Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)

1960-08-25 / 200. szám

vm. AUGUSZTUS z§. NAPLÖ n Alapos, színvonalban magas iskolai oktatás Serény előkészületek a pécsi iskolákban Mcgkezdődtek a beiratfiezásik az MSZBf orosz nyeivtan- íolyamaira Az elmúlt évben mintegy ötezren tanultak az MSZBT nyelvtanfolyamain, a leg­jobb orosz nyelvtanárok ve­zetésével. Az ősszel kezdődő új tanfolyamokra vidéken október 1. a beiratkozási ha­táridő. Az elmúlt évben több me­gyében, Bács—Kiskunban, Szabolcsban, Hevesben* So­magyban nagysikerű tanfo­lyamokat rendeztek szülők­nek, hogy követni tudják gyermekük iskolai fejlődését az orosz nyelvben és segít­hessék munkájúkat. Az idén már a legtöbb megyében lesz szülők nyelviskolája. Munkához Iának a silókombájnok A gépállomások az idén or­szágszerte 1600 járva silózó gépet üzemeltetnek és 168 000 hold termését tartósítják a silógödrökben; Eddig körül­belül 10 000 holdról vágták le, aprították fel és tartósí­tották a gazdag termést; Időjárásjelentés Várható klójárás csütörtök estig; meleg Idő, néhány helyen zápor- eső, zivatar. Mérsékelt délnyugati, nyugati szél, várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 14— 13, legmagasabb nappali hőmér­séklet holnap 2T—31 lók között. 11 nyári vakációból alig van | hátra néhány nap. Az iskolák- : ban, a pedagógusok körében | máris megkezdődött a serény munka, a felkészülés az új iskolai tanévre; A pécsi iskolákban tulaj­donképpen a múlt csütörtöki tanévnyitó megbeszéléssel kez­dődött Az összevont értekezle­ten megtárgyalták a múlt is­kolai év tapasztalatait a kö­vetkező esztendő feladatait Jelenleg a pécsi általános iskolai igazgatók részére egy hetes igazgatód továbbképzés folyik a Nagy Lajos Gimná­ziumban. — Ezen a továbbképzésen — mondta Fehér István tanul­mányi felügyelő — a legfon­tosabb iskola vezetési problé­mákat vitatják meg a város általános iskolai igazgatói po­litikai és pedagógiai szempon­tokból. A város középiskolai igaz­gatódnak ás rendeznek meg­beszélést- A középiskolákban a legfontosabb teendők közé tartozik a következő iskolai évben — folytatta Fehér Ist­ván, hogy a pedagógusok to­vább fokozzák a tanítási órák hatékonyságát. Vagyis a diákok elsősorban a tanítási órákon tanulják meg, sajátítsák el az anyagot. így véleményünk szerint a tanulók túlterhelt­sége jelentősen csökken. Fon­tos feladata lesz a középisko­láknak, hogy kialakítsák a szocialista iskolai közösséget, szerepének, tekintélyének meg felelő munkát végezzen az is­kolai KISZ-szervezet, és ja­vuljon az osztályfőnöki mun­ka hatékonysága is. Továbbra is fokozottabban kell foglal­kozni a munkás és paraszt tanulóikkal, és minden lehető­séget meg kell ragadni az is­kolai hiányzások csökkenté­sére, a múlt iskolai évben saj­nos elég sok volt a hiányzás a pécsi iskolákban. A nagyarányú és lelkiisme­retes felkészüléshez tartozik az is, hogy a napokban a szak­tanárok részére is megbeszé­lést tartanak, a szakfelügyelők vezetésével. Ennek a megbe­szélésnek az a lényege, hogy az idén jelentős a tananyag csökkentés és ezt a tananyag- csökkentést minden tanár hajt sa végre. A múlt évben nem minden tanár vállalkozott erre, részben szubjektív, nem egyszer szakmai elfogultság következtében. A pécsi Nagy Lajos Gimnázium is „megfiatalodva”, tisztán, csinosan várja a következő is­kolai esztendőt és a diákokat. — Ma tartottuk a nevelő- testületi ülést — tájékoztatott Dobay József iskolaigazgató. — Az ülésen a tanmenetek elő készítéséről volt szó. továbbá megbeszéltük az osztályfőnöki munkaközösség munkáját, fel­adatait, az iskolai nevelőmun­ka vázát E hét csütörtök- pén­teken lesznek a javító vizsgák, szombaton tartjuk a nevelő- testület alakuló értekezletét. — Bővült-e a tantestület? — Három új pedagógus ta­nít majd az új iskolai évben nálunk. Jelentős, hogy van kö­zöttük mezőgazdasági mérnök. Ő biztosítja majd a három me­zőgazdasági osztály poli tech­nikai oktatását Egyébként a következő tanévben az isko­lában nyolc osztályban lesz 5 + 1-es gyakorlati oktatás, és két osztályban két órás poli­technikai gyakorlat. A gyakor­latokat a diákok részben az iskola műhelyében, részben pedig a Soplana Gépgyárban, a 21-es AKÖV-nél, a remény­pusztai termelőszövetkezetben, a Szőlészeti Kutató Intézet­ben és más munkahelyeken végzik. Az iskolában mindenütt gon­dot fordítanak ebben az év­ben a maximalizmus megszün­tetésére. Ezzel kapcsolatban Dobay József a következőket mondotta: — Ez ellen az egyik legjobb orvosság az új tananyag be­osztás lesz- Ez minden osztály­ra érvényes, ezenkívül a mi­nisztériumtól kaptunk egy mód szertani körlevelet is. Ezt szak mai munkaközösségi üléseken részletesen megtárgyaljuk. A minisztérium nagy segítséget nyújtott az óraszervezés és számonkérés módszertanára is. — Nevelési munkatervünk ebben az esztendőben, közpon­ti nevelési vezérelvünk egy­részt a KISZ kongresszus, más részt pedig a pórt hetedik kongresszusa téziseinek alap­ján az ötéves terv lesz. En­nek szellemében alakítjuk ki az iskola nevelési vezérelvét. Az új iskolai év hamarosan megkezdődik. Az új oktatási évben számos új és nehezebb feladattal kell a pedagógusok­nak megbirkózniok. többek kö­zött igen gondos és alapos munkát kíván a negyvenöt perces órák bevezetése is. — Amellett, hogy a negyvenöt­perces órák sokkal több időt, lehetőséget nyújtanak majd a diákok iskalánkivüli munká­jára, a szülők is nyilván örül­nek, hiszen öt órás tanítási napon fél egykor, hat órás ta­nítási napon pedig fél kettő­kor végződik a napi iskolai tanítás. Ezekben a napokban egymást érik a pedagógus értekezletek, nevelőtestületi megbeszélések. A diákok is hozzákezdtek már a felkészüléshez, ki korábban, ki most. A pécsi iskolákban folyó serény munka, tervezte­tés azt remélted, hogy minden előfeltételt biztosítanak az ala­pos, színvonalban magas isko­lai oktatáshoz. Gyakorlott gépkocsivezetőket és segédmunkást fel­veszünk. 2. BSZV. Pécs, Megyeri út. 32157 Gyors- és gépírni tudó általános adminisztrátort keres Bm- Temetkezési Vállalat. Pécs, Köztemető. 699 Fél évszázada gyűjti a madártojásokat Agárdi Ede pécsváradi oroitológos Pécsv áradon él íz ország egyik leg iregebb omitoJógu a: a 69 esztendős Igárdi Ede, nyug- iíjas tisztviselő. )iákkora óta — te­lét több mint fél vszázada — gyűj- I már és rendsze- ezi a madarak to­jásait. Négy évti- edes szakadatlan lurkóval és évről- vre ismétlődő or- cág járással 5000 íjásból álló gyűj- imányt hozott lét- í, amelyben meg- alálhatok voltak saknem minden íálunk költő ma- árfaj tojásai és szkei. Az európai írű tudományos yűj temény' 1951- »n a Nemzeti Mú íumban helyezték , azonban öt év­ii később — az ellenforradalom ide- jém — sok más ki­állított tárggyal együtt elégett Az idős ornitológust fájdalmasan érin­tette a gyűjtemény elpusz olásáról ér­kezett hír. de ku­tató- és gvűHőszen vedélyét nem törte meg. Két esztendővel ezelőtt úji a kezdte a tudományos jel­legű madártojás- gyűjtést. most már azonban a Pécsi Janus Pannonius Múzeum természet tudományi részle­ge szamaira. Arra nem számíthat, hogy a régihez ha­sonló nagyságú és teljességű gyűjte­ményt állíthat ösz- sze: ezt sem idős kora, sem a hátra­lévő éveinek rövid­sége nem engedi már. Ezért inkább a Mecsekben és a Mecsek vidékén ta nyázó madárfajok tojásainak össze­gyűjtésére törek­szik. Tavaly 900 madártojást, az idén pedig körül­belül ötszázat gyűj tött már. Minden tojásból annyit szed, amennyi egy- egy fészekaljának megfeleL A kiváló pécsváradi ornito­lógus, akinek né­vét jól ismerik a szakemberek, a to­jásgyűjtés mellett madarakat gyűrűz, rendszeresen meg­figyeli és leírja a rrt a dárvonulásokat, s tanulmányt készí tett a Keleti-Me- csek gazdag madár világáról; borzalmas ruhát, s boldogan megvették. Lehetséges ez? — Tanulja meg, az a jó el­adó — lépett mellém Dárdai Imre, egyik főnököm — aki már a vevő beléptekor tudja, hogy körülbelül mi kell neki. Aki ezt nem éri el, nem is lesz jó eladó. De vajon belőlem lesz-e? Délben már támolyogtunk a hőségtől és az éhségtől, de Ildin kívül mindhárman hős- ködtünk: még nem megyünk ebédelni, nem győzi az itt ma­radó kettő a forgalmat. Fél kettő is elmúlt, mire kiléptem a neonok kissé fejfájditó fényé bői és a ládákkal, kosarakkal zsúfolt udvaron napfényre lép­ve mélyet szippantottam a fi­nom, friss levegőből. Fájt a fe­jem, megdagadt a lábam, a sok nyújtózkodástól izomláz gyö­tört. Nem volt lelkierőm át- öFözni s ebédelni menni, így az egyik székre roskadva fo­gyasztottam el a tanácsházi büfében vásárolt zsemléket. — Látom, nagyon elfáradtál — telepedett mellém egy csi­nos tanulóleányka — de sose búsulj. Csak az első hónap nehéz — vígasztalt — aztán már fel sem veszi az ember. Amtkor idekerültem, egy hó­napig párnát raktam éjszakán­ként a lábam alá, most meg már meg sem érzem az egész­napos ugrálást. Patkó Sándorné az áruház mindentudója. Mint portás, ismeri « ypntos létszámot ** a konfekcióüzembellekkel együtt közel kétszázan dolgoz­nak az áruházion r-* tudja hány tele-kosár áru vár átvé­telre az udvaron, és ismeri majdnem minden dolgozó pénztárcáját. De legalábbis az önelszámoló rendszerben dolgozókét, mert özeikét ő veszi át reggelente is ő adja vissza, amikor a kék köpenyt ismét utcai ruhára cserélik, ö mo­toz és ő „golyóz”, ami tulaj­donképpen szúrópróbát jelent, amit vetkőz tét és követ, s ö fedezi fel, ha netán blokk nél­kül próbálnának a portán ke­resztül kivinni valamit... S talán éppen ezért, 6 volt a leg­többször tanúja az igazgató emberségének, aki büntetés helyett rendszerint a nehezeb­bet, a nevelést választja, ö is biztosított akárcsak újdonsült kolleganőm: megszeretem majd a munkát, s ha igyekszem, becsülni fognak majd a főnö­keim. Másfél helyett csak félórát töltöttem az ebédeléssel, mert kíváncsiságom felülkerekedett fáradtságomon. Úgy gondol­tam, délután is a női konfek­ció osztályon szolgálok ki, de túlságosan vonzottak a szép pulóverek, és kulik, melyeket Metkle Istvánná, az áruház egyik legudvariasabb eladója kínálgaiott eladásra. Igaz, egy kicsit bizalmatlanul fogadott, amikor beálltam a pult mä­ße, d* kitöbb <z«n már csöp­pet sem csodálkoztam, hisz estére kelve, közel százezer forint hevert a fiókban. A di­vatáru osztályon úgy kezdő­dött a pályafutásom, hogy az osztály rendje felől érdeklődve — merre találom a női pulóve­reket, gyermekkulikat — rámszólt az egyik vásárló: — A többit beszéljék meg este, nekem meg adjanak egy műszálas gyermekkulit. Az eladó mindig udvarias — jutott eszembe a figyelmezte­tés, s lenyelve a hasonlóan csí­pős választ, elövettem egy kö- teg gyermekholmit. Aztán el­adtam egy kisnövésü felnőtt­nek egy leányka kötött kabá­tot, egy falusi asszonynak két delén fejkendőt, egy fiatal asz- szonykának egy türkiz kötött kulit, ismerősének fekete bán­ion pulóvert, míg nagyon 'ked­ves vásárlók érkeztek. A férfi szeme körül húzódó fekete ka­rikákról rögtön felismertem a bányászt, s azt már 6 mondta el, hogy Berek Lajosnak hív­ják, hogy a vasast Weibl-féle szocialista brigádban vájár. 2700 forint „elszámolást” ka­pott. Hat év alatt — alföldi lévén — úgy megszerette a bányát, hogy nem menne már szívesen el innen. Berékék megmondták kere­ken, mire lenne szükségük: egy szép kulira és nylon-kendőre, llona-napi ajándéknak, na­gyobb lányuk számára, egy kardigánra a velük lévé lány­ka részére, egy-egy melegítő­re a mamának és a kislány­nak és ha akad a kislány ré­szére egy flaneUpizsama. Nem múlt el tíz perc — mindent kiválasztottak, majd boldogan fizetve köszöntek — s nagy csomagjukkal kiléptek az áru­ház ajtaján. Eszre sem vettem, hogy fél hat felé cammog már az óra mutatója, s nékem ha másfél- órás ebédidőt számítok is, már ötkor lejárt a munkaidőm. — Hogy tetszett? — kérdezte tőlem egy kis tanulólány, aki egész délután mellettem dol­gozott, amikor a zsúfolt és szűk öltözőben átöltözve kilép­tünk a hátsó kapun. Ugye nagyon? En úgy, de úgy szere­tem ezt az egész áruházat ve­vőkkel együtt, akik néha ud­variatlanok, de alapjában véve nagyon aranyos emberek, — hogy nem is tudom elmondani. Tudod — magyarázta — én alig várom már, hogy elmúl­jék az éjszaka és újra bejöhes­sek. Az „öregebbek” azt mond­ják, hogy ez jó és az is, ha az egészet nemcsak szakmának érzi az ember. Mert most már te is látod, hogy ez nem egy szimpla szakma, igaz? Míg roskadozva lépkedtem a kislány mellett, mit mondhat­tam volna mást? Azóta el­múlt az izomlázam, a nagy- nagy fáradtságom, de még most is kezet adnék rá. HARSÁNYl MARTA A mikor az 1959 márciusi " párthatározat felhívta népünket a hároméves nép- gazdasági terv sikeres befe­jezésére, s e célból szárnyat bontott a kongresszusi mun­kaverseny, megyénk ipari munkásai orsz. viszonylatban is az elsők között tettek hi­tet a felhívás megvalósításá­ra. Azóta hosszú idő telt el és megyénk dolgozói mór a hároméves terv utolsó fél­évének túlteljesítésén mun­kálkodnak. Mindenki tudja, hogy a kongresszusi verseny ben nagyszerű eredmények születtek, s az is ismeretes, hogy ebben az évben, eddig még soha nem látott mér­tékben növekedett a termeié kenység szocialista iparunk­ban. Amikor e nagyszerű tettek kovácsairól megemlékezünk, eLső helyen kell szólnunk a szocialista brigádokról, me­lyek tagjai az „első vonal­ban“ küzdöttek a termelési tervek teljesítéséért, a taka­rékos gazdálkodásért, az új technológiák bevezetéséért, a termelékenység növelé­séért. Amikor a baranyai munkások — a bányászok, az építők, a kubikusok, a va sasok legjobbjai — meghal­lották, hogy a Szovjetunió­ban a kommunista brigádok milyen hallatlan lelkesedés­sel állnak helyt a munká­ban, elhatározták, ők is harcba indulnak a szocialis­ta brigád cím elnyeréséért, ők is szocialista módon fog­nak dolgozni, tanulni és él­ni. Ennél szebb mozgalom nem igen indult még né­pünk történelmében, mióta az ember két kezével keresi mindennapi kenyerét. Bara­nya megyében elsőnek indí­totta el e mozgalmat Czin- ger János és Nagy Dezső, a komlói Kossuth-bánya 4-es fejtési csapatának vezetői, majd később az elhunyt Dé- tár Mihály, valamint Lehár Péter vájárok. A senki által nem szervezett mozgalom csatasorba hívta a megye ipari üzemeinek legjobb munkásait, legöntudatosabb képviselőit. Két év nagyon rövid idő, de két év leforgá­sa után, e bölcsőjében szin­te saját magát áipoló mozga­lom hatalmas tábort, egész kis hadsereget számlál. Ma már megyénkben 900 fölött van azoknak a brigádoknak a száma, akik a szocialista címért küzdenek. A 900 bri­gád csak 10 fővel számítva is 9000 embert jelent! Kilencezer ember Baranya megyében, akik elhatároz­ták, hogy szocialista módon dolgoznak, tanulnak és él­nek. Kilencezer ember, aki napról napra túlteljesíti ter­melési tervét, takarékosan bánik az anyaggal és idővel, félredobja az elavult normá­kat, s új módon próbál dol­gozni. Kilencezer ember, aki tanul, és képezi magát, sze­mináriumokon, általános Is­kolákban, technikumokon, egyetemeken. Kilencezer em bér, akinél úgy realizálódik a szocialista módon való élés, hogy — mint Tölcsér István szénelővájásl csapat­vezetőnél — még a másik csapat dolgozóinak is segít a termelésben, vagy Knut Jakab építőbrigádjánál, akik közösen elmennek társadal­mi munkát végezni, és má­soknál, akik (ne mosolyog­juk meg őket), megfogadják, hogy szépirodalmi könyvet olvasnak el és nem részeged nek le. A SZOT Irányelvei — me­lyek a szocialista brigádok további működését szabá­lyozzák — egységes irányba segítik ezt a mozgalmat. Me­gyénkben már ennek az irányelvnek hatására újra szerveződnek brigádok, új vállalások születnek. Jó és helyes úton bont még széles szárnyat most a szocialista brigódmozgalom, melynek részvevői a mostani vállalá­sok után eljutnak (egész biz­tos, hogy eljutnak) egy ma­gasabb élethez és munkaer- kölcsiséghez, a széles látó­körhöz, Intelligenciához, ma gasfokú politikai tájékozott­sághoz, mai/ alkotó módon segíti az embert életében és munkájában. Kilencezer ember me­gyénkben, akik kézen tudják fogni az összes többi dolgo­zót, akik példát adnak a többi dolgozónak cselekedet­ben, tettben, tudatban. Fel­mérni is nhéz ennek óriási jelentőségét, szerepét! És ennek a szerepnek bi­zonyos lekicsinylése, hogy az irányelveken kivül — intéz­ményesen — nem tettünk meg mindent az érdekében és nem oldottuk meg pél­dául a szocialista brigádve­zetők szakmai és politikai továbbképzését, ha kell kü­lön tanfolyam, iskola igény- bevételével, létesítésével! Az általános gyakorlat, a tapasztalat bizonyítja, hogy a szocialista brigád tagjai a legkülönbözőbb kérdésekkel ostromolják brigádvezetőjü- keb Egy részük a családi élet dolgairól kér útbaigazí­tást, mások a felrepült és visszatért űrhajóról. Gyako­ribb kérdések között szere­pel az üzem ötéves terve, a szakma könnyű elsajátítása, az egyszerűbb számtani alap műveletek, bár még olyan is előfordul, mint a gyermek nevelése és más ezernyi kér dés, az élet minden területé­ről. o'daláról, melyre brigád vezetőjüktől várnak választ a dolgozók. Brigádvezetőink többsége — szerény képzettsége miatt — nem tud érdemleges vá­laszt adni ezekre a sokszor bonyolult kérdésekre. Nem egy helyen a br'gádvezető politikailag képzetlenebb, mint az a brigádtag, aki tör­ténetesen párttag, kommu­nista. Ebben az esetben a képzettebb brigádtag segít a vezetőnek, s kölcsönös erő­feszítésük forrasztja egybe a brigádot, mely a magas követelményeknek kíván megfelelni. Ahol azonban nincs kommunista a brigád­ban, ott nehéz a helyzet. Ahol a brlgédvezető idősebb ember és még a régi 4 ele­mit járta, ott még nehezebb. Az élet előtérbe helyezte nálunk a szocialista brigá­dok vezetőinek továbbképzé­sét. Az élet azt követeli, kéri szakszervezeteinktől, hogy mielőbb tűzzék napirendre a szocialista brigádvezetők to­vábbképzését, ha kell tanfo­lyamok, esti Iskolák szerve­zése útján. A feladatok nő­nék, sokasodnak. Bonyolul­tabbá válik a gépek kezelé­se, a gazdasági munka vég­zése. A szocialista brigádok elé állított követelményeket nem lehet leszállítani, sőt növelni keik A kilencezer ember fogadalmának, hogy szocialista módon dolgoznak, tanulnak és élnek, nem vál­hat akadályává vezetőik sze­rény tájékozottsága. A brigádvezetők tovább­képzése azonban nem köny- nyű feladat. Anyagi és szel­lemi erőfeszítést követel és nem kevés társadalmi össze­fogást. A pedagógusok már most is eléggé terheltek mun kávai. Valószínű, hogy „ke­retet“ az ég adta világon sen­ki sem fog adni erre a célra; Bizonyos az is, hogy sokan lesznek, akik úgy vélik: el­hamarkodott álláspontot hir detiink. Előbb szervezzük csak meg a SZOT irányelvei nyomán a helyes mederben folyó szocialista brigádmoz­galmat és azután törjük fe­jünket vezetőik továbbkép­zésén. Mégis, a problémát kikerülni nem lehet, azonkí­vül a szocialista brigádok vezetőinek továbbképzése bőven megteremné gyümöl­cseit. A z utolsó szó jogán pe­dig ismertetnünk kell valamit, ami talán megdo­bogtatja szívünket: a szo­cialista brigádmozgalom me gyénkben országosan fs elő­ször bontott ilyen hatalmas méretben szárnyat. A többi lapokat, újságokat forgatva láthatjuk, hónapokkal előbb mozdult meg Itt nálunk min denki, a mozgalmat segítőén, elismerően. Miért ne lehet­nénk most Is elsők a szocia­lista brigádvezetők tovább­képzésének megszervezésé­ben. Sziils István Az idő sürgeti a szocialista brigádvezetők továbbképzését

Next

/
Oldalképek
Tartalom