Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-06-01 / 158. szám

1990. JÚLIUS fi. N APLÖ 5 Tég*r© itt a nyftr! (TiájdlAríjfbOti ítjsáqhan mmitci'HoiNKt Több tízezer forintot érő társadalmi munka Váflufcna akasztják a hang­rögzítő berendezést és útnak indulnak a rádióriportéról!. A riportműsor címe: Végre itt a nyár! Reggel kilenc óra kö­rül kimondják a mottót: Ebben a műsorban inkább a nyár bosszúságairól beszélünk.; Lehet, mert van. Mi a bosszúság nyáron? Az, hogy szeszélyes az időjárás, hogy nein osztogatják csak úgy az üdülőhelyi beutalókat, hogy éppen nyáron keivé« a fehér cipő? Ez ja bosszúság kinek-kinek a maga módján, de az már általános, amit az első „állomáson” kérdezni sem kell Jakabos Zoltántól, a Pan­nónia Sörgyár áruforgalmi osz­tály vezetőjétől, mert ő kez­di... De halljuk, mit örökí­tett meg a magnetofon -szalag! Sör *— A sörellAtás tekintetében igen sokszor halljuk mostaná­ban: vajon miért nincs sör? — Ügy látszik, nem is kell kérdezni, mert Jakabos Zoltán tudja, hogy miiért kerestük feL — Másképpen hangzik, ha én kérdezek, mert mindjárt meg Is tudom magyarázni az Okot. Sört soha annyit nem termelt a gyár, mint most és a kereákedelem soha ennyit nem hozott forgalomba. — Akkor szabad mégis meg­kérdezni, hogy miért nines sör? — Kérem. Tagadhatatlan, hogy a bor helyébe is sört ter­melni képtelenek vagyunk. A rossz szőlőtermések miatt a sörfogyasztás állandóan emel­mi az oka annak, hogy Bök faluban ilyenkor aratás idején többször nincs sör? Lehet, hogy ismét az elosztás­ban van hiba? — Ebben a kérdésben az Országos Söripari Vállalat ve­zetősége döntött Intézkedése­iket várunk, amelyek a falu jobb sörellátását biztosítják. Meg kell mondanunk, hogy az igényeiket így sem tudjuk ki­elégíteni, de feltett szándé­kunk, hogy a nagy nyári mun­kák idején elsősorban a falu jobb sörellétását ezorgalmaz- zuik. Jég Amikor Gyimesi élvtárs, a Pécsi Szikvíztpari Vállalat igazgatója meglátott bennün­ket az udvaron, 6 tette fel a kérdést: Ugye azért jöttek, hogy miért nincs szódavíz? — Hát kérem napi tervünk 12 ezer liter szódavíz, de 15—18 ezer litert szállítunk. Az el­múlt év hasonló időszakához viszonyítva termelésünk 30 százalékkal magasabb. A szik- vízhiány okát abban látom, hogy nincs elegendő sör és így a szörp- és a fröccsfogyasz- tás került előtérbe. — Tudnák-e növelni a gyár­tást? — A Jelenlegi körülmények között növelni nem tudjuk, mert nincs rakodóterünk, gyá­runk szűk, nem tud megfelelő mennyiségű ládát sem befo­gadni. Szállítunk reggel hat­tól este nyolcig, amíg az üzle­tek nyitva vannak. Sajnos, mégsem elég és a sziikvízellá- tás terén semmi javulást nem tudok Ígérni. — A Szíkvízipari Vállalat gondoskodik a jégellátásról is? — Igen. A jégelosztás is hozzánk tartozik. Ott jelenleg hiba nincs, jég van és a szál­lítást is győzzük. — Az elmúlt napokban mé­gis előfordult, hogy nem volt jég. — Uj-Mecaekaljáről lehet szó. Egyetlen tábla rendelés volt. Mégiscsak pazarlás há­rom és féltonnás kocsit két emberrel kiküldeni egy tábla jéggel. Jakabos Zoltán, a sörgyár áruforgalmi osztály vezetője elmondta, hogy 2400 tábla je­get gyártanak a Pécsi Szikvíz- ipari Vállalat rendelése alap­ján, ami napi három vagon és ebből a legutóbbi szállítás 1&00 tábla volt. — A* önök véleménye, hogy nincs is szükség több jégre? — Egyelőre nincs. Arra szá­mítottunk, hogy felfut a ma­gánosok részére árusító jég- boltok forgalma, de nem megy. Nincs piac.,, — Be lehetne-« vezetni, hogy jegedkocsik árulják magáno­soknak a jeget? — Visszaélésire ad okot, ha az embereink pénzt kezelnek. Nagyon elhúzódna a szállítás is — gépkocsival szállítunk — és nem lenne gazdaságos egy tábla jeget eladnii * A rádióriportenek ezután el­látogattak a Baranya megyei Vidéki Vendéglátóipari Válla­lathoz és megemlítették Brüll Józsefnek, az áruforgalmi osz­tály vezetőjének a jégellátást és magnetofonnal lejátezatják, mit mondott Gyimesi elvtárs. Brüll József fogja a telefont és felhívja Gyimesi elvtársat. — Kérlek szépen, én nála­tok jártam április végén, má­jus elején jégügyben, amikor kerék-perec nyilatkoztál, hogy bizonyos mennyiséget tudtok adni mindaddig, amíg a MÉK el nem viszi tőled a jeget. Te nyilatkozol a rádiónak, hogy nincs piac, nem tudod kinek eladni a jeget. Most én kér­dezlek téged, hogy tudsz-e ne­kem heti 600 tábla jeget ga­rantálni? ,— Nem most, az egész nyári szezonról van szó. — Azt én is tudom, hogy amikor esik az eső és hűvös idő van, akkor van jég. De tudod-e állandóan biztosítani a 600 tábla jeget? Ha igen, akikor nyilván nem szállítta­tok jeget Péosváradról Har­kányba, vagy Komlóról Szi­getvárra. — A napi 100 tábla Jeget tehát kapom a legnagyobb kánikulában is? Nocsak. Ezek szerint van piaca a jégnek és lenne még ezenkívül ín. Szi kvíz Dr. Lapos Sándor, a Bara­nya megyei Szikvíz- és Szesz­ipari Vállalat igazgatója sze­rint minden Igényt W tudnak elégíteni szikvízből. — A megye területén 15 szlkvízüzemüak van. Azon a te­rületen, amely hozzánk tarto­zik, valóban úgy szerveztük « munkát, hogy semmilyen fenn­akadás nincs. A riporter erre felsorol „ka­pásból” néhány községet, ahol az utóbbi napokban nem volt vagy csak ritkán volt szóda­víz. — Előfordult, hogy nem volt jó kapcsolata a vendég­látó egység vezetőjének a vi­déki telepvezetőnkkel ég ebből kifolyólag nem rendelt elegen­dő szikvizet. Előfordult olyan eset is, hogy a telepvezető nem tartotta szívügyének, hogy szikvizet akkor és annyit szál­líttasson, amikor és amennyit a lakoaság igényel. Ezért olyan intézkedéseket tettünk, hogy a telepvezetőnek kötelessége még vasárnap is szikvizet kiszol­gáltatni, ha azt a vendéglátó egység megrendeli, Tej Amikor Supper Márton elv­társat, a Pécsi Tejipari Vál­lalat üzemvezetőjét felkeres­tük és elmondtuk, hogy ebben a műsorban a tejellátásról sze­retnénk szólni, azt mondta: — Erről nem sok jót lehet mondani. — Gyakran előfor­dul, hogy egyes tejboltokban a reggeli csúcsidőben csak pa­lackozott tejet lehet kapni. A kiszállított tejmennyiségnek mintegy egyötöde palackok­ban kerül forgalomba, a töb­bit kannában szállítjuk. — A palackozott tejmennyi­ség csak a kannatej-fogyasztó- kat csökkenthétté. Miért for­dul elő mégis, hogy éppen a kamnatej hiányzik? — A palackozott tej, a mi véleményünk szerint az előre­haladást jelenti. (A miénk szerint is.) A korszerű tej­ellátásban és a magunk ré­széről ezt támogatjuk is. (Mi is.) Ez higiénikusabb, ez kor­szerűbb, ez kizár minden ma­nipulációs lehetőséget >., Nem nagy üjt^yek íme, a nyilatkozatok és a válaszok. Télen ég kora tavasszal szól­tunk és írtunk arról, lesz-e elég sör, szódavíz és jég. Hi­deg volt és fázósan összehúz­tuk magunkat a hideg sör, a hűtött szódavíz és a „jég­téma” ötleten. De előre kell nézni ebben is, mert a tél és a hideg tavasz sem tart örök­ké. meg vannak az újságok és megvan Jó néhány magnetofon szalag, amely őrzi az akkori nyilatkozatokat. Valamennyi egyet mondott, hogy lesz elég sör, szóda, jég, hűtött ital, szörpök... És most? Nincs elég sör, ami tekintetbe véve a válto­zott helyzetet, nagyrészt ért­hető. De érthetetlen, hogy miért kell budapesti intézke­dés ahhoz, hogy a rekikenő melegben, aratás idején a meglévő mennyiségből falura is jusson? Ha kevés van, ak­kor jusson kevés, de jusson mindenhova. A jégellátáshoz még meg­jegyzés sem kell. A magneto­fonszalagon megörökített tele­fonbeszélgetés nyilvánvalóvá teszi a következtetést A me­gyei szikvízellátás? — Egyik percben van mindenütt szik' víz, a másik percben már elő fordul, hogy nincs:., „Sem­milyen fennakadás nincs .. Azután pedig a telepvezető és a vendéglátóipari egység veze­tőjének rossz kapcsolata miatt nem kaphatnak szódát „he­lyenként” a falusiak. Érdemes lenne megkérdezni az ilyen „labilis kapcsolatokat” fenn­tartó emberektől, hogy hallot­tak-e valaha valamit a dolgo­zók szükségleteinek kielégíté­séről? Supper Márton elvtára, a Pécsi Tejipari Vállalat üzem­vezetője úgy beszélt, mintha a rádió és a sajtó valaha is ellenezte volna a palackozott tej forgalomba hozatalát. El­lenkezőleg. Az újság annyit írt róla, hogy már az olvasók tették szóvá, hogy „más té­ma nincs?” És mégis azt mondta, hogy az az újságíró, aki a kamnaitej árusítása mel­lett foglal állást, az holnap már nem ír. Szabad legyen megkérdezni: miért e hang, miért e fenyegetőzés? A prob­léma nem ott van, hogy az újságíró és a rádióriporter a palackozott tej ellen beszél, hanem ott, hogy a fogyasztók egyötödének jut csak palac­kozott tej, kannatejből pedig hiány van, amit helyenként úgy pótolnak, hogy a palacko­zott tejet öntik ki a kannáikba és úgy árusítják, persze drá­gábban, palackozott tejként. Bizonyosak vagyunk abban, ha mindenkinek palackban tudjuk már a tejet adni, senki nem keresi a kannákat. De addig mindkettőt árusítani kell, úgy, ahogy a vásárlók kívánják. K ászon József Nemrég a kSvágószőlősi kultúrotthonban tartottam tanács* tagi beszámolót. Ennek során szó került az Üitelep lakóinak társadalmi munkájáról is. Még a múlt évben is az Újtelep épülettömbjei előtt gyomnövények voltak, de mintegy 300 ezer forint költségvetéssel parkosították ezt a részt. Ebben a mun* kában nagyszerű társadalmi összefogás alakult ki. Az Újtele­pen lakók épülettömbönként külön-külön vállalták társadalmi munkával, hogy csinosítják a parkokat. Fuvarost is fogadtak és úgy hordottak jó humuszos földet, hogy a virágok, virág* palánták, az elültetett rózsatövdk minél szebbek legyenek, Azóta is nap mint nap gondosan vigyázzák a házak előtti par* kosítísokat. Az így végzett társadalmi munka értéke több tíz* ezer forintra becsülhető. SOÖS JÓZSEF járási tanácstag. Lesz délelőtt is tanítás a dolgozók számára? Június 28-án „Egy bányász” aláírással levél jelent meg a Dunántúli Naplóban, melyben kérték, hogy Jegyen délelőtt Is tanítás a dolgozók számára. Ezzel kapcsolatban a követke­zőket kívánjuk tájékoztatásul Porpótlékot kérünk Az ÉM. 7-es számú Komiéi Kőbánya Vállalatnál vagyunk alkalmazásban, mint villamos- telepkezelők. Munkahelyünk egészségtelen, kőporos, zárt hely. Már többszőr felszólaltunk ez ügyben, de mindig vissza­utasították. Kérjük, hogy orvos állapítsa meg, valóban ártal­mas-e ránk nézve a kőpor és jár-e porpótlék? Thálecz József, Nagy Fe­renc, TÖIgyl Antal, a zúzógépház dolgozói. A® „S. 9“-es az érdekeltek tud am ás ára hoz­ni: A dolgozók iskoláinak szer­vezésénél a legmesszebbmenő- en igyekszünk a hallgatók munkabeosztásához alkalmaz­kodni, így megfelelő számú je­lentkező esetén ebben a tan­évben szervezhetünk délelőtti* délutáni, vagy váltakozó tan­folyamokat is. Mivel általános iskoláink a nappalt órákban túlzsúfoltak, ezért kérjük az üzemeket, kultúrötthonokat, bocsássák rendelkezésünkre az oktatás céljára alkalmas helyi­A levél íróját kérjük, hogy kérelmével forduljon a városi tanács vb. művelődésügyi osz­tályához, ahol a továbbtanulás­sal kapcsolatos minden szüksé­ges felvilágosítást megkap. Gábriel József osztályvezető. I A forró délutáni ; időben kétszeresen 'melegít a hatalmas exkavátor motarhá- íza. Nyitva is min­iden ablak, minden szellőző rés. De a »mammut-gép, az r ember Irdatlan ne­héz munkájának, a jkubikmunkának a ;me#szüntetője, az IS. 8-es exkavátor ; pillanatra nem pl- ihen. De mégis. A bille­nő kocsik elmentek ► — hirtelen, gyom, »pontos mozdulatok- »kal megrakta mind ;az ötöt — és Törő Bertalan, a közép­magas, brenzbamá- ;ra égett exkavátór- 1 kezelő megállítja a gépet. 1 —- Hadd pihenjen, Íbiszen reggel hat óta állandóan mun­kában van, és bi­zony a műszerek azt mutatják, hogy a forr pontig mele­gedett. Megtörli homlo­kát nagy, kékkockás zsebkendőjével, majd ügyesen, fél­kézzel cigarettát vesz elő és rágyújt egy Kossuthra. — Egyedül van ez zel a monstrummal, vagy váltásban dol­gozik? — Kettes váltás­ban vagyunk, ami azt jelenti, hogy ti­zenkét óra rrvunlka és huszonnégy pihenő, így jobban ki lehet a pihenőidőt is hasz náűni, meg aztán mostanában hosz- szabbak a napok, rövidebbek az éj­szakák. — Mennyit tud megrakni egy mű-1 szakban? — Ha megfelelő a ■ billenőteherató-eUá-; tás — és mostaná-1 ban semmi pan a- ; szom nem lehet rá; — mondja Törő Bér! tálán, — akkor egy 3 partiban lemegy 1 úgy 250—270 kocsi I rakománya. Ez úgy< durván felette van • a műszakonkénti < 7—800 köbméter- ; nek. Ezt a mennyi-; séget én ki terme- 3 lem, fellazítom és 3 felrakom. Egyedül. 3 Itt a szentlászlói 3 munkahelyen, é* 3 szerte az országban 3 más fontos út és 3 vasútépítéseknél se- * gítenek ezek az 3 óriás-gépek a Jég- * nehezebb munkát gyorssá, könnyebbé 3! tenni* 2 Jár-e lízeteti ebédidő és napidíj ? A Csobokapusztai Állami Gazdaságban dolgozunk kő­műves szakmunkában. Előző évekből mindig kaptunk fi­zetett ebédidőt, de ebben az évben megvonták tőlünk azon a címen, hogy mi mezőgaz­dasági dolgozók vagyunk. Né­ha a másik üzemegységbe megyünk 16—15 kilométerre, és közlekedési eszköz hiányá­ban nem tudunk hazatérni, A gazdaság viszont csak napi 8 forintot fizet különélés cí­mén. Kérjük, hogy részünkre a kiküldetési díjat fizessék meg. Varga István és 14 társa SZKNTLÖRINCX GÉPÁLLOMÁS KONTÍROZÓ KÖNYVELŐT keres azonsait belépésre. 158*53 A lépcsők a rendőrség fog­dájába vezetnek. Azokat őrzik itt, akik előzetes letartóztatás ban vannak. Most nem is annyira az „Itt lakók“ különböző bűneseteinek vizsgálata az érdekes, hánem: mi a tettesek véleménye az elkövetett bűnökről? Itt van többek között Nagy István gépkocsivezető Is. Ugye még egészen friss. Egyik tagja volt annak a bandának, amely június 13-án egy fiatal lányt felcsalt egy daindoll szőlőbe. Amikor a lány tiltakozott, Nagy megverte, szinte leütötte. A félájult lányon aztán négyen végigmentek. Göndörhajú, középmagas, 24 éves fiatalember, — Hogy lehettem Ilyen őrült! — mondja, s öklével a fejét veri. — Részeg volt? — Nem. Három liter bort ittunk meg heten; i tm A lány ia ivott? Arcát a tenyerébe temeti, kerüli a szembe nézést : Hosszasan néz maga elé, az­tán megszólal: — Ha kiszabadulok, azonnal megnősülök. Meg elmegyek én ebből a városból, hiszen itt uj­jal mutogatnának rám. El én... bárhova... Piszkos ügybe keve­redtem..., Haj, de piszkosba! — Mondja, mennyi bünte­tést adna magának, ha maga lenne a bíró? Ennél a kérdésnél néz elő­ször a szemembe, tekintete za­varos, apró, szőke bajuszát ide gesen rángatja; — Mennyit? öt évet? Négy évet? Hat évet? Nem tudom. De letöltőm a büntetésemet, s akkor m Nagyon megbántam. • Középkorú férfi, egyéves büntetését tölti. — Elsikkasztottam a rám bí­zott pénzt — mondja. Nemsokára szabadul. «— Megbotlottam kérem. De úgy van az, hogy amikor va­laki bűnt követ el, nem gon­dol a következményekre. Azt hiszi, nem jönnek rá. S mire rádöbben a valóságra, már ké­ső. Elmondja, amikor megtudta, hogy egyévi börtönre ítélték, még „beletörődött“ valahogy. Majd csak eltelik az az esz­tendő — gondolta. De még ek­kor sem döbbent rá, hogy mit jelent a szabadság elvesztése. — Akkor rezzentem meg először, amikor a hátam mö­gött halk kattanással becsu­kódott a börtön ajtaja. Egy pillanatra hátranéztem .; i kí­vül maradt a szabadság. Nem panaszkodom, jól bánnak itt velünk, de... ha én még egy­szer végigsétálhatok a Mecse­ken, ha egyszer még nézeget­hetem a kirakatokat, ha egy­szer még beülhetek egy pohár sör mellé a kerthelyiségbe s hallgathatom a zenét 11: Hiány zik, nagyon hiányzik a szabad élet. De hét, magam vagyak az oka, senki más. Volt időm gon dolkodni. A becsületes élet mindennél többet ér. Búcsúzóul még megkérdi: „milyen az élet odakinn?“ Mérnök volt Két éve szaba­dult. — Soha többé nem járok gör be úton —mondja. — A bör­tön se „két hét a Balaton mel­lett“, de a szégyen, kérem, a szégyen még rosszabb. Megjárni azt a tortúrát hogy ismét el­helyezkedjen az ember. „Hol volt maga ezelőtt? A börtön­ben? Most szabadult?" — s máris gyanúsan nézik az em­bert. Igaz, van alapjuk a gya­nús plilatásoknak mDe mond­ja, ha valaki meg akar javul­ni s erősen elhatározza ezt ma­gában, ügye módot kell nyúj­tani rá? Igaz, végeredmény­ben élhelyezkedtem a nem is keresek rosszul. Elhelyezked­tem? Azt is meg kell monda­nom, hogy a belügyi szervek segítettek ebben. Ok jártak ál­lást keresni nekem: — A család hogyan fogadta, amikor kiszabadult? Nagyot sóhajt cigarettára gyújt, a gyufa megremeg a kezében. Mélyen leszívja a füs­töt — A család? Nem szégyen­lem kérem megmondani, hogy sírtam, amikor hazamentem. A szobában leültem a székre, fe­leségemmel szemben és sírtam szégyenemben; Nem kérem, a feleségem nem támadt rám erős szavakkal. Hosszasan né­zett a szemembe s csak ennyit szólt: — Ugye, soha többé nem tör­ténik Ilyesmi? — Megölném azt az embert, aki engem valaha is „nem egyenes útra" akarna csábí­tani. — Munkatársak emlékezte­tik néha a „börtönre?“ — Eleinte egyik-másik elej­tett emlékeztető szavakat. De most már nem. Tudja, kétsze­resen jól kell dolgoznom, mert könnyen megkaphatom, hogy ja igen, mit is lehet tőle várni, hiszen börtönben is volt már, Ezt pedig nem akarom meg­érni. Bár, ha akkor gondolko­dok Így, nem Jutottam volna oda j11 Az egyenes a legbizto­sabb, a „kanyar«*“, az ösvé­nyek mindig veszedelmesek A bűn elkövetése után már késő a szánom-bánom. Jobb előbb gondolkodni. Hogy soha ne kelljen elin­dulni azon a hat lépcsőn le­felé : | I Garay Ferenc.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom