Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)

1960-08-04 / 183. szám

1960. AUGUSZTUS 4. NAPLÓ Jövőre 100000 pár cipővel gyárt többet a Szigetvári Cipőgyár c • nikásokkal együtt, akik kö­zépiskolai tanulmányaik köz­ből a cipőgyárban szereznek üzemi gyakorlatot. Érdekesség, hogy a 'tanulók és politeehni- kások — százharminckilencen — elérik a gyár 1946-os össz­létszámút; A többtermelóehez termé­szetesen új gépek is kellenek. Cvikkológépet, talpnyakprése- lőgépet, mintavágót, matricá- zót és felsőbőrszabó-gépet sze­retnének kapni a jövő év kez­detéig. A gépek üzembehelye­zésétől nagyon sokat remél­nek. A cvikkológép például tíz-tizenkét munkás teljesít­ményét végzi el, a talpnyak- préselő négy embert helyette­sít. Egy-egy felsőbőrszabó-gép pedig több, mint kétszeresét termeli nyolc órai műszakban egy szabász teljesítményének. Az új gépek üzembehelyezése után a termelékenység jelen­tős növekedését várják; A szocialista brigádok Jók a gépek, de azért min­denekelőtt az embereken mú­lik majd, mennyiben válnak be a többtermelésre vonatko­zó elképzelések. Tíz brigád versenyez a szocialista brigád címért a Szigetvári Cipőgyár­ban, s ezek közül öt-hat bri­gád között dől majd el az el­sőség. Mindenesetre már a termelés számadatain is le­mérhető a brigádok tagjai ne­mes vetélkedésének eredmé­nye. Tavaly 0.334 volt az egy órára eső termelési párszám a gyárban, idén 0.397 az elő­írás. Az első negyedévben nem sikerült teljesíteni, 0.367 volt az eredmény, a második ne­gyedben azonban már 0.429, s ezzel kiegyenlítődött az év- eleji adósság. így az első félév ben teljesítették a feladatot, az egy órára eső termelési pánszám már nemcsak a terv­ben, a. valóságban is 0.397! Zsédely Ferenc — bár a Szigetvári Cipőgyárral tulaj­donképpen csak most ismer­kedik — majdnem egy évti­zede igazgató. Tudását, vál­lalkozó készségét mégis pró­bára teszi majd a második félév, mely már az új feladat­ra való felkészülés jegyében múlik eL Teljesíteni az idei tervet, teljesen rendbehozni a gyár „szénáját“, s jó lendü­lettel kezdeni az 1961-es, fe­szítettebb terv teljesítését — nem lesz csekély dolog. De feltétlenül sikerülni fog, ha egész ereje latbavetésével se­gít majd ebben a pártszerve­zet és a szakszervezeti bizott­ság. H. M. Az idén 17 millió forint kölcsönt kaptak a családiház-épífök Szép eredményeket hozott máris a vasutasnapi verseny A közelgő tizedik vasutasnap tiszteletére tett vállalások ered ménye .máris mutatkozik a pé­csi vasútigazgatóság gazdasá­gi munkájában. A III. negyed­év első hónapját júliust most zárták le, mely már a vasutas nap tiszteletére tett felajánlá­sokkal Indult; Július hónap értékelése folyamán kitűnt, hogy a kocsibe rakás! tervet 102,3 százalékra teljesítették és a tervezettnél 21 966 tonnával több anyagot raktak be. A jól megszervezett munka eredmé­nyeképpen a havi kocsikira­kási tervet is túlteljesítette a pécsi vasútigazgatóság, ami a szállító felekkel való jó együtt­működésnek is köszönhető. Államunk sokoldalúan tá­mogatja a dolgozók lakásépí­tési törekvéseit. Ez a támoga­tás elsősorban a kedvezményes feltételű építési kölcsön nyúj­tásában jut kifejezésre. Az épí­tési kölcsönakció igen népsze­rű. Az életszínvonal fokozatos növekedésével párhuzamosan egyre nő azoknak a száma, akik családi otthont akarnak építeni. A fokozatosan növek­vő építési kedvet az is mutatja, hogy bár az akció hitelkeretei 1954-től kezdve évről -évre emel kedtek, az Országos Takarék- pénztár megyei fiókja a lakos­ság építési hiteligényeit egyik évben sem tudta teljes egészé ben kielégíteni; ■— Milyen összegű házépítési kölcsönt adott eddig az OTP? —• tettük fel a kérdést Ba- latonyi Dezső elvtársnak, az Országos Takarékpénztár me­gyei fiókja igazgatójánaik. — A Baranya megyei fiók — mondotta — az akció megindu­lásától, 1950-től kezdve 114 millió 134 ezer forint összegben összesen 3003 építési kölcsönt engedélyezett. Ebben az évben 487 kölcsönt engedélyeztünk 17 millió 768 ezer forint összeg­ben. Egy kérelmező átlagosan negyvenezer forint kölcsönben részesült. — Kik kaptáik elsősorban házépítési kölcsönt? — Kölcsönnel elsősorban a nagyüzemi munkásokat, bá­nyászokat és műszaki dolgo­zókat támogatjuk. A kölcsön­ben részesültek arányszáma a következőképpen oszlott meg; 1831 munkás (61 százalék), 210 műszaki (7 százalék), 631 al­kalmazott (21 százalék) és 331 egyéb foglalkozású (11 száza­lék.) — Jelenleg milyen összeg áll az OTP rendelkezésére ház­építési kölcsön céljára? — Az idei egész évi ház­építési kölcsönkeretünk már teljesen kimerült. Jelenleg már csak helyreállítási és tatarozá- si kölcsönök nyújtására ren­delkezünk némi kerettel. Itt említem meg: kormányunk úgy intézkedett, hogy 1959-től kezd­ve már január elsején meg­kezdjük a házépítési kölcsönök engedélyezését és így a köl­csönt kérőknek hosszabb idő áll rendelkezésre az építkezés befejezéséhez; — A házépítési kölcsönnel kapcsolatban mik a további kilátások? — Jelenleg hetvenkilenc el­intézetlen házépítési kölcsön­kérelem fekszik el fiókunknál. Ez a szám az év végéig meg­közelítőleg négyszázra nő majd; A központunktól kapott tájé­koztatás szerint — minthogy a tartalékkeret is felosztásra kerül — ez évben előrelátható­lag egyáltalán nem, vagy igen minimális összeget tudnak ren­delkezésre bocsátani, ami csak néhány kérelem elintézésére lesz elegendő. — A második ötéves tervben országos és baranyai viszony­latban hány házat építenek majd OTP-kölcsönből? — A magánerőből történő építkezés az akció megindulá­sától kezdve fokozatos emelke­dést mutat. 1959-ben már 20 ezer családi ház épül fel orszá­gos viszonylatban OTP-köl- csönnel. Ez évben is hasonló számú lakás építése várható; A második ötéves tervben a kormány növelni szándékozik a magánerőből történő lakás- építkezést. így előreláthatólag 120—125 000 lakóház kerülne felépítésre országos viszonylat­ban. Ez évente országosan 24—• 25 ezer családi ház felépítését jelentené — fejezte be nyüat- kozatát Balatonyi Dezső elv társ az OTP megyei fiókjának igaz­gatója; pi»i')>i'mmmrn. Nagy a sürgés-forgás mos­tanában a vásártéren Egymást érik a különböző vállalatok építőbrigádjai, a teherautók tucatjai hordják a gerendát, követ, homokot, meszet, mér­nökök és brigádvezetők utasí­tásait hallani jobbról-foalróL A vásártér közepén lévő épületben mozgalmas, zsibon­gó tőzsdéhez hasonló kép fo­gad. A kis helyiségben öt-hat csoport egymástól teljesen függetlenül vitatkozik, alku­szik, a sarokban gépírónő pró­bálja a zsivajban leolvasni a diktáló szájáról a szöveget. A telefonkészülékek mellett egyik fülüket befogó emberek sürgetnek anyagot, szállító- eszközt, túlórakeretet. Buda­pestről, Kaposvárról, Szek- szárdróL Mézeskalácsostól miniszté­riumi kiküldöttig mindenki Bencze János elvtársat kere­si, a kiállítási főigazgatóság szervező titkárát; Mi is hozzá jöttünk, jó ne­gyedórába te­lik, míg az egyik csoport­ból sikerül ki mentenünk. Szinte el kell bújnunk, hogy egy kicsit nyu godtan beszél­gethessünk. — Látjuk, nem öli meg az unalom, Bencze élvtáms kezdjük a beszélgetést: — Hát nem, — válaszolja, — bizony akad itt termivaló. Kilenc nap múlva olyan ki­állítást szeretnénk itt meg­nyitni, amelyhez hasonló még nem volt a megyében. A kiál­lítást és vásárt dél-dunántúli viszonylatban szervezzük és több, mint száz kisebb- nagyobb vállalat, intézmény vesz ezen részt; A kiállítás fő célja a Ror­A s&cntegáti amellyel fölfúvatjáSk a ter­ményt az emeleti tárólóhelyek­re, hanem az egyik — ha jól emlékszem — csongrádi kubi­kos. Eszembe jutottak elbeszé­lések szereplői, akik keresztül- kasul járták az országot talics­kával, munkáért — hiába. S ez a férfi — és mások is — es­ténként beül a klubba egy kor­só sör mellé újságot olvasni, rádiózni, rexezni vagy sakkoz­ni. Remekül sakkozik. És jól keres, megvan a napi százasa, ahogy mondta. A fő szám persze a televízió, melynek szerepe itt valóban felbecsülhetetlen. Mert minden érdekli őket, mindent meg­néznek, nemcsak a futball­meccseket. Az Egy csirkefogó ügyében című dráma közvetí­tésekor ugyanúgy körben áll­tak még a terem falai men­tén is, mint a Bachcsiszeráji szökőkút vagy A köpeny al­kalmával. A televízió valóban a fény sebességével omlasztja le a várost és falut elválasztó évszázados falakat. Fényénél már alig tűnt föl, hogy a gaz­daság dolgozóinak egy csoport­ja vasárnap a Balatonra ment kirándulni. Hétköznap meg ott van a parkban lévő strand. Általában rossz tapasztala­tok alapján szoktunk általá­nosítani, de mért ne tehetnék ezt zz alábbi esettől? iumódszerek bemutatása, mind |a falusi, mind a városi lakos- rcság számára. W A kormányzat hatalmas •íanyagi támogatásával gyűjtőt _ ... ,Xtük össze és állítjuk ki azokat Egyik nap a határból saoeJS a módszereket, amelyekkel d gyaloguton elvesztettem lku- ji. könnyebbé, belterjesebbé vá- lemben féltve őrzött öngyújtó-y, ^ a mezőgazdasági termelés, mat. S este a yizhordo leánykád hasznosítása révén odajött hozzám a klubban: > ^ megnő a falusi lakosság jöve- „Tanár bácsi, édesapám mefiMjéelme és mindezek nyomán találta az öngyújtóját” — és ^) nagy mennyiségű hús, tej, letette az asztalra. vj zöldség, gyümölcs és egyéb Ami pedig a tanulókat illeti, Jj termék kerül olcsón a városi a délutáni festegetések allcal-Klakosság asztalára; mával többször köréjük sereg- jtt _ Tudomásunk szerint nem lettek a gazdasági gyerekek es •iicsa:]í kiállítás, hanem vásár is néha a felnőttek is. Szemle- Jj-igsz. lődtek, bólogattak, s közben'di egy-két elismerő szót is szól- ■)! Igen. Az állami és szó­tok. így szövődött csendben, y vetkezeti kereskedelem sok a színek és vonalak közvetí- NmiU“ forint értékű áruval lésével is a barátság a Pécsi iJY«™! kl a vásárrá es számos Művészeti Gimnázium tanulóigho™?k forgalomba, és a szentegátiak között. Jóma-^ndektárgyaktol iskolasze- ________i.(Írektől a modem televíziós ké­szülékig, külföldi műszaki üzt jk ra . ill gam szívesen gondolok Kasó, Berkics elvtársakra és Fűzi Jani bácsira, a aki lehetővé tette, hogy dél­után sem voltam „munkanél­küli”, s így húsz vagon ter­mény forgatásával járulhat­tam hozzá a gabonacsatához és zsebpénzem gyarapításához. Meglepő volt számomra, hogy hazafelé a kisvasúton szokatlanul csendesek voltak a diákjaim. Csak nézték a las­san elvonuló tájat és a szente- gáti kastély homályba és fa­lombokba hanyatló tornyát. V, V, if ij Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat ‘‘ ■ rr kom if! ■ r mm azonnalra felvesz íívesi eket és férfi s eoedmi unkasokat ? ij* Jelentkezés a munkaügyi osztályon, Rákóczi út 56; 1610 \ Az elmúlt esztendőidben majdnem megkétszereződött a Szigetvári Cipőgyár termelése. A gyár dolgozói rövidesen újabb feladatot kapnak, a kö­vetkező esztendőben az ez évihez képest előreláthatólag százezer pár cipővel többet kell majd előállítaniok. Ez a feladat alaposan, igénybe veszi majd a gyár erőit — elsősor­ban megfontolt, okos munka- szervezésre lesz szükség — s éppen ezért helyes, hogy a fel­készülés érdekében máris' nyíl­tan beszélnek a dolgozókkal; Mi kell újabb százezer pár cipő előállításához? A szükséges bőranyagokon kívül sok minden. Pontosan még Zsódély Ferenc igazgató és Magyar József műszaki ve­zető sem tudják, de a meg­szívlelendő és elvetendő ja­vaslatok születésével egyidő- ben — ha leírnák, egyre gyűl­ne a „kell” rovatban a fel­jegyzés*­Átszervezés Már a többtermelés érdeké­ben történt meg a nyári át­szervezés, melynek során a tű- zöde és szabászat műhelyt cse rélt. A túlzsúfolt tűzöde az 1954—55-ben épült és 1958-ban bővített épületszámyban ka­pott helyet, ahol már szerelik a többtermelést elősegíteni hi-, vatott új futószalagot. A sza-l bászok — nagy dohogás köze-j pette — a volt tűzödét foglal-, ták el, ahol kisebbek ugyan az) ablakikockák, de azért ugyan- j olyan jól kiszabhatok a be-, özönlő napfény, vagy a bekap-) csőit fénycsővilágítás mellett} a felsőrészek, mint a tűzödé-« sekre hagyott modernebb rész-) ben. Az átszervezéshez tartó-j zik még, hogy az eddig külön-j jogot élvező szabászokat is két; műszakba osztották be, s ezzel} tulajdonképpen még egy mű-] helyt nyertek. A két műszakba; sorolás miatt talán egy kicsit} népszerűtlenné váltak a sza-j bászok szemében a gyár veze-! tői, de már kezdik belátni,! hogy a cél érdekében ez volt a] legkézenfekvőbb megoldás. Tartalékmühely j Napi 100—150 párás terme-] rést várnak a gyár vezetői a, tartalékmühely fiataljaitól. A] tartalékműhelybe harmadéves| osztanak majd be,, aim muvezetőd felügyelet md- etttn!öWun dolgozhatnak. A( ta n lt!^Űhely fiataljai szol­gáltatják majd az utánpótlást1 is a gépekhez és az épülő új. szalaghoz, azokkal a politech-, 1DÖJÄRÄS JELENTÉS VáTható W^áxtó eltörtök es­„vAnt éléntcebb ^íi'/yikny u ' u. «Icai hőmérséklet n_ nyabb nappali hCmér­’5. nyugaton™^ fffiíP ** ff Két hét élményei rajzanak ■ t bennem. S amint végignézem ’J•cl több mint kétszáz rajzot, ff festményt, melyet a tíz diák 'Lkészített az állami gazdaság­iban, úgy érzem, mindenkép- fípen hasznos volt e találkozás. Nekem, kísérőtanáruknak ['mégis inkább a hajdani ura- k dalmi puszta emberei jelentet­ni lek új élményt a mezőgazda- l'.sági nagyüzem fejlettségét jel­it! ző létesítmények és tények so­ff kaságában. % Krónikát nem írhatok a két i hétről, így csak néhány epizó- íídot villantok fel. ff Naponta négy órát dolgoz- ]£ tak a tanulók a földeken, dél- [bután meg festegettek. Az első ff napon, amikor kévéket hord- 'Ltak keresztbe, a finomabb bő­je rűek tenyerét felborzolta a zsi- ff neg, no meg a nap sem üdí- ■1} tett délelőtt. De azért hordták, Ts amikor egyikük mégis kifa- }j! kadt, mondván, fájó kézzel •íj nem lehet festeni, egyik gaz- ■dasági dolgozó egyáltalán nem As értő, inkább biztató szándék­okkal odaszólt hozzám: „így biz­tosan becsülni fogják a két- jikezi munkást.” Igazat adtam ■Lneki. Jí‘ Sokan szerződtek a gazda­tágba az ország különböző vi- (S dékeiről. így a magtárban 'Lsem elsősorban az a gép ra- h gadta meg a figyelmemet, H Dél-dunántúli Mezőgazdasági Kiállítás „iadiszá iásán“ A Vakcinatermelfi vállalat pavilonjának a terve A - kereskedelmi vállalato­kon kívül felvonul az állami gépellátó szervezet is, sőt olyan intézmények is, iránt pl. a Vízügyi Igazgatóság, amely modem öntözéses gaz­dálkodást mutat be a helyszí­nen. — Milyen szórakozási lehe­tőség, látványosságok lesznek? — Evési ivás, szórakozást, „lepényevés, zsákbanfutás“ — ahogy mondani szokták — ez utóbbi kettő természetesen csak képletesen. Gondoskod­tunk kultűrcsoportoikról, lóver senyről, lófutballról, ötösío- gatról, körhintáról, mutatvá­nyosokról. Lesz céllövölde, ha lálkatlan. Sétarepüléseket szer vezünk és a vásárról állan­dóan, folyamatosan indulnak a pécsi, mecseki autóbusz- körséták, félnapos siklósi, harkányi, aibaligeti kirándu­lások. A vendéglátó vállalatok díj nyertes, márkás borokkal, laci konyhákkal, pecsenyesütők­kel, halászcsárdáikkal várják a közönséget; Búcsúzunk Beneze elvtárs­tól, mert közben ránk talált a szállítást intéző diszpécser és jelenti, hogy sikerült 150 te­herautó kavicsot és szemcsés homokot szerezni az utak por­talanítására, holnap szállítják, továbbá Pestről jelezték, hogy Lipcséből útban van 1000 négyzetméter fekete-sárga mo linó, a pavilonok dekorálásá­hoz. (—na—)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom