Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)

1960-08-25 / 200. szám

WLÄG 'PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Befejezéshez közeledik a Kolozsvár uícai paloíasor építkezése DUNÁNTÚLI , NAPLÓ Á MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT rBARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA KVII. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1960. AUGUSZTUS 25.CSÜTÖRTÖK Lobogj, te láng! Ma felharsannak a fanfárok a római olimpiai stadion­ban és felgyűl az olimpiai láng, hogy három hétig fennen ragyogjon az olimpiai eszme szimbólumaként, Rómában ma a világ csaknem valamennyi népének fiai adnak találkozót egymásnak, hogy nemes sportvetél­kedéseken mérjék össze erejüket, ügyességűiket, kitartásu­kat. Nyolcvanhét ország 7700 sportolóját látja vendégül az örök város a XVII. nyári olimpiai játékokon< Nyolcvanhét ország hétezerhéAszáz versenyzője nagy­szerű vetélkedésének lehetnek majd tanúi Róma évezre­des falai, amelyek már látták az ókori Róma fényét, hal­lották Cicero beszédeit és átélték az újkor nagy esemé­nyeit. Ezek a falak most vidám fiatalokat láthatnak, akik békés sportvetélkedésékben szereznek dicsőséget maguk­nak és népüknek; Az olimpiai láng, amióta csak ezt a lángot az ókori Hellaszban meggyújtották mindig a béke követeként járt az emberek között. AmUtor ez a láng felgyulladt, lehanyat­lottak a háborúba hívó véres kardok és a barátság, a béke bajnokai mérték össze erejüket egyenlő felekként. Az újkori olimpiai játékok is ezt a nemes célt tűzték ki maguk elé. Békés versengésben erőssé kovácsolni a külön­böző népek fiainak barátságát, hogy pusztító háborúk he­lyett a zöld gyepen, a piros salakon, az uszodák vizében és a vívópástokon mérjék össze erejüket, Az igaz, hogy újkori olimpiai játékok nem tudták megakadályozni a pusztító háborúk áttörését. Két világ­háború szakította meg az újkori olimpiák sorozatát, de so­kat tettek az olimpiai játékok ennek ellenére is a népek közötti béke megőrzése, megerősítése érdekében. Az olim­piai játékok segítenek lebontani a népek között emelt válaszfalakat, hirdetik a faji egyenlőséget. A játékokon egyenrangú félként áll a néger a fehérbőrű sportbarátja mellett és barátként versenyez egymással a világ sokféle nyelvű, vallású, <világnézetű és felfogású fiatalja. Ez a békés versengés bizonyítja a világ minden emberének: látjátok, lehet békésen élni, lehet barátként versengeni, sőt, csak az ilyenfajta versengés biztosítja az emberek boldogságát. ................ , Hasznos szolgálatot tettek az olimpiai játékok a népek közötti vitás kérdések megoldásának segítésével is. Emlé­kezzünk például arra, hogy a melbourne-i játékokon, az olimpián már egységes német csapat szerepelt, ugyanígy a római játékokon is egységes német csapat képviseli mind­két Németországot, mintegy bizonyítva, hogy békés úton, békés célkitűzések szellemében megoldható a német új­raegyesítés. A legutóbbi két olimpián már a szocialista Szovjet­unió versenyzői is megjelenték. Megjelenésük új színt vitt az olimpiákra. És sportbeli eredményeikkel is érzékeltették a szocialista társadalmi rendszer hatalmas erejét, életre­valóságát. Melboume-ben már a szovjet sportolók szerez­ték meg a legtöbb aranyérmet, és minden bizonnyal Rómá­ban még további sikerekkel gazdagítják hírnevüket. A többi szocialista ország, köztük azok is, akik régebben nem játszottak számottevő szerepet, most jó néhány számban esélyesként lépnek a küzdőtérre. Vajon miről, ha nem a szocialista viszonyok között felvirágzó sportéletről tanús­kodnak ezek a tények. Mi, magyarok „olimpiai” nemzet vagyunk. Eddig egy kivételével valamennyi