Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-08-01 / 160. szám

JClITS l NAPLÓ 5 Védjük a társadalmi tulajdont a tsz-ekben is! 1959-ben és 1960-ban a me- élést, hanyagságból, vagy tú­ré gazdaságban jelentősen meg nőtt a társadalmi tulajdon aránya. Az állami gazdaságok, erdőgazdaságok és gépállomá­sok mellett különösen meg­emelkedett a termelőszövetke­zeti szocialista tulajdon. Mint ismeretes, jelenleg megyénk összes földterületének 81,2 szá­zaléka a szocialista szektorhoz tartozik. A társadalmi vagyonnak fej­lesztése, gyarapítása és védel­me nagy felelősséget ró a ter­melőszövetkezetek tagjaira, de az állami és társadalmi szer­vekre is, mert ennek fejlődé­sétől, alakulásától egész dol­gozó népünk életszínvonalának emelkedése is függ. Közérdek tehát, hogy valamennyi tsz­vezető és tsz-tag jól gazdálkod jék a rá bízott értékekkel, Szocialista társadalmi rend­szerünk gazdasági alapja a legfontosabb termelőeszközök társadalmi tulajdona. A mező- gazdaság egyes szektorait vizs­gálva megállapítható, hogy a társadalmi tulajdon védelme ez idő szerint a termelőszövet­kezeti szektorban a leggyen­gébb. Kétségtelen ugyan, hogy a termelésben való közös rész­vétel a tez-ek többségében helyes irányban folyik, mégis előfordul, hogy a közös vagyon fejlesztései, védelme akadá­lyokba ütközik. Például amikor minden erőt a közös munkára kellene fordítani, egyes tea­tagok, illetve családtagjaik a közősben való munkát elha­nyagolják, és más területen tevékenykednek. Nem ismerik fel, hogy a közösség érdekein túlmenően egyéni érdekük is a tsz mielőbbi gazdasági meg­erősítése s jövedelmezőségének emelése; Napjainkban a legfontosabb ear, a rövid időn be­lül erős, nagy üzemi gazdaság­gá Váló való fejlesztése. A tsz- tagok többségének szorgos munkája napról napra köze­lebb visz ehhez a célhoz. A munka gyümölcsét azonban meg is kell tudni védeni. A nagyarányú számszerű fejlesz­tés során közö6 tulajdon kere­tei kialakultak ugyan, de nem járt ezzel együtt a szövetkezeti útra lépett parasztság egy ré­sze tudatának fejlődése. Egyes jelek arra mutatnak, hogy az újonnan tsz-be lépett parapz­datlanságbó! eredő károkozást elkerüljenek, de legalábbis a legcsekélyebb mértékűre csök­kentsék. Vajon csak azt jelenti ez, hogy fokozni kell a rendőri szervek tevékenységét a tez-ak életében? Nem, illetve nem el­sősorban ezt. A tsz tagságá­nak, a vezetőségnek és ellen­őrző bizottságnak kell elsősor­ban ügyelnie a tsz vagyonára. Ne engedjék meg, hogy a lus­ták a többi becsületes dolgozó munkájának eredményét mun­ka nélkül élvezhessék. Idejé­ben figyeljenek fel a hozzá- nemértés- vagy esetleges tuda­tos rosszindulat miatt a közös állatállomány gondozását elha­nyagolok ténykedésére, s tegyenek intézkedést ezek megakadályozására. Nem sza­bad eltűrni, hogy a helytelen istállózás, vagy fe­gyelmezetlen munka következ­tében olyan mérvű állateühul- lás fordulhasson elő, mint pél­dául az abaligeti Kossuth Tsz- ben és a aengővárkonyi tűz­ben. Sajnos, minden esztendőben előfordul a behordósok, illetve cséplések időszakában a tűz­eset Rendkívül nagy gondot kell ezért fordítani a tűzvédel­mi szabályok betartására. Megállapítható ugyan, hogy a tsz-ek ellenőrző bizottságai­nak munkájában fejlődés van. Például a tékesi tsz ellenőrző bizottsága az elmúlt évben négy komolyabb vizsgálatot végzett Ellenőrizte a pénztárt, és a gazdasági felszereléseket is. Figyelmeztette a vezetősé­get a kocsik megjavítására, el­lenőrizte a kovácsot, s megál­lapította, hogy egyes munkák díját helytelenül tüntette fel. Az ellenőrzés eredményeként egy sor hibát a tsz kiküszöbölt. Az ellenőrző bizottságok többsége azonban nem látja még el megfelelően feladatát, Negyedévi, illetve félévi kö­telező vizsgálataikat nem vég, zik eL Zárszámadáskor jelen­tést nem -készítenek. Munká­jukat hátráltatja, hogy egyes helyeken összeférhetetlenség áll fenn. Például a nagydob- szai tsz-néd az ellenőrző bizott­ság elnökének apja vezetőségi tag, stb A társadalmi tulajdon vé­delmét kell, hogy szolgálja termelési, szállítási és kivite­lezési szerződések fegyelmének Ötletes módon kapálják a silókukoricát a kémesi tsz-ben megszilárdítása. Fontos, hogy a tsz-ek ilyen kötelezettségeik­nek a maguk részéről pontosan tegyenek eleget, ugyanakkor határozottabban éljenek a tör­vényben biztosított jogaikkal is, és az esetleges szerződés- szegőkkel szemben mindenkor érvényesítsék kártérítési és kötbérezési lehetőségeiket. Az 1959. évi 7. sz. és az 1960. évi 8. sz. tvr.-k lehetőséget ad­nak, hogy fegyelmezetlenség és károkozás esetén a tsz vezetősége, illetve tag­gyűlése felelősségrevonást gya­koroljon. Tapasztalatok sze­rint ilyen lehetőséggel nem minden indokolt esetben éj­nek a termelőszövetkezeteink. Amikor a felvilágosító és ne­velő munka önmagában nem használ, szükséges, hogy a fegyelemsértőkkel szemben a vezetőség bátran érvényesítse ■ fegyelmi felelősségrevonást, károkozás esetén pedig a kár­térítésre való kötelezést; A lefolytatott büntetőeljárá­sok tapasztalatai azt mutatják, hogy ■ bűncselekmények többnyire ott fordulnak elő, ahol a tagság és a vezetőség elnéző, kisebb hiányosságok észlelése esetén saját hatáskö­rükben pom intéztednek; A szövetkezetek vagyonvédői ménéi is a legfontosabb ténye­ző a károkozás megelőzése. Ott, ahol a jó a könyvelés és nyilvántartás, ahol a raktárait, gépek, s a pénztár kezelése megbízható kezekben van, ahol g tagság és a vezetőség éber fi­gyelemmel kíséri a felelős be­osztásban dolgozókat, a közös vagyon fosztogatása, herdálá­sa nem fordulhat elő« A pártszervezetek, a taná­csok, csakúgy, mint a bank­szervek, a népi ellenőrzés ét? a bűnüldöző szervek eddig is sok segítséget nyújtottak a tér melőszövetkezeteknek a va­gyonvédelem terén. Szükséges azonban, hogy a jövőben még fokozottabb figyelemmel, a megelőző Intézkedések még hatékonyabb alkalmazásával járuljunk hozzá a termelőszö­vetkezeti vagyon megvédésén és gyarapításán keresztül a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás további erősítéséhez. Dr. Lévai Tibor megyei főügyész. A Super Zetor után hat lóvem tatáséi ekekapát akasztottak és ezzel kapálják a silókukorica közét. Azt mondják: így sokkal jobban meg lehet kapálni és « kapák nem vágják ki a töveket. OOOOOQOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO „Valami hiányaik66 Majson Cmllfi ohm OdA szoktunlk összAevűlni. ami- mAp »7. volt. driläa. Szellő sem iár, a nap me­redeken tűz a falura, fényét visszaverik a fehlérre meszelt falak. A határban jár ilyen­kor minden munkára fogható ember, mert sürget az aratás. A falu szinte kihaltnak lát­szik. Milyenek lehetnek ilyenkor a nyári esték? Mivel szórako­zik a fahi ifjúsága? Hiszen ma már falun sem lehet csupán léire és nyárra osztani az éle­tet, s a telet a pihenés, a nya­rat a munka évadjának te­kinteni. Legalábbis nem kizá­rólagosan. A nagy munka Ide­jén talán még inkább szükség van a kikapcsolódásra, pihen­tető szórakozásra. Hallgassuk meg a fiatalokat! A tanácsnál hivatalsegéd Far­kas Margit. Mi a véleménye a faluban adódó kulturális lehe­tőségekről? «v**. — Hát itt van a mozi. Há­romszor játszik egy héten, de a filmet csak hetenként vál­togatják. Aztán van. a falu­ban (ujjain számolja) a tsz-nél, a gyógyszertárban .., összesen vagy öt televíziós készülék. Oda szoktunk összegyűlni, ami­kor jó műsor van. Aztán van­nak ismeretterjesztő előadá- fiók . — Legutóbb például miről szólt az előadás? — Valami politikai dolog volt.; , — Szeretne-e valami mást? Valamivel többet? — Ha volna valami kultúr- csoport... Ha végre elkészül­nének a mozi renoválásával. ,. Ha a busszal vasárnap is be le­hetne menni Mohácsra... Az jó lenne. Mondják, hogy meg is lesz, hát reméljük.-.. Nem valami nagy igényeik, nem rugaszkodnak túl a reali­táson. Sőt! A földművesszövetalnél adminisztrátor Karsai Ferenc- né. Fiatal, nem is nagyon cso­dálkozik, hogy lánynak néz­tem. — Már régóta ígérik a cuk­rászdát — mondja —, az bizony elkelne a faluban. Hogy mégis lehessen hova menni. — És más? — Más? Hát persze, kellene még sok minden, dehát pénz toknál él^még^a ^OOOOOQOQOOOÖOOOGOOOOOOOQOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOÖOe.OOOOOQOOOOOQOOQG is kellene ahhoz, nem megy "olyan gyorsan. Addig beérjük donhoz való ragaszkodás, az egyéni érdekének a közösség érdeke föló-való helyezése. A közös állatállomány, a takor­mány-alap kialakítása alkalmá val töbh példa utal erre. Előfordul, hogy egyrészt tsz- tagak, másrészt kívülálló sze­mélyek a közös takarmányhoz hozzányúltak, illetve betagosí- tott területről jogtalanul lucer­nát kaszáltak. Az engedély nélküli fakivágások száma az utóbbi félév során ugyancsak magas volt. A községi tanácsok helyenként a fakivágási enge­délyek felhasználásánál nem ellenőrizték; hogy az illető ténylegesen az engedélyezett famennyiséget termeli-e ki. Sérti a szövetkezeti vagyon­védelmet az is, hogy főleg az újonnan alakult tsz-ekben még 'nem kielégítő a munkafegye­lem. A büntető eljárások tapasz­talatai szerint a tsz-ek sérel­mére elkövetett cselekmények 1 között szám szerint leggyako- 1 ribb a lopás, ritkább, de ér­tékben jóval nagyobb kárt 1 okoznak a sikkasztások. Az el­követők többsége büntetett eJő életű személy volt. Talán nem kell bizonygatni, hogy a tsz-d tulajdon megká­rosítása, a tsz-ek jövedelmé- : nek és a munkaegység csök- I kenését okozza, de tágabb. ér­telemben népgazdaságunk ér­dekei és dolgozó népünk élet- színvonala ellen Is károsan hat í ki. A tsz-fogok égvénI érdeke, I ide társadalmunk általános ér­deke is, hogy minden vissza­QßOQOOQOßQGQßOQOOGOOGOOOQOOOQOOQQOOQOOOOOOOGOÖOe.OOOOOOGOOOOOe I Tsz-asszonyok tapasztalatcseréj Beremenden A Baranya megyei Nőtanács szervezésé­ben szerdán hatvan tsz-asszony és lány látogatott el a bere- mendi Dózsa Terme­lőszövetkezetbe. A lá­togatás célja elsősor­ban a tsz jól működő kertészetének bemu­tatása és a kertészeti ijiőbrigád tapasztala­tainak átadása volt, ezért főleg a kertész­kedéssel foglalkozó tsz-ekbői érkeztek a vendégek. Délelőtt fél 11 óra­kor Kocsis István tsz- elnök. Bagó Bálint ag ranómus és a tsz nő­tagjai fogadták a ven dégeket. A bemutató előtt Kocsis István tájékoztatásképpen röviden élmondta az asszon vaknak a 10 éves Dózsa Tsz fejlő­désének történetét, összehasonlítva az ala­kulás Utáni éveket a mai helyzettel. Elmon dotta, hogy 340 db szarvasmarhájuk van, ebből 80 tehén. A fe- jési átlag 12—13 liter, sőt tavaly az országos tejtermelési verseny, ban harmadik lett a tehenészetük- Tavaly már 400 hízót adtak a» idén pedig már eddig leszállítottak ennyit és az év végé­ig összesen ezret hiz­lalnak; Nyolc éve kertész­kedik a tsz és tavaly a kertészet területét ötven hódra növelték Ezt úgy tehették meg, hogy a Dózsa Tsz asz- szonyainak ma már nem kell annyi mar­kot szedniök, hisz az aratás zömét kom­bájn végzi. Kapálni sem kell már annyit. Az idén 200 hold si­lókukoricát vetettek négyzetesen, amit kéz zel egyáltalán nem kell kapálni, mert a kapálógépek kereszt­ben, hosszában igen jó munkát végeztek. Az aszonyok így a belterjesebb kertészet ben dolgozhatnak, de ott is könnyebb a munkájuk, ni ért az öntözést, palántázást gépek végzik. A rövid ismertető után megkezdődött a körűt. Először a ker­tészetet nézték meg, ahol Kassai Béla fő­kertész bemutatta a permetező öntözést és elmondta a vendégek­nek, hogy azelőtt bol­gár módszerrel öntöz­tek, de as egyrészt lassú, másrészt drá­gább is volt, hiszen 6— 8 ember kellett hozzá, mig a szórófejet csak egy-két emher kezeli. A vendégek itt láttak először olyan paprika palántákat melyeket nyáron ültetnek ki és késő ősszel tetemnek. A módszert tavaly kí­sérletezték ki, és az .idén már nagyobb te­rületen termelnek őszi paprikát, mely­nek előnye, hogy mire a korai paprika el­fagy, ez akkor terem a legtöbbet, mivel fagyálló. A vendégelt ezután megtekintették a ce­mentgyár mögötti he­gyen a ko-ai bolg-sr h.terózis paradicso­mot, amelynek szedé­sét már megkezdték. Ezután Bagó Bálint agicnórous a tsz ál­latállományát mutat­ta be az asszonyok­nak. Az úi féltetős, 100 férőhelyes növen­dékmarha istálló na­gyon tetszett a ven­dégeknek és csod.V- kozva hallották, hogy a loo marhát e&y em­ber gondozza. Bagó elvtárs elmondotta, hogy 3 éven belül fi— 7 Hyen istállót épite nek egymás mellé, i azzal, ami van. Eljárogatunfc moziba, megnézzük a televíziós műsort és.., Nem mondja tovább, pici fej­mozdulattal jelzi, hogy az „és” után nem következik semmi. Palásti Józsefné, a tanács­titkár, fiatal szőke asszonyka Költoedről jár Maisra dolgozni ™-t étótlTol^r^Kölkeden bizony más a hely- SíltS Í35 zet. Az Ugyan puszta szerencse, Céljuk a 300 tehénghogy közel * Duna* * forró elérése és évente lőoSI,yArí napokon a legketleme­tenvészbika értékosí-(hsebb szóra,kozást a strandolás S^FifäS"S 2ldiu’ forint bevételt JdentS” “í8“ ***, * ™ a tsz-nek. Ha az i£tál-Sbé1rlet’ T keU f lókat aéoesíti k —- amiB tolongani, szop a falu művelő­ténik — e"v ember©deznejc műsoros esteket, balo- tenik egy emoerg^ mogt ^ éppen arat6_ bálra készülnek... Nem sokkal több az, ami Kölkeden van. De más. Eleve­nebb az élet, valahogy vidá­mabbak az emberek. Ez pedig nemcsak a pénzen múlik. Va­lami má« is keU hozzá, sőt elsősorban az a „valami más”. Mészáros László igazgató- tanítónál tudakozom, hogy mi is az a „valami más” és miért hiányzik Majsan. Éppen né­hány kedvenc szőlőoltványát csibét állít elő' a tsz.glfrmetezgeti. mert éppen sza- A körút után a tsz®1x10 napja van. Előző nanor Kői-pontjában az asz-] még az iskolában volt dolga, másnap értekezlet. —■ Talán az a hiba — mond­ja elgondolkozva — hogy a fiatalság fegyelmével van va­lami baj. Nem mintha nálunk rosszabbak lennének, csak ép­pen nincsenek összefogva. Ta­lán a KISZ nem elég tevé­keny .:. Pedig több fiatal ne­velő is dolgozik a KISZ-ben, a titkár is fiatal pedagógus, Dehát ilyenkor nyáron, ugye, szünetel az ismeretterjesztés, A járástól, néha a megyétől is szoktak előadót küldeni, gyak­ran magam is tartok előadá­sokat. Ez nyáron nincs. A té­len volt tánccsoport is. a szín­játszók te csináltak valamit, de ez olyan idényjellegű volt.;. Olyan fiatalokkal beszéltem, akiket nem hajszol a nyári me­zei munka Nyáron is lenne idejük művelődésre, szórako­zásra. De igényeik nem jelent­keznek határozott körvonalak­ban. Odáig eljutattak, hogy a mozi és televízió mellé még valami kellene, némi aktivi­tás. személyes részvétel a mű­velődésben. Hiszen a mozi, meg a televízió sem rossz dolog, nagyon is jó. de az csak arra a néhány órára jelent valamit, amíg nézik. Szívesen résztven- nénak a kulturális munkában — csak kezdeményezné valaki, nem 100, hanem 400 marhát Lúd majd? gondozni. A sertéstelep meg­tekintésekor a vendé-? gek megtudták, hogy? pvőre 2000 hízót ad? el a Dózsa Tsz Majdí az új 2500 férőhelyes? csibenevelő házat nézi ték meg. amelybőlS még az idén még egy? felépül és akkor éviC 20 000 rántani valói szonyok kérdéseket* tettek fel a +sz vezc-S tőinek, különösen a, jövedelemmel és tsz-asszonyok helyze-C tével kapcsolatban. Af találkozó meleg baráti! hangulatban délutáni 4 órakor ért véget. — Rné — napja van. Előző napon lűnoooooooooooononnni A kezdeményezés hiányzik tehát Majson. Semmi egyéb. A művelődési házat is rendbe lehetne tenni, a színpad mellé öltözőt Is lehetne kerekíteni kis társadalmi munkával. A mozi újjáalakítása is gyorsab­ban haladna, ha nemcsak néz­nék, s talán még cukrászda is előbb nyílna, ha nemcsak amolyan fél-kívánság lenne, Hg már vannak igények, ha­tározottabb hangot kell adni azoknak, s bizonyos, hogy akad rátermett ember a faluban, akár a nevelők, akár a másutt dolgozó fiatalok között, ki vál­lalná egy szakkör, olvasókör vagy máig, hasznos és kellemes elfoglaltságot nyújtó szervezet megszervezését. Még pénz is akadna hozzá, példa erre, hogy a termelőszövetkezet a hozzá­csatlakozott tejszövetkezet hasznából televíziós készülék vásárlását ígérte az iskolának. Hasonló eszközökből futná a kultúrterem rendbehozésára és egyéb kisebb javítanivalókra is. Csak éppen tenni kell érte valamit; Mészáros Ferenc A PÉCSI SÜTŐIPARI V, 4 IPARI TANULÓT vesz VI, akik a H életévü­ket betöltötték és a 17 élet­évüket nem érték el. s •* általános Iskola VIII. osz­tályát legalább közepes eredménnyel végezték, i M KN l’K!-'/f:Sl HATÁRIDŐ: JULIUS 10. 15774Í OOOOOOOOQOOOOOOOOOOC VILLANY ES VIDÉKE KÖR­ZETI FÖLDMÜVEBSZOVETKE ZET szakképzett BOLT. ÉS ITALBOLT- VEZETŐKET keres. Erkölcsi bizonyítvány be­szerzése kőtelező. Jelent­kezni lehet személyesen, il­letve írásban, önéletrajz beadásával egyidejűleg. <74

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom