Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)
1960-08-17 / 194. szám
I960. AUGUSZTUS 17. NAPLÓ 3 A talajerő-gazdálkodás időszerű kérdései Hétfőn volt az else olyan tudományos előadás, amelyet a dél-dunántúli mezőgazdasági kiállítás és vásár alkalmából a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya, a MEDOSZ, a Hazafias Népfront, a Magyar Agrártudományi Egyesület és a TIT rendezett közösen. A Bőrgyár kultúrtermében megrendezett tudományos előadáson, amelyet Baracs József elvtárs, a megyei tanács fő- agronómusa nyitott meg, több mint százötven szakember, termelőszövetkezeti paraszt jelent meg. Az előadást: „Talajerőgazdálkodás időszerű kérdései” címmel dr. Fekete Zoltán egyetemi tanár tartotta. Dr. Fekete Zoltán előadásának bevezető részében hangoztatta: a második ötéves terv célkitűzései szerint a mező- gazdaságban mintegy 30—32 százalékkal kell növelni a terméseredményeket. Bár igaz az, hogy állatállományunkat ezalatt az öt év alatt nem fejleszthetjük a megkívánt mértékig, ennek ellenére is meg tudjuk oldani ezt a feladatot. Az elmúlt évek már komoly eredményeket hoztak a talaj erózió elleni küzdelemben, egyre több az olyan állami gazdaság, termelőszövetkezet, amely a lejtőre keresztbe műveli a területeket, hogy ezzel megakadályozza a termőföld kopását. A több terméshez, több trágyára, több szervestrágyára, istállótrágyára van szükség. A kutató intézetekben igen sok kísérletet folytattak ezzel kapcsolatban. 1951-ben Sólyom Lajos, a Szigetcsáti Tangazdaságban kóróval, borsószalmával, más célra nem használható hulladékokkal töltötte az istállótrágyát. 1953-ban Teres István kutató többek között, a más célra szinte használhatatlan lignitport keverte az istállótrágya közé. Milyen eredményekkel jártak ezek a kísérletek? A Mgnitparral töltött istál- lótrágya volt a jobb. Ezt többféle változatban próbálták ki. 15—25—50 százalékos arányban keverték a lignitport a trágyához. így a 100 mázsa istállótrágyából 115, 125, illetve 150 mázsa trágya lett. A kísérletek bebizonyították a leghelyesebb adagolási mód az, ha 15 százalék lignitet kevertek a trágyába. A lignitnek nemcsak növelő hatása van, <Je nagy a jelentősége olyan szempontból is, hogy megfogja a nitrogént. Ezt mutatják a kísérletek is. A kiválóan ke- Zelt istállótrágya hetven, a Syengén kezelt ötven százalék mtrogént tartalmaz, a 15 százalékos lignittel kevert pedig 19 százalékot. Igen jelentős ez, hisz tények bizonyítják, hogy az országban körülbelül annyi titrogén szökik el évente, egyrészt a helytelen trágyakezelés, másrészt más okok miatt, mint amennyi a Péti Nitrogénművek egész évi termelése. Próbálkoztak a szuperfosz- fétos keveréssel is, méghozzá többféle adagolásban. Szigetcsécsen 1951 óta folyjanak kísérleteket az istálló- féagya földdel való vegyítéséig- Úgy építették fel a trágya kazlakat, hogy minden réteg közé földet szórtak. A legjobb aredményt azok a földdel vegyített trágyák mutatták, ^melyek 10—15 százalék föl- öet tartalmaztak. E kísérletek közben gyakran átcsaptak már a komposzt- készítésbe is. Sólyom Lajos Például a Szigetcsáti Tangaz- ffé^gban hulladékanyagok hozzáadásával mintegy tízsze- resére növelte a trágya meny- hyiségét. A trágya kitűnő volt. e ezt nemcsak Sólyom Lajos kísérlete bizonyítja. Kínban, Indiában a trágya na- ®'obb része hulladék. A Né- aiet Demokratikus Köztársaságban a szervestrágya hatvan százaléka istálló trágya, a többi negyven százalék komposzt. Itt felhasználnak mindent: borsoszárat, napraforgószárat. Nagy dolog ez. A zöldtrágyáról szólva elmondotta: a zöldtrágyától sokan azért idegenkednek, mert azt mondják: „Mi nem pocsékoljuk el erre a földet.” Szó sincs erről. Zöldtrágyát a leghelyesebb tarló után vetni, má_ sodnövényként. Még, ha szeptember elsején vetjük el például a fehérmustárt, akkor két hónap alatt, ha jó az időjárás olyan mennyiségű zöldtömeget kapunk, ami ha leszántjuk, körülbelül ötven mázsa istállótrágya-értéknek felel meg. A komposztozás, a zöldtrágyázás az, amit nekünk meg kell fognunk — hangoztatta dr. Fekete Zoltán egyetemi tanár — ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk azokat a feladatokat, amelyek a mezőgazdaságra hárulnak a második ötéves terv időszakában és az azutáni időkben. Ezután dr. Jócsik Lajos, a Talajerőgazdálkodási Vállalat főmérnöke, mint felkért hozzászóló emelkedett szólásra, ö is elmondotta, hogy igen nagy a szervestrágya-hiány, amelyen most csak komposzto- zással segíthetünk. Vannak olyan forrásaink, amelyekkel ezen a problémán segíthetünk, amelyek felhasználásával növelhetjük a szervestrágya meny nyiségét, de mint az előbbi példák is bizonyították — minőségét is. Ehhez azonban arra van szükség, hogy azok a szakemberek, akik eddig csak istállótrágyában tudtak gondolkozni, amikor szervestrágyáról volt szó, leszokjanak erről a gondolkodásról. A trágya készítéséhez mindenféle hulladék felhasználható. Itt van például a kukoricaszár. Évente mintegy 50—60 millió mázsa kukoricaszár terem ebben az országban. Ennek körülbelül ötven százalékát elégetik. Óriási érték megy veszendőbe így. Fel lehetne használni a komposztkészítéshez. Hasonló a helyzet a repcénél, a burgonya száránál, a bab, borsó száránál, a baromfitrágyánál — amely különben kitűnő trágya — a gyomokkal, az utca söpredékkel, az árok aljakból kidobált iszappal... Igen értékes például a városi szemét. Egy neves tudós kiszámította, minden mázsa gödörbe dobott városi szemét, ha abból kom- posztot készítünk, a termelésben 48 kiló búzát jelent — hangoztatta dr. Jócsik Lajos. Ezután hozzászólásokra kerül sor. A hozzászólásokban elhangzott olyan javaslat, hogy helyes lenne, ha a gépállomási laboratóriumok többféle komposztrágya-készítési kísérletet vezetnének be a termelőszövetkezetekben, hogy ezáltal is növelni tudjuk a szervestrágya mennyiségét és minőségét. „Háztól házig“ számbaveszik Baranyában a szociális gondoskodásra szorulókat Baranyában tíz évvel ezelőtt Keresztes-pusztán hozták létre az első, ötven férőhelyes szociális otthont, jelenleg pedig tizenöt grófi, hercegi kastélyból átalakított otthonban 1100 gyámolításra szorulóról gondoskodik a tanács. Az intézmények fenntartására éven te 13,5 millió Ft-t fordítanak, az otthonokat körülvevő kertészetekben, éllattenyésiziet: ékben könnyű foglalatosságra találnak a munkaképes gondozottak, az otthonok társalgóiban kivétel nélkül megtalálható a rádió, televízió, könyvek, sajtótermékek, hetenként filmeket vetítenek. A községek szociális ellátott ságának további tökéletesítésé re a Baranya megyei Tanács szociálpolitikai csoportja és a Vöröskereszt felméri a megye valamennyi községének helyzetét, számbaveszik a magukra maradt, gyámolításra szoruló öregeket, betegeket, sokgyermekes szülőket, gondoskodnak segélyezésükről, ápolásukról, esetleges kórházi elhelyezésükről, szociális otthonba utalásukról. A szociális felmérést végző aktívák ezt a munkájukat a községek szociálpolitikai állandó bizottságaival együtt végzik, az intézkedés módjait velük beszélik meg, szükség esetén felsőbb fórumhoz fordulnak. Bevonják tevékenységükbe a termelőszövetkezetek szociális bizottságait, az őket is érintő kérdések megoldásához anyagi segítségüket kérik. Abali- get, Szava községekben már menetközben több szociális problémát oldottak meg, eddig egyébként a sásdá és a mohácsi járás valamennyi községében végeztek a szociális felméréssel A munkát — amelyet a tanácsok megalakulásának tizedik évfordulójára aján lőtt fel a megyei szociálpolitikai csoport és a Vöröskereszt — októberben fejezik be. Ezt Időjárásjelenté? Várható időjárás szerda estig: ma íelhőátvonulások, több helyen záporesö, egy-két helyen zivatar. Holnap kevesebb nyugati szél. Hűvös éjszaka. A nappali felmelegedés kissé fokozódik, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3—13, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap: 23—27 fok között. követően az adatok birtokában a szociális gondoskodás továbbfejlesztését célzó tervet készítenek. „Bányászra vártam • •• 44 Uj-meszesi Iskós. Minden a helyén van, de nem mérta- nias szigorúsággal. Kellemes, otthonias fesztelenséget árasztanak a szobák. Szinte patikai a tisztaság, meg-megcsú- szik a kisszék a konyha fényesre kefélt kőkockáján. Minden a nyugodt életről árulkodik itt. A ház asszonya, Patak Györgyné lénye is kiegyensúlyozottságot sugároz. Higgadtan néz rám nagy kék szemével, még a derűje is csen des víztükörről fakad: — Maradjunk a konyhában, jó? A férjem éjjeles, és fel- zavárnánk. Úgyis ideges, mert nem szokott éjszakázni. Csak most osztották be éjjelre, és nem tud aludni. — Miért lettem bányász felesége? Meglep a kérdés, de ha annyira akarja, válaszolhatok rá. — Az elején kezdem. A legtöbb kislány ábrándozik. Amikor meséskönyvet olvas, herceget vár férjül. Később gazdái embert, akinek autója van vagy orvosit — szóval így volt régen. Én sohasem merültem az álmok világába. Tősgyökeres bányászlány vagyok, apám bátyám, a két húgom férje — az egész família az minálunk. Eszembe se jutott a herceg, bányászra vártam én. Hogy veszélyes kicsit? igen. az. Negyvenhatban gázkitörésbe került az uram. Szerencsére nem halt meg senki, megmaradtak mind a harmincegyen. Az uram kisebb mérgezéssel megúszta. Kórházba se vitték, itthon feküdt négy napon át — Három hetes asszony voltam akkor. Nagyon aggódtam érte, mint ahogy most is. — (Mert a bányászasszony egész életében félti a férjét Ha nagyon elmarad a munkábcü, azonnal telefonál az aknára.) De azért eszembe sem jutott, hogy lebeszéljem a bányáról. Amikor meggyógyult, visszament. egy szó sem esett arról, hogy másképp is lehetne. — Nekem a bánya már nem tartogathat nagy meglepetéseket. Apám is nyugtalan alvó volt, tudtam, az uram is az lesz. Még a bútor reccsenésé- re is felrezzen; Apámnak is kékheges volt a bőre, a férjemé is az. Egy-egy lehulló kő, vagy széndarab hagyja ott a Rózsaligetet telepítenek, parkosítanak, tevékeny részt vállalnak a társadalmi munkában a komlói asszonyok A komlói nőtanács az Újtelep környékének parkosítását — több száz tővel rózsaliget telepítését, sétány kialakítását — határozta el. A szeptember elején kezdődő munkában kétszáz komlói asszony vesz részt, de a tereprendezés nehezebb munkáiba bevonják a férjeket is. A már folyamatban lévő társadalmi munkákból ugyancsak tekintélyes részt vállalnak a komlói asszonyok. A Hazafias Népfront kezdeményezésére Komló-Gesztenyésben készülő munkásklub építkezésén naponta húsz-huszonöt asszony serénykedik, a kökönyösi, kenderföldi új városrészek a komlói asszonyok kezemunkája nyomán öltöztek virágdíszbe. Elkészült a nőtanács munkaterve az őszi hónapokra is, amikor a tanulás kerül előtérbe. A komlói asszonyok klubja a háziasszonyok zenei és irodalmi ismereteinek gyarapítását, a gyermeknevelésről szóló előadások tartását tűzte ki célul, megszervezi a különböző foglalkozási ágakban dolgozó férfiak feleségeinek — így a műszakiak feleségeinek — találkozóját, ahol arról tanácskoznak, miként segíthetik férjeik munkáját. nyomát, mint minden bányász^ náL — Mindig tudom hol dolgozik, mit csinál, bár még sosem jártam bányában. Egyszer ugyan nagyon gyötört a kíváncsiság, s elhatároztuk Erzsikével, a kislányommal, hogy megnézzük. Odamentünk a suthoz, mert így hívják a fedett kis nyílást, ahol az erdő közepén a bányába lehet száll ni. Fekete volt az uram és barátságos mosollyal hívott bennünket. Lenéztem a sötétségbe, arcomon éreztem a meleg p>árás levegőt, és elszállt belőlem a bátorság. Hiába nevetett rám, nem volt kedvem leszállni. Erzsi viszont? Nem hiába örökölte apja természetét, belecsimpaszkodott és eltűntek. Nagysokára tértek visz sza, jó messze járhattak. Amikor visszajöttek, úgy reszketett szegénykérni, mint a nyárfalevél, mert mégiscsak félt a maga kilenc évével. — Erzsi, meg ez a beszélgetés kicsalja belőlem a régi emlékeket. Amikor olyan kislány voltam mint ő, még nem volt bányásznap. Akkor Borbála napját ünnepelték. Hűség jutalom és nyereségrészesedés nem volt, pap prédikált a templomban. Mindig Szent Bor bálát dicsérték, mintha nem is a miénk, hanem a papoké lett volna ez a nap. — A mai bányásznap sokkal szebb. Ma a mi vezetőink szólnak hozzánk. Szép díszegyenruhába öltöznek a férjeink, kitüntetést, meg hűségjutalmat hoznak haza. Az idén is meglesz a négyezerötszáz, kom- bináltszekrényt* vizünk belőle. — Ezt a napot a magaménak érzem. Ilyenkor az uram legkedvesebb étele kerül az asztalra. (Nagyon szereti a jó ropogósra sült töltött kacsát, meg a marhapörköltet.) Két—három féle tortát sütök, italt hozok, vendégeket hívunk — ezen a napon nem spórolunk; — Hát ennyit tudok elmondani. Remélem, nem lesz kiszínezve; Maradjon minden úgy, ahogy elhangzott) Feljegyezte: Magyart László Jtz új autóbusz-forgalomról mr ttlINCXA sím fii MA GYABÁ1A T: $ U fNÖ/róA'UOMÁS a o VÉGÁLLOMÁS ii to VÁRATSZÁH A pécsi KÖZLEKEDÉSI v. ÚJ AUTÓBUSZ VONALAI Szeptember elsejével életbelép Pécs város új autóbusz*2 Komm* járat érinti a Széchenyi teret, vábbm is a jelenlegi ütvona- fel, részlete« ismertetést a Például a fehérhegy—új-me- km, a Széchenyi téren áthalad Közlekedési Vállalat bocsát forgalma, illetve menetrend- csekaljai járat a Szabadság út, közlekednek A kertvAm*— ki 7né° e hét f°lVamán- A Tef! je. A forgalom új rendjét rész József Attila ti., Aidinger Já- “.. Kertváros fcikezérre bocsátandó új autó ben a villamosjárat megszün- nos utca, Megyeri úton át Széchényi ten járatok annyi- busz-menetrend vonalhálózati tetése, másrészt a beleseimen- megy Uj-Mecsekalja nyugati °an módosulnak, hogy lesz térképet is tartalmaz és az út- tes közlekedésre való törekvés pereméig. A Budai-vám—Szi- uf^an megállójuk a Széchenyi vonalak pontos megjelölésén szabja meg. A fő ok termesze- geti vám közötti járat a Rákó- j5.ren: “e . . áthaladva a kívül részletesen ismerteti a tesen a rendkívüli módon meg czi úton, a Kórház téren át ‘-'omorkaput, Misinatetőt érint kocsik indulási helyét és időnövekedett igények kielégíté- megy a Szigeti úti végállomá- ve indulnak vissza a kertvá- pontját. Amennyiben mégis se, melyet a meglévő kocsi- sig. A Hősök teréről induló ros* végállomásig. Ugyancsak problémák merülnének fel a park jelenlegi kihasználásával járat a hőerőművet érintve a Kertvárosból közvetlen járat menetrenddel kapcsolatban, a csak nagy nehézségek árán főoálvaudvaria közlekedik n ',ndul 5 Rózsa Ferenc utcán Közlekedési Vállalat vezetö- tudtak megoldani. .. . . . ’ keresztül a Zsolnay gyári vég- sége csak szeptember 15. után Az autóbusz-forgalom leg- Rakoczl uton es a Szabadság állomásig. tud foglalkozni a személyesen, főbb változása abban mutat- úton keresztül. A pécsbánya- Természetesen csak néhány vagy levélben beérkező észrekozik meg, hogy nem minden telepi ée « daindoli jósatok to fontosabb járatot sorokunk nétofajrlafc
