Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)
1960-08-28 / 203. szám
) 1960. AUGUSZTUS 28. NAPLÓ Moszkva után — Pécs előtt A nyugat-európai és a szovjetunióbeli szereplése után Pécsett kezdi itthoni körútját az Állami Népi Együttes Júniusban Brüsszel, München, Antwerpen, Lyon, Genf és még egy sor nyugat-európai város lakói, néhány nappal ez előtt pedig még Moszkva, Lvov, Uzsgorod dolgozói előtt arattak estéről-esitére forró sikert az Állami Népi Együttes nagytehetségű művészei — s most hétfőn Pécsre látogatnak el. A külföldi szereplések után úgyszólván nem is tartanak pihenőt. Csütörtökön érkeztek a Szovjetunióból, s hétfőn máris megkezdik dunántúli kőrútjukat, melynek állomásai: Pécs, Baja, Mohács, Sztá- íinváros, Szekszárd, Dorog és Székesfehérvár lesznek. Az Állami Népi Együttes budapesti otthonában munkatársunk felkereste Fehér István elvtársat, az együttes igaz gatóját, s megkérte, nyilatkozzék lapunk számára a szovjetunióbeli élményeikről, az együttes pécsi műsoráról, s további terveikrőL Tapsvihar — zuhogó esőben — Sok kedves emlékkel tértünk haza a Szovjetunióból — kezdte nyilatkozatát Fehér elvtárs. — A legnagyobb élményt számunkra az a szeretet és őszinte ragaszkodás jelentette, amellyel a szovjet emberek együttesünket fogad ták. Hadd említsek erre néhány példát. i Felléptünk például az egyik Moszkva melletti textil gyár kultúrtermében. Most nem is arról a tapsról és újrázásról akarok szólni, amellyel a műsorunkat fogadták. Hanem, amikor műsorunk véget ért, a dolgozók úgyszólván nem Is akartak kiengedni bennünket, ölelgettek, szorongatták a kezünket. Az egyik Idősebb dolgozó — éreztük, hogy a szíve naél véről fakadó, őszinte szavakkal — így szólt hozzánk: — Drága barátaink! Bárcsak sok-sok Ilyen szép élményben lenne még részünk valamennyiünknek. Ehhez azonban az kell, hogy béke legyen .. i A másik kedves eset Lvovban történt. Ott egy olyan szabadtéri színházban léptünk fel, amelynek a színpada fedett, a nézőtere pedig természetesen nyitott volt. Nos, elkezdődött az előadás — amelyet egyébként a televízió Is közvetített — s nem sokkal utóbb megeredt az eső. Hozzá kell tennem, hogy emellett eléggé hűvös Is volt. Hallgatóságunk azonban az Igen rossz Időjárás ellenére is kitartott. Sőt, amikor a rájuk ( való tekintettel abba akartuk hagyni a műsort, egyre ferge- tegesebb tapssal követelték, hogy folytassuk. Bőven ömlött az eső, a közönség azonban nem akart mozdulni a helyéről. elvtár6 elmondotta, hogy első műsorukat a magyar Ipari kiállítás megnyitása alkalmából, Moszkvában adták. Itt a kul- ■ turális ügyek minisztériuma vendégül látta őket. Az együttes tagjai meghitt beszélgetést folytattak Kuznyecov miniszterhelyettessel és több más ve zető személyiséggel, majd az éppen Moszkvában vendégsze replő novosribirszki operaház művészeivel való találkozóra került sor; A két testvéri ország művészei mivel is kedveskedhettek volna egymásnak jobban, mint egy-egy rögtönzött bemutatóval? Néhány számot adtak hát elő ízelítőül mindkét együttes tagjai, amit baráti beszélgetés, s egy kis szakmai tapasztalatcsere követett. Hasonló esemény játszódott le egyébként a későbbi vendég- szereplésük során Is, amikor a Kárpátukrajnai Állami Népi Együttessel találkoztak. Itt már nem is elégedtek meg az egyszerű beszélgetéssel, hanem a szovjet kollégákkal néhány magyar táncot is megtanítottak; Az együttes vezetői nagy gondot fordítottak arra, hogy ahol felléptek, mindenütt olyan számokat adtak elő, amelyeket azon a környéken még nem Ismertek. Ez egyébként az együttes műsorpolitikájának egyik fontos élve, amelyet mostani, magyarorszá gi kőrútjuk során is alkalmaznak. Mi szerepel a pécsi műsorban ? Az együttes igazgatója ezután ismertette a hétfői műsor programját. Műsorukat a közismert és immár nagy népszerűségnek örvendő „Kállai kettős“-sel kezdik az ének-, zene- és tánckar előadásában. Ezután ;a „Soproni képek“ című zenekari szám, egy férfi tánc: a „Pontozó“ és egy női táncszám: a „Lippentős“ követ kezik. Két kórusszám után a műsor első részét a „Farsang“ című ének-, zene- és táncszám zárja be. A műsor második része szintén az ének-, zene- és tánc kar együttes számával kezdődik, majd szólószám és néhány dal következik. Újabb női és férfi tánc után zenekari számot hallhat majd a közönség, s a műsor a „Békési esték“ című nagysikerű ének-, zene- és táncszámmal fejeződik be. A műsor egyik érdekessége, hogy jónéhány számát — a dunántúli körút befejezése után — filmre veszik. Mint Fehér elvtárs elmondotta, amerikai megrendelésre a közeljövőben filmet készítenek Magyarországról, amelynek egy-egy táját az Állami Népi Együttes egyes jellegzetes mű sorszámai elevenítik meg. így például filmre viszik a „Békési esték“-et, a „Lippentős“-t, a „Pontozó“-!, s még több szá mot, amelyek most, a dunántúli műsorukban is szerepelnek. Ez egyben az együttes további munkájára, terveire is válasz. A dunántúli körút után ugyanis filmezés következik, majd a téli hónapokban az együttes tovább bővíti műsorát, újabb nagyszerű ének-, zene- és táncszámokat tanulnak be. — Most már csak art szeret nénk — mondta befejezésül Fehér István elvtárs mosolyogva, — hogy Pécsett, s a dunántúli szereplésünk többi állomásán is szép időnk legyen, hogy együttesünk tagjai, tudásuk legjavát nyújtva, valóban kedves órákat szerezhess senek kedves vendégeinknek. Reméljük, hogy minden bizonnyal így is lesz. Pásztor János Szeptember 1-én leállnak a villamosok Miért választották az autóbuszokat? — Hol lehet átszállói? Az új díjszabás Pécs mj. Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1958-ban megbízta az UVATER Vállalatot a város tömegközlekedésének tanulmányozásával és felkérte, adjon választ arra, mely közlekedési eszköz felel meg legjobban a forgalom lebonyolításának. Pécs szűk utcái, valamint a domborzati viszonyok előre határt szabnak a fellépő igények kielégítésére szolgáló járművek megválasztásához. A járműfajták megválasztásánál figyelembe kell venni néhány tényezőt, így pl. gazdaságosságot, közúti közlekedésre való kölcsönhatását, nem utolsósorban a hálózat kialakításának gyakorlati kérdéseit. A villamosvonal kelet-nyugati Irányban halad át a város területén és mai kitérős rendszerével nem felel meg a követelményeknek. A villamos- hálózat bővítése a szűk utcák miatt több épület lebontásával ma még nem oldható meg. A villamosvonal a város legforgalmasabb utcáin halad át és azok szűk volta, valamint a nagy forgalom miatt a KERESSE FEL A BARANYA MEGYEI VENDÉGLÁTÓ HALÁSZCSÁRDÁJÁT KOMLÓN A X. BÁNYÁSZJNAPI VÁSÁRON, AHOL kitűnő halászlét, rántott halat, sült keszeget kaphat, VALAMINT A VILLÁNYI ÁG DÍJNYERTES EXPORT burgundiját is megkóstolhatja 584 Mélyszántás nyáron! Barátkozás a szovjet művészekkel Munkatársunk ezután az együttes egyéb szovjetunióbeli élményeiről érdeklődött. Fehér A LOTTÓT +e feledd, Néhány évvel ezelőtt megyénkben még ismeretlen volt a nyári mélyszántás. Abban az időben csak vetőszántásról és őszi mélyszántásról tudtak. — Sokan még ma is idegenked nek — persze minden érv nélkül — a nyári mélyszántástól. „Legsúlyosabb” ellenérvük az, hogy a tábla a tél beálltáig ki- gazosodik. Ezt azonban kulti- vátorozással, tárcsázással, tehát a talaj ápolásával könnyen és olcsón megelőzhetjük A nyári mélyszántás lassan, fokozatosan mind nagyobb jelentőséget nyer nagyüzemi ggz dálkodásunkban. Mutatja ezt az idei nyár is. hisz augusztus folyamán a tervezett 3500 holddal szemben 10 000 hold nyári mélyszántást végeztek el tsz-ednknek a gépállomások. A gépek kapacitása azonban ezzel még nincs kihasználva teljesen. Jelenleg háromszáz trak tor végzi ezt a munkát a megyében, de a cséplésekből újabb 160 erőgép szabadult fel, amelyek — ha lenne Igény — szintén ezt a munkát végezhet- .nóki Ezekben a napokban tehát a nyári mélyszántás a legfontosabb talaimunka, s pillanatnyilag elegendő gép áll rendelkezésre. Nem mondhatjuk el majd ugyanezt néhány hét múl va, mikor az őszi kapások betakarítása megkezdődik. Akkor a súlypontos munka a behor- dás lesz és az erőgépeket is elvégzésére, valamint a későn betakaruló növények utáni mélyszántásra kell átcsoportosítani. Ha akkor kezdjük csak el a nyáron betakaruló növények utáni mélyszántást is, még nagyobb torlódás keletkezik, aminek az eredménye a mélyszántás nélkül télbe menő tarló, illetve tavaszi szántás, tehát rossz beéretlen vetőágy, súlyos terméskiesés. Ha tehát a nyári mélyszántást elvégezzük, ez biztosíték arra, hogy az őszi munkákat idejében és jó minőségben tudjuk befejezni. A nyári mélyszántásnak előnyei közül talán legfontosabb a talaj szerkezetére gyakorolt jó hatása. A nyáron, illetve nyár végén — átlag 25—30 centi mélyen — megszántott talajok a talajbaktériumok fokozott munkájának hatására már őszszel annyira beérnek, hogy azokban a gyökérmaradványok és egyéb szármaradványok elkorhadnak, és tavasszal ezek a talajok kedvező talajállapot ban állnak készen a tavaszi munkákra. Az éretten télbe me nő talajok vízbefogadóképessége sokkal jobb, mint a későn, esetleg nedvesen megszántott talajoké. A fentiékből követke zik az is, hogy a nyári mélyszántás után végzett talajmunkák — éppen mert a talaj szer kezete jó — könnyen és olcsón elvégezhetők, s elvégzésükhöz a talaj kisebb ellenállása miatt kevesebb vonó- i erő szükséges. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az őszi mélyszántást mindig azok a tsz-ek fejezték be először, ahol annak egy részét már a nyár folyamán, nyár végén elvégezték. Ezekben a tsz-ek- ben a gabonatermések jóval magasabbak voltak. Ahol viszont a nyári mélyszántástól különböző okok miatt idegenkedtek. ott ősszel jelentős területek maradtak szántatlanul és a tavaszi munkák, vetések is megkéstek, kisebb lett a termés. Igen fontos továbbá, hogy a nyári mélyszántás során ne féljünk a termőréteg mélyítésétől, Ilyenkor — ha nem vetünk közvetlenül utána — a fokozatos mélyítéstől is eltekinthetünk, és egy mélyítő- szántással a kívánt mélységig lemehetünk. Pontos talajvizsgálatok kimutatták, hogy megyénkben nem kell félni az alsóbb szintekből felhozott vadföldtől és felesleges az évente 2—3 centiméterrel történő fokozatos lemélyítés. Azok a tsz-ek — pL a bér emend 1 Dózsa — amelyekben tavaly nyáron elvégezték a mélyítő szántást, a jelzett táblákon igen szép terméseredményekkel büszkélkedhetnek. A nyári szántással tehát bár milyen furcsán Is hangzik meg gyorsíthatjuk az őszi munkák elvégzését, és jelentősen növelhetjük jövő évi termésünket; — Rné — menetidő és a kocsisűrűség igen gyenge. A villamoskocsik a Balokánytól—Tüzér utcáig 3,4 km távolságon általában 30 perc alatt teszik meg az utat: Igen fontos tényező az energiaellátás is. A Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat 1960 szeptember 1-ével az 550 V egyenáram szolgáltatását beszünteti, és az elavult egyenirányító berendezést felszámolja. A jövőben a Pécsi Közlekedési Vállalatnak kellene az egyenirányító létesítéséről gondoskodni, ami kb. 5 millió forint költséget jelentene és megépítése töb mint 2 évet venne igénybe. Az említettek figyelembevételével a villamoshálózat korszerűsítése szinte lehetetlen a mai viszonyok mellett. Egy-két szerelvény kivételével a villamoskocsik 1913-ban kerültek Pécsre (nem új állapotban) és ezek felújítása, kicserélése, illetve pótlása igen költséges lenne. A jelenlegi kitérők használati hossza általában rövid ahhoz, hogy két szerelvényt egymás után egyszerre befogadjon és így a megnövekedett és még növekvő utazási igények kielégítésére nem alkalmas. A fentiek figyelembevételével javasolta az UVATERV a villamos megszüntetését azzal, hogy Pécs város tömegközlekedésének megoldása azonnal szükséges olyan járműfajtával, amely könnyen mozgatható, könnyen átirányítható egyik helyről a másikra és sem alépítményi, sem felépítményi követelésekhez nincs kötve. Ennek alapján a tömegközlekedés megoldására az autóbuszt javasolta, mert köny- nyen irányítható, járatsűrűsége szabályozható az igényeknek megfelelően. Ezek alapján valósult meg az a döntés, hogy városunkban a villamosjáratokat autóbuszjáratokkal cserélik tel. Ezzel kapcsolatban az első tevékenység a Széchenyi tér— Főpályaudvar villamosszakaszának megszüntetése volt, ami egyben biíonyítékul szolgálhat arra, hogy lehetséges Pécsett a villamos megszüntetése és a jelentkező utasigények gépkocsikkal való kielégítése. Egyéves tapasztalat azt mutatja, hogy ma már lényegesen több utas veszi igénybe az autóbuszokat, mint előzőleg a villamost. A forgalom lebonyolításában vannak hiányosságok, de mint tényt meg kell állapítani, hogy a villamos 10—12 perces menetidejével szemben ugyanezt az utat az autóbuszok 3—4 perc alatt teszik meg, ami az utasok számára előnyösebb. Szeptember I-ével megszűnik Pécs város utcáin a villamosközlekedés, szerepét átveszik az autóbuszok. Az eddigi vélemények alapján vannak, akik sajnálják a villamos megszüntetését, de vannak, akik a korszerűbb autóbuszok beállításával szimpatizálnak. Ezt a kérdést az egy-két hónapi gyakorlat fogja tisztázni. Természetesen az első időkben lesznek nehézségek és zökkenők. A feladatok megoldása folyamán bízunk Pécs város lakosságában, amely helyes javaslataival segíti kialakítani a jobb közlekedést. A vonalvezetésben. a megállók létesítésében vannak változások. A gyorsabb közlekedés megvalósítása igen fontos feladat, éppen ezért egyes vonalakon ritkították a megállókat. Ez az utazóközönség egy kis részét kellemetlenül érinti, de többségének előnyét szolgálja. A gyorsabb közlekedés megvalósítását szolgálja az is, ha kedves utasaink sorban állva, rendben, fegyelmezetten szállnak fel a gépkocsikra és a bérletjegyüket, vagy a vitel- díjat előre elkészítik. A közlekedés meggyprsítását segíti elő az a körülmény is, ha felszállás után előre mennek az első ajtó közelébe, mert a leszállás ott történik és így nem foglalják el a hátsó ajtónál lévő teret. Többen felvetették, hogy az új menetrend szerinti egyes járatok nem felelnek meg a dolgozók igényeinek. Egész biztos, hogy vannak ilyen esetek is, melyeket természetesen rövid időn belül orvosolunk. De vannak önző, saját érdeküket és nem a közösséget érintő menetrendi problémák is. Ilyen kéréseknek a jövőben sem tudunk eleget tenni. Az elmúlt időkben a menetrend kialakításánál a kocsipark kapacitását és az utazóközönség érdekeit figyelembevéve dolgoztunk és azon indokolt esetekben változtattunk is. A jövőben is ezek a szempontok vezetnek bennünket. A díjszabás kialakításánál több észrevételt tettek. A jelenlegi díjszabás a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az Országos Árhiva- tal együttes megbeszélése és jóváhagyása után valósult meg. A díjszabás kialakításánál figyelembe kellett venni, hogy egységes, könnyen áttekinthető legyen és általánosságban sem több, sem pedig kevesebb bevételt ne eredményezzen. Vannak vonalak, melyeken az eddiginél alacsonyabb lett a díjszabás, de vannak olyanok is, ahol magasabb. Felvetődött az a kérdés is, hogy miért nem vezetjük be az átszállórendszert a jegyváltó utasok részére éppen úgy, mint a bérlettel rendelkező utasoknál. A jövő közlekedésének kialakításánál igen fontos tényező az egyszerű díjszabás, amelynek előfeltételeit már a mostani közlekedési rendszerünkben biztosítani kell. Nem is olyan soká ugyanis gép „automata” kalauzok jelennek meg az autóbuszokon. A vonalhálózati térképpel ellátott menetrend — melyet az utazóközönség rendelkezésére bocsátottunk — nem nyújt kellő tájékoztatást arra, hogy hol lehet egyik vonalról a másikra álszálini. Általában átszállóhelyek vannak azokon a helyeken, ahol az autóbuszvonalak keresztezik egymást. Ilyenek: Zsolnay- gyár, Fémipari Szakiskola, Bem u. és Rákóczi út kereszteződése, Kórház tér, Széchenyi tér, Pálos-templom, Sándor utca, Bőrgyár, Sörgyár, Szabadság út, József Attila u. sarok, Budai vám és Szigeti vám. Az új menetrendet 12 000 példányszámban készítettük el, ami nagy részben elfogyott. A kiadott menetrendekből újabb példányokat nyomtatunk, majd a forgalom átszervezése után az előforduló hibákat, módosításokat figyelembevéve egy újabb kiadást bocsátunk az utazóközönség rendelkezésére. A villamosok megszüntetésével kapcsolatosan az utazási igények megváltoznak. Gyakorlati tapasztalatok jelenleg nem állhatnak rendelkezésünkre, így a járatsűrűségeket csak becsült adatok alapján készítettük el, melyek helyességét, vagy helytelenségét a gyakorlat mutatja meg. Ezért kérjük az utazóközönséget, hogy az első időkben legyenek türelemmel, legyenek vállalatunk segítségére, mert egy jobb és korszerűbb közlekedés megteremtése városunk egész lakosságának közös érdeke. Aradvári István, a Pécsi Közlekedési Vállalat forgalmi osztályának vezetője.
