Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-31-01 / 180. szám

1980. JÜLIUS SI. NAPLÓ 5 Új honfoglalásra indulnak a szovjet és olasz búzák |AüAiiiAAAAAAAAAA> a a a a AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA AAAAAAAAAAAAAAAAÁAAAAááAA**AAAAAAAA*AAAAAAÁAAAAAAA4AAAAAAAA*AáA AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA-AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Megelevenedtek a szérüs- kertek egész Baranyában; búgnak a cséplőgépek és az egészséges búza láttán kit ne fogna el a jóleső érzéstelik a csűr, gyűlik a pénz, új búza lisztjéből süthet kenyeret az asszony. Még a legkrajcáros- kodóbb szövetkezeti elnök is áldomást fizet ilyenkor a csép­lőcsapatnak örömében, de amint a gép elevátorostól együtt elhuzat, akárhogy la szorozza, vagy osztja kevés ez a búza... Kevés, sőt olyannyira kevés, hogy ha már tlz-tizenkét mázsá val fizet hazánk minden hold búzavetése, akkor mint na­gyon jó búzatermő évet emle­getjük azt a nevezetes eszten­dőt. Pedig mi az a tíz mázsa San Pastor« búza? Kétezenégyszáz forintot ér, és ha felszámítjuk a ma­got, a műtrágyát, a gép és a magunk munkáját kisül: alig kerestünk rajta vetéstől aratá­sig 8—600 forintot A Pécsi Állami Gazdaság há­rom eazpandeje úgy próbált se­gíteni magán, hogy két—két és fél mázsa pétisóval műtrágyáz­ta búzavetéseit sőt a gyen­gébben telelt táblákra még a három mázsát sem sajnáltai Egy mázsa pétisó — gondol­ták száz forintba kerül, a ha csak másfél mázsával terem is több, máris két darab százast kerestek rajta. A számítással nem Is volt baj, tényleg több termett öt—hat mázsával a nagyadagú műtrágyázás és gondon művelés eredménye­ként csupán betakarítani nem tudták. A nitrogén hatására ugyanis a Bánkút! búza em­berin agasságra nőtt, majd úgy lerogyott hogy eltörtek benne a kombájnok is és az arató­gépek Is, nem bírtak el a le­dőlt, Összevissza kavarod ott hatalmas szalmával; Amit n vertünk a réven pétisó se­gítségével, azt elvesztettük a vámon, hiszen az olcsó gépi aratás szinte lehetetlenné vált Nemesi tők, — tette fel a kér­dést az élet a gazdal gyakor­lat — hát tényleg nine* olyan búza, amely a műtrágyát is állja és géppel is aratható? Kiderült, hogy vannak ilyen Jceményszalmájú, bő termőké­pességű fajták, ha nem is Ma­gyarországon, de a megyénk­kel határos baranyai három­szögben és a Vajdaságban an­nál inkább tenyésznek. Ju­goszláviában olyan fajtákat szereztek be Olaszországból, amelyek gondos művelés ese­tén átlagban 25—30 q-val fizet tek holdanként Sok ezer hek­táron termelik már a San Pas- toret. Autonómiát Produttoret, Fortunatot és társaikat rendkí­vüli sikerrel. Nyilvánvaló, hogy az a búza, amely vígan meg­él a Dráva egyik partján, nem érzi magát rosszul a másik parton sem. A Földművelés- ügyi Minisztérium 1938 őszén több vagon vetőmagot hozott be kipróbálásraj Azok az elfogult szakembe­rek, akik szentségtörést lát­tak az idegen búza behozatalá­ban megfeledkeztek arról, hogy a Banküti búzát is a kanadai Marquis búza segítségével ne­mesítette ki Baross László, sőt a Bánkutl után rangsorban má lodik, legelterjedtebb búzánk­hoz is „idegen” búzát, a Ru- mai 241-est használta fel Fleischmann Rudolf. Az olasz búzák mit sem adva a körü­löttük dúló vitára, szépen át­teleltek és olyan ígéretes, 22 mázsán felüli termést adtak az 53 holdas kísérleti parcellán, hogy tavaly ősszel a pécsi gaz­daság búzatábláinak több, mint felére, 543 holdra kizá­rólag olasz fajtákat vetett. . A gazdaság eszterágpusztai kerülete fejezte be először a csépiért, Itt ugrottak ki legelő­ször a legmeghökkentőbb ered­mények, A kerület leggyen­gébb olaszbúza-vetése is két­százötven kiló búzával fizetett többet, mint a legszebb Bán­kú ti tábla. A tarkalászú Pro- duttore 105 hold átlagában 20 mázsa 40 kiló búzát adott, és az a bizonyos, 25 holdas táb­la, amely a Siklósi országút mellett a leggyengébben fize­tett, elérte a 17 mázsa 75 kilós átlagtermést! Garé községen túl egy 41 holdas táblát még az ősszel .elfelezett a gazdaság, egyik oldalába Bánkutit, a má­sikba Produttore búzát vetve, A földet egy mélységben szán­totta az eke, egy napon került földbe mindkét fajta magja, s a hat mázsa műtrágyából hol- dankint egyformán részesült az olasz és a magyar is. A nagy egyenlőség a cséplésnél bukott meg: a Bánkút! 13 mázsa 84 kilóval hálálta meg ugyanazt a munkát, amiért a Produt­tore 18 mázra 59 kilót fizetett. Négyszázhetvenöt kiló búza holdanként nagy különbség, ezer forinttal jelent többet ugyanazért a fáradságért. Mon daliunk sem kőül, hogy Ker­ner Ad ám kerület vezető agro- nóanus már elhatározta: idén, ha teheti, már csak olasz faj­tákat vet ősszel« mő cukorrépával, vagy 120 má zsával fizető burgonyával ül­tették volna be a táblákat. E kapás kultúrák mellett mér­sékelt jövedelmű növénynek számított eddig a búza, de most, az új, bőven termő faj­ták bevezetésével egycsapásra felemelkedik a leghasznothaj- tóbb növények rangsorába. Mi történik a m nőséggel? Az olasz búzák sikértartal­ma valóban az acélos ma­gyar búzáé alatt marad. A Pécsi Gőzmalom Baranyában elsőnek megvizsgálta az olasz búzákat, és azt tapasztalta, hogy a Bánkutl 42 százalékos nedves sikértartalmával szem ban az Autonómia 40, a San Pastore 39,6, a Fortunató 37,1 és a Produttore 33,5 százalék nedves síkért tartalmaz és a Bánkuti búza sikérjének mi­nősége egy fokozattal Jobb. De sorra véve az ellenérveket, gondolkodjunk el a követke­zőkön: 1. Azt mondják, hogy az olasz búza lisztjéből nem le­het rétestésztát készíteni. De hát rétest eszik-e reggel, dél­ben, este az ember? Teremje csak meg az olasz búza a min­dennapi kenyeret, az ünnep­napi rétesre valót pedig elő­állítja az a 2—3 Békés me­gyei állami gazdaság, ahol a legacélosabb búza terem. Így kenyerünk Is több, rétesünk is Jobb leszl 2. Ami a külföldi gabona­piacot illeti; a nemzetközi piacon mi már régen nem úgy jelentkezünk, mint búza-el­adók, hanem esztendőről esz­tendőre nagy tételeket vásá­rolunk. Szép legenda csupán, hogy Párizs, Bécs, London é* Brüsszel cukrászai tűvé teszik révén más búzák lisztjéhez keverve, azokat is jó minősé­gűvé teszi. Ha a malomipar kellőképpen vegyíti azoknak az országrészeknek Bánkuti búzá j ával, ahol nem él meg az olasz búza,v a Baranyában, Somogybán, Zalában, Bácská­ban, Csongráflban termő olasz búzát, akkor nyugodtan vet­hetjük ezeken a helyeken tíz­ezer holdakon, mert így az olasz búzák térhódítását nem követheti a kenyér minőségé­nek romlása. De hát miért terem többet kifogástalan művelés esetén az olasz búza, mint a magyar? Nézzék meg a fényképen ezt a tömör kalászt, súlya 1—1,3 gramm, míg a Bánkutié csak kivételesen éri el az 1 gram­mot. Mivel a szalmája legfel­jebb csak 90—110 centi magas és e mellett kemény, nem dől meg, ha csak nem rendkívül kedvezőtlen az időjárás, és az alacsony szalma miatt sűrűb­ben vethető a magyar fajták­nál Egy-egy négyzetméteren a jő Bánkuti vetések nem ne­velnek fel több kalászt 350— 400 darabnál, míg az olasz faj tákból 5—600-at is elérhetünk. Ez már sokat megmagyaráz abból, hogy miért teremnek többet a magyar búzáknál és ha hozzátesszük, hogy 6—10 nappal korábban is érnek be, kiderül, hogy könnyebben me nekülnek meg a kánikuláit kö­vető kényszeréréstől, megszo- rulástól, mint a Bánkutl, a Fertődi, a Fleischmann, az U- búza és a többi hazai fajta. Az olasz és szovjet bő termő búzát könnyű kombájnnal aratni, mert erős szalmáján úgy áll a termés, mint a cő- vek. A mi fajtáinknál minden KTlsAC­TmtÉS 120 1620 1643 3130 3230 roG/hrr nszTA KBG&sde Hoi.£>r*ci>y~------------—-----------------------------------LLJ-'M Mé g részletesebb eredmé­nyek állnak rendelkezésünkre a megfontolt gozdálkodásáról híres, élüzem, bólyi gazdaság­ból. Tíz búzafajtát hasonlítot­tak össze idén, s mint a gra­fikon is mutatja, a Produttore majdnem 10 mázsával fizetett többet holdanként a legjobb­nak mutatkozó Fertődi 293-as fajtájú búzánál. Háromszáz ki­ló műtrágya felhasználása mel­lett, figyelembe véve az önkölt­ségeket az alábbi táblázat mu­tatja a különböző búzafajták értékét a világot a magyar búza liszt­jéért Megveszik, ha éppen akad, de tomnánklmt csupán egy centtel, mázsánklnt dur­ván két fillérrel hajlandók többet fizetni magas sikértar­talmáért, mert tudják, hogy a kanadai és a szovjet fajták­nak még a Bánkutlnál is ma­gasabb a sikértartalmuk és lisztjük cukrászati célokra még Jobb is a magyar fajtá­kénál. Érdeme* megmaradni mázsánként két fillérért a tíz mázsás termés mellett? Fajú Átlagtermés kg. Tiszt* nye egy holdról Bánkutl 1201. 1690 720,— Udvaros 8. 1759 1003,— Fertődi 293. 1850 1202^— Fortunato 1530 520,— R. 16-os 1750 998,— Bezosztaja 1950 1404,— San Pastore 2050 1020,— Autonómia 2080 1643,— SZkoroszpelka 2770 3130,— Produttore 2804 3220,— Lám búza ez is, búza az is, csak az egyik négyszerié na­gyobb jövedelmet biztosít, mint a másik. A bő termőké­pessége szovjet és olasz búza fajták fellendítik a búzater­mesztők kedvét, hiszen most már a búzán is annyit nyer­hetnek, mintha 220 mázsát tor 3. Nem lehet Ilyen könnyen elütni azt az aggodalmat, ami saját kenyerünket veszi kö­rül, mert azt ml esszük meg és hozzászoktunk a jóhoz. A Bánkuti búza lisztjéből, kivá­ló, magas kenyeret sütnek és ez a liszt nemcsak önmagában elsőrangú, hanem Wválósúgal mázsa saemrae két mázsa szal­ma jutott, ezeknél semmivel sem haladja meg a szalma súlya a szem termését Olasz búzákat aratva nem torokla- nak el a kombájn rostái, tisz­ta, kifogástalan munkát vé­gezhet az aratócsáplő I Régen minél gyengébb volt a Bán­kuti búza, annál jobban örült a kombájnná, hiszen szinte vágtathatott gépével, nőttek a holdak és vele a hírnév és ke­reset. Az alaesonyszalmájú ölsz búzában sem kell lassab­ban haladnia, itt viszont már a tartály is tellik! Bonyár Jó­zsef elvtárs, a megye első kombájnosa azért közelítette meg most már lassan a hetve­nedik vagont, mert többek között olasz búzából Is száz holdon felül arathatott A bőtermő búzáknak ezek az előnyei, csak korszerű ag­rotechnikával jutnak kifeje­zésre. Az új búza-fajták, új művelési módot követelnek, s nagyon tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a más fújta mag vetése minden további nélkül megduplázza termésű­ket. Ellenkezőleg! Aki ugyan­úgy kívánja előkészíteni búza alá földjét, mint eddig tette, az jobb, ha megmarad a Bán­tott mellett, mert ilyen ben a szegényes körülmények­hez szokott magyar búza biz­tosabb termést adhat az olasz fajtáknál. Mit kíván az olasz búza ? Mivel a jól termő fajták majdnem kétszer annyi termést is adhatnak, mint a hazaiak, érthető, hogy jóval több ned­vességre tartanak igényt a Bánkútinál. Éghajlatunkat nem változtathatjuk meg, de tudatosan, rendszeresen vasta- gíthatjuk a művelt földréte­get, hogy az őrizze meg a csa­padékvizet a búza számára, a legkritikusabb májusvégi, jú­nius eleji időszakban. Olasz­országban vetőszántás idején 35 centire Is leengedik az ekét, s nálunk is szakítani kell azzal a nézettel, hogy csak az őszi mélyszántás idején mehetünk a 25 centi alá. Nem tanácsol­juk, hogy most hübelebalázs módjára egyszeriben mélyítő szántást végeztessünk búza alá, ám az agronómusok ta­nácsát kikérve, tábláinkat a gépállomási laboratóriumokkal megvizsgáltatva, minden szö­vetkezet megtudhatja, milyen mélyen szánthat anélkül, hogy romlanának a termőréteg fizi­kai és vegyi tulajdonságai. A „nyers föld” felhozatala azon­ban — mutatták a Pécsi Ál­lami Gazdaság ezer holdakon szerzett tapasztalatai — soha sem jelentettek a búzánál ak­kora veszélyt, mint a sekély szántás száraz, aszályos évek­ben. Azokon a táblákon, ahol gabona után kerül majd ősz­szel az olasz búza, most jól kihasználhatjuk a csapadékot. Mindjárt a kellő mélységben is szánthatunk. Rendkívül nehéz zöldasztal mellől receptet adni az olasz búzák műtrágyázására, mert ha tudatosan törekszünk a mi­nél nagyobb termés elérésére, akkor a műtrágyaadag két kö­rülménytől függ. Függ attól, hogy a kívánt termés előállí­tásához mennyi tápanyagot igényel a növény és függ at­tól, hogy ezzel az igénnyel szemben a talajban mennyi áll rendelkezésére. Amit nem ve­het fel a talajból, azt tőlünk kell megkapnia. A pécsi gaz­daságban 2—300 kiló foszfor- műtrágyát adtak holdanként ősszel a búza alá és 100 kiló pétisót, mig további két mázsa nitrogénműtrágyát télen, Illet­ve kora tavasszal szórtak a vetésekre. Itt, a téli mOtrágyázósnál kénytelenek vagyunk megáll- hi egy pillanatra. Bebizonyoso­dott, hogy a búza télen nem merül álomba: zord idő esetén is él és táplálkozik. Táplálko­zik, illetve táplálkozna, ha az 5 fok alá szálló hőmérséklet­tel együtt nem szűnt volna meg azoknak a talajbaktériu­moknak tevékenysége, ame­lyek felvehető nitrátokat állí­tottak elő a növény részére. Ám ezek a mikroorganizmu­sok nem működnek ilyen hi­degben, tehát a gazdának kell eljuttatnia a növényhez a nit­rátokat nitrogén műtrágya for­májában. Bajos dolog a téli műtrágyázás, hisz legtöbbször csak fagyott földre, vagy leg­feljebb tíz centis hóra kézzel végezhető, mégis — hatásában sokszorosan felülmúlja a már­cius végi, április eleji fejtrá­gyázásokat, amellyel többször ártunk, mint használunk, mert akkor már inkább a szalma növekedését segítjük elő, mint a szem termését. A Pó völgyé­ben, az olasz búza hazájában a kis adagokkal, de többszörö­sen történő téli nitrogénfej- trágyázás az eredményes bú­zatermesztés általánosan elis­mert és nélkülözhetetlennek tudott feltétele. Az olasz búza vetését külö­nös gonddal végezzük úgy, hogy minél egyenletesebben helyezkedjék el a mag, mert a vetésnél elszenvedett káro­kat később lehetetlen helyre­hozni. Ami az időpontot Illeti, kétéves tapasztalataink sze­rint körülbelül az őszi árpával vethetjük egy Időben, de min­denképpen a Bánkúti búzák szokásos, október 15-i vetési Ideje előtt. Az a lényeges, hogy ez a nehmen bokrosodó olasz búza már elég fejletten kerül­jön be a télbe. Ez nem újdon­ság, hiszen ehhez a szabály­hoz tartottuk magunkat a ha­zai fajták esetében is. Megle­petést a magmennyiség jelent. A mag súlyától és csíraképes­ségétől, valamint a vetés ide­jétől függően már azért sem szabad 130 kilónál kevesebbet vetni holdanként (inkább 150 kilót, mint 130-at), mert az esetleg zord, hótakaró nélküli tél elkerülhetetlen kiritkulá­sait ezzel is ellensúlyozhatjuk. A fajták tekintetében arra a megfigyelésre tettünk szert, hogy a San Pastore, az Auto­nómia és a Produttore állják legjobban a telet, mig a For­tunató rendkívül fagyérzé­keny, idén is nagy területeken került kiszántásra, bár Szenl- kúton a fagy által rendkívül megsanyargatott táblák, ame­lyeket meghagytak, így Is hat kiló híján tizenöt mázsát ad­tak. Az idén csupán fajtakí­sérletben termelt Szkoroszpelka és Bezosztaja nevű szovjet fajták északabb­ra fekvő vidékeink sokatigérő búzái. Huszonhét mázsa fö­lött fizettek Bolyban és rá se hederítettek a fagyokra. Köny- nyen meglehet, hogy nagyüze­mi termesztésükben éppen fagyállóságuk miatt minden vonatkozásban az olasz búzák fölé kerekednek. Cikkünkben csak két állami gazdaság adataira és a vajda­sági tapasztalatokra támasz­kodtunk, ám a bólyi és a pécsi gazdaságok annyira elütő kö­rülmények között és egymás­tól olyan távolságban gazdál­kodnak, hogy észrevételeiket mértékadóként fogadhatjuk el az egész megyére. Bízunk benne, hogy az 1960-as ósz a bőtermő búzák elterjedésének Autonómia időszaka lesz Baranyában és egész hazánkban. Azzá válik, mert most már nemcsak az állami gazdaságok tesznek hi­tet mellette, de nagy az ér­deklődés legjobb termelőszö­vetkezeteink körében is. Megelevenedtek a szérűsker- tek egész Baranyában és a teli zsákok láttán a gazdák már nemcsak arra gondolnak, hogy kevés a termés, hanem előre néznek, az Őszi vetések felé. Előre néznek és tesznek róla, hogy jövőre még gazda­gabb legyen az aratás, öröm­telibb és még megelégsdettebb a cséplés utáni áldomás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom