Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)
1960-08-10 / 188. szám
•WO. AUGUSZTUS 10. NAPLÓ 5 Qh/ári szünet blunt a földszinti nézőér a Pécsi Nemzeti Színházból. V helyén kőtörmelékkel, el- zórt szerszámokkal — hatal- nas gödör ásít. Olyan ez a látvány, mint egy római aréna, -enn a mélyben a téglaszegé- yű „küzdőtér”, fenn, oldalt, tőrben a díszes páholyok. Aki íetán. most kapna kedvet, hogy t földszinti nézőtér valamikori részkijáratán át távozzon, leg- ilább öt-hat métert tornász- latna a csupasz falon a májasba. A proscéniumot csak néhány lörbe gömbvas és betontör- nelék jelzi, a középső föld- zinti bejárattól két lépésre nár az „aréna” tátong. A fo- yo6Ókon gerendák halmaza. A tülső látvány arra enged következtetni, hogy a Pécsi Nem- lett Színházban — ezek széfet — serény munka folyik a lyári szünet alatt: De csak enged következtetni. Folyosóról folyosóra eremről teremre — sehol egy tuber. Néha titokzatos ftopá- solások törik meg a csendet, tz egyik zugban két színházi mber kosztümöket tisztít — Az építő vállalat munká- ait keresem — mondom ne- ük. — Szeretnék egy olyan Tnbert találni, aki a színház elújításán dolgozik. — Olyant nem tetszik talál- li — mondják egykedvűen, íztán útbaigazítanak a folyótokon. Végre találok egy embert a laranya megyei Építő és Ta— A Tervező Vállalaton múlik, hogy mikor kezdhetünk teljes kapacitással a munkához. A határidő, véleményem szerint, még nincs veszélyben, ha a vállalat rövidesen megkapja a terveket és megkezdhetjük a betonozást. Mit mond a színház gazdasági vezetője, Németh Lili? — Mi minden tőlünk telhetőt megtettünk és megteszünk. A színház szerződtetett egy szakembert is, aki a színház részéről ellenőrzi a munkát. Sajnos, a Tervező Vállalat nem szállítja a terveket. Képzelheti, hogy nehéz helyzetben vagyunk, hiszen a megállapodás szerint szeptember végére lesz kész a tervdokumentáció utolsó része, és az a veszély fenyeget, hogy bizonyos anyag- beszerzéseket még csak akkor lehet eszközölni. toztatott terveket::; nem múlik ;:. * Rajtunk mindenkin arozó Vállalattól, Hamvas hlmos általános szerelőt — Hát kérem, ha Ilyen Stemben halad ez a munka, i ikkor nem tudom, mikor lesz rész... A munkavezetőt ké- 'em? Tessék megnézni, azt 'iszem, a Mecsek cukrászda építésénél leisz:: j Wunderlich József, mint a á munkavezetőhöz illik, a ttunkahelyeket járja, nagyso- cára előkerül. — Igen kérem, engem irályítottak a vállalattól a színláz felújításához, de amíg ne- iem rajzom nincsen : •: Jelenleg néhány segédmun- tás és még annál is kevesebb íakmunkás dolgozgat, tesz- 'esz a színházban. A hat se- tedmunkásnák se tudnak »unkát adni. Mert terv még fees. — Ma fél tízre ígérték, hogy íijön a bizottság — panaszkodik a munkavezető, aztán az •fára néz — de látja, már fél 'zenegy.:: így megy ez;:. •edig higgye el, nincs ott ‘lyan sok munka: Ha a tervezők és a szállító részleg nem i v-re meg a z-re ütemezné it a munkát, az ábc-re gon- iolok, hanem az a-ra meg a é-re, akkor egy-kettőre kész fenénkDe sajnos, eddig fcy mentit. A két alappillér készen van, »őst a vasszerelés és zsaluzás következne, ha lenne terv: — Ha hozzákezdünk, negyven tagú komplex brigáddal, »egesszük azt a munkát:.; latáridő?; 11 Arról még »fen is beszéltünk kérem;-.. &n mindenesetre felvonulom;^ Gyors villáminterjú, »lelőtt megkérdezném a Tervező Vállalatot; Mit mond Tamási Béla, a Városi tanács művelődésügyi ^ztályának gazdasági csoport- vezetője? .— Többször összeültünk a ifevező Vállalat vezetőivel. vállalták, hogy rajtuk {'em múlik, a Pécsi Nemzeti ^ínház november hetedikén [tyithat. A párt és a tanács ^indent megtesz, ami tőle tel- de má6 szervek részéről »több gondot követelne ez a ~fe'ommiUió forintos felújítás. » Tervező Vállalat azt mond- r* hogy ,,ml a határidőket ?*fertjuk”, a munka mag nem »alad. a^Iit mond a Baranya megyei Minden út _ ezúttal nem Rómába —, hanem a Tervező Vállalathoz vezet — A terveket? — kérdezi vissza Benedetti Tibor, a Tervező Vállalat igazgatója. — Nem is fogják megkapni egyszerre. Ez a munka tulajdonképpen munkaterv nélkül indult, helyi munkavezetői vezetéssel. Kérem, mi ezt tulajdonképpen el sem akartuk vállalni, s ha igen, ezt magasan terven felül tettük::; És azt sem tudjuk biztosítani, hogy ebben a helyzetben nem állhatnak fenn majd fokozott hibalehetőségek. Azt se tudjuk vállalni, hogy a kiadott tervek minden tekintetben jók lesznek; .— Hogyan? — Az egész színház teljes felújítása nyolcmillió forintot igényelne, s meglehet, hogy ha ma letapétázunk egy falrészt, azt később meg kell változtatni; _ És a határidő? — A Tervező Vállalaton nem múlik.. j Félóránként változik a helyzet, olyan ez itt, kérem, mint a sebészet. És nem szeretnénk, ha megbá- natnák velünk, hogy bele- ugrottunk ebbe a munkába .:. Mi szakaszosan szeptember végéig kiadjuk a teljes dokumentációt, de ne történjék olyan eset, mint júliusban. Július 20-ra ígértük a nézőtéri födémtervet. Határidőre kész volt, amikor 19-én jött egy levél a színháztól, amelyben program-módosítáist kértek, ugyanis a nézőtér alá próbatermet akarnak építtetni, az eredeti terv szerinti raktár- helyiségek helyett.:: Egy héten belül kiadjuk a megválAzt hiszem múlik. Jelenleg a Tervező Vállalaton. Elhisszük, hogy bonyolult munka, amit végeznek, el is tudjuk képzelni, de az „áldozat” kevesebb hangoztatásával is beérnénk. Mondjuk — tervekkel, határidőre. A színház is gondosabb és aktívabb lehetne, hiszen elsősorban az ő ügyük a felújítás. Még akkor is, ha ezt az építkezést nehéz összeegyeztetni a nyaralásokkal. A kivitelező vállalatok a jelek szerint készen állnak, hogy őszre a nézőtér új födémet kapjon, hogy kicseréljék a széksorokat, felújítsák az öltözőiket, a folyosókat, előcsarnokot, földszinti páholyokat, büfét. Néhány esőmosta, sárgult plakát hirdeti, hogy a színház nyári szünetet tart. Csak ez a nyári szünet ne tartson tovább a kelleténél. Mert akár így, akár úgy, de valamennyijükön múlik. Thlery Árpád Országos szövetkezeti táncos találkozó Pécsett A Kisipari Szövetkezetek Baranya megyei Szövetsége augusztus 13-án Pécsett rendezi meg a kisipari szövetkezetek táncosainak országos találkozóját. Országos viszonylatban ez lesz az első kisipari szövetkezeti táncos találkozó. A díszelőadási este 7 órakor a Pécsi Pedagógiai Főiskola dísztermében rendezik meg. Az országos táncos találkozón fellép: a szocialista kultúráért jelvénnyel kétszer kitüntetett VIT-díjas kisipari szövetkezetek Erkel Ferenc művészegyüttesének tánc- és zenekara, valamint a Baranya megyei KISZÖV Szimfonikus Zenekara. A találkozón a pécsi és a mohácsi tánccsoportok mellett más vidéki városok kisipari szövetkezeti tánccsoportjai is részt vesznek. így fellépnek majd Csurgó, Debrecen, Gyula, Kalocsa, Kaposvár kisipari szövetkezeti tánccsoportjai is. Augusztus 14-én, vasárnap délelőtt 9 órakor a KISZÖV Megye utcai székházában megkezdődik a kisipari szövetkezeti táncoktatók és táncosok szakmai értekezlete is. Bódé helyett újabb bódé? Kétmillió forint kártérítést fizet az Állami Biztosító a jégkárt szenvedett, bebiztosított tsz-eknek Július 21. és 23. között a szigetvári és pécsi járáson, valamint Mohács-szigeten pusztító vihar vonult végig. A vihart ideérő jégeső súlyos károkat okozott a termelőszövetkezetek közös gazdaságában és a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában. Jégverés, tűz, állatbiztosítás esetén azonban az Állami Biztosító által fizetendő kártérítés összege, csökkenti a tsz-ek éves tervéiben a károk által előidézett kiesést. A július utolsó hetében bekövetkezett jégverés által okozott károkat most becsük fel. A becslések szerint a búza, zab lábon álló tábláin és a kúkoricaföldeken a jégverés által érintett részeken 25— 190 százalékos károk keletkez tek. Előzetes számítások szerint, az Allaimi Biztosító kétmillió forint összegű kártérítést fizet majd azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek előrelátásból idejében megkötötték biztosítási szerződésüket. Az elemi károk azonban olyan termelőszövetkezeteket is érintettek, amelyek a biztosítást elmulasztották. Több termelőszövetkezetnél előfordult az is, hogy a kalászosokat vagy a dohányt biztosították ugyan, de kukoricavetéseiket nem. így, habár súlyos károk keletkeztek a kukoricaföldeken, a kukoricát ért jégverésért kártérítést nem kapnak. Vasárnap .délután egy izgalmas labdarúgó mérkőzésről távoztamban megálltam a pécsi vasútállomással szemben lévő járdán és az autóbusz hangjára figyeltem. Me] lettem embercsoport hangoskodott, kinyújtott ujjakkal az állomás épülete felé mutattak és heherésztek. Egy darabig csak szokott ■türelemmel kémleltem az eget, majd ellenállhatatlanul követtem tekintetemmel a kinyújtott ujjakat, melyek az állomás épületére szegeződ- tek; Sajnos, leírni nem áll módomban mit s hogyan emlegettek, de lényege egy volt szavaiknak: a pécsi vasútállomás eléggé zord, de mégis monumentális épülete elé egy bódét emeltek új bejáratot akarván képezni; A gúnyolódóknak ó;(! sajnos igazuk van. A vaskeretes- ablakokkal ellátott, szögletes építményke, kétoldalún, az Japán kereskedelmi küldöttség érkezett Budapestre Tokutaro Kitamurának, a japán—szovjet és kelet-európai kereskedelmet fejlesztő társaság elnökének vezetésével kedden 15 tagú japán küldöttség érkezett Budapestre. A küldöttség a kelet- és közép-európai országokban tesz körutat és hat napig marad Magyarországon. Tokutaro Kitamura, a küldöttség vezetője elmondotta, az utazás célja, hogy tanulmányozzák miképpen lehetne fejleszteni, kiépíteni Japán kereskedelmi kapcsolatait, a kötet-európai országokkal^ köztük hazánkkal is. ukki állomáséhoz hasonló keskeny ajtajaival, (finoman kifejezve) kissé elüt az egyébként szép főépülettől; Miért emelték e téglafalu bódét jelenlegi helyére? A válasz egyszerű. A régi csarnok nagy ajtaján az utazó közvetlenül jutott a jegypénztárakhoz, szeszélyes időben havat és sarat hordva be lábaival. A bódé megvédi a nagycsarnokot e veszélyektől, ami építésének szükségességét bizonyítja. Mi pécsiek, akik oly igé- nyeséggel és féltő szeretettel ánoljuk műemlékeinket, hogy néha összeroskadásig sem hagyjuk megbolygatni (lásd Elefánton épülettömböt) abból a helyes indokból kifolyólag: hátha elrontja az „összhatást, miképp is nézhetnénk jó szemmel az állomás eltorzítását? A krónikás már feljegyezte, hogy mily erő és összeköttetés kellett, hogy „özvegy Krupacsek Jakabné” deszka bodegáját kitelepítsék az állomás teréről és mily sok keserv és indok, míg a hamis jegygyűrűket áruló kereskedő is elköltözött onnan. Mily küzdelembe tellett, mig a KPM 5 szakosztálya a pécsi állomás épületének immáron halaszthatatlan rekonstrukciójába beleegyezett, s mily fejtörés, míg megtervezték! De ha már így i történt, kedves illetékesek, miért építettek a bódék helyett egy újabbat és miért pont oda ragasztották a főbejárat elé? — Is — Gyár a fíatalkorúaknak és Tatarozó ? Vállalat Kék köpenyes lányok, fia- Helyit pari Vállalat cipő- és talasszonyok forgatják a csau konfekció műhelyében. Az a Komlói anr&tm gépek lenül adják tovább a munkadarabokat. Fiatalok a munkások, fiatal az üzem is, mindössze öt hónapost Egy éve még szilva kéklett a fák keskeny levelei alatt, s ma már a kissé otromba, vakolatlan épület terpeszkedik a fák helyén. — Női szakasz — mondta egyszer tréfásan valaki. A konfekció és cipőrészleg ugyanis a komlói nőknek és fiatalkorúak!!^ ad ‘ munkát. Öfffl/tek az új üzemrésznek a fiatalok, örültek, hogy tanulás mellett könnyű munkával szépen kereshetnek; A 16 éves Sebők Magdinak sokat beteg az édesapja, így aztán jól jön az az 500 forint, amit Magdi keres. Közben szakmát is tanul. — Nehéz a munka? — Nem, — válaszolnak kórusban a lányok. Zsiga Aranka, Venczel Marika is jó kedvű azóta, hogy kollektívába került. Marika még 800—900 forintot is megkeres átlagosan, eltartja magát. Deányszálláson lakik, a fizetését pedig a munkavezetővel, Erzsi nénivel együtt osztják majd be. Nemcsak a fiatalok szeretnek itt lenni, akik most ismer kednek a munka ízével. Szereti ezt a vakolatlan épületet, a sistergő gépek zaját Csonk I«, áld mmk ni sei járúl hozzá férje nyugdíjához. így sokkal könnyebben élnek. — A nagyobbik gyerek idejön majd tanulónak, — szól mosolyogva egy kis dicsekvés sei a hangjában; A középsőt meg taníttatni szeretném... — Szakmunkás szeretnék lenni; — szól a beszélgetésbe egy 15 éves, nagyszemű kislány. ö még csak négy órát dolgozik, az idősebbek pedig hatot. Könnyű a munka, igazi női munka, s a fiatalok 500, a felnőttek még ezeregyszáz forintot is keresnek havonta; Az üzemet a megyei tanács ipari osztálya egymillió forintos költséggel hozta létre, Az ötéves terv során előreláthatólag, mintegy nyolcszáz fiatalkorú, asszony és leány kap itt munkát. A vakolatlan épület is megszépül, vagy talán még új épületet is kapnak. Akkor a mostani 15 éves Marikák, Zsuzskák irányítják majd az akkori 15 évesek óvatos mozdulatait, és biztosan nagyon örülnek majd, hogy ők voltak itt az első fecskék; !, Wesztl
