Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-13-01 / 164. szám

two. JÚLIUS 13. NAPLÓ 3 Szemveszteség nélkül V hét elején aratógépekkel kézi erővel csaknem mindé­it megkezdték a búza árá­ét. A hét közepén a búzák r annyira beértek, hogy nbájn-aratásra is alkalma- r. Kombájn-aratáskor és >pléskor fokozott gondot kell dítamd a szemveszteség csők xtésére. A jó felkészültség g nem jelent minimális mveszteséget. Ezért az ara­megszervezésénél a követ­ekre kell főképpen ügyelni: 5ok lehet a szemveszteség, az aratógép aúzát tapcxssa, sávokat hagy és kalászokat tép. Ennek a rendszerint a pontatlan, yelmetlen vezetés, rosszul ;t kanyarok, életlen pengék, 'ábbá ha nincs felszerelve a Kiválasztó, vagy ha fel van yan szerelve, de eltorzult és m választ kellően. Az eddigi Bsztalatok szerint az arató- Jeknél a taposást rendsze- it az okozza, hogy a tsz-ek n adnak sarokvágókat, így traktoros lelkiismeretessége snére sem tud minőségi inkát végezni. Ha a tsz-ek a kokat levágják, ez a hiba n fordulhat elő. Slagy gondot keH fordítani •a, hogy az aratógépek jól ísenek, mert a kötetlen bú- : az aratógép széthúzza és oak többszöri mozgatása — kbb kötözés — szintén szem jzteséggel jár. Állandóan s pengéket használjanak, a gabona dőlt, akkor a do­hányával szemben, vagy ia 45 fokra kedl aratni, ez- is csökkenthető a szem- szteség. A kombájn itás-csépdés szemveszteségót alábbi tényezők növelik: 3a dőlt a gabona — magas dulatszám esetén — a mo- la visszahord. A kombájn- itásnál. is előfordul taposás, vök elhagyása és tépés, sknek oka lehet a gondatlan setés, vagy az életlen kéfeek. ívelheti a szemveszteségót ábbá a dob rossz beállítása, zalmagátló ponyvák hiánya, Bmődés — ha erre nem fi­al fel a kombájnos, — a szál rázó ládák átejtő felülete, [amint, ha túlterhelődik a tászfélhordó. V fenti hibái? elkerülésének dja főként a jó munkaszer- lés, a gép gondos karbantar- a és az észlelt hibák azon- á megszüntetése. A gabona isi fokánakr megfelelően ;tleg napközben is állítani II a dob és kosár közötti hé- >ot. Jzemves zteség nemcsak a dán, hanem a szem további jelésekor is adódhat. A kombájnszéríín száradó gabona vékony ré­sben kiteregetve olyan te- Eetre kerüljön, ahol éri a p sugárzó melege, vagy a -ego jól járja. Fontos, hogy szárítás befejezése után a za könnyen és tisztán lé­én összegyűjthető. Zivatar, tó zápor esetén a gabonát íg kell óvtni a megázástól, •tve újabb nedvesség fedvé- étől. Ezért a legjobb kom- jnszérűk az arra alkalmas ított színek, vagy téglázott, tonozott pajták. Ha azonban jen nincs, ideiglenesen meg- 'el a döngölt szérű is. I A kombájszérűn a gabonát időközönként mozgatni, leve­gőztetni kell. Ezt első sorban a szárítás utáni tisztítás teszi szükségessé. Tisztítani szelek­torral és rostával is lehet, de legjobb a tisztító cséplő. A szérű munkaerőszükséglete a tisztításhoz és szárításhoz 3—8 fő. A munkaerő számát a tisz­tításhoz alkalmazott gépek szabják meg. Több a kézierő- szükséglet, ahol csak rostákkal folyik a tisztítás és szellőzte­tés kevesebb, ha az csép­lővel történik szállítószalag alkalmazásával. A búza hely­telen kezelése a kombájnszé­rűn sokkal több kárt és vesz­teséget okoz, mint az aratás­nál előforduló szemveszteség. A cséplés megszervezésénél a szemvesz­teség csökkentésére különösen befolyással van a szérűk jó előkészítése, megfelelő aszta- gok rakása. A cséplésnél elő­fordulhat nagyobb szemvesz­teség akkor, ha a dob és a dob kosár közötti távolság nincs megfelelően beállítva, itt elő­fordul szemtörés, valamint a dob kalászokban hagyja a sze­met. Továbbá növelheti a szemveszteséget a nagy szele- lőmű helytelen és rossz beál­lítás, a polyvával együtt ki­fújja a szemet is. A toklászo­lók életlensége. Minden csép­lőgép felelős vezetője és az üzem agronómusa ellenőrizni köteles a cséplőgépen előfor­duló szemveszteség nagyságát, és az előforduló hibákat a cséplés kezdetekor ki kell ja­vítani. A kombájnnal aratott mag­vakat addig kell szárítani, míg a nedvességtartalom 15 száza­léknál kisebb lesz. Végül fél kell hívni a figyel­met a borsőcséplésnél előforduló hiányosságokra. Az olaszi tsz-ben a kozármislenyi gépállomás a gabona cséplésre előkészített cséplőgéppel vé­gezte a borsócséplést, anélkül, hogy a verőléceket ritkította, vagy azokat leszerelve, fa ve­rőléceket használt volna. Ugyanakkor a dob és dobkosár közötti távolság is kicsi volt, ennek következtében a borsó mintegy 40 százalékát össze­törte a cséplőgép. A megyében mindenütt, ahol borsócséplés folyik, a cséplőgépeket a borsó csóplése előtt borsócséplés re alkalmassá kell tenni. Ez eset leg 1—2 órai munkát vesz igénybe, ugyanakkor jelentős károktól óvja meg a gépállo­más a tsz-t, illetve a csépel- tetőt; Lukács Antal Egyenletesebb szállítást! A második ötéves tervben szereplő feladatoik megvaló­sítása 1961. januárjában megkezdődik. A pécsi vasút- igazgatóság szeretné a meg­növekedett szállítási igénye­ket zökkenő nélkül, időben kielégíteni, de úgy látjuk, ennek akadályai lesznek. Az 1960, I. félévi tapaszta­latokból megállapítottuk, hogy még mindig van hóvé­gi, de különösen negyedév végi ,hajrá”. Ennek bizonyí­tására összegyűjtöttünk né­hány adatot. A pécsi vasút- igazgatóság például január­ban 119 ezer tonna áruval szállított kevesebbet a terve* zettnél. Februárban 48 ezer tonna hiányzott a tervtől, de márciusban már 114 ezer, áprilisban hatezer, májusban 23 ezer, júniusban 49 ezer tonnával több árut kínáltak fel elfuvarozásra a vállala­tok a betervezett mennyiség­nél, s az elszállításra is volt még lehetőségünk. Ezek a számadatok bizonyítják, hogy mennyire nélkülözik a precizitást a vállalatok szál­lítási tervei. PecRg fuvaroztató vállala­tainknak sakkal komolyabb- ban kellene foglalkoznia!? a tervek pontosabb végrehajtá­sával, mert csak így fogunk tudni a jövőben minden fel­kínált árut rendeltetési he­lyére szállítani. Erre annál inkább szükség lesz, mert rövidesen nagyobb mennyi­ségű áru elszállításának igé­nyével lép fel a mezőgazda­ság is, s esetleg számolni kell azzal, hogy az ipari ter­mékek háttérbe szorulnak; Pontos, ütemes tervezés­sel. egyenletes tervteljesítés­sel adják meg fuvaroztató- iek a vasút dolgozóinak azt a lehetőséget, hogy a rendel­kezésünkre álló eszközök helyes csoportosításával, minden időben, minden fel­kínált árut elszállíthassanak, s ezzel vállalataik tervtelje­sítését is biztosíthassák. Ez nem öncél, hanem a népgaz­daság és mindannyiunk ér­deke, Nagy Károly MÁV tanácsos, Keresk. oszt. vez. helyettes A sásdi járási pártbizottság vándorzászlajának első győztese: Németh Károly == Nagyon örültem, amikor megkaptam a sásdi járási pártbizottság vándorzászlaját, s szeret* ném természetesen továbbra is megtartani. Háromszáz katasztrálls hold a vállalásom érré az aratási idényre, ennek az egyharmadát már teljesítettem, s bízom abban, hogy sikerül is a tervet teljesí­tenem. Hat éve vagyok már kombájnos, ez alatt az idő alatt több mint 1200 katasztrális hold gabonát vágtam le, I Elkészült az új tolltépőgép prototípusa Az alkatrészeket ketten csi­nálják. Mégsem kettőjük munkája van benne. Sok-sok szakem­ber, néhány tervezőmérnök, több esztergályos és vasöntő adta össze erejét, tudását, amíg eljutottak odáig, hogy azt mondhatták: „Na, a prototí­pussal készen vagyunk.” A prototípus ott áll a So- piana Gépgyár 2. számú tele­pének szerélőcsarnokában, s ha lenne, aki odaállna mellé­je egy kövér vágottübával, kacsával vagy pulykával, mindjárt meg is nézhetnénk, hogy mit tud ez az új típusú tolltépő-gép. Kleinhans Lajos, a brigád vezetője annak a fiatalokból álló — és az 58 éves Kovács Lajos esztergályos tapasztala­tain nevelkedő brigádnak, amély a kettes telepen 135 szá­zalékra szokta teljesíteni a tervét. Most is jól állanak, bár jobban is álhatnának, ha ket- ten-hárman többre vinnék a 110 százaléknál. így se pa­naszkodnak, nem azért mond­ják, csakhát jobban szeretné­nek gyorsabban haladná az éves versenyben. Ebből a brigádból bízták meg Garay Lajost —, aki 25 éves fiatal szakember, az esz­tergályos szakmában „otthon van” és az ipari tanulókat is rá lehet bízni — azzal, hogy készítse el az újtípusú tollté- pőnek az alkatrészeit. Ezt a munkát együtt végzi Klein­hans Lajossal, aki „öregebb” már a szakmában, meg élet­korban is, mivelhogy 35 éves. — Jó lett volna a szocia­lista munkabrigád címet is el­nyerni — mondja Garay elv­társ — de hát későn tudtuk meg a feltételeket, s amikor jelentkeztünk, már nem fo­gadták el a jelentkezésünket. Azért nincs baj, megértjük mi, hogy aki késik, az várjon — teszi hozzá bölcsen, de azt is megjegyzi, hogy nemcsak ők hibásak abban, hanem má­sok is. A szakszervezet is ko­A családtagok is segítenek a nagy Biankában Több szövetkezet­ben a családtagok, a í feleség és a gyerekek í is kijárnak most a csa ládfővel a szövetkezet tábláira és kapálnak, aratásnál maroksze- í dők, kévekötők. Nem ► egy helyen ott van­► nak az asszonyok és a ► család fiatalabb tagjai ► az állatok mellett, ►vagy a széna begyűj- ~ tésnél. Az egyházaskozári ! termelőszövetkezet­id ben alig győzik sorol­om azoknak a család­tagoknak a számát, ►akik rendszeresen se­► gítenek a munkák­► ban. S erre a szövet- ékezetnek is szüksége ►van. Állandóan segít ►férjének Jakab Ráfá- é ciné, Both Józsefeié, é Bencze Antalné, G ye­s'zsán Miklósné. Taller ► Józsefeié és a többiek. ► Érdemes megemlíteni ► Gyózsán Györgyöket ► szintén az egyházasko ► zári termelőszövetke­► zetből; — Gyózsán ► György nyolc éve tag ► ja a szövetkezetnek, ► mit mond a család ► részvételéről? ► — Mikor egyéni vol ► tam, akkor is dolgoz- é ni kellett az egész . családnak most is Képesítéssel bíró kontírozó KÖNYVELŐT keres azonnali belépésre az ÍM. PÉCSI EPITÖGÉPKAR- BANTARTÓ VÁLLALAT ?écs, Vasút u. 2. Jelentkezés Jnéletrajzzal. 159031 A Déldunántúli Áramszol­gáltató Vállalat gyakorlott GYORS- ÉS GÉPÍRÓT felvesz. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztá­lyán, Pécs, Légszeszgyár n. 13. sz. 154 kell, ha rendesen aka runk élni; A felesé­gemmel kettőnknek meglesz körülbelül az ezer munkaegység, de segít a kis Rózsa is. Velünk jön a szünet­ben, az aratásnál már hordja a kévéket. Szép tiszta a laká­suk, meglátszik, hogy itthon is dolgos a fe­leség. Pedig Gyózsáné már reggel fél négy­kor indul a tehené­szetbe. Tizenkét te­hén van gondjaira bízva, s ott van az egy hold háztáji is, de rendben van minden; A kukorica területet a szövetkezetben csa­ládonként osztották fel; A rájuk eső két és fél hold kukorica már harmadszarra is meg van kapálva; — Szép a rájuk bízott terület és a zárszáma dóskor szép lesz az az összeg is, amit a Gyó­zsán család haza visz. Sok családtag vesz részt a közös munká­ban Szágyon, Belvárd gyulán, Helesfán. Bi- csérden és másutt. A helesfai termelőszö­vetkezet elnöke maga is asszony, s talán ne­ki még könnyebb is smSt értenie M taarík feleségeivel, család­tagjaival; A bicsérdi- ekről meg azt mond­ják, hogy mostaná­ban alig találni vala­kit a faluban, min­denki a Zöld Mező Tsz földjén szorgos­kodik. A bicsérdi szövetke zetben igen ösztön­zően oldották meg a kukorica premizálá­sát. Minden tag egy sor kukorica kapálás­ért a munkaegységen kívül 20 kiló kukori­cát kap. Kezdetben három sort kapáltak meg, napion ta. ma már egy tag tíz tizen­öt sort is megkapál; Persze úgy, hogy a családja is vele megy és segít Egymással versenyeztek a tagok, hogy kinek lesz több sora megkapálva. — Csak egy példát em­lítsünk meg: Kiss Nándor har­madmagával kapált egy napon tizenöt sort ezért kapott 5,7 mun­kaegységet és 3 má­zsa kukoricát prémi­umként. Ehhez nem is kell külön számvetést csinálni. Büszke is az elnök a kukorica táb­lára, kétszer minde­nütt meglhapálták, egyes helyeken az eke! már harmadszori ment. ahol lehetett,! mert igen nagy és* nem lehet ekézni min* denütt * Majdnem mindenki* viszi a családját. Far-* kas Gézáné két fiát,* Vörös Lajos feleségét* és fiát, Nagy Gyula* feleségét és menyét.' így nem is csoda, 3 hogy sok tagnak már! több mint 300 munka-! egysége van. Egy-egyl munkaegységre 36 fo-1 rintot terveztek. 1 Kinek az érdeke,! hogy a családtagok is! dolgozzanak a szövet-! kezeiben? A szövet-* kezeinek? A család-* nak? * Szép summa tizen-* öt sör kapálásért a* három mázsa prémi-* um kukorica, amit a! * család egyénileg kap,* de ugyanakkor ezen! a területen éppen aj jó munka eredménye-! képpen több lesz a térj més. Nem három má­zsával, hanem esetleg j többel. így az egyén* és az közösség érdeke! találkozott; Gazdash István* rabban értesíthetné őket, ha van valami új dolog a gyár életében. És valóiban. Tényleg az az érzése az embernek, mintha egy kicsit mostohagyerekek lennének ezek a kettes tele­piek. Az anyagellátási zavarok is erre mutatnak. Nézegetjük az újtípusú toll-* tépőgépet, meg a régebbieket, s látjuk, hogy ez tényleg jobb, mert három hengerrel műkö­dik és háromszorosát tudja el­végezni annak a munkának, mint a régebbiek; Ha sor kerül arra, hogy so­rozatban gyárthatják, ki fog­nak tenni magukért, — már most fogadkoznak. Mert ha a szocialista munkabrigád címért az idén nem is indulhatnak külön versenybe, az éves ál­landó miunkaversenyben ben­ne vannak s az is hozhat szép eredményeket még! A brigád­vezetőnek: Kleinhans Lajosnak állandóan 170—180 százalékos termelési eredményei vannak, a jó példa tehát szem előtt van, nem kedl a szomszédba menni érte, Az ifjúsági szövetség tagjai pedig: Garay, Kleinhans és rajtuk kívül a többi öt fiatal­ember, az éves munkaverseny­ben tovább is igyekezettel dol­goznák. Nem mondanak le azonban arról, hogy amint le­het, mégiscsak megkezdjék a vetélkedést a szocialista mun­kabrigád címért is. m viroy —* A Komlói Szénbányászati Tröszt 15—17 éves, 8 álta­lános iskolával rendelkező fiatalokat iskoláz be VÁJÁRTANULÓNAK Tanulmányi idő: 3 év. A felvételt nyert fiatalok ösz­töndíjban és állami ellátásban részesülnek. Jelentkezni lehet: a Komlói MŰM 501-es számú Vájártanuló Intézetében, a Komlói Szénbányászati Tröszt Személyzeti Osztályán. Jelentkezés írásban vagy személyesen 478 KOMLÓI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT

Next

/
Oldalképek
Tartalom