Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)

1960-08-05 / 184. szám

im AUGUSZTUS 5. napló 3 Automatizált paradicsomsürítö- üzem épül a Szigetvári Konzervgyárban is II Szigetvári Konzervgyár egyike azoknak az üzemeknek, amelyek legtöbbet változtak a felszabadulás óta; Az államo­sított konzervgyárban már csak egy roskadozó épület — vala­mikor szikvíz-üzem — utal a múltra, mint a tőkésektől ka­pott örökség. A felszabadulás előttről maradt itt az a mű­hely is, amelyben most egész munkáshad dolgozik annak ér­dekében, hogy a paradicsom­főzés szezonjáig üzembehelyez­hessék azt a paradicsomsűrítő berendezést, amely épületek­kel és azok tartozékaival együtt hatmillió forintjába kerül a népgazdaságnak: A hatmilliós beruházás fő vállalkozója a Láng Gépgyár, de itt dolgoznak a tatarozók, a villanyszerelők, a víz- és gőz- vezetókszerelők, az útépítők, sőt a Hidroglobus munkásai is. A konzervgyáriak szinte meg­bűvölve nézik, hogy ég kezük alatt a munka, s izgalommal várják az idővel történő ver­senyfutás eredményét: vajon elkészülnek-e időre, augusztus tizedikén vízpróba alá vehető-e a legkorszerűbb sűrítőberen­dezés? A tét nagyj A beruházásnak az az előz­ménye, hogy hasonló paradi- csomfeldől gozó- üzemek expor­tálására nyílhat lehetőségünk, amennyiben az érdeklődők ezt megfelelőnek találják: Az új üzem napi hatszáz mázsa nyers paradicsom feldolgozására ké­pes olymódon, hogy majdnem minden munkafolyamatot gé­pek végeznek. Mint a tervezők elmondották, előreláthatólag negyven fős lesz az üzem sze­mélyzete. A régi paradicsomüzem is sok vizet fogyasztott. Működé­se idején alig jutott másra víz, az új üzemrész bekapcso­lásával pedig egyenesen két­ségbeejtő lenne a vízellátás, ha a tervezők nem gondoskod­tak volna víztároló építéséről. A gyár vasút felőli kertjében már javában szerelik a Hidro­globus munkásai a tíz vagon víz tárolására alkalmas, har­minckét méter magas víztor­nyot, amelynek beemelésére a hét végén kerül sor. Ezzel egy- időben új vezetékeket fektet­nek le a vízvezetékszerelők a gyár területén annak érdeké­ben, hogy minden üzemrész vízellátása tökéletes legyen. *— Őszintén megmondom, egy kicsit drukkolunk a szerelők­nek — mondotta Sárosi elvtárs, a gyár igazgatója miután ki tudja az nap már hányadszor, meglátogatta az épülő üzem­részt — Mert ahogy én látom, mindenki szorgalmasan dolgo­zik; Nem lassú, nem is von­tatott a munka, mégis van egy kis hiba, mégpedig a vállala­tok együttműködésében. Huza­vona van a gépek szállításávaL Egyszer ez, másszor az nem ér­kezik meg időre. Ennek azután a kirendelt szerelők látják ká­rát; A Láng Gépgyáriak a mi­nap azért túlóráztak, hogy egy gépkésés okozta lemaradást pó toljanak. .4 Ha nem készülne el időben az új üzem, kútba esne az exportlehetőség, s feldolgozat­lan maradna rengeteg paradi­csom, melynek szállítására az állami gazdaságokkal, termelő­szövetkezetekkel szerződtek, így hát a konzervgyáriaknak is érdekük, hogy segítsenek, s segítenek is, ahol lehet! ök ja­vasolták például, hogy az új üzem előkészítőjét a végleges fedőanyag megérkezéséig meg- i lévő, régi cseréppel takarják be. Elkészült a KISZ oktatási terve Tizenhétezer fiatal vesz részt Baranyában politikai oktatáson A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Baranya megyei Bi­zottsága elkészítette az 1960— 61. évi politikai oktatási ter­vet. Abból indultak ki, hogy a szervezeti szabályzat vala­mennyi KISZ-tag számára kö­telezővé teszi a politikai isme­retek rendszeres elsajátítását. A tervek szerint a jövő évben 17 ezer fiatal vesz részt szer­vezett politikai oktatásban. Bevonják majd a KISZ-en kí­vüli fiatalokat is. Az új oktatási évben külö­nösen szemelőtt tartják a fo­kozatosság elvét; A „Világ térképe előtt” cím­mel kétéves tanfolyam indul. A tananyag két kötetben je­lenik meg. A tanfolyamra azok a fiatalok jelentkezzenek, akik eddig még nem vettek részt szervezett oktatásban. A KISZ politikai kör fon- Uw politikai, erkölcsi alapfo­galmak megismertetésével elő­készíti a fiatalokat a pártok­tatásban való részvételre. Az ifjúsági akadémiának igen nagy sikere volt a leg­utolsó oktatási évben. A két­hetenként megtartott előadá­sok után a fiatalok kérdéseket tehetnek fel. A tananyagot fele részben javasolt témák közül kell kiválasztani. Az if­júsági akadémiák szervezésé­ről és előadóiról a KISZ és a TIT, anyagi fedezetéről a ta­nács és a művelődésügyi osz­tály gondoskodik. A tíz előadásból álló elő­adássorozatok megszervezését olyan hivatalokban, üzemek­ben 'és községekben javasol­ják, ahol a fiatalok alacsony létszáma miatt sem a hagyo­mányos oktatási formák vala­melyikét, sem az ifjúsági aka­démiát nem szervezhetik meg. Kérdezz-felelek esték min­denütt tarthatók, ott is. ahol rendszeres politikai oktatás hincs. Javasolják, hogy a tema­tikát előre dolgozzák ki. A tenatikábwi sUuálM gafri0­sági, technikai, irodalmi, mű­vészeti kérdésékkel is foglal­koznak. A pártifjúsági szeminárium kétéves lesz. A megye» KISZ- bizotteág javasolja, hogy Pé­csett, Komlón és nagyobb köz­ségekben a bizottságok közvet­len irányításuk alatt hozzanak létre egy-egy pártifjúsági sze­mináriumot. A szemináriumo­kat politikai kérdések iránt érdeklődő 20—26 éves kisze- sek és KISZ-en kívüliek ré­szére szervezzék; —< Drukkolunk, de azért bí­zunk! — Sárosi elvtárs a gyár dolgozóinak többségével állít­ja ezt, akik nap mint nap fi­gyelik az építők és szerelők munkáját, őket tekintve való­ban nem alaptalan a bizalom, de magasabb szinten, a vállala­tok központjaiban azért akadna még tennivaló. A komlói út­építők legutóbb például szén­hiány miatt nem aszfaltoztak! Ez csekélységnek tűnhet a kon zervgyárban folyó hatalmas munka közepette, de mégsem az, mert éppen ilyen aprósá­gokon bukhat meg az egész vállalkozás. A fő és alvállal­kozók tekintsék egyaránt szív­ügyüknek a paradicsomsürítő üzem építését és szerelését úgy ahogy a kiküldött munkások teszik; H. M. Bolgár miniszterhelyettesek y Pécsett Augusztuson, szerdán dél­előtt egynapos tartózkodásra két kedves külföldi vendég érkezett városunkba. Magyar- országi tartózkodása során el­látogatott Pécsre Angelov elv­társ, bolgár külügyminiszter­helyettes, továbbá Boris Va- cerov elvtárs, a bolgár műve­lődésügyi miniszter első he­lyettese családjával. A bolgár vendégek délben felkeresték a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Baranya me­gyei Bizottságát, ahol baráti beszélgetést folytattak. A bol­gár vendégeket pécsi tartóz­kodásuk alatt elsősorban a vá­ros nevezetességei és kulturá­lis intézményei érdekelték. A délután folyamán a bol­gár vendégek megtekintették az európai hírű Zsolnay Mú­zeumot, a székesegyházat és katakombákat, majd a Mecsek hegység természeti szépségei­ben gyönyörködtek. Ellátogat­tak Üj-Mecsekaljára is, ahol megtekintették a gyors ütem- kor a látottakról a legnagyobb ben épülő új, nyugati város- elismerés hangján nyilatkoz- részt. Pécsről való távozásuk- tak. Telnek a Tér meny forgalmi Vállalat raktárai Búgnak a cséplőgépek, a baranyai határban több száz cséplőszekrényből ömlik az acélos gabona a zsákokba. Ennek jó részét a termelőszö­vetkezetek, az egyéni gazdák értékesítik, hiszen ezzel elve­tik a tárolás gondjait, a fel- vásárlási ár pedig ugyanaz most a betakarítás után is, mint fél évvel később. — A csépléssel egyidőben megszaporodott a mi mun­kánk is — mondja Szendrő Károly elvtárs, a Termény- forgalmi Vállalat igazgatója. — De mi csak örülünk ennek, hiszen ez azt jelenti, hogy tel­nek a raktáraink. Különösen az elmúlt hét közepétől van nagy forgalom felvásárló- helyeinken. A nagyobb tele­peinkre ezért kisegítő munka­erőket is vettünk fel, hogy a munka minél gyorsabban ha­ladjon, a termelők minél előbb folytathassák a most igen sürgető cséplóst, növény- ápolást. — Mély raktáraik a leg­látogatottabbak? ■— Az eddig beérkezett je­lentések alapján a mohácsi és pécsváradi hatalmas raktá­runk telik leggyorsabban. A mohácsi járásban a felvásáro landó gabona felét már átvet­tük, a pécsváradiban pedig egyharmad részét. A szép ered ményefcben jelentős részük van a termelőszövetkezetek­nek. A lippói Béke őre Ter­melőszövetkezet például 1300 mázsa gabonát adott el, a liptódi Alkotmány 600 má­zsát, a görcsönydobokai Uj Alkotmány 700 mázsát. Azok a termelőszövetkezetek, ame­lyek értékesítési szerződést kötöttek velünk, természete­sen többet kapnak terményei­kért. —■ Ezenkívül még más módja is van úgy tudom an­nak, hogy a termelő fel­árat kapjon a terményeiért. — Hogyne. A jó minőségű búzáért minőségi felárat fize­tünk. Most, miután úgy látszik, hogy ismét napsütéses időnk lesz, érdemes a terme­lőknek a gabonát gondozni, szárogatni, az esetleg kicsí­rázott kévéket a iszárazaktól elkülöníteni. így több pénzt kapnak a jobb minőségű ga­bonájukért és az átvételnél sok vitát kerülnek él. Azt hi­szem mind a termelő, mind az átvevő örül annak, hogy ha szép gabonáért jó pénzt fizet­het ki, illetve vehet át. Kezdjék meg a cséplést Szigetváron, lbafán, Becefán és Gyümölcsényben is! A szigetvári gépállomás körzetében még néhány he­lyen nem indult be a csép­lőgép. Nem indult be töb­bek között: a szigetvári Zrínyi Termelőszövetkezet­ben, a becefai, az ibafai, a gyümölcsényi termelőszövet­kezetben. Pedig az idő sür­get és a gépállomás a csép- lésben is legalább olyan eredményeket szeretne el­érni, mint amilyent elért az aratásban. A gépállomás dolgozóinak dicséretére válik az a telje­sítmény, amit az aratás ide­jén elértek. 2700 hold gabo­nát kellett volna learatniok az aratógépekkel, ök 4330 holdat teljesítettek. A kombájnok terve 2400 hold gabona learatása és el- cséplése volt. Itt negyven- három holddal teljesítették túl a tervet, amelyre első hallásra többen azt mond­ták: lehetetlen teljesíteni. A szigetvári gépállomás körzetében mind több és több az olyan tarló, amelyen elvégezték már a tarlóhán­tást. A gépállomás gépei ed­dig 4553 bold tarlót buktat­tak le. Ebbe a munkába a termelőszövetkezeti trakto­rok is bekapcsolódtak. Ed­dig a termelőszövetkezeti traktorokkal 110 holdon vé­geztek tarlóhántást. Négy cséplőcsapat Szulimánban A szalmakazal tövében, az árnyékban áll a motorkerék­pár. A cséplőcsapat tagjai ebédelni mentek, a traktorok félreállítva, árván pöfögnek. Mi meg csak várunk. Fény­képet Szeretnénk készíteni, de ez nem megy emberek nél küL Várunk és a hűset adó szalma tövében beszélgetünk a szulimáni Március 15. Ter­melőszövetkezet agronómiusá- val, Rémes Jánossal. — Hogy megy a Pannónia? — Jól. Kibír ez mindent. Most a nyáron ezen akarok Csehszlovákiába menni tanul­mányútra. Négyen vagy unk a járásiból. Úgy határoztunk, hogy Pannóniával megyünk meglátogatni az érsekújvári, meg a naszfadi termelőszövet kezetet. Kíváncsiak vagyunk nagyon arra, hogyan gazdál­kodnak, hogyan szervezik a ■vywyywyywywwwywwwwwwyyyyvyyyvyww A Mecseki Állami Erdőgazda ság vajszlói erdészetében meg kezdték a zab cséplését. A zab a vártnál jebtyo« tizei: tizen három mázsát ad botfánként. munkát a csehszlovák terme­lőszövetkezetekben. Elmondja, hogy jól megy a cséplés is, de jól ment itt minden munka. Négy cséplő­csapatot állítotak ki a tagok közül a két gép mellé. A csa­patok felváltva dolgoznak. Egyik nap egyik csépel, a má­sik nap a másik. Amíg egyik csapatot állítottak ki a tagok korrépában végezte a gazoló­kapálást. De ez már kész. Azért nem kell félni, azok­nak is találnak majd elfog­laltságot — teszi hozzá a2 agronómus. — Úgy tervezzük, hogy augusztus 20-ra teljes egészében befejezzük a csép­lést, addigra még a zabot is elcsépeljük. — Jók a termésátlagok. Jobbak, mint amilyenre szá­mítottunk. Hátha még a ku­koricánkat látnák! Azt látni kellene. Talán nincs is olyan több a járásban. A kiállításra is elmegyünk vele. Kukoricát viszünk, meg rostlent. Rost­lenünk is volt 10 hold. 22 má­zsát adott • holdanként. Bár még egy része nálunk van, máris több, mint 45 ezer forintot kaptunk érte. Előveszi a mindenttudő kis füzetet. — Tizeinkét hold zöldborsót termeltünk, a Szigetvári Kon­zervgyárnak. Százhat mázsát szedtünk zölden és száznégy mázsát meghagytunk magnak. Egv rókáról két bőrt húztunk le és így több mint ötvenezret hozott ez a tizenkét hold föld. Felhő mö»é búit a nan, de arpot egy zöld csíkra még rá hinti »ranvsugarait. — Most készítettük el a ter­melőszövetkezet vetésforgóját. Tudja, eddig nem volt. Most nemrég egyesült a két termelő szövetkezet. Vetésforgó nélkül pedig nem lehet jól gazdál­kodni. Most hétszázhúsz hold szántóföldet hét szakaszra osztottunk és így már terv­szerűbb, jobb lesz a gazdál­kodás is. Ismét a csóplésre terelődik a szó. — Naponta egy-egy géppel 140—150 mázsa terményt csé­pelünk el. Megy a munka a tagoknál, hiszen kétszeresen érdekük, hogy menjen. Ná­lunk premizáljuk a cséplő­csapatot. Ha tíz mázsával tel­jesítik túl a gép normáját, akkor egy mázsa búza értékét kapják a csapat tagjai, ha hússzal, akkor két mázséát és így tovább. Az árát kapják és nem a gabonát. Gabonát mindenki csak annyit kap, amennyire szüksége van. A többit, úgy határoztunk, hogy eladjuk az államnak. Erede­tileg öt vagon kenyérgaboná­ra kötöttünk szerződést, de most, hogy eladjuk az összes felesleget, több lesz az, amit az államnak eladunk, hat vagon­nál is. — És a tarlóhántással, hogy állnak? — Megy az is. Éppen a na­pokban akarunk negyven hold tarlórépát vetni, hogy hadd legyen mit etetni a ta­goknak télen a háztáiiban. Mert ezt kiosztjuk majd a munkaegységekre. Innen is, onnan is, asszo­nyok, férfiak jönnek. A trak­torok a géphez állnak, meg­feszül a szíj és felbúg a gép. Hullnak a kévék, ömlik a mag a zsákokba. PÉCSI KELTETŐ felhívja a Földművesszövetkezetek Termelőszövetkezetek valamint egyéni gazdák figyelmét, hogy szeptember 1-től kezdve az értékesítést maga végzi. Naposcsibe-igényeiket és megrendeléseiket haladéktalanul jelentsék be PÉCS, XAVÉR U. 19., Telefon: 25-52. 1654

Next

/
Oldalképek
Tartalom