Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-30-01 / 179. szám

1960. JÚLIUS 30. NAPLÓ 3 Támaszkodjunk többet a tömegek alkotóerejére Az István-aknai termelési tanácskozásról Csütörtökön délután ismét termelési tanácskozást tartot­tak István-aknán. Ismét, mert az elsőre még 21-én került sor, amelyen 350-en jelentek meg, 6 Tátrai József üzemvezető tartott beszámolót. Ezúttal csak százan vettek rajta részt, azok, akik akkor délutánosok voltak. Tátrai József üzem­vezető és Horvai Ádám főmér­nök elvtárs hiányzott, mert a trösztbe hívták. Nem szeren­csés módszer, az üzem veze­tőit egészen rendkívüli esetben volna szabad elszakítani az ilyen fontos gyűléstől. Beke József üzemgazdasági vezető beszámolója tetszést aratott. „Szabadon” beszélt, el tudott szakadni a papír jegyzőkönyvi stílusától, élettel töltötte meg a statisztikai ada­tokat Az élüzem cím küszöbén István-akna nem dolgozott rosszul. Első negyedévi tervét 101,96, a másodikat 104,51 szá­zalékra teljesítette, s közel kilencezer tonna terven felüli szenet adott a népgazdaságnak. Az eredményeket 161,240 meg­engedett műszak helyett 157 338 műszakkal érték eL Javult a hamutartalom is, a palaszázalék azonban ma is magasabb a megengedettnél. Az üzemvezetőség 16 tagú bri­gádot állított fel a szén minő­ségének vizsgálatára. Sok jó mutatószámot leír­hatnánk még. Mind több az acéltámos fejtés, a vágatok közel 50 százaléka már kor­szerűen van biztosítva* Természetesen, javítani való Rt is akad jócskán. A meddó- elövájás üteme még sohasem volt olyan lassú, miint ma. Két jövesz tógépük közül csak a szén fűrész dolgozik, s az sem a legmegfelelőbben. A nagy­teljesítményű Rammgerät már vagy két hónapja a műhely­ben porosodik. Igaz, ezért nem a műszakiak a hibásak, hanem a nyugatnémet cég, amely még mindig késik a különleges láncokkal és a betanító szak­emberek küldésével. A jelen­lévő bányászok — különösen Várszegi György vájár — na­gyon hiányolták ezt, s tökéle­tesen igazuk volt. Büntetést n öncsonkítónak! „Van egy sötét pont” — mon­dotta Beke elvtárs sóhajtva, mert így beszélnek ma a bal­esetekről fstván-aknán. Olyan­ná váltak, mint derűs égen a sötét zivatarfelhő, megtörtén­het, hogy emiatt nem lesznek élüzem. Vajon mi az oka? — kutatta Beke elvtárs, Fónai János elv­társ, a szakszervezeti tröszt­bizottság kiküldöttje és mások. Sok. Részben az alkohol. (Az egyik alkoholvizsgálatnál 44 dolgozó közül 13 vérében alko­holt találtak, s ebből 9 a ré­szegség fókán volt.) A másik a vigyázatlanság, nemtörődöm­ség és végül... Ezt már nem lehet egy mon­dattal elintézni, sokkal súlyo­sabb dologról van szó. Volt olyan ember, akinek az elsősegélynyújtás során, a sza­pora jajgatás közepette óvat­lanul kicsúszott a száján: „En nem akartam így megsérül­ni ...” Ugye értjük? Ne is kerülgessük a lénye­get, mint macska a fonó ká­sát. Előfordult már készakarva történő sérülés is. Van, aki erre is képes, hogy ne kelljen dolgoznia. Az ilyen ember megvetést érdemel. S noha itt sem mond­hatunk le a nevelésről, hozzá­tesszük: ide csak a szép szó nem elég. A beszámolóban is keményebb hangon kellett vol­na beszélni róla, s ami még fontosabb: az ilyen embert meg keli büntetni. Nem elbo­csátással, hiszen valahol dol­goznia kell, hanem valami mással, hogy megemlegesse. Megérdemli. Több vitát! Weezrtyfi a tanácskozás le­Spruzsina Lipót elvtárs, az szb tagja felolvasta, hogy