Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-10-01 / 162. szám

KVII. ÉVFOLYAM, 162. SZÄM ÄRA: 70 FILLÉR 1060. JÜLIÜS 10. VASÁRNAP

A békés együttélés a gyakorlatban

Amikor a krónikás meg eűtarja varrni Hruscsov szovjet miniszterelnök most befejeződött ausztriai látogatásának első mérlegét, eszébe jut a filmhíradónak az a képsora, amely a Lenin atomjégtörő útját mutatta be. Ahogy a hajóóriás acélos orra mellett játékszerként töredeztek szét az öles jégtáblák, úgy repedezett szót a hidegháborús uszítok újonnan fagyasztott „jégpáncélja”, mégpedig nemcsak Ausztriában, ahol a szovjet kormányfőt egyre jobban megmutatkozó barátsággal, eliisme- réssel és lelkesedéssel fogadták, hanem világszerte is. Mert a világ közvéleménye nagy érdeklődéssel várta, hogyan alakul az amerikai kém- repülések miatt meghiúsult párizsi csúcsértekezlet után a Szovjetunió miniszterelnökének első, nyugati országban tett látogatása. S ezt a várakozást csak fokozták az imperialista, sajtó olyanfajta „elme- futtatásai”, hogy Hruscsov a párizsi csúcsértekezlet előkészítő megbeszélésem „megtagadta a békés együttélés elveit”. Nos, csattanós választ adott erre az egész ausztriai látogatás, amelyen az osztrák nép minden rétegének képviselői a maguk szemével és fülével győződhették meg arról, bogy a szovjet kormányfő a békének és a népek barátságának fáradhatatlan szószólója. Hruscsov ország-világ előtt jelentette Isi a FIAT autógyárban: „Bármelyik pillanatban készeik vagyunk az általános és teljes leszerelésre .. -. Ha rajtunk múlna, ez máris megvalósult volna”; Majd később az Osztrák—Szovjet Társaság hofburgi nagygyűlésén: „A csúcstalálkozó megtorpedózásától függetlenül a szovjet kormány továbbra is a békés együttélés alapjára építi politikáját és arra törekszik, hogy békés tárgyalások útján oldja meg a sürgető nemzetközi kérdéseket”. Sőt, linzi rögtönzött sajtóértekezletén nyíltan megmondta: „Ha az amerikai kormány közölné a szovjet kormánnyal, hogy hajlandó egyezményt aláírni a leszerelésről, a fegyverek megsemmisítéséről, a katonai erők feloszlatásáról és az ellenőrzésről, a Szovjetunió egy pillanatig sem késlekednék ugyanezt megtenni. Azt sem kérdeznénk, — folytatta —, hogy amerikai részről ki írja alá a szerződést. Hajlandók vagyunk bármelyik meghatalmazott amerikai kormánnyal megkötni aztí”, Ennél világosabban és nyíltabban nem is lehet hitet tenni a béke fenntartása mellett. Hruscsov leleplezve a nyugati propaganda mindenfajta C6űrós- csavarását, csütörtöki televíziós beszédében egyenesen kijelentette; „Mi a békét akarjuk, de nem kolduljuk”. Vagyis, hogy a Szovjetunió a világ e legerősebb hatalma a békés tárgyalásokat nem a szócsép- lésért, az emberek ámításáért kívánja, — mint egyes tárgyaló partnerei — hanem őszinte szándékkal és az emberiség igazi boldogulása érdekében. Nagy tanulság lehetett ez világszerte és fej keltett» hogy nyissa még azoknak a szemét is, akikben a hidegháború tollnokái esetleg „a szovjet álláspont megmerevedésének” hitét keltették.

Hruscsov ausztriai útja nagyszerű példát mutatott arra, hogy két ország társadalmi rendszerének és ideológiai nézeteinek különbözőségétől föggettemöh hogyan íejiesat*

heti baráti kapcsolatait A Reynold News című angol lap állapította meg: Hruscsov és Raab kancellár megbeszélései világosan megmutatták, Hruscsov fő gondja, hogy hosszú- lejáratú tervet készítsen a békés együttéléshez”. Világosan felismerte ezt az osztrák nép is, amely nem engedte, senkitől sem előírni magának, lát szabad szívélyesen üdvözölnie, hanem szeretettel, — sokszor megható ajándékokkal — üdvözölte az osztrák fővárosban és vidéki körútja során „Európa legnagyobb és leghatalmasabb államának vezetőjét” ahogy Schärf államelnök köszöntötte Hruscsovot érkezésekor a repülőterem A szovjet miniszterelnök nem egy beszédében kifejezésre juttatta elismerését, a két ország viszonyainak kedvező alakulásáról. „Országaink kapcsolatai jók és példaképül szolgálhatnak mások számára”■ — mondotta a FIAT gyárban. „Úgy vélem, a nyugati hatalmak egyes államférfiai jól tennék, ha megtanulnák az osztrák államférfiaktól, hogyan kell becsületesen és őszintén tárgyalni”

— jelentette ki az Imperial Szállóban adott ebéden;

Ez az elismerés a látogatás befejezésekor aláírt közös nyilatkozatban is kifejezésre .jutott. E nyilatkozat értelmében a Szovjetunió számos olyan kölcsönösen előnyös kereskedelmi megállapodást köt Ausztriával, amely az állam- szerződés és a moszkvai memorandum alapján eszközölt szállítások pótlására újabb áruszállításokat tesz lehetővé a nyugati gazdasági csoportosulások által szorongatott osztrák gyárak számára.

A látogatás tényeit az újságolvasók ismerik, azokat nem kell felidézni; Hruscsov látogatásának alapján megállapítható, hogy diadalmaskodik a békés együttélés gondolata. Persze, a dolgok fejlődése nem tetszett osztatlanul mindenkinek. A barát öfült, az ellenség mérgelődött; Bizonyos nyugati köröket rendkívül nyugtalanította az, hogy Hruscsovot olyan rokonszenwel fogadják az osztrákok, akik mindinkább megismerik a Szovjetunió bélés külpolitikai vonalát. Ez a nyugtalanság jutott kifejezésre a bonni és a washingtoni kormány tiltakozásában,

amellyel igyekeztek megzavarni a tárgyalások menetét. Az Egyesült Államok militarista körei és bonni kiszolgálóik

— vagy talán fordítva áll a helyzet? — azzal próbáltak kellemetlenkedni az osztrák kormánynak, hogy tiltakoztak nála, mert „módot nyújtott Hruscsovnak baráti (mármmt az osztrákokkal „baráti”. — A szerk. megjegyzése) országok elleni kirohanásra.” És mi volt ez a .kirohanás”? Az, hogy a szovjet kormányfő Salzburgban figyelmeztetett: „Úgy vélem, Ausztria nem nézheti közömbösen, hogy közvetlen szomszédságában a revansista körök egyre nagyobb befolyásra tesznek szert. Még vannak egyesek, akik nem adták fel a „Nagy Németország” megteremtésének terveit ii.”

Mindez azonban elenyészik abban az egyöntetű megállapításban, hogy Hruscsov látogatása "a kastélyoktól a kunyhókig” diadalra juttatta a békés együttélés gondolatát. Nem kétséges, hogy ez a gondolat, hála a szocialista tábor győzhetetlen erejének és a világméreté béta-harcnak mind

iroCflt ÍWR

|HLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^

DUNÁNTÖU ,

NAPLÓ

*A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Irodalom, művészet

(S. oldal)

36 000 tonna szén

(5. oldal.)

Jelentések Kubáról

($. oldal)

A drávacsepelyi határban aratják a búzát. Serény asszonykezek rakják keresztekbe a

dúskálászú kévéket

Befejezéshez közeledik az őszi árpa aratása

Több figyelmet a tarló hántásra!

A megye termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban egyre nagyobb lendületet vesz az aratás. A termelőszövetkezetek átlagosan 90 százalékra befejezték az őszi árpa aratását. A siklósi járásban az őszi árpa aratása teljesen kész, a pécsi és sellyei járásban 98, a mohácsi és a pécsváradi járásban 95, a szigetvári járásban 80, a sásdiban pedig az őszi árpa 75 százalékát aratták le a termelőszövetkezetek. A siklósi járásban a nagytótfalusi termelőszövetkezet már a búzáját is learatta és befejezéshez közeledik a búza aratása a diós- viszlód termelőszövetkezetben.

Az aratással egyidőben végzik a termelőszövetkezetelíben a kukorica második kapálását, de kapálják a cukorrépát is. A kukorica második kapálása megyei átlagban 55, a cukorrépa második kapálása 95, a cukorrépa harmadik kapálása viszont 42 százalékra kész. A burgonyatöltögetésnél is elmaradás tapasztalható. A burgonya első töltögetését a megye termelőszövetkezeteiben 99. a másodikat viszont csak 55 százalékban végezték el;

A tarlóhántás igen vontatottan halad. Eddig alig valamivel több mint ötezer holdon végezték el a tarlóhántást a tsz- ek. Pedig végezhettek volna többet is, ha több gondot fordítanak a kombájn-szalma le- talkarítására, a tarlók gereb- lyézésére. A tarlóhántásban a legjobb eredményt a beremen- di Dózsa Termelőszövetkezet ér te el, amely eddig 180 holdat hántott meg és dicséretére legyen mondva, ebből 130 holdat be is vetettek másodnövénynyei.

Az eddigi termésátlagokról még nincs teljes kép, de a részadatok is azt mutatják: nem okoz csalódást az idei termés. A lippói Béke Őre Termelőszövetkezet például 195 hold őszi árpáján holdanként 14,5, a vóméndi 80 holdon 19, a baharci Béke 50 holdon 20, a bólyi Kossuth Termelőszövetkezet pedig 156 hold leara- tása után nem kevesebb, mint 20 mázsás holdanként! átlagot ért el.

1761 tonna szén terven leiül

A komlóiak előretörtek a nemrég indult bányásznapi versenyben: július első napjaitól túlteljesítik tervüket, s nyolcadikéig 1761 tonna szenet adtak a népgazdaságnak előirányzatukon felül.

A Komlói Szénbányászati Tröszt üzemei közül Kossuth- bánya vezet 110,6 százalékos havi átlageredményével, a versenyben második a III.-as üzem kollektívája, majd Máza, Béta, Szászvár, Nagymá- nyok, Anna-akna követi őket. A tröszt havi eredménye 105,1 százalék.

A pécsi bányászok a vártnál gyengébben szerepeltek július első napjaiban. Teljesítik tervüket — havi eredményük 100,3 százalék.

A Szovjetunió segítő kezet nyújt a kubai népnek

Hruscsov elvtárs beszéde az OSZSZSZK pedagógusainak kongresszusán

Moszkva (TASZSZ). Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára és a szovjet Minisztertanács elnöke szombaton a Kremlben beszédet mondott az OSZSZSZK pedagógusainak kongresszusán. Hruscsov beszéde a szovjet kormányfő első megnyilatkozása Ausztriából történt visszatérése után.

Hruscsov beszélt az ausztriai látogatása során szerzett benyomásairól. Hangsúlyozta, hogy utazása hasznos és eredyyyyyy>>>Y>>[yyy>/yY>!0!<V>VyYVVVVVV

,A munka dicsérete“

Pénteken délután 5 órakor, a Hazafias Népfront Janus Pannonius u. 11. sz. alatti helyiségében ünnepélyesen megnyitották a Képcsarnok Vállalat által rendezett „A munka dicsérete” c; képzőművészeti kiállítást. Az ösz- szegyúltek dótt Gócz Béla ékriétOi m Pécs vésőéi T anács

VB; elnökhelyettese mondott rövid bevezetőt, majd Pogány Ödön Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója mondott megnyitóbeszédet, amelyben méltatta ennek a té májában a teremtő és alkotó emberi munkát ábrázoló, a munka örömét hirdető kiállításnak a jelentőségé*;

ményes volt, az osztrák államférfiakkal lezajlott találkozók és megbeszélések pedig őszinték és barátiak voltak.

Hruscsov kifejezte reményét, hogy a látogatása során létrejött megállapodások a szovjet—osztrák kapcsolatok további javulását szolgálják. Megjegyezte, hogy az osztrák üzleti körök képviselői nagy érdeklődést tanúsítottak a Szovjetunióval fennálló kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése iránt;

— Országunk az Ausztriával fennálló kereskedelmi kapcsolatok jelentős bővítését kívánja — mondotta- — Szállíthatunk Ausztriának vasércet, amihez például felhasználhatjuk az igen gazdag kurszki lelőhelyek hozamát.

Ausztria és más kapitalista országok számára —- mondotta Hruscsov — előnyös, ha fejlesztik gazdasági kapcsolataikat a Szovjetunióval, amely mindig nagy megrendeléseket tud adni és ezáltal hozzájárul az ipari munkások foglalkoztatottságához.

Hruscsov hangsúlyozta, hogy az osztrák néppel való találko zásaik igen szívélyesek voltak. Az osztrák nép megmutatta, hogy helyesli a szovjet béke- szerető politikáit és kenőképpen értékeli a szovjet forradalom óta élteit icüőszak alatt a Szovjetunió által aratott sikereket. A marxizmus.— leninizmus nagy tanításának diadala az a tény, hogy a béke mellett sikraszálló különböző országok népei egyre nagyobb rokonszenwel viseltetnek a Szovjetunió és következet« békepoíBitólsája iránt.

A világ népei ma — állapította meg Hruscsov — a békés együttélésért folytatott harc fogalmát a kommunizmussal kapcsolják össze, az imperializmus fogalmával pedig számukra az új háború előkésztése kapcsolatos.

A szovjet kormányfő kijelen tette, a Szovjetunió a jövőben is folytatja a harcot, hogy tö- mörítsen minden békeszereti embert a háborús veszély elleni harcra.

Annak ellenére, — mondotta a továbbiakban Hruscsov — hogy a katolikus egyház és a szocialista párt vezetősége felhívott, hogy a Szovjetunió képviselőit korrekt, de hideg fogadtatásban részesítsék, a szocialista párt egyszerű tagjai — munkások és alkalmazottak — más pártok képviselőihez hasonlóan — testvérként fogadtak bennünket. Valamennyien a békéről és a barátságról beszéltek.

Hruscsov beszélt látogalá- sáról a mauthauseni fasiszta koncentrációs táborban — ahol a hitlerista fasiszták a háború alatt vérfürdőket rendeztek az osztrák nép és más népek fiai között — és emlékeztetett arra, hogy manapság Adenauer pártfogol volt nácikat. A nyugatnémet sajtó a mauthauseni látogatáskor el hangzott beszédekkel kapcsolatban nagy hűhót próbált csapni, azt állította, hogy ezek a beszédek kényelmetlen hely zetbe hozták a semleges Auszt riát.

• — De vajon a semlegesséf megsértésének lehet-e minős i teni, ha arról van szó, hogy elítéljük a fasizmust — jegyezte meg Hruscsov;

(folytatás a 6. oldalon)