek minden valamire való nagyüzemi szőlészetben azonosak. Mindösz- sze annyit jegyzek meg, hogy a mi szőlőink — és ez egy nagyüzemi szőlészetben egészen természetes — mindig tiszták, gyom- és betegség mentesek.

Részletesebben szólnék azonban a szüret időpontjának helyes megválasztáséról ésa vö rösbor erjesztéséről. A vörösbor minőségét végülie ez a két tényező dönti el, s legtöbb helyen itt rontják el a bor minőségét.

Az említett Kadarkáknál, de a többi fai áknál is következőképp járunk el; Augusztus elejétől kezdve, az érés ideje alatt állandóan figyeljük a szőlőt, és hetente — fajtánként — próbaszüretet tartunk. Ilyenkor megvizsgáljuk a lő cukorfokát. A cukorfok emelkedését ezután figyelemmel kisérjük, és amikor a szőARANKA NÉNI...

— Védő néni, védő néni, mikor jön hozzánk? — harsogják az emberpalánták az utcán. Kis kacsóikkal j megragadják Tarr | Aranka szoknyáját,

I belecsimpaszkodnak és úgy simulnak melléje, mintha édesanyjuk lenne. Ez a gyermeki szeretet vonzotta 1933-ban a védőnői pályára.

Havonta 140—150

családot látogat meg a III. kerületben. Sok helyen szinte már családtagnak tekintik, igénylik, kérik egészségügyi tanácsait. A kerületben egy kiemelt védőnő van. aki bejár a szülészeti klinikára, a gyermek- kórházba. Ez értesíti őt az újszülöttekről, a terhes anyákról és a beteg gyermekekről. És Tarr Aranka máris otthonukban van. A fiatal mamák ilyen kor a legtanácstalanabbak, főleg az első gyermek születésekor Vannak, akik nem is tudják, hogyan fogják meg. vagy tartsák a kisbabát, miként fürdessék, etessék* Mindé» problémájukat azonban megoldja, minden kér désükre választ ad a védőnő. Néha olyan sok kérdést tesznek fel, hogy valósággal egészségügyi vizsgán érzi magát.

A III. kerületben gyermekkórház, valamint gyermek-körzeti szakorvosi rendelő is van. Innen kapja az értesülést, hogy hol van beteg baba. Ilyenkor otthon ellenőrzi, hogy a szülők betartják-e az orvos utasításait és szaktanácsokat ad. Egészen 3 éves korig látogatja a gyermekeket, de gondozásuk azután sem szűnik meg.

Bejár az óvodába is, ahol mese, vagy kérdés-felelet formájában elbeszélget a gyermekekkel a tisztálkodásról, a zsebkendő használatáról, az evés előtti gyümölcsmosás fontosságáról, valamint a kör mök tisztántartásáról. A gyermekek ész re sem veszik, hogy tulajdonképpen egész ségügyi ellenőrzést tart közöttük, felkelts bennük az érdeklő^ dést az egészségügy iráni

Amikor aztán a gyermekek kikerülnek az óvodából, még mindig nem kerülnek ki a védőnő ellenőrzése alól. Az I—IV. osztályig itt is tisztasági. vizsgálatokat tart.* Ilyenkor mindig nagy az izgalom az osztályokban, mert a védőnő a legtöbb eset ben váratlanul, meg- lepetésszierűen toppan be.

Sokszor nehéz prob lémákat kell megoldania — egyéni felelősséggel. Egy alkalommal egy koraszülött gyermeknél volt. Olyan kicsi volt. hogy szinte megijedt.

Azon töprengett, nem lenne-e helyesebb a babát a klinikára vinni? Aztán megállapodott a mamával, hogy hetenként kétszer jöjjön be tanácsadásra gyermekével az egészségügyi tanácsadóba. így is történt és közben a baba hízni kezdett, súly ban utolérte a normális testsúlyú gyermekeket.

— Olyan jó érzés volt ez — mondja meghatottan Tan- Aranka. — A védőnőnek az a legnagyobb öröme, ha látja, hogy a szülő anyák és azok az anyák, akiknek beteg gyermekük van, szót- fogadnak, megfogadják a tanácsaimat. Mert vannak olyan szülők is, akiknél szavam olyan, mint a falrahányt borsó. — Egyes mamák például nem akarják megérteni, hogy gyermeküknek milyen nagy szükségük van a dif- téria, himlő. Sabin- oltásokra. Gyermekük kis nyügösködé- se miatt, nem hozzák el oltásra.

Sokszor elkeseredik főleg akkor, amikor egyes szülők tanácsadásait a család belügyibe való beavatkozásnak minősítik. De kárpótolják .az apró-cseprő örömök, a kicsinynek látszó, de nagv eredmények, amelyeket egészség- ügyi vonalon elért, s a szülők Javarészének szeretete, ragaszkodása, flfpfeMSfpt

lő a fajtára jellemző kíván! cukorfokot eléri, akkor kezdjük meg a szüretet. Megfigyelések szerint az Opportó például október elején Jut ebfcx a stádiumba, a Kadarka - mivel későn erő fajta — csal október közepe táján éri el t legmagasabb, átlag 22—24 cu korfokot.

A vörös szőlőknél ezzel pér huzamosan a színanyag fejlő dését is figyelni kell. Tudjul azt, hogy a szín- vagy festék anyag egy bizonyos határi; sötétedik, ezután, ha a szőli már túlérett — egyre világo sodik. A szüretelést tehát ak kor helyes megkezdeni, ha ; szőlő színe a legsötétebb, é cukorfoka a legmagasabb, kü lönben nem kajuk meg a vár minőséget.

A másik, a bor númőaégé lényegesen befolyásoló dolog a vörösbor hely« erjesztése A fehér szőlőktől eltérően, , vörös szőlőket nem préselje azonnal szüret után, mivel színanyag kioldásához alkoh< szükséges. Szüret után a cetri speciális vörösbor erjesztő kádakba töltjük. A vörösbe erjesztésének két módja var a nyitott és zárt erjesztéi Vannak olyan termelők, oki: nyitott kádakban erjesztik , bort. Ez az egyszerűbb, prim! tívebb eljárás, n«n igénye nagyobb szakértelmet. Hátrá nya azonban az, hogy erjedéi közben a bor mikrobákkal 1« tőződik, ezenkívül nagy az alkoholvesztesége. A mi módszerünk a zárt erjesztés- Zári kádatok vannak, melyeknek csak a felső ajtaja vsn nyitva hogy azon a gázolt eltávozhassanak. A zajra erjesztés után kotyogóval ellátott kádak ban történik az utőerleaztés. A cefréből a kotyogá víz*11 keresztül a mérges ajzok eltávoznak, de levegő nem Juthat az erjedő borhoz.

Az erjesztés ^12 napin tart. Ezután, ha „ jnecfelelő színt megkapjuk, , téfré* átpréseljük és hordókba töltülk. Majd jön a pincékénél, féltés, derítés stíb. ^riél <*«k annyit akarok mígle*yíznl' hogy nincs évente négyaz*^ fejtés — mint aho»Y 11 * köztudatban elterjedt — Annyiszor féltsünk, ahánv»zor azt a bor állapota megkívánj»Ennyi lenne . titka a

mi arany-, Uw. ezüstérmeinknek, — ha JL titoknak lehet nevezni, _ " gy), annak. hogy tíz benézett hm runkkal. 10 érnie, elhoztunk. A következő borve^yen remélem több bor*., indulhatunk.