Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)

1960-08-31 / 205. szám

1960. AUGUSZTUS 31.

NAPLÓ

3

A szovjet elvtársaktól kapott següség nem volt hiábavaló

Tartalmasabbak lettek a termelési tanácskozások

Kádár János elvtárs nyilatkozata a moszkvai magyar kiállításon

Moszkva (MTl)i Kádár János elvtárs a moszkvai magyar kiállításon kedden délelőtt a következő nyilatkozatot tette:

Csak dicsérni tudom a kiállítás vezetőit, szervezőit, minden magyar dolgozóját, mert örvendetes, milyen szemléltetően, ízlésesen, áttekinthetően és szépen tudták megmutatni, hogy a magyar szocialista ipar is képes valamire, szégyenkezés nélkül állhat a szocialista országok sorában, s egyet-mást a nyugati kapitalistáknak is megmutathat.

Hruscsov tréfásan félbeszakította Kádár János szavait:

— Nem kell szerénykedniök. Nemcsak egyet-mást, hanem az egész kiállítást is megmutathatják.

Nekem, mint magyarnak, nem illik többet mondanom — válaszolta ugyancsak tréfásan Kádár János, majd így folytatta:

Nekünk, magyaroknak, mindig jól esik hallani, amikor egyszerű szovjet emberek, szovjet elvtársaink, elismerő hangon szólnak a magyar nép eredményeiről. Ebben a hangban valahogy az is benne van, hogy

a szovjet elvtársaktől kapott segítség nem volt hiábavaló, hogy az áldozat, a kiontott vér, amellyel segítették a magyar nép harcát, iparának fejlesztését, kezdi ipeghozni eredményeit.

Hruscsov ismét közbeszólt:

— A segítség önmagában még nem minden. Meg kell tudni választani azt, akinek segítsé-. get nyújtunk, hogy e segítséget fel is tudja használni — jegyezte meg a szovjet kormányfő.

Némelyek azt mondják, hogy a magyarok soviniszták — folytatta Kádár János. — Ez nem igaz. A magyar munkás- osztály internacionalista. A magyar népben ott él az internacionalizmus eszméje, s van benne nemzeti büszkeség is; mi büszkék vagyunk rá, hogy megállhatunk a szovjet elvtársak, a többi testvéri nép előtt, hogy élni tudunk a testvéri segítséggel.

Minden törekvésünk az, hogy új eredményeink szülessenek.

Jelenleg olyan a helyzet nálunk, hogy a párt, a néptömegek, a dolgozók, a kormány teljes egyetértésben dolgoznak. Ott. vagyunk a munkás- osztály nemzetközi frontján, s mivel céljainktól nem tágítunk, nagyszerű eredményeket érünk el.

A kiállítás megtekintése után a látogatónak az a benyomása, bogy Magyar- országon már most is jól lehet élni. Még egy pár évig dolgozunk, • nagyszerűen

fog élni a magyar nép.

Hruscsov ismét tréfálkozva félbeszakította Kádár János szavait: — Ügy látszik, Árpád jól választotta meg a földet — mondta.

Igen, Árpád jól választotta meg a földet. A föld is jó, a klíma is, a víz is, bár Magyar- ország egy kicsit forgalmas helyen fekszik — válaszolta tréfásan Kádár János. — De mi ott élünk, ott harcolunk, s ott fog megszületni a szocialista Magyarország, akármit is tegyenek ellenségei.

Még egy személyes megjegyzést szeretnék tenni. A magyar elvtársak, a magyar dolgozók előtt nem kell sokat magyaráznom, milyen jól esik nekem, hogy Hruscsov elvtárssal közösen nézhetjük meg a magyar kiállítást.

Hosszú tárgyalások után megállapodás jött létre a ma- ' gyár filmhíradó és az olimpiai bizottság által kijelölt olasz híradó társaság, az Incom kö zött. Ez a társaság ugyanis az olasz olimpiai bizottságtól monopol-jogot kapott a játékok filmezésére. Éppen ezért nem olasz operatőrök nem lehetnek jelen az olimpiai játékokon. Ez az olasz társaság ugyanakkor a nemzetközi film híradó szövetség útján kötelezettséget vállalt, hogy a tagországok filmhíradóinak rend szeresen küld filmfelvételeket az olimpia eseményeiről.

Az e heti magyar filmhíradó is az Incom-tól kapott anyag alapján tudósít a játékok megnyitásáról. Ugyanakkor, amikor megvásároltuk a játékokról készített filmanyagot, kikötötték, hogy a megjelenő tudósítások csak a szokásos híradókban közölhetők, mégpedig legfeljebb 100 m, azaz körülbelül négyperces terjedelemben.

Ezek a tudósítások javarészt a döntőkről szólnak és számiunkra nagyon sajnálatos,

Én csak azt kívánom, hogy ez a jó viszony, a jó együttműködés tovább erősödjék a nagy szovjet nép és a mi népünk között, s akkor minden jó lesz. Ez a . kiállítás mindinkább megerősíti az embert ebben az érzésében. Ügy gondolom, hogy ez jó nap volt számunkra.

Mi magyarok gyakran megfordulunk Moszkvában, s ez nem rossz. De úgy van, hogy ha egy év múltával tér vissza ide az ember, leírhatatlan az a gyors fejlődés, amit itt lát iparban, kultúrában, életszínvonalban — mindenben. Szívből kívánjuk a szovjet népnek, hogy tovább haladjon ezen az úton. Sok öröm fogja még érni, új sikereket arat, még szebb lesz majd az élete. Mi is követjük őt ezen az úton, mert ez nekünk magyaroknak sem rossz.

Köszönöm Hfuscsov elvtársnak, Nyitna Petrovnának, kedves családjuknak, hogy megtisztelték a kiállítást — mondta befejezésül Kádár János.

hogy néhány olyan sportágról nem tud majd beszámolni a magyar filmhíradó, amelyekben érdekeltek vagyunk, de több olyanról viszont alkalma lesz számot adná, amelyek ben vagy nem indulunk, vagy esélytelenül veszünk részt. Ez azért alakult így, mert a monopol-jogot kapott olasz híradó-társaság valamennyi híradónak egységes anyagot küld, tekintet nélkül a várható esélyekre.

Azokban az országokban — és ide tartozunk mi is — ahol csak egy híradó jelenik meg egy héten, lehetőség van második kiadás közzétételére is. A magyar filmhíradó is megjelenteti második kiadásként sporthíradóját, amelyre azonban ugyanez a maximális 100 méteres kötöttség érvényes. Éppen ezért ezek a kiadások nemcsak az olimpiával foglalkoznak, hanem más, az olimpia mellett most eltörpülő sporteseményeket is kényszerül a magyar filmhíradó ezekben a kiadásokban megjelentetni;

Az első rendkívüli sporthírA termelési tanácskozások az üzemi demokráciát jelentik s egyben a kollektív bölcsesség érvényrejutását. A munkások, akik azelőtt soha nem szólhattak bele a tőkés kézen lévő gyár sorsába, munkások, akiket kizsákmányoltak, nem voltak érdekelve abban, hogyan s miképpen dolgozik a gyár, mit állít elő. Egyetlen szempontból volt fontos nekik az üzem, abból a szempontból, hogy ad-e és meddig munkalehetőséget.

A felszabadulás óta, azóta, hogy a munkások lettek gazdái a gyáraknak, üzemeknek, már nem közömbös számukra a gyár sorsa, a termelés mikéntje. Ezen a megváltozott gazdasági alapon nőtt fel és bontakozott ki az a gyakorlat, hogy a munkások megbeszélik a termelés problémáit, beleszólást kérnek és kapmak a gyár életébe. Ha az üzem jól gazdálkodik, növeli a termelékenységet, emelkedik a mun kás bére, több lesz a jövedelme. Ha takarékoskodik a kollektíva, akkor a nyereségrésze sedés alapja nő. Tehát nálunk

érdekelve van a munkás a gyár termelésében

s nagy figyelemmel kíséri a

adó szeptember 3-án, szombaton kerül a mozikban vetítésre. Ez már a versenyek egy tekintélyes szakaszát öleli fel. A továbbiakban hetenként két szer, tehát a csütörtökön megjelenő magyar filmhíradóban és a szombaton megjelenő sporthíradóban láthat majd a mozilátogató közönség tudósításokat a tizenhetedik nyári olimpiáról.

A budapesti nemzetközi borverseny bíráló bizottsága kedden összegezte a verseny első félidejének eredményeit. A bizottság titkára elmondta, hogy hat nap alatt 441 bormintát bíráltak el, s eddig ösz- szesen 77 bor nyert arany-, 259 bor ezüst- és 83 bor bronzérmet A magyar borok kigazdasági vezetők ténykedését.

Beleszólást adni egy gyár életébe legjobban úgy lehet, ha biztosítják az üzemi demokráciát, a bírálatot, ha meg szívlelik és igénylik a munkás véleményét a termelés különböző kérdéseiben. A bizonyos időközönként megtartott termelési tanácskozások ezt a célt szolgálják. A termelési tanácskozásokon a munkás megismerkedik a vállalat ren deltetésével, összefüggéseiben láthatja egy bizonyos időszak ere' lényeit és hibáit, megtudja a célokat, amit elérni szándékozik a gyár kollektívája. Azonkívül a termelési tanácskozásokon a munkás, de az összes dolgozó kinyilváníthat''’ véleményét, elmondhatja javaslatait, panaszát, beleszólhat a gyár életébe.

Mindebből következik, hogy a termelési tanácskozásoknak rendkívül nagy szerepük van a jobb gazdasági munka megalapozásában, a kollektív bölcsesség érvényrejutásában, a vezetés színvonalának megjavításában. Ma már az egész kollektíva egységes elhatározása nélkül lehetetlen termelési feladatokat sikeresen meg oldani. Nem kisebb a szerepe a termelési tanácskozásoknak abban sem, hogy a bátor, nyílt kiállás közben tanulnak, fejlődnék a munkások, egyre jobban magukénak érzik a gyár gondját, baját, örömét és szép eredményeit. A termelési tanácskozásoknak tehát

politikai jelentőségük is van!

Az elmondottak után nyilvánvaló, hogy különös gondjai és körültekintéssel kell a terme1 ési tanácskozásokat meg szervezni, előkészíteni, lebonyolítani, majd a határozatokat valóra váltani; Vájjon megyénk minden üzemében ilyen nagy fontosságot tulajdonítanak a termelési tanácskozásoknak?

A Pannónia Sörgyárban például alapos tanulmányozás, fel mérés és számbavétel előzi

emelkedő sikerét jelzi* hogy az aranyérmekből huszonkilencet, az ezüstérmekből pedig kilencvenkilencet nyertek.

Igen jól szerepelnek még a nagy nemzetközi vetélkedésen a zamatos, jólkezelt román borok, amelyek közül tizenkettőt tüntettek ki aranyéremmel.

ds olimpia eseményei a filmhíradóban

.. ■ ■ -- 1 1

Fé

lidő a nemzetközi borversenyen: a 77 aranyérem közül huszonkilencet magyar borok nyertek

Építkeznek Drávapalkonyán Is

Drávapalk anyán még soha sem volt termelőszövetkezet. 1959—1960 telén jött létre az első, a Dózsa, amelybe az egész község belépett Se jó, se rossz tapasztalat — így indultak, kiint mondani, szokás — tiszta 'lappal, amelyre az első sorodat mindjárt az egész község írta.

Milyenek ezek az első sorok?

A könyvelő, Kovács Sándor, aki tavaly még egyénileg gazdálkodott 19 hold földön azt Mondja:

— Tavaly hét és fél mázsa Jkát a község átlaga búzából, ^zi árpából meg kilenc. Most kdenc és fél mázsa búzánk tér JJkstt holdanként és ugyanany- takarítottunk be őszi ár- Pából is. Nem nagy termés, de P'ár jobb, mint amikor egyé- ni*eg termeltünk.

. frrávapalkonyám mindenki “'déri az esetet, amely a járásiak fülébe is eljutott. Ami- katr a tavaszon az elnök kiíratta a műtrágyát a vétójáé, meg a kukoricát is fej- “ágyáztatta, akkor azt mondok a tagok:

“Látjátok a Bonyárt! Most írja ki a földre a pénzt.

Alig telt el néhány nap lát- jak a tagok, hogy szépen nő a kukorica. Egyre többen men- fek a tsz-irodába: l."~ Nem maradt egy kicsi ab- S°1 a műtrágyából? Jó lenne

megszórni a háztáji földeket is vele.

A könyvelő telefonál, valami építési ügyet tárgyal. Leteszi a hallgatót.

— Építkezünk. Kell az anyag Ezért beszéltem a járással — mondja és, hogy az építkezésről magam is meggyőződhessek kimutat az ablakon.

Két perc múlva már kint vagyunk.

— Látja ez a mi gatterünk — mutat be egy épület szélesre tárt ajtaján. — Ez a körfűrészünk, ez meg a szalagfűrészünk. Az utóbbival már dolgoztunk, de a másikat még nem kötötték be. Pedig már motor is van hozzá, ö adta — és már be ,is mutatja Járai Károlyt, az elnökhelyettest.

A fűrésztelep mellett rönkök sorakoznak:

— Ez a miénk, ez meg a szomszédos drávaszerdahelyi termelőszövetkezeté. Tudja ez régebbi termelőszövetkezet. — Segítünk egymáson. Ok adtak keményfát az építkezési hez, mi pedig adunk nekik cserébe puhafa deszkát.

Most hirtelen megfordul.

— Látja ez meg a 24 kalapácsos darálónk. Ezt a tanácstól vettük át. de a gattert, meg

ezt az egész fűrésztelepet mi vettük. Mindössze négyezernyolcszáz forint hitelt kértünk hozzá.

Az építkezésen hat emiber szorgoskodik;

— Sietünk vele, hogy a tetejére rácsépelhessük a szalmát Direkt azért kint hagytunk még egy kis búzát, hogy annak a szalmáját ide csépelhessük — mondja az elnök, Bonyár Sándor, aki még nemrég 14 hold szántón gazdálkodott most meg nyolcszáz hold szántó mű velőséről gondoskodik. — És, hogy jól sáfárkodik az idővel, a közös vagyonával, azt egy egészen apró példa is bizonyítja. Építettek egy hetvenöt férőhelyes hizlaldát még korábban, Erie úgy hordták rá a szalmát. És ez több. mint tíz munkaegységet emésztett fel.

A huszonnégy férőhelyes ser tésfiaztatóral, ami jóval nah gyobb mint a hizlalda, már öt munkaegységért került fel a szalma, mert úgy csépelték a tetejére.. Ez apró dolog, de mint mondani szokás: apró dolgokból lesznek a nagyobbak Van itt nagyobb dolog is. Az építkezés. Kész már a huszonnégy férőhelyes 6ertésfiazta tójuk, amelyekben ott röfögnék

a kocák malacaikkal.

— Huszonöt kocát adtak be a tagok — mondja az elnök. — Tízet meg úgy választottunk ki a hízók közül. Látja ez is azok közül való — mutat egy fekete kocára. — Kár lett volna érte, Látja már malacai vannak.

A fiaztató mellett tovább építik a hetvenötférőhelyes hizlaldát.

— Ebben hatszáz sertés fér majd el. Lesz itt hizlalda, süldőszállás, kocaszállás, meg malacnevelő — magyarázza Bonyár Sándor.

Távolabb téglarakás vörösük.

— Ott mit építenek?

— A cséplés után ott kezdjük el a nyolcvan férőhelyes növendékmiarha-istálló építését.

Nem állhatam, hogy meg ne kérdezzem:

—• Mennyibe kerül maguknak ez az egész építkezés?

— Húszezer forint hiteit vettünk fel hozzá. A többi az saját erőből megy. Az egész, mindent beleszámítva nekünk olyan 120 ezer forintban van. De ebben benne van az a nagy kút is, amit ástunk ide, meg a takarmányelőkészítő lisl amit

azután kezdünk építeni.

Építkeznek. Bár még soha nem csináltak Ilyet, mégis sok régi termelőszövetkezeti vezető eimehetne hozzájuk tanulni. Nem a drága építkezést választották. Bejárták a környező termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat és mint mondják: mindenhonnan a legjobbat hozták el. Ennyit építenek, pedig még csak hat hónapos múltra tekintenék vissza* Az elnök azt mondja:

— Állattenyésztő község volt ez mindig. Most 6em akarunk lemaradni; Meg azután úgy gondoltuk, hogy most mindjárt az első évben építünk Mindenkinek van még pénze, tartaléka, most még nem baj, ha nem ad annyit a közös. — Jövőre már nem 25—30 forintot ér majd egy munkaegység, hanem jóval többet. De most még nem veszélyes, ha csak ennyit osztunk, mert 150 sertést, hatvan szarvasmarhát, negyvenkét lovat adtak el a tagok a szövetkezetnek. Rengeteg pénzt kaptak. Jövőre már lényegesen többet ad majd a közös, mert lesznek épületeink lesz, hol gazdálkodunk.

Igaza van. Az ember nem is gondolná, hogy egy olyan ember, aki tegnap még egyéni gazda volt, ma már így tud gondolkozni a közös dolgairól.

Szálát János

meg a termelési tanácskozásokat. A beszámoló elkészítésében csaknem valamennyi osztályvezető részt vesz, illetve hozzáadja a saját munkaterületének tapasztalatát. A gazda sági vezetők, jól és alaposan elemzik a gazdasági kérdéseket, bírálják a fogyatékosságokat. A felszólalások azonban nehezen „mennek”, a tanácskozás aktivitása, például az első félév eredményeit értékelő értekezleten nagyon gyenge volt. Jobban sikerült a negyedéves tanácskozás, ahol üzemrészenként hívták egybe a dolgozókat Itt már előjöttek a problémák és a dolgozók sok hasznos javaslattal éltek.

A komlói Kossuth-bányán megtartott tanácskozás, mely ugyancsak az első félév munkáját tette mérlegre nagyon jól sikerült. A dolgozók többsége alkotó módon szólt a bánya életéről, sőt számos munkavállalás is született az éves terv sikeres teljesítése érdekében.

A Kesztyűgyárban megtartott termelési tanácskozások sikerének is az volt az alapja, hogy műszakonként tartották. Általában a művezetők ismertették a feladatokat. A Il-es szabászatban és az egyes kézi varrodában alaposan elemezték a hibákat, s határozatot hoztak a selejt csökkentésére, a minőség javítására. Nagyon po zitívnak mondható, hogy nem- csk regisztrálták az eredményeket, hanem megvizsgálták a „hogyan tovább’! kérdéseit is*

A Pécsi Széntröszt irányítása alá tartozó István-aknán is javult a termelési tanácskozások színvonala. Nagy kár, hogy a júüus 21-én tartott nagy termelési tanácskozáson csak az akkori délutános harmad dolgozói jelenitek megt mintegy száz bányász. A jelek szerint ezt a tanácskozásit nem készítették elő megfelelően. Az üzem vezetőit azonban ugyanezen az időben a trösztbe hívták, s így nem tudtak jelen lenni ezen a megbeszélésen* A dolgozók pedig nagyon sokat foglalkoztak a műszaki fej lesztés kérdéseivel ,a szocialista brigádok működésével* Hiányosság volt. hogy mindössze egy dolgozó, Várszegi György mondott bátran véleményt a még meglévő hibákról*

A fent! üzemekben megvizsgált termelési tanácskozások azt mutatják, hogy

komoly fejlődést érleltek az utóbbi évek.

A munkások ma már nem személyi problémákkal foglalkoznak. hanem segítik az üzemvezetést a jobb gazdálkodásban. A tapasztalatok viszont azt is megmutatták, hogy sokat lehetne még javítani a tanácskozás résztvevőinek aktivitásán, a „beszélő kedven”. — Párt- és szakszervezeteinknek minden erővel támogatni kell a dolgozók kezdeményezéseit, fel kell kelteni bennük a felelősség érzetét. A jó termelési tanácskozást az jellemzi, hogy mélyenszántó vita folyik a termelés kérdéseiről, az üzemi életről, és a jelenlevők bátran, egymás szemébe mondják véleményüket. Egészséges tendencia ez megyénk ipari üzemeiben, melyet ha tovább fejlesztünk, akkor a termelési tanács kozások valóban betöltik hivatásukat és a kollektív bölcsesség érvényrejutása nagy eredmények szülőanyjává válik.

Szüts István

— AZ IDEI NYÁRON a MÉK a Német Demokratikus

Köztársaságba és Csehszlovákiába 250 mázsa sárgarépát és 600 mázsa őszibarackot, Nyugat-Neme tor szádba pedig 9 ezer mázsa kelkáposztát exportált.

— PÉCSI ajándéktárgyakat és játékokat árusító gombát állított fel az állatkert területén a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat

/