Böröcz István 5. és Schauker József elővájási csapatát, il­letve Böröcz István 7. fenn­tartási csapatát szocialista brigád címre, a 77 legjobb dol­gozót kiváló dolgozói oklevél­re, illetve jelvényre javasolja. A javaslat felett nem nyitottak vitát, egyből szavazásra tették a dolgot, 6 a bányászok el is fogadták. Jobb lett volna kicsit vitáz­ni. Nem a holmi „szertartásos­ság” kedvéért, hanem azért, mert ebben a kérdésben aka­ratlanul is szavazógépezet lett a tanácskozásból, márpedig másra, sokkal többre hivatott ennél! A hozzászólásokról. A hosz- szúra nyúlt időhöz képest elég szép számmal felemelték a ke­züket A legtöbben felajánlást tettek a bányásznap, illetve a KISZ kongresszusa tisztele­tére. Mindez mutatja, hogy a bányászokban megvan a mun­kakedv, áldozatvállalás — egyedül a hozzászólások tartal­ma keltett hiányérzetet. Úgy­szólván csak egyetlen olyan bányász volt — Várszegi György —■, aki igen bátran mondott véleményt a külön­böző hibákról. Az embereket tehát nevelni kellene, hogy minden tartózkodás nélkül bí­ráljanak, mert csak így lesz­nek igazán érdekesek és hasz­nosak a termelési tanácskozá­sok. *. ». Szovjet opera- és balettest Pécsett Augusztus első felében pécsi szereplésre érkeznek a moszkvai Sztaniszlav6zkij és Nyerni rovics Dancsenko Színház szólistái. Augusztus 11- én — rossz idő esetén 12- én — a Szabadtéri Szín­padon opera- és balettestet rendeznek. A műsoron ro­máncok, operaáriák, duet­tek, szólótáncok, valamint táncképek szerepelnek. Az opera- és balettest ke­retében fellépnek: Nina Isza kova, az OSZSZSZK érde­mes művésze, Vivel Gromo­va, Mira Redina, az OSZSZ­SZK érdemes művésze, So­fia Vinogradova, Valentin Kajevcsenko, Alexej Csicsi- nadze, Mihail Szolop, Nata­lia Pavlova, Eduard Bula­vin, valamint Arkadij Tol- mozov. Fellép még a Buda­pesti MÁV Szimfonikus Ze­nekara. Vezényel: Sz. Sa- verdov. I Magyar Rádió vasárnapi sportműsora A Magyar Rádió vasár­nap a Kossuth-adón 18.10- töl 18.50 óráig helyszíni közvetítést ad az U. Dózsa —Salgótarján^ a Csepel— Vasas és a Dorog—Ferenc­város NB I-es labdarúgó- mérkőzések második fél­idejéről A Kossuth-adón 20,58 óra kor közük a totó-eredmé­nyeket, 22.10 órától pedig sporthírek szerepelnek a Kossuth-adó műsorán* Film« Film, Film HÄBORÜ ]£S BÉKE Tolsztoj regénye amerikai filmen Aki Tolsztoj remekművét olvasta, ebben a filmben rá­ismerhet sok emlékezetes rész­letre. Aki nem olvasta, a film után bizonyosan elhatározza, hogy el fogja olvasni. Ezzel tud juk leginkább dicsérni ezt a színes, szélesvásznú, kétrészes nagy filmalkotást; Amerikai filmről szólva jo­gosan ülhettünk be azzal a ké­tellyel a moziba, hogy inkább látványosságban lesz részünk, mint műélvezetben Ezt a ké­telyt több nálunk is forgalom­ba került klaszikusból moder­nizált amerikai film alapozta meg Annál kellemesebb meg­lepetés, hogy ezúttal nem így történt. Látványosságban van Húsz milliméter eső ISO forintért A szederkényi öntözési bemutató tanulságai f A Földművelésügyi Minisztérium Öntözési Igazgatósága és a Baranya megyei Tanács szer­vezésében csütörtökön egész­napos öntözési bemutatót és tapasztalatcserét tartottak a szederkényi Karasica Gyöngye Tsz kertészetében; A bemuta­tón több, mint százan vettek részt a megyéből, elsősorban termelőszövetkezeti kertészek, kertészeti brigádvezetők és tsz-tagok; A rossz idő ellenére a bemutató sikerült és igen tanulságos volt. Az állandóan szitáló eső miatt kissé módosult az ere­deti program, s így reggél 9 órakor azonnal bemutatták az esőztető öntözést, s csak utá­na került sor a megnyitóra és a szakelőadásokra: Hardi József, a tsz agronó- rnusa megmutatta a vendégek nek az ötven holdas kertésze­tet és ismertette az alig egy hónapja átvett öntözőtoerende zés jelentőségét, működésének mechanizmusát és az öntözési tapasztalatokat. Elmondta, hogy ezt a korszerű — föld­alatti csövezésű — öntöző- berendezést 705 000 forint be­ruházással — ebből 49 000 fo­rint saját erő, a többi hosszú- lejáratú hitel, — létesítették. De három év után az összeg ötven százalékát az állam el­engedi. így a tsz-nek lényegé­ben csak 325 000 forintot kell kifizetni, aminek évi törlesz­tési összegét 5 hold papriká­ból megteremtik; Jövőre 100 holdra bővítik a kertészetet, mert ez a berendezés 100 hol­dat is elbír, a Karasica vízét pedig tápcsatornában tárolják, így biztosítani tudják a leg­nagyobb szárazságban is az öntözést. Ezután a tsz kertésze« bri­gádjának tagjai bemutatták a vendégeknek az öntözőberen­dezés működését, magát az öntözést. A szórófejeket lép­csősen állították be, három szórófej állandóan működött, a negyediket pedig közben a még száraz területre áthelyez­ték. A* eZ-4-ea eráoéefeM egy óra alatt 20 milliméter csapadékot permeteznek egy 30 méteres sugarú, köralakú területre, de nemcsak körkö­rösen, hanem szektor osan is beállíthatók — amint azt a vendégek láthatták — és ak­kor fél, vagy háromnegyed kört öntöznek. Ennek előnye, hogy a terület egy része szá­raz marad, s így a repülő- csövek könnyebbem átszerel- hetők. A szederkényiek el­mondták, hogy az elmúlt he­tekben, mikor hetekig egy csepp eső sem esett, bizony nagy hasznát vették az esőz­tető öntözőberendezésnek és ennek köszönhetik, hogy pap­rikából, paradicsomból, meg káposztafélékből a tartós szá­razság ellenére rekordtermés­re számítanak. Kiszámították, hogy ilyen módon 20 milliméter kiperme tezett csapadék holdanként 150 forintba kerül a termelő- szövetkezetnek. A vendégek elmondták, hogy bizony eny- nyi pénzt ők is kifizetnének kánikulában egy 20 millimé­teres esőért, hisz az többszö­rösen megtérül a termésben. Az öntözési bemutató után Baracs József megyei főagro- nómus méltatta a tsz kerté­szetének eredményeit, majd a Földművelésügyi Miniszté­rium részéről Jiránvi György számolt be az országos öntö­zési tapasztalatokról. Bara­nyában kétféle öntözési mó­dot javasolt, kertészetekben a szederkényihez hasonló fel­szín alatti nyomócsöves öntö­zést, ami ugyan költségesebb, de segítségével értékes zöld­ségfélék, export- és gyógynö­vények termelhetők. Szántó­földi öntözéshez a felszín fe­letti csővezetékes, mozgékony, könnyen odébb vihető beren­dezést javasolta. Ezen kívül kérte a jelenlévő tsz-eket, hogy már most nyújt sók be jövő évi igényüket, mert az ipar a jelentkező igé- nyekhez mérten áll rá a be­rendezések gyártására. Végül Angeli Lambert, a Budapesti Kertészeti Főiskola tanára tartott értékes szakelő­adást a jelenlévőknek az ön­Renebszerbe sorolta az egyes zöldség-növényeket, vízigé­nyük szerint, és tudományos alapossággal magyarázta meg az öntözés szerepét a növény fejlődésében, terméshozamá­ban. Sok hasznos elméleti és gyakorlati szaktanácsot adott a jelenlévő kertészeknek; Az előadásokat *ta követ­te, mely során a szakemberek elmondták észrevételeiket, problémáikat. Felmerült töb­bek közt a pécsi ipari víz ön- tözhetöségének kérdése, mely­re a jelenlévő vízügyi szakem­berek válaszoltak. E szerint a pécsi víz többek között cser­savat és fenolokat is tartal­maz:, ami a növényekre ká­ros, megfelelő kavics szűrés után azonban felhasználható öntözésre. A tápöntözés — tápsókkal gazdagított víz, vagy trágyáié — alkalmazását javasolták. A trágyalevet hordóba kell gyüj teni, majd a hordókat bekap­csolni a permetező-berendezés vezetékébe és megfelelően hí­gítva kipenmeteani. Délután a vendégek megte­kintették a Zengőaljai Állami Gazdaság 120 holdas öntözéses kertészetét és a megye első jelentős víztárolóját, melyet a gazdaság öntözésen kívül halastóként is felhasznál ugyan bőven részünk a több, mint háromórás film során, de legalább olyan arányban látha­tunk magas művészi színvona­lon megoldott részeket is. Eze­ket az arányokat tekintve a film amerikai és olasz művészei nagyjából megközelítik a re­gényt, s a tolsztoji elgondolás­nak megfelelően igyekeznek ve gyíteni a szélesen hömpölygő történelmi cselekményt a kis, egyéni sorsfordulatokkaL Már a történelmi események ábrá­zolása kevésbé jól sikerült. A történelemábrázolásban ugyan­is túltengenék a nagyszabású, látványos és hatásos csataké­pek, gyalogos és lovasrohamok, mégis Kutuzov és Napóleon párharca valahogy kisszerűvé válik a filmen. Valószínű, hogy ennek főoka a hadvezérek felü­letes bemutatása, ami szinte karikatúraszerűvé teszi mind a hatalomvágyában mániákussá váló Napóleont, mint a muzsik­filozófusként ábrázolt Kutuzo- vot Történelmi hitetlenségé«* nemigen érdemel dicséretet a film, és ezt már csak azért is szükséges megmondani, mert a bevezetőben, amely a Francia- országból indult napóleoni hadjárat fenyegető árnyékát idézi fél, jogosan érezhetünk ígéretet a film történelmi hi­telességére; Meglepő jó és mSy viszont az egyéni sorsok művészi áb­rázolása; A Rosztov család ke­rült előtérbe a filmen, s külö­nösen Natasa Rósz tova, aki­nek figuráját nagy szeretettel és utánozhatatlan átéléssel for­málta meg Audrey Hepburn* Natasa annyira főalakjává vá­lik a filmnek, hogy szovjet kri­tikusak szerint nem is „Háború és béke”, hanem „Natasa Rosz- tova” címet kellene viselnie. A filmbeU Natasában a regény­beli Natasának szinte tökéletes mását lelhetjük fel, s ennél nagyobb dicséretet aligha le­hetne mondani. Szeles csitriből nővé serdülése, csapongása, szerelme, majd mélyen érző* értékes emberré érése mind­végig hiteles; A férfi főalak: Pierre Bezu- hov, jellegzetes tolsztoji figu­ra. A filmben valamennyit ve­szít ugyan abból a mélységből, humanitásának sokrétűségéből* ahogy Tolsztoj ábrázolta, de rá lehet ismerni és ez a jórészt Henry Fonda, a kitűnő film­színész érdeme. Egyébként is a fűm főerőssége, hogy kitű­nő színészeket vonultat fel, akik nagyszerűen jelenítik meg a regény egy-egy tipikus fi­guráját. Mel Ferrer Andrej Bol- komszkija talán egy árnyalat­tal merevebb a regénybelinél, dehát sok minden van még Tolsztoj alkotásában, amit sze­rettünk volna filmen látni, a bele kell nyugodnunk, hogy erre még egy két részes film sem lehet képes. A film javára kell írnunk határozott háborúellenességét, s e tekintetben még a csataje­lenetek helyenkénti naturaliz­musát sem ítélhetjük el egy­értelműen, bár más mód is adódott volna a háború kegyet­lenségének jellemzésére. A há­ború általános elítélésén is túl­megy azonban a film Napole­on hódító háborújának konkrét elítélésével, az igazságos és igaz ságtalan háború világos meg­különböztetésével. Végülis csak örülhetünk annak, hogy a film eljutott hozzánk, mert hamno- sat és szépet, elgondolkodtatót és kellemeset, mély filozófiai mondanivalót és színes látvá­nyosságot nyújt egy csokorban; Qlúp&Uj aranya. Olasz film Nagy nevek, sokat ígérő cím; S mégis az előadás után az ember bosszankodik, mert nem azt kapta, amit várt; A közön­ség láthatja Sophia Loren, Vit­torio de Sica ragyogó alakí­tásait, de ezenkívül keveset Az öt novella, tipikus esete­ket állít a kamera elé. A kör­nyezet azonban annyira leszű­kül, hogy a néző képtelen a várost, a „tipikus várost” el­képzelni; „A befolyás aüett álló em­ber” nem nápolyi figura. Nem képzelhető el ma már olyan város földünkön, ahol ne akad­na százával ilyen és ehhez ha­sonló probléma. Á konfliktus — egy téves orvosi diagnózis — sem a legreálisabb megol­dás. A cselekmény értékét az emeli, hogy Totó komédi ázá­sa a legegyszerűbb és mégis művészi orővel hat, mert reá­lis. Húszezer forinton felüli félévi tiszta nyereség A Pécsi Minőségi Ruházati Kisipari Szövetkezet ez óv első felében húsz­ezer forinton felüli tiszta nyereségre tett szert. Ezt a mérték utáni férfi és női szabósága, valamint a szűcs- részlege részben a lakosság részére végzett javítások­kal, részben pedig új árucikkek ké- szitóaáouű érte Saooaiieta brigádo­kat alakítottak, a minőséget javítot­ták és a termelé­kenységet emelték. A szövetkezet a félévi tiszta nyere­ség negyven száza­lékát beruházások­ra fordítja. A tisz­ta nyereség révén lehetővé vált az, hogy a Jókai Mór utca 2. szám alatt működő szabó rész­leg impozáns, fővá­rosi tu Májú, belső « kútoő neon vilá­gítást kapjon. Ez­zel egyidejűleg a Jókai utca 2. szám alatt a szövetkezet női szalonját is tel­jesen átszervezik és fővárosi nívóra emelik. A szövetkezet most tervbe vette, hogy ruhának és kabátnak való kézi szövött anyagból is készít ruhát a la­kosság vég&m. A kikapás asszony szintén nem nápolyi eset A téma adta lehetőségeket láttuk már job­ban ábrázolva; A mese — a lángosba sütött gyűrű — el­csépelt és primitív; Talán ez az öt novella közül a leggyen­gébb. Sophia játéka nem tud kibontakozni, az alakítások szürkék, semmitmondóak. Vittoria de Sica a „Játékos gróf”-ban csak következtetni enged nagyszerű képességeire. Sajnos, nincs arra lehetősége, hogy a semmitmondó kissé „elefántcsont torony” hangula­tot árasztó jelentéktelen da­rabban a tőle megszokott já­tékát nyújtsa; Az öt novellából drámai epi­zódnak szánták a „Teresát”; Nem tudni, hogy a film alko­tói a többi könnyed, aránylag derűs kis történethez tulajdon­képpen minek szánták az utca­lány esetét? Teresa históriája érthetetlen és lélektanilag in­dokolatlan. Azt sem érthetjük, hogy miért szeret egy gazdag ember éppen egy utcalányba. Az indoklás, amit a filmen kaptunk, úgy éreztük, mintha a film rendezői szabadulni akar tak volna a további bonyodal­maktól és „ahogy lesz, úgy lesz” pontot tettek a történet végére. A film csalódást kelt, mert a nagy nevek többre engednek következtetni Ebből az a ta­nulság, hogy a jó filmhez nem elegendő a jó képességekkel rendelkező színészi gárda, mert a jó film sikerének legalább ugyanilyen fontos feltétele a jé forgatókönyv. qpd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom