Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-08-01 / 160. szám
»6«. JÚLIUS 8. NAPLÓ 3 AIL félévben 300 ezer tonna szenet vár terven felül a népgazdaság Előkészületek a 10. bányásznapra Az 1919-es, szeptember 6-i tetai csendörsortűz bányász (Mártírjainak emlékére ebben pz esztendőben ünnepeljük meg tizedszer a bányásznapot. A tizedig bányásznap előkészítésével kapcsolatban sajtótájékoztatót tartottak a Nehézipari Minisztériumban* tl7 százalékkal javult az összüzemi teljesítmény A sajtótájékoztatón a NEM főosztályvezetői beszámoltak. pz elmúlt évtizedben elért bányászati vonatkozású eredményekről. Elmondották, hogy a termelés korszerűsítése eredményeiként a. magyar bányákban eddig 385 kilométernyi vágatot TH-gyűrűkkeL, 80 kilométernyi hosszban pedig MOLL-ívefckel biztosítottak. A. géppel szállított szén meny- nyisége az elmúlt tíz esztendő Watt. 1950-hez viszonyítva, 160 százalékkal nőtt, az összüzemi teljesítmény pedig 117 százaléka vök a tíz évnél ezelőttinek. Ismét fenendő] a immkaverseny Csetnefci István elvtárs, a izén termelési főosztály vezetőle elmondotta, hogy 1960-ban megszűnt az ellenforradalom után jelentkező szénbőség, s hogy a szükségletek kielégítése érdekében felhívással fordultak az ország bányászaihoz. A felhívásban ismertették, hogy a minőségi követelmények kihangsúlyozása mellett, 500 ezer tonnás többlettermelést vár a bányászoktól a népgazdaság. A Nehézipari Minisztérium —» bízva abban, hogy a felhívásra ismét fellendül a bányaüzemekben a ver- seny — jutalmakat tűzött ki a legjobbak számára. Az első helyezett ezüst vándorserleget És nyolcvanezer forintot, a második ^helyezett ötven, a harmadik pedig harmincezer forintot kap jutalmul. A serleget és a jutalmakat az év elejétől élért eredmények értékelése után, a bányásznapon adják majd át az azt megilletőtoLuihk Segítség a tőWrtermelésIrez A széntermelési főosztály vezetője elmondotta, hogy az első félévben minden szén- bányászati tröszt teljesítette tervét és az 1005 kg/mű szaktervet 1027 kilóra teljesítették. Az első félév tervének teljesítésén túl 318 ezer tonna szenet adtak népgazdaságunknak a bányaüzemek. Dicséretreméltó tény, hogy a többtermelést nem létszámemeléssel, hanem elsősorban a termelékenység növelésével biztosították. A gépesítési főosztály Idojárásjelentés Várható időjárás péntek estig: változó felhőzet, többfelé esővel, egy-két helyen zivatarral. Holnap már valamivél több napsütés. Ma még időnként élénk nyugatát északnyugati, holnap mérsékelt délnyugati, délire forduló szél: A nappali felmelegedés az ország nyugati felében kissé fokozódik, máshol alig változik. Várnató legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12—16, legmagasabb nappali hőmérséklet boü- "'P 24—28 fok közöttA Mecseki Földtani Kutató-Fúró Vállalat keres azonnali belépésre gyakorlattal rendelkező VEGYÉSZT. Fizetés megegyezés rint, útiköltséget alkalmazás esetén térítünk. Jelentkezés: Komló. Kossuth Lajos u. 1. sz. Személyzeti osztályon: 4TT tője tájékoztatást adott arról hogy milyen termelési kapacitást növelő bányagépek vannak készülőben. Rövidesen az üzemekbe kerül a Hidasi-féle helyszínen beépíthető, gyors alkatrészcserét biztosító pán- célkaparó. A második félév folyamán mintegy 4—5 