Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-14-01 / 165. szám

W60. JtHUS 14. NAPLÓ 3 Megvalósul a párt határozata mbani'>m Előregyártott téglablokkok — Űj cementipari üzem Siklóson — Szédítő iramba fejlődik a Pécsi Cementipari Vállalat Mig tíz napja jelent meg az IZMP Központi Bizottságá- c határozata az építőipar fel ttairól a második ötéves zben, különös tekintettel a ásépítésre.. i Az építő- és tőanyagipari üzemek dolgo- nagy érdeklődéssel tanulmá izzák minden szakaszát. Ha ember néhány építőipari nvbe látogat, meggyőződhet arról, hogy a határozat azt fe­jezi ki, amit az ottani dolgo­zók vártak, örülnek annak, hogy a határozat hosszú évek távlataira megszabja a tenni­valókat, Most pedig adjuk át a szót két építőanyagipari üzemünk vezetőjének. Mondják el saját szavukkal, mit akarnak tenni a határozat megvalósításáért. Ács Gyulát Kísérletezünk, újítunk, korszerűsítünk elvtáms, a Baranya me- Építőanyagipari Egye- és igazgatója —nem hiába t korábbam téglagyári egye- és a vállalat neve — mind- t a téglával kezdi: 'üzetesen áttamulmányoz- n a határozatot, és látom, >y nincs benne a tégláról ■ Megértem, hiszen a jövő tőamyaga nem a tégla lesz. enleg is csak azért olyan !y a kereslet a téglában, *t elmaradtunk az előre­irtott elemek készítésében a tettebb országoktól, s így a 3a még fontos szerepet ját- k építőiparunkban. & magyarázza azt is, hogy ■téglatermelés még ma is alkedik, s a második ötéves y utolsó évében, az idei 30 Hió helyett 34 és félmilliót tünk ki. A tervek szerint, rt mór most látni, hogy b lesz ennél, olyan nagy az ny, tem tudom mit szólnak hoz- de úgy vélem, a régi tégla * rossz, ha új módon épít- : be. Sehol sincs előírva, !y örökké úgy rakjuk a fa­■ mint a rómaiak. A Szovjet- teban és Csehszlovákiában iából előregyártót blokko- t használnak. Mi is bevezet- \ egyelőre kísérletképpen. . köbméter térfogatú, meg­élő nagyságú, különböző ala­és rendeltetésű blokkokat Ha a kísérlet bevá- — ez valószínű — aparó tég- heiyett mgyobb blokko- . lógnak tőlünk szállítani; 30 millió téglát gyárta­nak, ott a legelővigyázatosabb munka mellett is keletkezik törmelék, aránylag nem is ke­vés, Eddig kárba veszett, vagy potom pénzért eladtuk. Most — Till János műszaki vezető­vel összefogva — megpróbál­juk felhasználná; 15—30 milli­méteresre zúzzuk, s különböző kötőanyagok révén szilárddá tesszük, s födémbélést készí­tünk belőle. A földszintes há­zaknál, a magas épületek leg­felső emeletén valószínű bevál­nak, Ez is egy lépés lesz a párthatározatban előírt önkölt­ségcsökkentés útján. Az ötéves terv alatt tovább nő a vállalatunk. Uj cement­ipari, illetve műkőüzemet léte­sítünk Siklóson. Mintegy 40— 50 dolgozója lesz, Siklóst és környékét látja el falazóblok­kokkal, betongerendákkal és mással. A párt határozata külön pontot szentel a kavicsterme- léssnek. Eddig 14 ezer 600 köb­méter dunai kavicsot termel­tünk, az ötéves terv utolsó évében 100 ezer köbmétert aka mink kikotoamü a folyó med­réből. A párt azt kéri tőlünk; ad­junk jobb minőségű kavicsot, hogy csökkenteni lehessen a cementfelhasználást. A dunai kavics nem alkalmas erre, mert apró. Ezért — a vízügyi igazgatósággal összefogva, új lelőhely után kutatunk a Drá­va baranyai szakaszán. Abban reménykedünk, sikerül új ka­vicslelőhelyet találnunk. Somos Lászlói ’evés ember, temérdek áru, automatizálás ^^tószfnű, mindenki emlék- | 85 százalékkal.: * a régi Cementipari Válla- iék.“ Mi már túl fa- Tíz éve még „kóceráj“- hevezték, ma pedig a vá- . egyik legmodernebb üze- Nem túlzás: szédítő irarn- J*, fejlődik ez a vállalat! Ez f?1 ki Somos László igaz- r elvtárs szavaiból is. t párthatározat előírja, »?»•..az 1958. évi színvo- .3 képesh 1965-re az építő termelése mintegy a emelked­jék.“ Mi már túlhaladtuk ezt. Az 1958-ban előállított 30 mil­lió forintos értékkel szemben ugyanis az idén már 85 millió forintos értéket adtunk, az öt­éves terv végére pedig mint­egy 110 millió forint értéket termelünk. Vállalatunk a teljes átala­kulás és rohamos fejlődés ko­rát öli. Siklósi úti központunk rekonstrukciója ebben az év­ben befejeződik. Az ötéves tervben hirdi üzemünkben 35 millió forintos rekonstrukciót végzünk el. A kőbánya mel­lett, szalaghídon szállítjuk az anyagot az üzembe. Automata gépekkel szereljük fel, renge­teg bányaidomkövet és födém­elemet gyártunk. Néhány em­ber állít elő majd ott évi 30— 40 millió forintos értéket. Siklósi úti központunkban mozaiklapokat gyártunk. 16— 17 millió darabra számítunk ebben az évben, de ez még mindig kevés lesz, mert mi látjuk el Dél-Dunántúlt. Az ötéves tervben előirány­zott rengeteg lakáshoz köz­művesítés, ahhoz pedig csa­torna kell. Egész Dunántúlt mi látjuk el egy méter hosszú, 15—100 centiméter átmérőjű betoncsövekkel. Ebben az év­ben 220 ezer darabot akarunk gyártani, a jövő évben pedig még többet, mert itt is új gé­pet állítunk be, 1949 óta dolgozom a vállalat­nál, de álmodni sem mertem ilyen fejlődésről. Mi a gyakor­latban érezzük, hogy a párt és kormány milyen nagy gondot fordít a cementipari üzemek­re. Csak az utóbbi évben két modem esztergapadot, hat da­rab kéttonnás bolgár villamos targoncát (nagyszerűen bevál­tak), egy kőtörőgépet, egy tör­pe toronydarut, 3 portáldarut, egy bolgár fúrógépet kaptunk. A jövő év végéig kicseréljük a jelenlegi 275—375 literes billenő oldalas betonkeverőket 500 literesre. A párt gazdaságos, takaré­kos munkát kér tőlünk. Mi eddig Budapestről és a Komá­rom megyei Leányvárról szál­lítottuk a kőzúzalékot. A jövő tavaszra saját kőbányánk lesz Siklóson, s ott állítjuk elő a kőzúzalékot. Évi 800 ezer fo­rintot takarítunk meg ezzel. Endrőcön a hét végére befejezik az aratást Július 8-án az endrőci párt- szervezet a termelőszövetkezet vezetőségével egyetértésben el­határozta, hogy hétfőn, 11-én megkezdik teljes erővel az ara­tást. A vezetőség határozata fu­tótűzként terjedt el a faluban. Vasárnap a község lakossága — fiatalok és öregek — fel­avatták az igen szépen felépí­tett és berendezett kultúrhá- zat, ahol ismét megbeszélték a búzaaratás megkezdését Hétfőn reggel hajnali 5 óra­kor már megmozdult a köz­ség valamennyi lakója, tsz- tagok, rendőrelvtársak fele­ségei, kubikosok. Nyolcvan kaszával több mint kétszáz- negyvenen nekiláttak az ara­tásnak. A termelőszövetkezet veze­tősége, Szurofka János tsz-el- nök, örömmel tudatta, hogy ilyen megmozdulásban még nem vett részt a község népe. Az endrőciek jókedvvel vágták a rendet és estére kelve négy táblát — több mint 80 holdat vágtak le, Ezen a napon meg­Arat a tanár úr Szikül a kör a mohácsi csatatér körű! Fél kilométer hosszú római falu Nagy- harsány mellett — Sok helyen folytat hatásokat a Janus Pannonius Múzeum ^2 ország egyetlen regioná- 1 Múzeuma, a Baranya me- tanácshoz tartozó Janus ^nonius múzeum a megye ^os területén végez régé- ásatásokat; A Hadtörté- V? Múzeummal közösen ku- :Ják a mohácsi csatatér te­et«t. a negyvenöt négyzet­ei LP.ró1 fül, áiéteres kutatási zónában Naíör aPra ‘2ak szűkül a bőr a ma még ismeretlen tete körüL Nemrégiben írra bukkantak, a csont- - kormeghatároztakor ■°r‘t>an kiderült hogy prog- kívül Árpád-kori teme- * találtak. Jelenleg egy Sá- >> és Feketekapu között tömegsírt vizsgálnak, vilószínűleg a mohácsi ■a hőseinek első napvilágra Tpt sírja lesz; község határában he+e- 'Oyolcadik századi avar lo- Jen?etőre bukkantak, amely- ^ érdekessége, hogy a lo- nem az eddig ismert a halottal párhuzamo- ^ banena a lábánál toraot­ték eL Kozármislenyben a helybeli gépállomás egyik dol­gozója hívta fel a múzeum fi­gyelmét egy 12—13; századi Árpád-kori temetőre, amelynek leleteit munka közben fordí­totta ki az eke. Egy Bogádon feltárt rómaikori temető ása«- tási munkálatait dr. Burger Alice, a Nemzeti Múzeum ró­maikori régésze irányítja. Nagyharsány közelében pedig a Nemzeti Múzeum főigazga­tójának közreműködésével fél­kilométer hosszú, római tele­pülés maradványainak napvi- lágrahozásán munkálkodnak, ugyanitt késő avarkori temető nyomait is megtalálták. A kö­zépkori baranyai jobbágyfalu képét kívánják rekonstruálni az Erdősmecske közelében, a török hódoltság idején elpusz­tult falus monostorhelyen fo­lyó ásatásokkal. Szigetváron a vár északnyugati bástyafala közelében kezdtek újabban ása tásokat, ahol a belső Zrínyi­vár, az utolsónak feladott szi­getvári erősség maradványait A sásdi járás egyik falujá- ban, Nagyhajmáson ta­nítja az aprónépet. Fiatal em­ber, de nagy a tekintélye. Kü­lönösen a fiatalok előtt, mivel a községbeli KlSZ-szervezet- nek ő a titkára. Kedvenc szó­rakozása, hogy felpattan kis Danuvia motorjára és elindul valahova... Néha mindegy is, hogy hova, csak éppen kiszel­lőzteti a fejét tanítás után. Ma már nem tekintik ezt „úri pasz szidnak”, mint nem is olyan régen a jegyző úr hajnali séta­lovaglását, hiszen a faluban még vagy harminc embernek van motorkerékpárja. Veszik egyszerűen közlekedési eszköz­nek, meg sportra, kirándulás­ra. Miért ne, ha tehetik? Itt megállhatunk egy pilla­natra, mert ha megkérdezzük valamelyiküket, miért tehetik, általában miért élnek jobban, kész a válasz: a termelőszövet­kezet adja a nagyobb jövedel­met. Az idei nyáron ts szép sző­ke gabonatáblákba állt be a termelőszövetkezet aratógépe. Van mit aratni, joggal bizako­dik a tagság, hogy idén megint előbbre jutnak. Vágta is a rendet az arató­gép, potyogtatta az összekötö­zött kévéket. Csak aztán elkez­dett akadozni. Hiába, kissé öreg jószág már. A keresztra- kók eleget mérgelődtek, hogy nekik kell újra összekötözni á kévéket. Javítgatták a gépet, dehát az sem sokat használt. Viszont segítséget kérni, akár a gépállomástól, akár más ter­melőszövetkezettől nem illik ilyenkor, amikor mindenhol ég a munka a határban. Megtudta ezt Gyenei József, az iskola tanára, a KISZ titká­ra. — Miért kellene idegen se­gítség — mondta — mikor va­gyunk itt a faluban elegen. Jisszehívta a fiatalokat Ti- ” zenöten gyűltek össze, s nemcsak KISZ-tagok. Elmond­ta, hogy miről van szó: a ter­melőszövetkezetnek kellene se­gíteni, mert rakoncátlankodik az aratógép, a munka pedig sürgős, mint mindig ilyenkor nyáron. Nem tudhatjuk, ki »oft az első, talán Balázsi Kati, mert ő ilyenkor többnyire első szo­kott lenni, vagy valaki más, de elhangzott a kijelentés: — Megyünk, segítünk! Ez a segítőkészség nem is valami új dolog, a nagyhaj- mási fiatalok már tettek egyet- mást. Bárki megnézheti a köz­még azt sem számolták, hogy hány holdat arattak le. Csak a szépen sorakozó kereszteken néztek végig büszkén. Gyenei József, akit tanítványai tanár úrnőik vagy tanító bácsinak szó lítanak, a kiszisták pedig tit­kár elvtársnak, kétszeresen is büszke lehetett az eredményre. Jó aratás volt ez idén, Nagy­hajmáson. t—S—C) jelent a gépállomás brigádve­zetője, Hirth István s közölte vele a vezetőség, sőt írásba adta, hogy az endrőci Béke Tsz nem tart igényt a gépállomás­sal lekötött 200 hold búza ara­tására. mert kézi erővel is, a hét végére befejezik az aratást. Az endrőciek szerint koráb­ban, egyéni paraszt korukban két hétig tartott az aratás, s most csak öt nap szükséges ahhoz, hogy az aratást be­fejezzék. Az egész falu lakosságának összefogásában van az erő. Nagyon jól dolgoznak az asz- szonyok is. így többek között dicséret illeti Panni Józsefnél, Gelencsér Józsefnét és a többi asszonynak is. A pártszervezet­nek szinte valamennyi tagja fáradságot nem ismerve, kora hajnaltól késő estig részt vesz az aratásban, csakúgy, mint korábban a kapálásban, mert örömmel mondják, hogy a ku­koricájukon kívül megkapál­ták a 64 hold silójukat is. Hunyadi István A TELEVÍZIÓ adásokban a műszaki berendezé­sek sokrétűsége és bonyolultsága folytán esetenként Üzemzavarok fordulnak elő, de a kép- és hang­minőség romlását okozhatja a televízió-vevőkészülék hibája Is. A posta lehetőséget kíván nyújta­ni a televízió-előfizetőknek, annak eldöntésére, hogy a kép-, Illetve hangminősége* rontó Jelenség az adás hibája-e, vagy azt a vevőké­szülék okozza. Ennek érdekében a Magyar Televízió műsorának Ideje alatt a Pécs távbeszélő tu­dakozó a 08. távbeszélő hívószá­mon felhívásra közli hogy az ész­lelt jelenséget adási hiba okozza-e. ség művelődési házának a ^^ OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXX) nyékét. Remek, gondozott kisr ágyások sorakoznak ott, ben­nük tarka virágok nyílnak. Az ő kezük munkája. Kérdezze meg bárki a nagyhajmási öre­geket, hogyan vélekednek a falubeli fiatalokról Majd el­mondják, hogy őket is hogyan segítik. Tehát nem új dolog ej gondolat, nem volt semmi el­lenvetés. Vasárnap hajnali 5 órakor tizenöt fiatal jelentkezett Ka- szonics elvtársnál, a termelő-, szövetkezet elnökénél Gyeneii József már előbb megbeszélte vele a dolgot. Liszicza elvtárs, a tanácselnök is velük ment. Elosztották szépen a munkát. Az aratógép elindult, a fia­talok meg, Gyenei József ta­nár úrral együtt, utána. Adott a gép annyi munkát a marok­szedőknek, kévekötözőknek, keresztrakóknak, kalászgyűjtők nek, mint tiz kézikaszás. Vagy1 még többet is. Persze a lepne-] hezebb munkát mégiscsak ai gép végezte, s így nem számol­hatunk be arról, hogy a tanár\ úr megragadta a kaszanyelet és vágta a rendet. Erre nem volt szükség. Amit tett, több volt ennél. Munkára szervezte a fiatalokat, s maga is ott dol­gozott köztük, jó példát mu­tatva. A KISZ-vezetőség tag­jai, Balázsi Katalin, Stróbl An­na, Dávid József hasonlókép-' pen elől jártak a munkában, de a többieket sem kellett biz­tatni. nap felkapaszko- az égre, tizenegy] már végeztek ai bízott táblával, Ut ire a dott óra tájban gondjaikra Naponta 1100—2000 gépkocsit kap a mezőgazdaság a szállítási igények kielégítésére A mezőgazdasági szállítások helyzetéről Csoltó László, a Központi Szállítási Tanács tit­kára a következőket mondotta: a Központi Szállítási Tanács elhatározta, hogy július elejé­től november közepéig köz­pontilag irányítják a gépkocsi elosztást. Az erre a célra élet- rehívott bizottság kéthetenként ülésezik, s a megyék igény­lése alapján állapítja meg, hová, hány gépkocsit küldje­nek; Júliusban a Teherfuvarozás az Élelmezésügyi Minisztéri­um és a Szövosz összesen ezernyolcvan gépkocsit és száz­ezerhatszázötven, szeptember­ben ezerkilencszáz, október­ben ezerkilencszázötven és no­vemberben ezerötszáz teher­gépkocsit juttat a mezőgazda­ságnak naponta. Ha ez nem lesz elegendő, akkor a Tefu- váll álatoktól, a célfuvarozó vállalatoktól is kérnek majd' kocsikat, s esetleg a közületek segítségét is kérik. Egy azon­ban bizonyos: mindent elkö­vetnek a mezőgazdaság igé­nyeinek kielégítésére. A vá­ratlanul jelentkező szállítási igényeket is igyekeznek kielé­gíteni, Lehetőleg negyvennyolc órán belül. Sokhelyüt gépesí­tik a rakodást is, kö4nlÓÍ baHtyCLfyCWCUMtobCHi A Kaposvári Cukorgyár részére készít drótkötélpályát a [komlói bányagépjavító üzem, A speciális kötélpálya július végére készül el, A Rüek-brigád a kötélpálya egyik hatalmas vasállványá­nak szerelésén dolgozik) Az üzem egyik legfiatalabb szakmunkása, Fodor Antal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom