Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-01-01 / 154. szám

WO*. JÚLIUS 1. NAPLŐ 5 A falusi ivóvízellátásról Próbaszlvattyúzás » siklósi vár udvarán. Hová lett a nyomorúság kohója? Kína Kommunista Pártja megalakulásának évfordulójára IZéi amerikai újságíró egyszer beutazta Kínát és riportkönyvet irt a „nyomo­rúság kohójáról“ — a hatalmas Kínáról, népé­ről, urairól és szolgáiról. Ebben a könyvben ezt is megírták: „A kis falvakban az éjszaka beálltával minden álomba merül, egyetlen fénysugár sem töri meg az éjszaka sötétjét... A paraszt teljesen iskolázatlan, írástudatlan, teli babonával és előítélettel... A paraszt technikája primitív. Ugyanazt a sarlót, durva faekét, csépet és . kőhengert használja, amit távoli ősei. Elviselhetetlen munkája nyomorú­ságos gyümölcsöket terem. A kínai paraszt mindig az éhhalállal harcol. Maga és családja örökké az éhínségtől fél. Minden kínai elke­seredetten harcol az élethez való jogáért." S nem volt kiút ebből a nyomorúságból, hosszú évszázadokig. Amíg el nem jött a nagy oroszországi forradalom 1917-ben. Eljutott a híre annak Kínába is. Legendák születtek, szállt a buzdítás szájról szájra, de ezek a le­gendák és bíztatások mind-mind valóságos tör­ténelmi tényből fakadtak. Abból, hogy a fel­kelt orosz nép végetvetett a cárizmusnak, szabadságot és békét adott önmagának s hősi tettével ezt a jövőt ígérte az emberiségnek. A Lenin vezette bolsevikok győzelmének ha­tására fellendült a kínai parasztok és mun­kások mozgalma, amelynek még ekkor sem volt világosan látó vezetője, élcsapata. De ez a mozgalom már követelte magának a harc vezetéséhez értő forradalmi vezérkart s meg is teremtette azt. A szétszórtan csopor­tosuló marxista köröket 1931. július 1-én egye sítették és megalakították a Kínai Kommu­nista Pártot. Ezzel szervezett, forradalmi ve­zetést kapott a mozgalom, amely a történelem­ben először tűzte ki az elnyomott kínai nép elé a. teljes függetlenség és a demokratikus köztársaság kivívásának feladatát. Kína Kommunista Pártja, a szovjet nép élén álló kommunista párt tapasztalatain és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ered­ményein okulva, azt hasznosítva, kinevelte soraiból teoretikusait és nemzeti vezetőit. Mao Ce-tung, Csu Te, és a hozzájuk hasonló veze­tők elsajátították és a kínai sajátos viszonyok­ra alkotó módon alkalmazták a marxizmus— leninizmus tanításait. Győzelemre vezették a három forradalmi polgárháború poklán át a kínai népet az imperialista és csangkajsékísta hódítók ellen, népi államhatalmat teremtettek és napjainkban gyors ütemben valósítják meg a szocialista forradalom feladatait. Az 1949. október 1-én létrejött Kirtai Nép- köztársaságban a kommunista párt vezetésé­vel Kína összes pártjai a szocialista építést támogatják és útját állják mindenféle agresz- sziónak. Védik és erősítik a népi köztársasá­got és a nemzetközi kommunista mozgalom egyik erős bástyájává emelték a hajdani „nyomorúság kohóját", amelyben valaha sok rizs volt, mégsem jutott belőle mindenkinek, Ma már mindenkinek jut bőrben, s melléje más is. Hú* is, gyümölcs is, tej is. A japán betolakodók mindörökre kitakarodtak, Csang Kai-sek a történelem szemétdombjára került, az USA hatalma véglegesen megbukott a kínai nép hősi harcain. A Szovjetunió segítségével szétvert imperialisták sikertelenül acsarkod- nak a kommunisták vezette hatalma* Kínai Népköztársaság ellen, semmiképpen nem ké­pesek ártani annak. Inog a gyarmati rendszer, pusztulása elkerülhetetlen. El a kínai nép, él a Kínai Kommunista Párt, s a kommunizmus végső győzelme visszavonhatatlanul biztosít­va van. Gy. K. Készül a községek rendezési terve Tanulmányokat, cikksoroza­tokat írtak már a pécsi viz- gondokróL Csak a faluról szól­tunk keveset, pedig a megye 400 ezer főnyi lakosságának háromötöde — 243 ezer ember — még vidéken él, és a min­dennapi jó ivóvíz beszerzése ott sem jelent kisebb gon­dot. Nem véletlenül kelt láb­ra a mondás Villányban: Bo­runk van, de vizünk nincs. A mélyfúrású kút: nem megoldás A múlt iskoláiban minden gyemjeket megtanítottak ar­ra, hogy „A legegészségesebb ital a víz”, de hogy a falusi ivóvizek valóban egészségesek- e, azzal vajmi keveset törőd­tek. Pedig a falusi kutak több­sége a felső talajvízre települt, és a közeli istállótól, árnyék- széktől megfertőződött. Egy­részt ezért ütötték fel tífusz és vérhas járványok a fejü­ket. Egészséges vizet adó mély­fúrású kút csak 40—45 volt a megyében, és ezek is főként az uradalmakban, ahol legin­kább ipari célra •— malom, kenderáztatók stb, —» használ­ták. 1950-től napjainkig száznegy­ven 50—300 méteres mély ku­tat fúrtunk a falvakban. Ezer- natszáz—ezerhétszáz forintba került minden folyóméter. — Óriási összeget — több tízmillió forintot — költöttünk kutakra. Évszázadok mulasztását azon­ban nem lehet 10 év alatt pótolni. A 185 mélyfúrási kút (a régiekkel együtt), még min­dig kevés. Nemcsak azért, mert 825 községe van a megyének, hanem azért is, mert — mint kiderült — a mélyfúrású kút sem oldja meg a falusi ivóvíz- ellátást. E kutakat cöak a kö- zellakók használják, annyi pénzünk pedig nincs, hogy a hosszúranyúlt falvakban több ilyen kutat fúrjunk. Még a közellakók közül sem minden­ki kedveli az „artézi” kutat, mert ha mély, sokáig kell a szivattyút járatni; Mások a mélyfúrású kutak vizének eny­he vasízét kifogásolják, s in­kább a „jóízű”, de fertőzött sekély kútjuk vizét isszák. TüriN vízművek kellenek A törpe víamű a falusi ivó- vízellátás eszköze. A törpe vízmű lényege egy mélyfúrású kút, vagy forrás, (a fontos az, hogy sok és jó vizet adjon), és az arra épülő csőhálózat. Hasonlít a városi- hálózathoz, csak nincs a la­kásokba bekötve. Itt a 200— 300 méteres szakaszonként fel­állított közkifolyókon töfténik a vízellátás. A törpe vízműnek sok elő­nye van. A mélyfúrású kuta­kat eddig csak minimálisan használták ki. Most maximá­lis 1ÄZ ez. hiszen a hálózat révén az egész faluba eljut a víz, s végre jó vizet isznak az emberek. Mondani sem kel­lene, a törpe vízmű jóval drá­gább. Az ugyanolyan mélyfú­rású kúthoz a csőhálózaton kí­vül szivattyúberendeaés, domb­ra épített Víztartály, illetve víz­torony, vagy hidroforos beren­dezés stb. kell. Hogy képet al­kossunk a törpe vízmű áráról: a villányi, amely befejezés előtt áll, 3 milliót emésztett fel. És ez még olcsó, mert Fekete Károly, a Vízügyi Igazgatóság főmérnöke olyan helyen jelöl­te ki a kutatófúrás helyét, ahol 15 méteres mélységben bőho- 2afnú és jó ivóvizet találtak. líiUca szerencse volt ez. A felszabadulás előtt alig volt néhány törpe vízmű a megyében. Ma öt van: Bár­ban, Bolyban, Dunaszekcsőn, Szigetváron és Villányban. Hat falu — Pécsvárad, Máriagyűd, Sellye stb. — körzeti vezeték­kel van ellátva, itt tehát a község egy része van csak be­kapcsolva a vízhálózatba. A megyei tanács, a Vízügyi Igazgatóság most vizsgálja hol kellene legsürgősebben törpe vízműveket létesíteni; A leg­első a siklósi lesz, amely a 38 méter mély, három méter szé­les, török eredetű várkútra épül. Még ebben az évben megkezdődik az építkezés; Még nem kfizművesithetönk Mohácson, Harkányban, Szentlőrincen és Sásdon is na­gyon elkelne már a törpe víz­mű. Bővíteni kellene a szigete A mázai bányaüzemben jú­nius 22-én a reggeles harmad dolgozóit felszállás után azzal fogadták a többiek: az üzem 22-én teljesítette első féléves tervét. A tervet befejező har­mad dolgozói, de az összes töb­bi bányász nagy lelkesedéssel és örömmel nyugtázta a hírt és mindjárt elhatározták, fél­év végéig 3000 tonna szenet adnak még terven felül. A mázai bányászok e^zel a szép eredménnyel elérték, hogy június végéig első fél­éves tervüket 106 százalékra teljesítik, összüzemi' teljesít­ményük pedig eléri a 104 szá­zalékot. Emeli vállalásuk telje­sítésének értékét, hogy az év első napjától kezdve a má- zaiak fokozatosan, egyenletes munkával „hozták a tervet” napról napra. Kiemelkedő tel­jesítményt nyújtottak az első félévben Breitenstein Ádám, Mindum János, Béres Henrik harmadvezetők. Széles István az 1-es csapat vezetője, Póth Henrik a 2-es csapat és Sípos István a 152-es csapat veze­tője, de dicséret illeti a bá­nyaüzem összes dolgozóját és lyei vízműveket. A közeljövő­ben döntik el, hogy mikor és mennyit tudunk felépíteni eb­ből. Ennyi vízmű ugyanis ren­geteg pénzbe kerül, s az állam ereje sem végtelen. Aránylag sok törpe vízmüvet csak akkor tudunk építeni, ha a lakosság is hozzájárul. Ha a falu víz­gazdálkodási társulatot ala­kít. s a lakosság több mint fele belép, tízéves kölcsönt kap az államtól. Nem nagy megterhe­lés: családonként 200—300 fo­rintot kell évente visszafizetni, s ezt az öszeget is csökkenteni lehet, ha a földmunkákat a lakosság maga végzi el. Sum- ma-summárum: alakítsunk tár­sulásokat törpe vízmű építé­sére! Bárban, s azokban a fal­vakban, ahol törpe vízmű van, felvetődött, hogy a lakásokba is bevezetik a vizet. Nem rossz ötlet, csakhogy. Ahol a vízveze­ték a lakásban van. ott a szennyvizet is el kell vezetni, magyarán csatornázni, közmű- vesíteni kell, a csatornázás pe­dig annyiba kerül, mint a tör­pe vízmű. Az egyik faluban csatornázni, amikor a másik­nak még jó ivóvize sincs, nem lenne ildomos dolog. A csator­názással tehát még vámunk kelL A jövő, a kommunizmus falva kétségtelenül közműve­sített lesz. Jónéhány olyan világtól el­zárt falu van még a megyénk­ben, ahol nemcsak a jó. még a rossz víz is kevés. Bánoson például kilométerekre járnak nyáron vizért. Az ilyen falvak­ban a mélyfúrású kút is sokat segít A megyei tanács és a Vízügyi Igazgatóság most vizsgálja, hogy hol és miként kellene orvoslást találni e fal­vak panaszára. M. L. vezetőit a szép munkasiker eléréséért. A máza iák megfogadták, hogy a második félévben ha­sonló eredményeket érnek el, nem csap alacsonyabbra a lel­kesedés lángja szocialista mun­kaversenyükben. ■— János, te, itt van a lánc, aztán vigyázzatok, nehogy va­lami baj legyen — inti a kör­zeti szerelő, Dombos Géza a nyakig olajos, fekete-barnára sült izmos aratógépest, idősebb Kispörös Jánost. Az meg ránt egyet a nadrág- szíján és figyelő szemmel kö­veti a gépek útját, amelyek után az aratógépekből sűrű egymásutánban pottyannak ki a levágott és összekötött árpa­kévék. — Én az életem legtermésze­tesebb velejárójának tartom azt, hogy gondozom a gépemet, szeretem és mindent meg is 597 értékes nyeremény a jntalomsnrsolésnn A hónap első lottósorso­lását — a 27. játékhét nyerő­számainak és a júniusi tárgy­nyeremények húzását — jú­lius 1-én, pénteken délelőtt tíz órai kezdettél Budapes­ten. a műszaki egyetem dísz­termében tartja a Sportfoga­dási és Lottóigazgatóság. Először a 27. játékhét nye­rőszámait húzzák. Utána a 26. játékhét szelvényei kö­zött 597 értékes nyeremény­tárgyat sorsolnak ki, adok neki — mondja Kispörös János —, mert a gép is úgy van ám, mint az élő ember, meghálálja a szeretetet, a gon­doskodást. Én itten, a szuli- máni hegyen úgy ismerek min­den kis lyukat, minden baráz­dát, mint a tenyeremet, azért merte ránk bízni Józsi bá­tyánk, a tsz elnöke ezt a szép nagy, 40 holdas árpatáblát is, amelyikkel megkezdtük az ara­tást — mondja a traktoros. A traktoros 14 éves fia, az ügyes Lajos hasonlóképpen a „gépimódó” szektának a tagja. Olyan ügyesen sürög-forog a nagy gép mellett, olyan ponto­san és érzékkel kapcsol, hogy apja szemé büszkén villan. Amikor. meg egy kicsit leáll­nak az Utossal, hogy a K— 8-ast kicsit megigazítsák, még a zsinegdobozt ellenőrizzék, úgy pattan le a traktor nyer­géből, mint egy huszárgyerek. — Apja fia — simogatja meg Lajcsi fejét Józsi bátyám, az elnök. A tábla felső végéről nyu­godt duruzsolással közeledik a másik Kispörös-fiú, ifjabb Kis­pörös János gépe, az aratógép ülésén Tanai Jánossal. Nem rakoncátlankodik a gép és ha­marosan újabb levágott sor jelzi a szorgalmukat. \ A brigádtervre terelem a szót. — Mi ezzel a 40 holddal — ha ma valamiféle nagy eső nem jön közbe — két — két és negyed nap alatt végzünk — A megyei tanács építési és közlekedési osztálya minden község általános rendezési ter­vét elkészítteti. Nagy munkát jelent a tervek elkészítése és természetesen nem megy má­ról holnapra, de a tervek nagy segítséget nyújtanak a falvak további fejlesztéséhez, a lakó­telepek kulturáltabbá tételé­hez. A helyi tanácsok a kőz- ségfejlesztésl tervüket az álta­lános rendezési tervnek meg­felelően készíthetik el és ezál­mondja idősebb Kispörös, már eddig 55 holdunk van a nyári ezezantervünkből és elmonda­nom is ötöm, hogy nagyon jól áll a brigád. — Ha minden jól megy, a terv java részét árpából levág­juk, aztán meg jön a töbtjá, itt mellettünk mindjárt egy hatal­ma* tábla gyönyörű búza, az­tán a patak mellett a többi — mondja jegyzetét nézve Dom­bos Géza. Tanai János meg Matyók Imire rábólint: — Ilyen talpraesett, ügyes traktorosokkal, mint a Kis- pőrös-gyerekek, lehet boldo­gulni. Gyorsan és folyamato­san megy a munka. Ha pedig valahol meghibásodik valami —, mert hiszen a gép is csak gép —, akkor jön a körzeti szerelő a fürge kis motorján és hozza az alkatrészt, meg aztán van megfelelő mennyiség. Gépalkatrész is, zsineg Is. Csak jó időnk legyen. A Kispörös-hrigád a sziget­vári gépállomás szentlászlói egységének egyik legjobbja. Szerény, csendes, szorgalmas munkásemberek, akik hétköz­nap, vasárnap, kora hajnaltól fekete estéig a vasparipa nyer­gében ülnek, hogy aztán hol­napután te is, én is, mi is, mindannyian az új lisztből ké­szült kenyeret, kalácsot ehes- stik. , Köszönet a jó munkáéit a Kispörös-bri gádnak (, , Szigeti István tál elérhető, hogy a községet minden szempontból megfele­lően fejlesszék. Ebben az évben készül él Szentlőrine, Mohács, Sellye rendezési terve is. A tavaly elkészített több terv között van például Harkányé, melyről külön érdemes megemlékezni, mert csak e terv birtokában vált lehetővé a fürdőhely nagy­arányú fejlesztése. A lakóhá­zak és az eladásra kerülő vi-> kendtelkek helyét pontosan meghatározták és csak ezután kerültek értékesítésre. Abaliget rendezési terve ha­sonló Harkányéhoz. Itt főleg azok a szempontok vezették a terv készítőit, hogy Abaligét üdülőteleppé fejlesztésével a község és a felépülő üdülők megfelelően helyezkedjenek eh Kijelölték, hol kapnak helyet a vállalati és a magánüdülők, Abaligeten ugyancsak eladás­ra kerülnek vikendtelkek a tó közelében. A tervben szerepel egy második még nagyobb tó létesítése, mint a meglévő. En­nek vizét a barlangból nyerik és átlagban 3—4 méter mély lesz. Az általános rendezési ter­vék elkészíttetése csak egy kis része a megyei tanács építési és közlekedési osztálya mun­kájának. A másik és ugyancsak igen fontos feladatuk a megye úthálózatának bővítése, bekötő­utak létesítésével. Tavaly 51,8 km hosszúságú bekötőút terve készült el, amiből 15,8 km már megépült; Idén ugyancsak majdnem 15 km-nyi bekötő­utat építenek, de valószínűleg ezenkívül is több km készül el terven felül; Hatalmas összeget eihészt fel a bekötőutak építése, hi­szen egy-egy km út építési költsége 800 e2er és 1 millió forint között van. Természete­sen a lakosság hozzájárulása is segíti a bekötőutak építését mert majdnem mindenütt a földmunkákat, amely az építési költség 25 százalékát teszi ki. társadalmi munkában végzik el. A megyei tanács is első­sorban ott építteti meg a> utat, ahol a földmunkákat el­végzi a lakosság, mivel ígj sokkal előbb és sokkal töbfc falu kaphat kövesutat.--------------------<■%, - -----­Tá bort vernek Lengyelben Egymás után fe­szítik ki a eá tarkö­teleket a Tolna me­gyei Lengyel község parkjában. Százhu­szonnyolc általánosr és középiskolás fiú ver itt tábort két hétre, — A Tolna me­gyei MÉSZÖV nyári Dktatótábort szerve­zett itt a falusi if­júsági szövetkezetek leendő vezetői részé re, — mondja Ze- hán Ferenc, a szek­szárdi MÉSZÖV oez tályvezetője. — Csatlakozott hoz­zánk a baranyai és a somogyi MÉSZÖV is. A három megyé ben eddig összesem nyolcvan ifjúsági szövetkezet alakult. Némelyik már egé­szen jól gazdálko­dik. A dunaszent- györgyi FISZ pél­dául több mint 7000 forint tiszta jöve­delmet szerzett 2 kát. hóid kertésze­tével. Az ifjúsági szövetkezet további erősödése érdeké­ben nyitották meg ezt a kéthetes tá­bort. A kertészet, a nyúltenyésztés, a méhészet, mint szak tárgyak melleit, po­litikai oktatás is IeS2, a sptxrtfoglal- kozásokat pedig két testnevelő tanár tartja; A megyék 31 600 forintot irá­nyoztak elő a tábor költségeinek fedezé­sére. A lengyeid me zőgazdasági közép­iskola pedig szak­tanárokat, sátrakat, ágyneműt és napi négyszeri érkezést ad. * — Miért fontos a falusi if j. szövetkeze tek szervezése? — kérdezzük Méhész Györgynét, a pécsi MÉSZÖV szövetke­ze tpold titkai előadó­ját — A FISZ-efc fon tosséga nem gazda­sági, hanem peda­gógiai jellegű. Kis földterületükön meg tanulják a közössé­gi munka, a szocia­lista mezőgazdaság alapvető munkaer­kölcsi szabályait. E mellett persze jö­vedelmező gazdál­kodási is folytatnak és bizonyt» szakis­mereteket szerez­nek. vári, bólyi, pecsváradi és sely­106 százalékra teliesftetle első féléves tervét a mázai bányaüzem A Kispörös-brigád

Next

/
Oldalképek
Tartalom