Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)

1960-08-26 / 201. szám

fELÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SDNANTUU , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1960. AUGUSZTUS 26. PÉNTEK Elkészült a mezőgazdaság ötéves tervjavaslata 1962-töl hazai termés biztosítja az ország; teljes kenyérgabona­szükségletét — Megkétszereződik az üzemi gyümölcsösök területe Az állattenyésztés 33 százalékkal több vágómarhát és 45 száza- lékkai több vágósertést ad — 23 000 traktort kap a mezőgazdaság A Földművelésügyi Minisz­tériumban elkészült a mező- gazdaság 1961—1965. évi tervé­nek javaslata. A tervjavaslat összeállításakor kettős feladat­ból indultak ki: abból, hogy a legközelebbi években be kell fejezni a mezőgazdaság szocia­lista átalakítását és az 1954—1958. évi átlaghoz képest 30—32 százalékkal kell növelni a mezőgazdasá­gi termelést. Ugyanakkor számoltak azzal is, hogy a tartalékok gondos feltárásával, a rendelkezésre álló eszközök gazdaságos fel- használásával, az állami gaz­daságokban már elért termelé­si-technikai színvonalra és a termelőszövetkezetek gyor­sabb ütemű megszilárdítására támaszkodva fokozottabban ki lehet aknázni a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetősége­ket. A második ötéves tervben a növénytermesztésnek — töb­bek között — két főfeladatot kell megoldania: 1962-től hazai termésből kell biztosítani az ország teljes kenyérgabona-szükségletét és — a koncentrált fehérje kivételével — meg kell ter­melnie az állattenyésztés tervezett fejlesztéséhez szük­séges takarmányt. Ennek megfelelően — a terv- javaslat szerint — a mezőgaz­daság 1965-ben 31,5 százalék­kal több kenyérgabonát és hatvanhat százalékkal több kukoricát ad, mint az 1954— 1958 közötti években. A szán­tóföldi növények terméshoza­ma részben a rendelkezésre álló műtrágyától függ: ha biz­tosítható lesz a Földművelés- ügyi Minisztérium által java­solt mennyiség, a búza átlag­termése hatvankilenc, a kuko­ricáé negyvenhat százalékkal nő az 1954—58. évi átlagokhoz képest. A szántóföldi növényter­mesztésben nagy szerepe lesz a kémizálásnak: X 200 000 hold kalászosnál és ugyanennyi kukoricánál alkal­mazzák majd a vegyszeres gyomirtást. 1965-ben a szocia­lista nagyüzemek már kizáró­lag hibrid kukoricát vetnek; ennek, s exportlehetőségeink kihasználásának biztosítására öt új, egyenként háromszáz vagonos hibrid-üzem létesül. Az ötéves terv ideje alatt zöldségtermesztésünk tizenegy százalékkal emelkedik, a pri­mőrök termesztésének még nagyobb arányú növelésére négy különböző fűtési rend­szerű kísérleti üvegház, a ter­melőszövetkezetekben pedig 150 000 négyzetméternyi nö­vényház épül. A gyümölcster­mesztés öt év alatt negyvenöt százalékkal, ezen belül a ha­zai és a külföldi piacokon leg­jobban keresett kajszibarack- és bogyósgyümölcs-termelés ötvenkilenc, illetve száznegy­ven százalékkal nő. Az üzemi gyümölcsösök te­rülete öt év alatt megkét­szereződik s eléri a kétszáz­ezer holdat. A telepítésnél az eddiginél jobban szem előtt tartják az egyes tájak kedvező adottság gait és természeti hagyomá­nyait. Szőlőterületünk öt év alatt ötvenezer holdnyi, a gépesített, modern nagyüzem követelményeinek megfelelő telepítéssel növekszik, a termő szőlők területe azonban 1965- ig nem változik lényegesen. A javaslat szerint az öntö­zéses gazdálkodás 1965-ben az ideinél több mint 2,5-szer na­gyobb területre, 420 000 holdra terjed ki; az állatállomány el­látását szolgáló tak^rmányter- mő területek és rétek, legelők öntözése ezen belül 3,5-szere- sére növekszik. A talajjavítás 800 000 holdon teszi majd le­hetővé a magasabb termést, 350 000 holdon a belvizek le­vezetésével teszik biztonságo­sabbá a termelést, s jelentős területeket védenek meg a víz és a szél pusztító hatásától is. Az állattenyésztés tervének összeállításakor figyelembe kellett venni, hogy az állatál­lomány az ötéves terv kezdete­kor kisebb lesz, mint ameny- nyire eredetileg, az irányelvek megállapításakor számítottak. A lakosság húsigényeinek mi­nél jobb kielégítése érdekében ezért a tervidőszak első ide­jében főképpen a vágásra ha­marabb alkalmas állatfajok, a sertés és a baromfi számát nö­velik, bár a szarvasmarha te­nyésztés jelentősége sem csök­ken. A tervjavaslat szerint | az állattenyésztés 1965-ben harminchárom százalékkal több vágómarhát és 45 szá­zalékkal több vágósertést, 55 százalékkal több tejet és 102 százalékkal több gyapjút ad, mint az 1954—1958 kö­zötti években. A baromfihús előállítása 55, a tojástermelés 64 százalékkal növekszik; ezt az emelkedést többek között ezerkétszáz, egyenként tízezer darabos kel­tetőgép üzembeállítása bizto­(Folytatás az 5, oldalon.) Megkezdődtek a XVII. olimpiai játékok Giancarlo Peris meggyújtja a kandelláberben az olimpiai lángot. „Öregbítse tovább jó hírnevét a Pécsi Nemzeti Színház!“ Évadnyitó társulati ülés a színházban Tegnap délelőtt II órakor tartotta a Pécsi Nemzeti Szín­ház együttese a Kamara Szín­házban a társulat évadnyitó ülését, amelyen megjelentek Másfélmilliárd forint bányafejlesztésre Komlón Két új aknát kapcsolnak be a termetest Szénmosót építenek A második ötéves terv ide­jén az eddiginél is nagyobb szükséglet mutatkozik hazai feketeszénből. E növekvő igé­nyekre építette a Komlói Szén- bányászati Tröszt második ötéves tervjavaslatát, amely szerint mintegy másfélmilliárd forint költséggel fejlesztik to­vább a bányákat. A következő félévtized szin­te új fejezetet jelent e vidék bányászkodásának történeté­ben. A tervjavaslat szerint az ötéves terv végéig 90 vagon­nal növelik a komlói bányák napi termelését. E célból két új akna lép termelésbe. Az egyik az 1964-től üzemelő, ezer méter mélyre tervezett zobáki akna. Csupán erre a létesít­ményre félmilliárd forintot fordítanak öt esztendő alatt. A másik pedig Szászváron ké­szül el, amely a jelenleg mű­ködő százesztendős, elavult ak­nát váltja fel. A kokszolásra alkalmas szén Komlón csak úgynevezett szá­razosztályozáson megy át. A mosást Sztálinvárosban vég­zik. A tervjavaslat szerint a második ötéves tervben meg­kezdenék egy szénmosó épí­tését. Ennek az lenne a fel­adata, hogy a kokszolható szén jelenlegi 18—19 százalé­kos hamutartalmát még Kom­lón, az elszállítás előtt 10—12 százalékra lecsökkentsék. Ez azt jelenti, hogy évente körül­belül 80 000 tonnával keve­sebb meddőt kellene a vasút­nak Sztálinvárosba szállítani. A korszerű bányászkodás nagyszerű lehetőségei nyílnak meg Béta-aknán, ahol teljes rekonstrukció, koncentrált ter­melés kialakítása valósul meg. Ez lesz a legjobban gépesített bányaüzem Komlón. A kiter­melendő szén . 30 százalékát gépekkel jövesztik. A munka­helyi szállítás gépesítését 80 százalékra számítják. a párt és az állami szervek képviselőd, a színház vezetőd és a színház tagjak Az évadnyitó ülést Katona Ferenc elvtárs, színházigazga­tó szavai vezették be, aki elöl­járóban felhívta a társulat tagjainak figyelmét az idei évad nehézségeire, részben az építkezés okozta nehézségek­re, de hangsúlyozta, hogy az idei évad művészi szempont­ból is többet kíván az együt­testől; Ezt követően Katona Ferenc bemutatta a társulat új tag jai't. Az opera együtteshez szerződött új tagok: Pelles Jú­lia, Czobor József. Bolla Ti­bor és Milliner Domokos. A prózai társulathoz szerződött új tagok: Lelkes Dalma a győ­ri Kisfaludy Színháztól, Magda Gabriella, Ambrus Edit, Med- gyessy Mária, Táncos Tibor, Somogyi Miklós, Hegyi Péter, Gyimessy Tivadar, Kenderesy Tibor, Bánfy György, ősi Já­nos, és Garmathy Ágnes. Az egyébként sok új taggal gya­rapodott balettegyüttes veze­tője Eck Imre lett* Ezenikí­A Minisztertanács ülése A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Megtárgyal­ta Miskolc megyei jogú város tanácsa végrehajtó bizottságá­nak jelentését, amely tájékoz­tatta a kormányt a város la­kossága kommunális szükség­leteinek, kulturális igényednek kielégítéséről ég áruellátásáról. A kormány a jelentést elfogad­ta, s felhívta a város vezetői­nek figyelmét, hogy a népgaz­dasági tervek nyújtotta lehe­tőségeken túlmenően, a helyi erőforrások jobb felhasználá­sa és a tanács tömegkapcsola­tainak erősítése révén, igyekez zenek tovább javítaná a város lakosságának életkörülmé­nyeit. A kormány meghallgatta az építésdigyi miniszter jelenté­sét a Dunai Cement- és Mész- mű építéséről. Örömmel üd­vözölte, hogy a KISZ védnök­séget vállalt az üzem építése felett és az építést az egész magyar ifjúság ügyévé teszi. Utasította az érdekelt minisz­tereket. hogy a legmesszebb­menőkig adják meg a beruhá­zónak mindazt a támogatást, amely szükséges, hogy az üze­met határidőre befejezzék; A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt; vül a jövő évadban két ösz­töndíjas is dolgozik a színház­nál. A Kamara Színház szeptem­ber utolsó napjaiban nyitja meg kapuit (kétezer év drámai terméséből választva ki a kiasz szikus drámai ciklus öt remek­művét. Az öt nap egymásután műsorra tűzött drámák között szerepel Euripides, Lope de Vega, Schiller, Beaumarchais és Csehov drámája; A prózai műsorban a sze­zon végére Shakespeare mű előadását is tervezik, az opera- társulat pedig ebben a színházi idényben előadja a Bohéméle­tet, a Bánk bánt, a Varázs­fuvolát és vagy az Aidát vagy pedig a Trubadúrt, összesen négy operai bemutatót vettek tervbe A könnyű műfajban két produkciót terveznek. Ezután Gábriel József elv­társ, a városi tanács művelő­désügyi osztályának vezetője a pártbizottság és a tanács nevében üdvözölte a társulat tagjait, vezetőit, majd hangoz­tatta, hogy a színház minden tagjának ismernie kell a párt kultúrpolitikai célkitűzéseit és ezeknek a célkitűzéseknek megfelelően kell dolgozniok. Meg kell teremteni az eszmei- politikai, művészi egységet a színház együttesében, munká­jában. — Az a jó hírnév — mon­dotta befejezésképpen — amely országszerte a Pécsi Nemzeti Színház együttesét övezi, re­méljük ezután is megmarad, az együttes tovább öregbíti ezt a jó hírnevet; Ezután Lendvai Ferenc fő­rendező ismertette a színészek előtt álló feladatokat, majd a gyűlés lelkes hangulatban ért véget; Simon János hozza a Magyar Népköztársaság zászlaját. Az olimpiai stadionban felsorakozik a világ ifjúsága, Nagy ünneplés köszönti • felvonuló szovjet sportolókait

Next

/
Oldalképek
Tartalom