Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-09-01 / 161. szám
1M A P t fl i960. JÚLIUS _____t_____— Au sztria állandó semlegessége pozitív módi szolgálja a nemzetközi feszültség eayóítés f (Folytatás az 1. oldalról) Shorr, az egyik amerikai televíziós társaság tudósítója a következő kérdést tette Jel: — Miniszterelnök úr, ön minden pártkongresszushoz szokott üzeneteket intézni, milyen üzenetet küld a Demokrata Párt jövő héten Los Angelesben összeülő kongresszusához? Hruscsov válaszában kijelentette: — Úgy vélem, a Demokrata Párt kongresszusa nem vár a Szovjetuniótól ilyen üzenetet és ez logikus is. hiszen ez a kongresszus, amely Los Angelesben összeül, valószínűleg elnökjelöltet és adel- nök-jelöltet fog választani, tehát nem lenne tapintatos dolog, ha e pillanatban bármiféle kezdeményezéssel állnék eiő. Ezt bizonyos fokig úgy értékelnék, mint beavatkozást az Egyesült Államok belügyei- be. Mi tiszteletben tartjuk az Amerikai Egyesült Államok népét és azt hisszük, ennek a népnek nincs szüksége a mi üzenetünkre, különösen ebben a mostani jelentős pillanatban, amikor éppen elnökválasz tásra készül, Adenauer ugyanazt a politikát folytatja, amivel Hitler kezdte Ezután az egyik svéd újságíró utalva arra, hogy Hruscsov tavaly lemondott a skandináv országokban teendő utazásáról, megkérdezte, szándékában áll-e esetleg az idén megtenni ezt az utat? — Majd meg egy kérdést tett fel, azzal kapcsolatban, hogy a mauthauseni koncent rációé táborban elmondott beszédében a szovjet kormányfő Adenauert Hitlerhez hasonlította. — Valóban ez-e a véleménye, mert nekünk a Németországot környező államokban az a véleményünk» hogy Adenauer erősen külön bözik Hitlertől, — jelentette ki a svéd újságíró. Hruscsov m első kérdésre így válaszolt: Az első kérdés a skandináviai utazás kérdése volt. Ez nem lehet ennek a bécsi saj tóértekezletnek a témája. Ez olyan kérdés, amelyben a Szovjetunió és a Skandináv országok kormányainak kell megegyezniük. A második, Adenauerre vonatkozó kérdésre adott vélaszá ban Hruscsov kijelentette: ha Hitler fényképét és Adenauer fényképét összehasonlítjuk, ezek egyáltalán nem hasonlítanak egymásra. De, ha a politikáról van szó, Adenauer ugyanazt a politikát folytatja, amivel Hitler kezdte. Amikor Hitler hatalomra került, betiltotta a kommunista pártot. Adenauer ugyanezt tette. Hitler ezután Németország összes demokratikus szervezeteit üldözni kezdte. Adenauer ugyanezt csinálja. Üldözi mindazokat az embereket, akik a demokratikus szabadságjogokért szállnak síkra, a vádlottak padjára ültetett olyan embereket is, akik a béke biztosításáért vívott harcot vallották feladatuknak. A különbség az, hogy más-más időket élünk. Hitler idejében is más kor volt és Adenauer idejében is más. Hitler kinyitotta száját és nem tudtg lenyelni mindazt, amit le akart nyelni. Adenauemek még az Isten is azt parancsolja, hogy csak nyalja a szája szélét és dühöngjön« de nem emelheti fel a fejét, mert ha most rátámad a szocialista országokra, akkor szétverjük. . Szeretnék bocsánatot kérni Raab osztrák kancellártól és az osztrák közönségtől, hogy Ausztria földjén olyan kérdéseket érintek, amely esetleg kellemetlenek az osztrák kormány számára. Én a magam részéről nem akartam érinteni ezt a kérdést. Kötelességemnek tartom azonban, hogy ezen a sajtóértekezleten minden olyan kérdésre válaszoljak, amelyet feltesznek. A Cairo Press tudósítója kérdésében szóvátette, hogy a nyugati hatalmak fegyvereket számtanaik Izraelnek. — Mi erről a véleménye és hogyan látja azt a veszélyt, amelyet ez a Közép-Kelet számára jelent? tette fel a kérdést. Hruscsov válaszában kijelentette: véleménye szerint vitathatatlan, ez az akció nem a békét, hanem a helyi konfliktusok szítását szolgálja, amit a nyugati hatalmak helyi (lokális) háborúknak neveznek. , A helyi háborúk elmélete azonban igen veszélyes elmélet, mert minden kis helyi háború szikra lehet, amely lángra- gyújtja az egész világot. Annakidején azt javasoltuk, hogy kössünk szerződést a nagyhatalmak között és más hatalmakkal is, hogy senki se szállítson fegyvert semmilyen országnak a Közel- és Közép- Keleten. De a nyugati hatalmak azt akarják, hogy mi ne áruljunk fegyvert, ők viszont minél több fegyvert akarnak eladni. Természetes, hogy ebbe nem mehetünk bele, mert ha a nyugati hatalmak saját szövetségeseiket ellátják fegyverrel, akkor mi szívesen ellátjuk fegyverrel azokat az országokat, amelyek a semlegesség és az önvédelem mellett szállnak síkra. 1 szovjet—osztrák közös közlemény Válasz a nyugatnémet provokációra Mihajlov, a Pravda tudósítója azt kérdezte a szovjet miniszterelnöktől, mi a véleménye Nyugat-Berlin kérdésében? Hruscsov « kérdésre a kővetkezőket válaszolta: *— Véleményem szerint a berlini kérdés megoldására a legjobb út a német kérdés megoldása. Erre viszont a két Németországgal való békeszerződés megkötése a legalkalmasabb. Akik eddig hurrogtak itt a teremben, most ne kiabáljanak, értsék meg, hogy elkerülhetetlen és meg is lesz a békeszerződés a két német állammal. Ezt a szerződést alá fogják írni azok az államok, amelyek harcoltak Hitler ellen. Ha pedig nem. akkor a Szovjetunió és a többi erre kész ország írja alá a békeszerződést. Ez megoldja Nyugat-Ber- lin kérdését és Nyugat-Berlin szabad város lesz. Ezért ismételten Brandt úr figyelmébe ajánlom, minden eszközzel javítsa kapcsolatait Grotewohl elvtárssal - és Ulbricht elvtárssal, mert így is, úgy is velük kell majd tárgyalnia. Ugyanis ez a terület a Német Demokratikus Köztársaság része. Nyugat-Berlin kapcsolatai a Német Demokratikus Köztársaság területein keresztül vezetnek. Más kiút nincs: — Akár Brandt csinálja ezt meg, akár bármilyen más későbbi polgármester, ez nem | A Neues Österreich munkatársa azt kérdezte Hruscsov- tól — vajon a szovjet kormányon belül vannak-e nézeteltérések a békés egymás mellett élés kérdésében? torlényeges kérdés, viszont vényszerű, hogy meglesz. — Elárulok egy titkot: Nyu- gat-Németországból értesültünk arról: ott most olyan tervet szőnek, hogy a szövetségi gyűlés ülését szeptemberben Nyugat-Berlinben tartják meg. Ez provokációs célból történik. Már megmondtam és most is megmondom — esetleg Grotewohl és Ulbricht elvtárssal, valamint a szocialista országok más képviselőivel és a Hitler ellen harcolt országok megbí-. zottaival össze kellene dugni a fejünket. Esetleg úgy időzítenénk a dolgokat, hogy amikor a szövetségi gyűlés Berlinben ülésezik, akkor írnánk alá a békeszerződést Kelet-Németor- szággal és így a szövetségi gyűlés minden képviselőjének vízumot kellene kérnie Grote- wohltól, hogy Berlinből hazautazhassák Bonnba. N. Sz. Hruscsov ezzel befejezte sajtóértekezletét, megköszönte az osztrák köztársaság kormányának, amiért megadta azt a lehetőséget, hogy véleményt nyilváníthatott a felmerülő kérdésekről és végezetül sok sikert kívánt a tudósítóknak újságírói tevékenységükben és életükben: A sajtóértekezlet végén dr. Rudolf Kalmár köszönetét mon dott Hruscsovnak megjelenéséért és jó utazást kívánt a szovjet küldöttségnek. Hruscsov barátságos Auf wieder- I sehn —• köszöntéssel búcsúzott I a konferencia résztvevőitől. »■%»—--------Bé cs (MTI). Pénteken délelőtt N. Sz. Hruscsov, a szovjet és V. Raab szövetségi kancellár, valamint Pittermann al- kancellár, az osztrák kormány nevében aláírta a szovjet— osztrák közös közleményt. A közlemény bevezető része utal N. Sz. Hruscsovnak és kíséretének ausztriai látogatásaira, arra, hogy a hatóságok és a lakosság baráti fogadtatásban részesítette a szovjet vendégeket A közlemény hangsúlyozza, hogy Hruscsov szovjet miniszterelnök és Raab szövetségi kancellár, valamint az osztrák szövetségi kormány tagjai barátságos légkörben folytatták megbeszéléseiket A két fél egyöntetűen megállapította, hogy a szovjet—osztrák kapcsolatok — amelyek alapja a békés együttélés elveinek elismerése, a két ország társadalmi rendszerének és ideológiai nézeteitől függetlenek — mindkét fél számára kielégítően fejlődtek a kölcsönös megbecsülés és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás szellemében. A két állam között nincs semmiféle megoldatlan politikai kérdés. A tárgyalásaik napirendjén a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatainak fejlesztésével összefüggő v kérdések szerepeltek. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a Szovjetunió és Ausztria kereskedelmi kapcsolatai kedvezően fejlődnek, amit előmozdított a keres kedelmi és hajózási szerződés, valamint az 1955. október 17- én megkötött árucsereforgalmi és fizetési egyezmény, úgyszintén a Szovjetunió és Ausztria kölcsönös áruszállításairól az 1958—1960-ig terjedő időszakra megkötött hosszúlejáratú szerződés is. Mindkét fél egyetért abban, hogy a két állam kereskedelmi kapcsolatainak kibővítése megfelel a két fél érdekelnek. két vásárolnak, mint hengerelt acél, kábelkészítmények, vashuzalok, szintetikus fonalak és szövetek, kikészített bőrök, lábbelik, s ilyen módon a következő években jelentősen növelik a két ország kereskedelmét. A felek ennek érdekében megegyeztek abban, hogy új, hosszúlejáratú ötéves árucsere-egyezményt kötnek. Megállapodtak abban, hogy 1960. szeptemberében a két ország kereskedelmi küldöttségei tárgyalásokra ülnek ösz- sze, hogy összeállítsák az emlí tett időszakban kölcsönösen szállítandó árucikkek jegyzékét. Szovjet részről azzal kapcsolatban, hogy 1961. júliusában végetémek azok az osztrák áruszállítások, amelyeket a Szovjetunió által Ausztriának átengedett ipari üzemek csereértékeként teljesítenek, kijelen tettől, felek újból kijelentették, 1 a kulturális, a tudomány« a technikai csere további t tésére törekednek, kifejő egyetértésüket abban, hogy a Szovjetunió hajlandó a továbbiakban is kereskedelmi egyezmény keretében vásárolni ezeket az árukat, azzal a feltétellel, hogy Ausztria ennek megfelelően szintén több szovjet árucikket vásárok Mindkét fél újra hangsúlyozta; fontos, hogy a kereskedelmi kapcsolatokban fenntartsák a legnagyobb fokú előnyösség elvét, amit az érvényben lévő szovjet—osztrák kereskedelmi és hajózási egyezmény is kifejez. Ausztriai tartózkodása idején a szovjet kormányküldöttség megvizsgálta az Ausztriának átengedett olajüzemek csereértékeként folyó osztrák kő- olajszállítások kérdését. A felek megállapították, hogy ezek az áruszállítások az érvényben lévő egyezménnyel teljes összhangban történnek. serkentenek minden «I kezdemény ezést, amely célja a két ország kultut közeledése, elsősegítik kultúra és a tudomány l velőinek kölcsönös látói sait és találkozóit. A szovjet minisztertől elnöke a. szövetségi kon# tagjaival foiyt megbeszéli ken megvilágította, milyen láspontra helyezkedik a Sí jetunió a nemzetközi polü megoldásra váró problémáit letően. Mindkét félnek az a menye, hogy Ausztria áll1 dó semlegessége pozitív * dón szolgálja a nemzeti! feszültség enyhítését é» béke megszilárdítását. Hét halott „Kétszáz sebesült“ Az elmúlt két hét olaszországi mérlege — Nekem, mint a Szovjetunió miniszterelnökének és mint a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának nincs tudomá- lom arról, hogy valahai nézeteltérés állna fenn akár a szovjet kormányon, akár a párton belül ebben a kérdésben — válaszolta a szovjet miniszter- elnök. — Amennyiben önnek tudomására jutott volna ilyesmi súgja meg nekem, lehet, hogy rosszabbul vagyok értesülve, mint ön és hálás lennék, ha ezt közölné velem? , , Róma (MTI). Az elmúlt két hét viharos eseményed megrázták egész Olaszországot. A rendőrök és * baloldali tüntetők összetűzéseinek eddig hét halálos és hétszáz sebesült áldozata van. A főváradban pénteken reggel már valamivel nyugodtabb volt a helyzet, Nápolyból, Pármából és Hodenából azonban újabb incidenseket jelentettek. Reggio Emilia észak-olaszországi városban a rendőrök csütörtökön géppisztollyal tüzeltek az antifasiszta tüntetőkre. öten meghaltak. A véres események híre csütörtökön este jutott el az olaszországi parlamentbe, ahol csak nagy- nehezen sikerült helyreállítani a rendet. Hasonló viharos ülés volt Palermóban, a szicíliai területi parlamentben, ahol a kommunista és neofasiszta képviselők összeverekedtek. Az ülést felfüggesztették. A nyugati hírügynökségek megállapítják, hogy hosszú idő óta most a legkényesebb a helyzet Olaszországban. Rómában, valamint a római és a firenzei tartómén yókban minden nyilvános gyűlést betiltottak. A rendőrség megszállta a stratégiailag fontos pontokat Tamhroni olasz miniszterelnök a képviselőházban mondott beszédében megpróbálta a kommunistákra hárítani a felelősséget a véres eseményekért. Majd fenyegetően kijelentette, hogy „a kormány teljesíti kötelességét, meg fogja védeni az államot és intézményeit”. Az Undta „Le a fasizmus és az erőszak kormányával” című cikkében általános sztrájkra hívja fél a lakosságot, tiltakozásul az öt Reggio Emilia-i lakos meggyilkolása miatt. Megállapodtak, hogy a szovjet külkereskedelmi szervek több szenet, vasércet, mangánt, krómot, kőolajat és kőolajtermékeket, gabonát, gyapotot, gépet és gépi berendezéseket, valamint más árucikkeket exportálnak Ausztriába és ennek megfelelően több olyan dkA szovjet kormány a két ország baráti kapcsolataira való tekintettel beleegyezett abba, hogy az évi 500 000 tonna kőolajat, amelyet az Ausztriának átengedett olajüzemek csereértékeként kap, Ausztria csak 1964. júliusáig szállítsa, vagyis az eredeti határidőnél egy évvel hamarább beszüntesse. A kulturális kérdésekről folytatott beszélgetésék során megállapítást nyert, hogy az eddigi kulturális csere teljesen megfelel a két ország óhajainak és várakozásainak, A Hruscsov, a szovjet ministf tanács elnöke kijelent«! hogy a Szovjetunió tiszteleti tartja Ausztria semlegessé és függetlenségét A felek egyetértenék * ban. hogy az általános, tél és ellenőrzött leszerelés kori1 legfontosabb és legfoalasri“ tatlamabb problémája. Miri tőlük telhetőt megteszi hogy a leszerelés kérdése ENSZ-közgyűlés 1959. nov«1 bér 20-án kelt határozatát' megfelelően kedvező megold* nyerjen. Ez elősegítené a * borús veszély kiküszöbölését megszabadítaná a népeké fegyverkezési verseny terhel* Mindkét fél meggyőződé hogy ha létrejönne a megegJ zés a nukleáris fegyverkí# letek eltiltásában, ez fonj lépés lenne a leszerelés kéé sének megoldása felé ve# úton. Hruscsov, a szovjet min» tertanács elnöke tájékozta* az osztrák kormányt, a S# jetuniónak a német békés# ződés megkötése és a nyuá* berlini kérdés ilyen alapon * ló megoldása tekintetében * foglalt álláspontjáról. Végül mindkét fél kifej«* megelégedését Hruscsov sari) kormányfő ausztriai Iá tóga* sának sikerével és megáll«! tóttá, hogy a látogatás fori lépés volt, amely a béke ügy a szovjet—osztrák kapcsolat“ további fejlődését szolgálta I erősíti a szovjet és az oszt# nép baráti kapcsolatait. Knjia visszautasította az Egyesül Államok és Anglia tiltakozását Havanna (MTI) Az AP és a Reuter közlése szerint Kuba csütörtökön visszautasította az Egyesült Államok és Anglia tiltakozó jegyzékét. A kubai külügyminisztérium válasz- jegyzéket küldött a két országnak. Ebben megállapította, hogy Kuba jogosan járt el, amikor államosította a külföldi olajfinomítókat. A jegyzék rámutat, hogy az Egyesült Államok szégyenteljes gazdasági agressziót szervezett és hajtott végre Kuba ellen, meg akarta akadályozni az ország gazdasági és társadalmi fejlődését Korrupciós per amerikai szakszervezeti funkcionáriusok ügyében London (MTI). A detroiti bíróság előtt szédítő méretű újabb politikai korrupciós per folyik. Az egymiMiós taglétszámú Amerikai Autómunkás Szakszervezet két volt hrwatal- natoa sokmillió dollárra rúgó sikkasztással, hűtlen kezeléssel, csalással és hasonló bűntettekkel vádolja Walter Reut- hert, a Szakszervezet elnökét é® Mazey-t, i vezet pénztárosát és titkárát. Azt állítják, hogy a szakszervezet pénz-alapjaiból körülbelül tizenkét millió dollárt csalárd módon politikai célokra fordítottak. Mazey vádlott beismerte, hogy a szakszervezet nagyon sok pénzt költött „politikai nevelésre” de azzal védekezett, hogy mindez a meglévő törvények keretei között történt/ Az UPI közlése szerint a közeljövőben valószínűleg államosítják Kubában a többi ame rikai javakat is. Az országban éló amerikaiak egyre nagyobb számban térnek vissza hazájukba. A Reuter arról ad hírt, hogy csütörtökön este Romániából Kubába érkezett a Friedrich Engels tartályhajó és több mint tízezer tonna nyersolajat hozott Hamarosan újabb tartályhajók érkeznek a szocialista országokból. Washington (MTI) „Minden megtörténhetik“' — állapítja meg sokatmondóan a Washington Post and Times Herald vezércikkében. A National Broadcasting Corporation rádió- és televíziós társaság kommentárjaiban pedig azt latolgatja, hogy „a. amerikai érdekek védelmében“ célszerű lenne amerikai tengerészgyalogságot irányítani Kubába. Közvetlenül a Fehér ház határozata után az amerikai ügyészek országos szövetsége San Franciscóban nyilatkozatot tett közzé, amelyben nyütan hangoztatja, hogy az Egyesült Államoknak meg kell kockáztatnia a háborút Kuba ellen. Az Egyesült Államok más „szankciókat“ is fontolgat. — Hightower* az AP tudósítója írja: az Egyesült Állam1 újabb intézkedésekre készül Castro-kormány ellen. „A külügyminisztérium^ — írja Hightower — most ’ tátják meg az alábbi lépése® 1. Felhívással fordulnak ü1 latinamerikai országok!1' hogy tegyenek közös intéri déseket Castro ellen... 2. Újabb kongresszusi h«; rozatot hoznak a cukorio™ felosztásáról, ami tovább rá* hatja Kuba helyzetét az ai” rikai cukorpiacon.“ „Kuba népe kész utolsó esel véréig védelmezni hazája !** getlenségét és szabadságát nem ijed meg az amerikai >* perialisták fenyegetőzésem — mondotta Fidel Castro, k bal miniszterelnök a Blitz * mű indiai folyóirat szerit«* tőjének: — Az amerikai kormány folytatta Castro — blokádd fenyegeti a kubai népet, amerikai ügynökök fegyve* intervenciót akarnak szerve* Kuba' ellen. „Azt ajánlom azonban 1 amerikaiaknak, ezerszer f>űl dolják meg, mielőtt ilyen lekedetre szánnák magú®* mert hazánkban véres, hősi1 győzelmes ellenállással tál* koznának. Népünk kész [ hogy fogadja és szétverje ők# Hruscsov elvtárs sajtónyilatkozata