millió forint értékű gépi berendezés kerül terven felül a nehézipari üzemeikbe, s ebből arányosan részesül a szénbányászai, Árabőség, bányásznap! bélyeg Az idea is lebonyolódik a szokásos nagyfocgalrnú őszi bányászvásár, de nem a bányásznapon és nem sátrakban — hanem előtte és utána, az áruházakban és üzletekben. A belkereskedelem a megyék szokásos keretén felül nagymennyiségű árut biztosít az őszi bányászvásárra. Ruházati cikkekből 21, vasműszaki cikkekből 10, bútorból 39, építőanyagból H) millió forint értékű árut szállítanak pluszként a bányászlakta területeikre. Ezenkívül 150 személygépkocsit (biztosi tanaik a bányászok részére. A Nehézipari Minisztérium a tizedik bányásznap emlékére tizenkét dánabból álló gyufiacimkesort ad ki, melyben többek között megörökítik a sikondai éjjeli bányászszanatóckamot is. Szép kivitelű, huszas csomagolású, az „Ezüst Kossuth”-tooz hasonló minőségben és kivitelben „Bánjász sávMtfcáT-t gyárt az évfordulóra az ipar. A kiadandó bányásznapi bélyeg Tóth Bucsokd István tatai bányász- mártírnak állít majd emléket A gyerekekre gondolva, aranyszínű fóliáiba csomagolt csokoládé emblémákat hoznak még forgalomba. (1 gyógyszerészlechnikos Baranyában a szakszervezeti társadalombiztosításba, az olcsó orvosi- és gyógyszerellátás ba bevont dolgozók száma az utóbbi években gyorsan nőtt, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése eredményeként csupán a múlt évben 13 000 fővel gyarapodott a biztosított paraszti dolgozók száma. Ennek arányában növekedett a gyógyszerfogyasztás, aminek a Baranya megyei Gyógyszertárd Központ sokoldalúan igyekszik eleget tenni. A gyógy szertárral nem rendelkező köz ségéfcben 44 körorvos kezeléséiben kézigyógyszertárakat szervezett, a legfontosabb gyógyszerigényeket maga a kezelőorvos elégíti ki. A gyógy szertárak növekvő forgalmának lebonyolítására viszont az idén 41 érettségizett fiaitalt vesznek fed, közülük 38 felvételére csütörtökön, felvételi vizsga keretében került sor. A gyógyszertárakba kikerülő fiatalok technikusi végzettségüket két év alatt folyamatosan, munkájuk közben szerzik meg. Tizennyolc mázsa búza holdanként Jól fizet az olasz búza Görösgallon Az országút mellett reggel még olaszbúza-fejek ágaskodtak, délután már csak a tarlót lehetett látni. A tarlót, meg beljebb két kombájnt, amint motolláik meghajtják a kalászokat» hogy azután elnyelje a dob. Az egyfflc kombájnon Fekete István, a másikon meg Megy- gyesi Tivadar űL Mindketten Görösgalli Állami Gazdaság csatahelyi üzemegységében »dolgoznak. I — Bár mindegyik búzánk liiyen lenne. — mondja Fekete Felvételi vizsgák az egyetemen A jogtudományi egyetemen lassan véget érnek a felvételi vizsgák. Komoly, felelősség- teljes munkát jelent ez a vizsgáztató tanároknak és a felvételizőknek egyaránt. A középiskola után ma sokkal többen szeretnének tovább tanulni, mint eddig bármikor. Ez tette lehetővé egyetemeinknek. hogy ma már „válogatnak” a jobbnál jobb eredményt elért fiatalok között, és valóban az a fiatal jut az egyetemek előadótermeibe, aki komoly. alapos tudást szerzett a középiskolában: A felvételi vizsga nem újbóli érettségi, mint ahogy sokan hiszik. A vizsgáztató tanárak arra kíváncsiak, milyen az egyetemista jelölt általános műveltsége, arról igyekeznek képet kapni, sikerrel állja-e meg majd a helyét az egyetem magasabb követelményeket támasztó vizsgáin. A délelőtti írásbeli vizsga után beszélgetünk néhány fiatal jogászjelölttel: A fiúk és lányok most barátságot kötöttek egymással, eggyé kovácsolta Őket a közös cél, a közös izgalom: Egy dologban mindenki egyetértett: könnyebb volt, mint amilyenre számítottak: —- Nem volt nehéz: őszintén bevallom sokkal nehezebbnek gondoltam. Ez inkább beszélgetés volt mint vizsga, de igen hasznos' beszélgetés. Úgy gondolom felvesznek, mert úgy érzem sikerült, de ha nem az sem keserít el. mert.;. Nem keseredik el az idén érettségizett kaposvári fiatalember Csonka József, mert ahogy mondja: „Azok a felvételizők. akik már három négy éve érettségiztek, sokkal magabiztosabbak, mint mi akik az iskolapadból jöttünk ide.” A gyakorist azt bizonyítja, hogy a dolgozó fiatalok akik felvételi vizsgára jelentkeztek magabiztosabbak, tudásuk alaposabb. örvendetes, hogy a fiatalok ugyanígy gondolkodnak: Dávid Piroska hogyha nem vennék fel, elvégezné az esti gyors és gépíró iskolát. — Ha később sikerülne egyetemre jutnom, még hasznát is vehetném gyorsíró tudásomnak. A kis csoport amikor ezekről a kérdésekről beszélgetünk még egy dologban megegyezett. A középiskolák színvonala nem egyforma: Van ahol sokkal nagyobb a tudása egy jórendű tanulónak, mint más- hód egy jelesnek. Szükséges a felvételi vizsga, mert nem az a fiatalok célja, hogy mindenáron egyetemre kerüljenek. A cél az, hogy komoly tudással rendelkező fiatalokból kerüljön ki a jövő értelmisége. — Mi már arra is büszkék vagyunk — a felvételi eredményétől függetlenül — hogy a jók vetélkedésére mi is „ hivatalosak voltunk” — fejezték be a felvételizők mosolyogva az interjút István. — Ezt könnyű ám aratni, meg aztán ja is fizet — Mennyit? — Ahogy mérték, azt mondják, tizennyolc mázsát ad holdja— Mt lehetne ám teljesíteni — teszi hozzá Meggyest — Itt hamar meglenne ám a harminc vagon. Ezzel a harminc vagon 06 mozgalomra célzott. Természetesen ebben ők is benne vannak és, ha1 már beneveztek, akkor teljesítik is. — A gazdaságban persze nem tudjuk teljesíteni, de itt varrnak a környező termelő- szövetfcezeíek. •— Oda is elmennek? •— Már voltunk is. Én például á nagyvátyi termelőszövetkezetben arattam őszi árpát, — mondja Fekete: — Én meg a nyugotezenter-* zsébetiben. Ha itt végzünk a gazdaságban, akkor megint elmegyünk a termelőszövetkezeteikbe segíteni ebben a nagy munkában, az aratásban. Felbúgnak a motorok, megindulnak a motollák és a két kombájn elindul. Azt mondják: — Ma már két vagonnal csépeltünk ketten, de szeretnénk, ha megtenne a harmadik Százéves a hegyszentmártoni iskola Ebben az évben jubilál a hegyszentmártoni általános iskola. Száz éve, 1860-ban nyitotta meg először kapuit Az iskolaépületet annak idején Hegyszentmártan, Alsóegerszeg és Tengeri dolgozói építették tisztán társadalmi hozzájárulásból: 1945-ig. a felszabadulásig egy tanerős iskola volt —« Jelenleg 90 tanulóját három pedagógus tanítja. Az iskola történetének egyik érdekessége hogy száz év alatt csupán négy vezető pedagógusa volt, tehát átlag 25 év egyhelyben maradás esik egy pedagógusra. Az iskolát mnxég korszerűsítették A gyár fiatal munkása: farkas József tímársegéd Be a szag, ama itt a nagymeszes műhelyben fogad, egyáltalán nem sorolható a divatos parfümök közé. Farkas Jóskáiknak azonban meg sem koty- tyan- Szokás dolga ax egész. A műhely bejárata mellett halra két hatalmas forgó tartály, mellette pedig a hasító gépek sorakoznak. Az elsőn dolgozik többedmagával Farkas Jóska tanársegéd, hasító gép-beadó. A szakma kávák/ jelvényes dolgozóija ég sztahanovista. A nagy-meszes műhelybe kerülnek azok a bőrök, amelyeket már a szomszéd műhelyben a szőrtől és a hústól fl'WW w,::\ tudó» jártéba* m aeatáe utón ncmmal Lassan vége lett a tanuló időinek is és következett a komoly munka, önállóan, itt a pécsi bőrgyárban. Mindjárt itt kezdte a nagy-meszesben, ahol most van, a hasítéknál Komoly szakértelmet követel ez a beosztás. Amikor ide került, öreg mestere azt mondta: „Nem is gép ez gyerek, hanem műszer”, — és ezt 6 jól megjegyezte magának, mindig emlékezetében tartja. 1958-ban megnősült, a HL kerületben kaptak szép másfél szobás lakást. A gyári KISZ-szervezetne k alapító tagja és a nagy-meszes üzem KlSZ-csoportjának a vezetője. Van még más társadalmi munkája is, mert a kerületi KlSZ-bizottságnak is tagja, 1958 óta párttag. Elégedett-e? Igen, elégedett. Rendes fizetése van, közel a kétezerhez, jól keres a felesége is. „Sose legyen ennél rosz- szahb” — mondja. Mikor tervei kerülnek szóba, elmondja, hogy szeretne még sokáig itt dolgozni, s mint a többi öreg tanár, innen menni majd annakidején nyugdíjba is. Nem lenne mór semmi pénzért se autószerelő, úgy megszerette a gyárat, a szakmáját. Lehet, hogy később beiratkozik a bőripari technikumba, hogy szakmai képzettségét még magasabb szintre emelje- Nincs semmi kívánsága, elégedett. Azt mondja, legyenek jó futballmeccsek, a BTC kerüljön be a másodosztályba, s minden rendben van, megtisztítottak. Ezeket a bő- T- röket a hasítógép szeli kétfelé k milliméter pontossággal. Most *- éppen marhaboxot hasítanak. r- A boxbőr négy milliméter vasit tagságú, a másik réteg pedig tt még ennél is vékonyabb, abból r- bélésbőr lesz. A lehasított bőr ó rétegvastagságát érzékeny, n nagypontosságú műszerrel el- r- lenőrzilk. így lesz belőle ará- ói nyos vastagságú szép boxbőr. Fark» Jóska messziről ke- ►* rtilt ide a gyárba és ebbe a szakmába. Családja Erdélyből e származik. A földosztáskor Vé- j_ ménden telepedtek meg és ti- í_ zen-három holdon gazdálkod- u tak. Fáik» bácsi belépett a tennelőszöivetkeaeCbe és jól éL ¥ Amikor Jóska elvégezte a »nyolc általános iskolát és Vé- ménden is toboroztak ipart tanulókat, hiába akarta apja, hogy tanuljon tovább, jelentkezett ő is szakmát tanulná. Nem akart ő tímár lenni, minden : vágya az volt, hogy autószerelő tegyen. Pestre vitték őket, s ott már nem volt más hely, csak a tímár szakma ta- .nukS hozott. Visszajönni nem akart, így hát ott maradt tímár tanulónak. A Könnyűipari Wfinásztérium H. ez. ipart tanuló intézetében, ,-a volt Rex-féle bőrgyárban volt a tanuló műhely. Szép vők, jó volt ez a tanuló idő. Most is kellemesen emlékszik rá vissza. Az öreg Szilágyi bácsira, meg Baráti bácsira, akik a nagymeszes műhelyben tanították a szakma fogásaira, minden apró fortélyára. Nagyon sokat tanult a neve» mesterektől, nem tehet flórt Fürlrjtwú got»
