Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)

1960-08-06 / 185. szám

VILÁG ‘PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 5 Tp «í ä i-J rfi “ *v \\'£''y' DMÁKTÚII , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KVII. ÉVFOLYAM, 185. SZÄM ÄRA: 50 FILLÉR 1960. AUGUSZTUS 6. SZOMBAT Teljes lendüleHel dolgoznak a gépek Megyénkben mindenütt egy­re gyorsuló ütemben végzik a cséplést és a betakarítást. A Szentlőrinci Tangazdaságban is csépelnek már és ugyan­akkor minden felszabadult erővel: gépekkel, lovasfogatok- kál hordják a gabonát, hogy egy pillanatig se álljanak a cséplőgépek. Btitiezomit az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés pénteki ülését Dinnyés Rajos, az or* Bzággyulés álelnöke nyitotta meg. Az ülésen ott volt dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sán­dor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor és Komócsin Zoltán, az MSZMP Po­litikai Bizottságának póttagjai, valamint a kormány több tagja. Dinnyés Lajos bejelentette, hogy a Minisztertanács be­számolója feletti vitában több felszólaló nem jelentkezett. Az elhangzott felszólalásokra dr. Münnich Ferenc, a Minisz­tertanács elnöke válaszolt. Dr. Ferenc elvtárs válasza a felszólalásokra Tisztelt Országgyűlés! Rövi­den válaszolni kívánok a kor­mány beszámolója fölötti vi­tában elhangzott felszólalá­sokra, — Ami a vita egészéit illett, megállapíthatjuk, hogy az he­lyes, építő és egészséges volt Kormányunk arra törekedett, hogy beszámolójában ismer­tesse a dolgozó nép jó munká­jával elért értékes eredmé­nyeket ugyanakkor hangsú­lyozottan felhívja a figyelmet a legsürgősebb teendőkre, A vitában részt vett képviselő- társaim hasonló felelősségér­zettel mutattak rá azokra az átmeneti hibáikra és fogyaté­kosságokra, amelyek akadá­lyozzák gyorsabb előrehala­dásunkat Elmondták észre­vételeiket bíráltak, olyan ja­vaslatokat is tették, amelyek­nek megvalósítása a második ötéves tervünk feladatai kö­zé tartozik. Köszönetét mon­dok ezért kormányunk nevé­ben. A bírálatokat megszívleljük, a javaslatokkal foglalko­zunk, megtesszük a szüksé­ges intézkedéseket a he­lyes javaslatok megvalósí­tására. örömmel látjuk, hogy or­szággyűlésünk képviselői nagy figyelemmel kísérik, hogyan valósulnak meg a gyakorlat­ban kormányzatunk különbö­ző intézkedései. Kérem, foly­tassák tovább ezt az értékes tevékenységüket, működjenek közre kormányzatunk intéz­kedéseinek végrehajtásában, s ha valahol meg nem értést, bürokratikus huzavonát kés­lekedést és mulasztást tapasz talnak, ezek feltárásával fo­lyamatosan és rendszeresen segítsék kormányunk munká­ját Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a vitá­ban szóbakerüít néhány kér­déssel külön foglalkozzam^ Sokkal nagyobb gondott kell fordítani a termelés helyes megszervezésére =-* Kiss Dezső képviselő- társunk beszélt a tervezés gyengeségeiről és rámutatott, hogy a tervek mennyiségi túl­teljesítéséből .— a többi kö­zött például az anyagfelhasz nálás területén — megoldatlan kérdések adódnak. Észrevéte­leit figyelembe kell venni második ötéves tervünk és ezen belül az egyes évek ter­veinek kidolgozásában. Arra kell törekednünk, hogy ter­veink reálisan mérjék fel a lehetőségeket megfeleljenek azoknak. A tervek túlteljesíté­sénél el kell kerülni a spon­taneitást a rögtönzést s e helyett azt kell biztosítani, hogy a túlteljesítés a népgaz­daságunk egésze előtt álló legfőbb célok elérését szolgál ja. Most is szükségesnek tar­tom hangsúlyozni: vannak te­rük tek, ahol a tervek meny- nyiségi túlteljesítése szüksé­ges és hasznos, de ezt az ösz- szeg körülmények figyelembe vételével az illetékes minisz­tériumok vezetőinek kell meg óllapitandok; A terv" mennyiségi túltelje­sítése csak akkor hasznos — tehát csak akkor engedhető meg, — ha a több terméket gazdaságosan tudjuk expor tálnl, illetve olyan keresett cikkek, amelyeket a belső fogyasztás rendelkezésére tudunk bocsátani. Amikor egyes területeken anyagellátási problémák van­nak, kifejezetten káros az, ha terven felül olyan termékek készülnek, amelyek azután raktárban hevernek, mert sem a bel-, sem a külkereskedelem nem tart rájuk igényt. Felszólaló képviselőtársaim megerősítették a beszámoló­nak azt a megállapítását; hogy igen sok belső tartalé­kot mozgósíthatunk. Többen kiemelték a jó munkaszerve­zés fontosságát Teljesen egyetértünk azzal, hogy a gazdaság felső vezetésétől ginéi sokkal nagyobb gon­dot kell fordítani a terme­lés helyes megszervezésére. Amikor ezt hangsúlyozom, nemcsak ipari, hanem mező- gazdasági üzemeinkre is gon dolok. Beszéltem exportunk fon­tosságáról. A magyar áru a világnak szinte minden-piacá­ra eljut de a világpiacon nagy a verseny és csak azt az árut értékesíthetjük megfele­lően, amely megüti, sőt meg­haladja a nemzetközi színvo­nalat Ezért a műszaki dolgo­zók is, a munkások is, mindig ügyeljenek arra, hogy öreg­bíthessük a magyar márka, magyar áru, a magyar dolgo­zók munkájának jó hírnevét, védjük becsületét Eddigi eredményeink bemu­tatására hivatott az augusztus 12-én Moszkvában megnyíló magyar ipari kiállítás, amely­nek megnyitásán kormányunk küldöttséggel vesz részt. Ezen a kiállításon bemutatjuk azt a fejlődést, amelyet a magyar ipar a felszabadulás óta elért munkásosztályunk és értelmi ségünk jó munkája eredmé­nyeképpen, a Szovjetunió és a többi baráti ország segítségé­vel. Egyben dokumentálni kí­vánjuk azt is, hogyan vesz részt hazánk a KGST kereté­ben kialakult nemzetközi mun­kamegosztásban. A kiállítás­hoz azt a reményt fűzzük, hogy exporttermékeink bemu­tatásával tovább bővíthetjük gazdasági kapcsolatainkat a Szovjetunióval. Társadalmunk nagy segítőkészséggel fordul a mezőgazdaság felé Cseterki Lajos képviselőtár­sunk kulturális forradalmunk eredményeiről beszélt. Ez ki­egészítette a kormány beszá­körrel nem kívánt ezúttal rész­letesen foglalkozni. Felszólalá­sából éppen ezért most csak egy kérdést emelek ki. Helye­sen hangsúlyozta a műszaki propaganda fontosságát és bí­rálta azt a tényt, hogy mű­szaki könyvkiadásunk nem kapcsolódik eléggé a népgaz­dasági tervhez, az üzemek mű­szaki fejlesztési terveinek fel­adataihoz. Kormányzatunk megvizsgálja, mit kell tennünk e hiányosság megszüntetéséért. Egyetértünk Brutyó János képviselőtársunknak az építő­iparral és az építőanyagipar­ral kapcsolatos megállapítá­saival. Mi is úgy véljük, hogy az építkezési idő rövidítésében eddig elért eredmények még csak a kezdet kezdetének te­kinthetők. E terület dolgozói, mozgalmi szervei összpontosít­sák erőfeszítéseiket arra, hogy gyorsabban, olcsóbban és gaz- i daságosabban építkezhessünk! Felhívom az Országos Terv­hivatal és az Építésügyi Mi­nisztérium figyelmét: * mindent meg kell tenniök, hogy meggyorsuljon az építő anyagot gyártó üzemek épí­tése és üzembehelyezése. Ezzel kell biztosítanunk az ál­lami építkezések és a lakosság saját erőből történő építkezé­seinek zavartalan anyagellá­tását. Hallottuk a vita során, hogy Budapest dolgozói számára különösen nagy öröm a mező- gazdaság nagyarányú szocia­lista fejlődése. Elmondhatjuk, hogy többi városunk dolgozói­nak nagy többsége is így érez. Egyre kevesebb az olyan vá­rosi ember, aki úgy véleked­ne, hogy ez csupán a mező- gazdaság dolgozóinak ü—~ és a dolga. Egyre kevesebben vannak olyanok, akiket csak a strandolás szempontjából érdekel, hogy süt-e a nap, hú vös-e az időjárás, esik-e az eső, s mind többet hallani vá­rosokban is azt, hogy kedvez-e az időjárás a mezőgazdaság­nak. Szocialista mezőgazdaságunk fejlődése egyre inkább való­ban egész népünk ügyévé vá­lik. Nemcsak azért, mert a :i magyar ember szeret jó sülte­ket enni, nem veti meg a bort, s emiatt is érdekli a mező- gazdaság, amely mindezt szál­lítja és amelytől még többet igénylünk. Felelősségtudattól áthatva, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének nagy politikai és gazdasági jelentő­ségét megértve, társadalmunk nagy segítőkészséggel fordul a mezőgazdaság felé. Államunk­tól és társadalmunktól a me­zőgazdaság megkap minden lehetséges támogatást s éppen ezért hangsúlyozhatjuk és kí­vánhatjuk, hogy a mezőgazdaság dolgozói, a termelőszövetkezetek tagjai , tegyenek maximális erőfe­szítést termelésünk minden irányú fejlesztésére. Szó esett itt arról, hogy több termelőszövetkezetünkben ke­vés a munkaerő. Erre az is vonatkozik, amit éppen most mondtam: úgy gondoljuk, hogy odahaza, minden egyes ter­melőszövetkezetben kell alapo­san utánanézni annak, hogy valamennyi családtag — bele­értve a fiatalságot is — ki­vegye részét az időszerű mun­kákból. Nagyon fontosnak tartom, amire Németh Károly képvi­selőtársunk hívta fel figyel­münket A mezőgazdaságban is gpk a belső tartalék, köz­ponti támogatás és beruházás nélkül is sokat lehet tenni a termelés fejlesztéséért . Egyetértünk azzal, hogy & gépek jobb kihasználása, a jobb szakmai propaganda, a haladó új termelési módsze­rek gyorsabb és szélesebbkö- rű elterjesztése, a vezetés ja­vítása eredményesen segíti elő a termelőszövetkezetek megszilárdítását, s az állami gazdaságokban és a teámo- lőszövetkezetckben egyaránt elősegíti a termelékenyebb munkát, a hozamok emelését, ‘ az önköltség csökkentését Tanácsaink és mezőgazdasági irányító szerveink feladata és ÜÜÉ1 Tízszeres megtakarítás, 176 ezer forint újítási díj a pécsi széntrösztben Újítónap a Gorkij Művelődési Házban Augusztus 4-én, a pécsi szén­tröszt jól sikerült .újítónapot tartott’ a pécsújhegyi Gorkij Művelődési Házban. Több mint háromszázan vettek rajta részt, közöttük sok vendég: Gál Ven­del. a bányászszakszervezet küldötte, Bogár. József, az SZiMT elnöke, Várszegi Ferenc? Bárkány József és Mózer Lász­ló, a Találmányi Hivatal és a NIM képviseletében. Megjelen­tek a bányakerületek újítói, műszaki vezetői; Tamási István elvtérs, a pé­csi széntröszt főmérnöke be­számolójában összehasonlította a múlt év első félévének és az Idei félév újítási eredményeit. Akkor 180, az idén 238 újítást nyújtottak be, s a tavalyi 86- tal szénben az idén 117-et fo­gadtak el. E szerint a beadott és elfogadott újítások számá­ban is fejlődés tapasztalható, bár e számok korántsem feje­zik ki a haladás valódi mérté­két. A tavalyi első félévben ugyanis csak 359 910 forint megtakarítás származott az (Folytatás a 2. oldalon.) atmwaaaäääääaaääaaäääaäaaaaaaaaaaaaaaaaaa aaaa; kezdve zz üzemig a ideal»* mólóját* «nufc » téma* KíhÍr« Lassan mindent kinövünk. így van ez a régi AFOR-teleppel is. Ezt 1« kinőtte a város. Ezért kezdték meg az új AFOR-teiep építését Pécs nyugati részen, a pellérdi országút mellett. Ez az AFOR- **<*> nagyobb ta, pzebb in korszerűbb »less a rigináh újításokból, az idén pedig több mint a tízszerese, 3 millió 779 ezer 173 forint! így jóval több az újítási díjak összege is az idén: csaknem 177 ezer forint a múlt évi 45 450 forint helyett. Az újítások között találmány jellegű is akad. Ilyen a Dézsi- féle menekülő készülék, amely fél óráig levegőt hiztosít a gáz­veszélybe kerülő bányásznak; Szabadalmazása folyamatban van, sorozatgyártását a minisz­térium tervbe vette. Jelen­tős a Solymár—Kollak-féle rablóvitla is, amely a fém tá­rnok visszanyerésére szolgál, vagy a Mrázik-féle vákumos vízleválasztó, amely a közeljö­vőben kerül szabadalmazásra Tamási elvtára megdicsérte a pécsújhegyi újítókört, ismer­tette, milyen újítási feladatok várnak még megoldásra. Ezt követően Fürtös Ferenc- né, a tröszt újítási osztályának előadója ismertette, hogy ki és mennyi újítási díjat kapott az első félévben. (Mintegy 130 a díjazásban részesülők száma.) Ezen az újítónapon fizették kJ a júliusi újítási díjakat is. A hozzászólások és a zárszó után baráti beszélgetéssel zá­rult az újitónap. Sajtófogadás a moszkvai magyar nagyköveisegen Moszkva (MTI). Pénte­ken délben a moszkvai ma­gyar nagykövetségen sajtó­konferencián tájékoztatták a szovjet napilapok és folyóira­tok munkatársait az augusz­tus 12-én nyíló magyar ipari kiállítás előkészületeiről. A sajtókonferenciát Révész Géza nagykövet nyitotta meg, majd Greiner Sándor külke­reskedelmi főtanácsos tartott ismertetést a Magyar Népköz- társaság iparának fejlődéséről, a magyar-szovjet külkereske­delmi kapcsolatokról, a késziH lő kiállításról*

Next

/
Oldalképek
Tartalom