újkori olimpiai játékon résztvet- tünk és előkelő helyet foglalunk el az olimpián résztvett nemzetek rangsorában is. Különösen a felszabadulás utáni sikereinkre figyelt fel méltán az egész világ. Hiszen a fel- szabadulásunk óta megrendezett három olimpián nem ke­vesebb, mint harmincöt aranyérmet szereztek sportolóink, a nemzetek rangsorában pedig kétszer kerültünk a har­madik, egyszer pedig a negyedik helyre, megelőzve sok nálunknál jóval nagyobb ország sportolóit. A kérdés persze most az, mit várhatunk a római olimpiától? Szinte az egész ország kíséri most figyelem­mel sportolóinkat. Milliók ülnek majd estéidként a rádió és százezrek a televízió mellé, hogy hírt kapjanak spor­tolóink szerepléséről. Mindannyian bízunk abban, hogy fiaink most is épp­úgy, mint eddig hírünkhöz méltóan szerepelnek Rómában is. Bizakodunk, de ugyanakkor látjuk azt is, hogy nyolc­vanhét ország legjobbjai között kell most helytállni, ami rendkívül nagy feladatot jelent. Ma már a világ sportjá­ban nem egy-két kiemelkedő tudású versenyző jelenti az élvonalat, hanem szinte valamennyi sportágban sok az egyforma tudású, egyformán jól felkészült sportoló és így sok esetben majd a pillanatnyi forma, a nagyobb akarat­erő, a küzd&képesség dönt majd az elsőség kérdésében. Az olimpiát világrekordeső vezette be a nyár elején. A mi fiaink is sok csúccsal és Európa-rekorddal bizonyítot­ták jó formájukat. Bizakodunk abban, hogy a hagyomá­nyos „magyar” sportágakban és a többi sportágakban is sikerekkel gazdagabban térnek haza küldötteink Rómából. Róma ma nagy sportesemény színhelye. A nagy sport- esemény, nagy világesemény. A világ ifjúsága küzd a baj­noki babérokért, az aranyérmekért, a jó helyezésekért. Fenn a magasban pedig lobog az olimpiai láng, amely messzelálszón hirdeti az olimpiai eszme, a béke, a barát­ság, a népek közötti megértés igazságát. Lobogjon tehát a láng, hívja a világ ifjúságát a békés versenyre, űzze messze a nézeteltérések árnyát, a világ népeitől. Hazai anyagokból kiváló műgyantát állított élű két mohácsi vegyész Újabb belga agresszió Kongó ellen Római pillanatképek az olimpia megnyitása előtt Az új négyemeletes lakóházak már bevakolva várnak az építés teljes befejezésére. Élőlényeket teljes biztonságban lehet a szovjet űrhajókon felröpíteni a viláyűrbe és visszahozni a földre Nagyszabású sajtóhonferencia Moszkvában a szputnyík-űrhajóról Moszkva (MTI). Óriási ér­deklődés mellett rendezték meg szerdán délután a Szov­jet Tudományos Akadémia épületében az első nagyszabá­sú sajtókonferenciát, amelyen a legkiválóbb szovjet tudósok ismertették a második szovjet szputnyik-űrhajóval végzett1 kísérletek első eredményeit. Több mint 200 szovjet és kül­földi újságíró, foto-, film- és televíziós riporter gyűlt össze a nagy teremben, ahol felállí­tották a felvevő kameriákat a legismertebb nyugati televí­ziós, társaságok is, , ­Egész sor kísérletnek kell még megelőznie az ember űrrepülését A sajtókonferenciát Topcsi- jev akadémikus, a Szovjet Tu­dományos Akadémia alelnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta; az ember űrrepülésének elő­készítésében fontos szakasz a nagy teljesítményű, nagy be­fogadóképességű űrhajók el­készítése, amelyet a szovjet tudósok teljes sikerrel oldot­tak meg. A kísérlet-sorozat célja, hogy tisztázza azokat a körülményeket, amelyek a jö­vendő űrhajósaira hatnak. Mindenekelőtt a fizikai ténye zőket kell megvizsgálni: az atmoszféra összetételét, a kü­lönböző sugárzásokat, az űr­hajóban fellépő hőjelensége­ket, a meteorok veszélyét. Ezek közül a legnagyobb ve­szély a sugárzás. Éppen ezért a meghatározott szakaszban a sugárzási az emberinél ala­csonyabb fejlettségű szerveze­teken vizsgálták meg. Tanulmányozni kell a repü­lés közben fellépő jelenségek hatását az emberi szervezet­re. így például meg kell vizs­gálni, hogyan hat a zaj, a vib ráció, a rakéta kiröpítésénél, illetve visszatérésénél fellépő nagy megterhelés, valamint a tartóé súlytalanság állapota. Részletesen elemezni kell mindazokat a körülményeket, amelyek közé a hermetikusan zárt kabinban az űrhajós ke­rül. így például meg kell vizs­gálni az űrhajó mesterséges klímájával, az űrhajósok táp­lálkozásával, munka- és pihe­nési rendjével kapcsolatos kér dóseket, tanulmányozni kell, hogyan hat a tartós izoláció idegrendszerükre, hogyan le­het biztosítani elemi szükség­leteik kielégítését, hogyan le­het gondoskodni a szükséges higiéniáról. A legdöntőbb té­nyező azonban a biztonságos visszatérés megoldása — hang súlyozta Topcsijev akadémi­kus. A szovjet raikétakísérle- tek és a második szovjet szputnyik-űrhajó révén szer­zett adatok az említett prob­lémák közül igen soknak meg oldását lehetővé tették, de 'ezek a problémák olyan bonyo lultak és kiterjedtek, hogy még egész sor kísérletet kell A félmilliomotfik látogatót várják a moszkvai magyar kiállításon Moszkva (MTI). A moszk­vai esős időjárás sem tudja csökkenteni a moszkvaiak ér­deklődését a magyar ipari ki­állítás iránt. Eddig több mint négyszázezren keresték fel a Gorkij-parkban felállított pa­vilonokat s a közeli napokban már a féimálliomodik látoga­tót várják. (Folytatás a 4, oldalon). Bemutatkozott Moszkvában a magyar iégrevü Moszkva (MTI). Több napon át Moszkvában szerepel a ma­gyar jógrevü társulata; Az .együttes szerdán este a Iuzs- nyitoi sportpalotáhan hatalmas érdeklődés mellett mutatta be a moszkvai közönségnek „És megszületett a szerelem“ című műsorát Széleskörű vetőmag-akciót indított a Földművelésügyi Minisztérium A Földművelésügyi Minisz­térium az idei őszön minden eddiginél szélesebbkörű akciót indított a nemesített gabona­vetőmagvak elterjesztése ér­dekében. A tervek szerint az idén csaknem egymillió hol­don vetnek hazai nemesített gabonafajtákat, ezenkívül mintegy 300 000 holdon nagy termőképességű külföldi búza­Az olimpiai láng bevonulásának főpróbája. Az atléta éppen áthalad a Titus diadalíven, útiban a stadionba. fajtákat. A hazai búzafajták közül az idén már nagy terü­leten vetik a kitűnő termőké­pességű, amellett a gabona­rozsdának jól ellenálló fertődi 293-as búzafajtát. A Földművelésügyi Minisz­térium növénytermesztési fő- igazgatóságán adott tájékoz­tatás szerint nemesített gabo- navetőmagot elsősorban az olyan újonnan alakult, vagy területileg jelentősen megnö­vekedett termelőszövetkezetek kapnak, amelyeknek nincsen megbízható, jó vetőmagjuk, a tavalyi vetőmagot a tagok ma guk adták össze, vagy ame­lyek elemi kár, vagy egyéb okból nem rendelkeznek meg­felelő vetőmaggal A nemesí­tett búza, őszi árpa, és rozs vetőmagból elegendő készlet áll rendelkezésre. A gondosan ellenőrzött, nemesített mag­vak kiszállítását megkezdték A hazai nemesített gabona­fajtákon kívül — körülbelül fele-fele arányiban — nagy termőképességű olasz, illetve szovjet búzafajtákat vetnek, mintegy 300 000 holdon. A kül földi búzafajták termesztésére azok az állami gazdaságok, il­letve termelőszövetkezetek vál lalkozhatnak, amelyek a szo­kásosnál is kedvezőbb agro­technikai feltételeket tudnak teremteni, mivél a tapasztala­tok szerint ezek a külföldi búzafajták igényesebbek, mint a hazaiak, s csak kifogástala­nul, jól előkészített talajon, az_ eddiginél nagyobb adagú műtrágyák alkalmazásával ad ják meg a várt nagy hozam»* kai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom