Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-30-01 / 179. szám

tfILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUMÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA arvn. Évfolyam, m szám ára: 50 filler I960. JÜLIUS 30. SZOMBAT Befejeződött a KGST 13. ülésszaka Fogadás as Orssághásban A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közgyűlésének 13. ülésszaka pénteken este megtartotta záróüléséi. A záróülésen aláírták az ülésszak munkáját rögzítő jegyzőkönyvet, majd Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács első elnökhelyettese, az ülés­szak elnöke mondott záróbeszédet. A Birladeanu, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a román küldöttség vezetője, a résztvevők ne­vében köszönetét mondott a magyar kormány nak a tanácskozás előfeltételeinek sikeres biztosításáért. Dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke, a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa 13. ülésszaka alkalmá­ból pénteken este fogadást adott az Ország­házban. A rendkívül szívélyes, baráti légkörű foga­dáson dr. Münnich Ferenc, miniszterelnök pohárköszöntőt mondott. Dr. Münnich Ferenc elvtárs pohárköszöntöje Münrrich Ferenc bevezető­ben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bízottá tóga és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány ne­vében üdvözölte a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 13. ülésszakán részt vett kor­mányküldöttségek vezetőit, tagjait és munkatársait, a bu­dapesti diplomáciai testület megjelent vezetőit, majd így folytatta beszédét: Négynapos tanácskozás után befejeződött a KGST 13. ülés­szaka. Négy napon át 12 ba­ráti szocialista ország nemzeti lobogója ékesítetteNazt a ter­met, amelyben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamainak delegációi és az ázsiai szocialista országok kor­mányainak képviselői tanács­koztak közös dolgainkról. Ez a 12 nemzeti lobogó a ha­talmas szocialista tábort szim­bolizálja, amelynek több mint egymiUiárd lakosa a Keleti- tengertől a Csendes-óceánig terjedő hatalmas, termékeny és gazdag területen végzi al­kotó munkáját. E lobogók alatt sorakoznak fel a szocialista tábor országainak népei meg­bonthatatlan szilárd egység­ben. Egymást kölcsönösen segítve és támogatva a szocialista tábor népei — kommunista és munkáspártjaik vezetésé­vel — egyre újabb és na­gyobb sikereket érnek el az új társadalmi rend építésé­ben és győzelmesen halad­nak előre a szocializmus, a kommunizmus lenini útján. A szocialista tábor népei testvéri barátságban élnek egymással és jó barátságban kívánnak élni a föld vala­mennyi népével. A szocialista tábor népei szolidárisak a gyarmati sorban élő, felszaba­dulásukért küzdő népekkel és azokkal a népekkel, amelyek a már kivívott szabadságuk megvédéséért harcolnak. Meg­győződésünk, hogy az imperia­lizmus nem tudja többé meg­állítani a szabadságért és füg- getlenscgért küzdő i.opek győ­zelmeinek sorozatát, B a gyar­mati népek igazságos harca végül is mindenütt győzedel­meskedik. A szocialista tábor népei bé­két akarnak. Szabadságban és békében akarnak élni és dol­gozni. Békét akarnak az egész világon, békét és szabadságot a világ minden népének, ezért harcolnak állhatatosan a há­ború elkerüléséért, a béke megvédéséért. A szocialista tábor népei a békés egymás mellett élés elve alapján — arra törekszenek, hogy gazdasági versenyben győzzék le az imperializmust. Ebben a versenyben kima­gasló jelentősége van az or­szágaink közötti gazdasági együttműködésnek. Amilyen mértékben erteö- Mk terebélveeedtk es ** együttműködés, úgy fokozó­dik a szocialista tábor ereje. Ezt a célt szolgálta a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsának most befejeződött ülésszaka, amelyen önök nagy horderejű kérdéseket vitattak meg. Országaink 20 évre szóló távlati terveinek összehango­lása, a gépipari termelés sza­kosításának elmélyítése, a me­zőgazdasági termelés fejlesz­tése és a most megvitatott egyéb kérdések nagy jelentő­ségűek országaink népgazda­ságának fejlődése, a termelő­erők fejlesztése, népeink élet­színvonalának további emelése szempontjából. Az ülésszak befejezte mun­káját, s elmondhatjuk: jó és hasznos munkát végzett. Az egész tanácskozás ismét bebizonyította, hogy az or­szágaink közötti kapcsolato­kat a proletár-internaciona­lizmus szellemében az egyen­jogúság és a testvéri segítés magasztos eszméi hatják át. Szilárd meggyőződésünk, hogy együttműködésünk meg­sokszorozza gazdasági lehető­ségeinket. Biztosíthatom önö­ket, kedves elvtársak, mi is minden erőnkkel arra törek­szünk, hogy feltárjuk és mind­jobban hasznosítsuk a szocia­lista országokkal folytatott együttműködésben rejlő hatal­mas tartalékokát. Vannak önök között, akik nem első ízben jöttek Magyar- országra. Ezek az elvtársak bizonyára láthatták fejlődé­sünket, előrehaladásunkat. Remélem, hogy azok is, akik első ízben látogattak el hoz­zánk, kellemes tapasztalatokat szereztek fővárosunkról, né­pünkről, életünkről és mun­kánkról. Remélem, mindnyá­jan jól érezték magukat, sike­rült önöknek jó munkafelté­teleket, baráti vendéglátást nyújtanunk. Emelem poharam a szocia­lista népek nagy testvéri csa­ládjára! Éljen a szocialista népek megbonthatatlan egy­sége! Másfélmiüiós költséggel felépült a 2. sz. Belkereskedelmi Szállítási Vállalat új telep­helye a Megyeri úton. Az új telephelyen a vállalat 28 teher gépkocsiját kényelmesen elhe­lyezhetik és egyszerre 4 gépkocsit javíthatnak a műhelyben. Egy év alatt 4,5 százalékkal nőtt a mezőgazdaság termelése Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése Az országgyűlés mezőgazda­sági bizottsága pénteken Z. Nagy Ferenc elnöklésével a Földművelésügyi Miniszté­rium 1959. évi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló je­lentését tárgyalta. Háromtagú észt kulturális küldöttség érkezeit Budapestre A Kulturális Kapcsolatok Intézetének vendégeként csütörtökön este háromtagú küldöttség érkezett Buda­pestre az Észt SZSZK—ból. A küldöttség vezetője A. J. Ansberg, az Észt SZSZK kulturális minisztere. 52000 pár kesztyű külföldnek A Pécsi Kesztyű- és Bőr­konfekció Kisipari Szövetke­zet dolgozói a II. negyedévben szép sikereket értek el. Ex­porttervüket. amely 24 000 pár kesztyű volt, 26 484 párra tel­jesítették, ami 110,3 százalékos teljesítménynek felel meg. A ktsz éves exportterve összesen 91 000 pár kesztyű. Ebből az első félévben 52 000 párat ké­szítettek él és szállítottak le. Ezzel féléves export tervét 111,6 százalékra teljesítette. Az elkészített kesztyűket a nyugati államokba: Svédor­szágba, Angliába és Hollan­diába szállították. És annak ellenére, hogy a kisipari szö­vetkezet dolgozói féléves ex­porttervüket túlteljesítették, egyetlen nyugati államiból sem érkezett reklamáció, minőségi kifogás. Eredményüket annak a mun­ka versenynek köszönhetik, amelyet a kisipari szövetkezet dolgozói hazánk felszabadítá­sának 15. évfordulója alkalmá­ból indítottak. Ugyanakkor részt vesznek a Baranya me­gyei KISZÖV által hirdetett munkaversenyben is, amely a „Baranya megyei kiváló kis­ipari szövetkezet” cím elnye­réséért folyik. Minden remény megvan arra, hogy a ktsz dol­gozói ebben a versenyben is az elsők közé kerülnek majd. A Földművelésügyi Minisz­térium munkájáról és mező- gazdaságunk elmúlt évi ered­ményeiről Tömpe István, a földművelésügyi miniszter el­ső helyettese tájékoztatta a bizottságot. A mezőgazdaság eredményei összhangban vol­tak a legfontosabb népgazda­sági feladatókkal. 1959-ben a mezőgazdaság termelése 4.5 százalékkal haladta meg az előző évit. A szövetkezetek eredményei azt bizonyították — amit eb­ben az évben is láthatunk, — hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése együtt jár a mezőgazdasági termelés, az egész mezőgazdaság fejlődésé­vel. A további haladás egyik fontos feladataként jelölte meg, hogy fokozzuk a belter­jes gazdálkodást és az adott­ságoknak megfelelően szako­sítsuk a mezőgazdasági nagy­üzemek termelését. Sághy Vilmos élelmezésügyi miniszterhelyettes az 1959. évi felvásárlást ismertette. Elmon dotta, hogy az előző évi fel­vásárlásnál mintegy nyolc százalékkal nagyobb ered­ményt értek el és ezzel telje­sítették a tervet. A vitáiban Győré József rá­mutatott, hogy a kenyérgabo­na-termés fokozása érdekében el kell terjeszteni hazánkban is a nagyhozamú búzafajtá­kat. Az öntözéses gazdálkodás lehetőségeit, főleg a zöldség- termelésben, az eddiginél job­ban ki kell használni. Hodek József arról beszélt, hogy a talajerő visszapótlásban nagy szerepet játszik a szervestrá- •gya mennyisége, ami szoros összefüggésben van az állat­tenyésztéssel. Kérte, hogy te­gyenek intézkedéseket a nö­vényvédelem eredményesebbé tételére. Benkei András szóvá tette a mezőgazdasági építke­zések kérdését, majd hangoztat ta, hogy a Szabolcs megyei homokterületeken különösen jó eredménnyel lehet a zöld- trágyázással együtt hasznosí­tani a műtrágyát. Fehér La­jos rámutatott, hogy átmeneti leg igen nagy a jelentősége a háztáji állattenyésztésnek és baromfitenyésztésnek. Részle­tesen szólt a felvásárlás to­vábbi javításáról. Németh Imre az állattenyésztési szak­emberek és állatorvosok mun­kájának jelentőségére muta­tott rá az ötéves terv állatte­nyésztési feladataival kapcso­latban. Rónai Sándor sürgette a gyümölcs- és zöldségellátás- ban meglévő fogyatékosságok felszámolását. Felszólalt a vi­tában Poiónyi Szűcs Lajos, a pénzügyminiszter első helyet­tese is. Tömpe István és Sághy Vilmos válasza után a bizottság a jelentést elfogad­ta és az országgyűlésnek elfo­gadásra ajánlja. 129 vagon gabonát adtak el az államnak a siklósi járás termelőszövetkezetei A siklósi járás termelőszö­vetkezeteiben 122 vagon gabo­nára kellett volna szerződést kötnie a terményforgalminak. A járás termelőszövetkezetei Lottó-sorsolás Harkányban 6, 39, 42, 52, 71 A vízben, a parton össze­zsúfolódtak az emberek. A rosszmájnak azt mondják: — a vízben lévők duplán élvezik az egészet, fűrödnek is, meg szurkolnák is, hogy kihúzzák a nyerőszámukat. Megforgatják a gömböt. Ott áll már az első számkihúzó, Varga Mihály vájár is. — A közepébe nyúljon* — kiáltanak neki. Varga Mihály a számok kö­zé kotor és kihúz egy kis göm bőt — ötvenkettes! A vizen is, a parton is mo­rajlás fut végig. Most Szundi János, a hirdi négytalálatoe nyertes lép a gömbhöz. — Forgassa meg maga is! Visszafelé is! Eleget tesz a kérésnek és bal kézzel kihúzza a hatos számot. GaMattos Mátyásnak, * WL vetkező húzónak már azt kia­bálják: — Jobb kézzel Jobb kézzel húz, de úgy lát­szik ez sem használt, mert elé gedetlenül morog a közönség. — Hetvenegyes. — Na talán a következőnek jobban sikerül — szólal meg egy mellettem lévő, miközben feszülten figyeli: milyen sze­rencsés keze van Kiss Zoltán­nak. Ö a harminckilences szá­mot húzza. És moot jön az utolsó szám. Még lehet reménykedni, kü­lönösen, ha olyan csinos, stíl­szerűen fürdő ruhába öltözött lány húzza M az ötödik szá­mot, mint Keszthelyi Katalin, a Pécsi Postaigazgatóság dol­gozója. — Keverje meg jól! A ke­veréshez a nők jobban érte­nek! — szólnak fel »cici is. És 6 megkeveri a számokat. MeokovtrH te leOuim* « venkettest. Felmutatják a szá­mot és már készítik is a ki­sebb kereket, amelyből azt kell kihúznia Keszthelyi Ka­talinnak: a 27, 28, 29, 30, vagy 31. játékhét szelvényei vegye­nek-e részt a jutalomsorsolá­son. A közönség felújjongott, mert a harmincegyedik játék­hetet húzta ki. Egy ember — mint később megtudtuk, Ve­ress Balázs komlói bányász volt — rohan Keszthelyi Ka­talinhoz: — Köszönöm, Maga húzta ki a harmadik számomat. Há­rom találatom van ... A húzás befejeződött, az emberek fürödni mennek ét zsúfolt strandon néhányon keresgetni kezdik; hogy áthúz ták-e azokat a számokat a saját lottó-szelvényükön, ame­lyeket a lottó harmincegyedik játékhetén Harkányban húz­tak ki: a hatost, a harmincki­lencest, a negyvenkettest, az i Au * azonban eddig 129 vagon ga­bonára kötöttek szerződést. A túlteljesítés érthető, hisz a járás termelőszövetkezeted már nem egy évben tapasztal­ták: az államnak szerződésre eladott termény, sertés, zöld­ség.... előnyökkel pár. Olyan előnyökkel, amilyet egyetlen termelőszövetkezet sem élvez­het a szabadpiacon. A beremen di Dózsa Termelőszövetkezet például minden felesleges ke­nyérgabonáját az államnak ad­ja el. A termelőszövetkezetben pénzben fizetnek és a tagok annyi kenyérgabonát, ameny- nyire szükségük van rendes ál­lami felvásárlási áron vásárol­hatnak meg a termelőszövetke­zettől. A termelőszövetkezet minden felesleges kenyérgabo­náját leszerződte és részben en nek is köszönheti azt, hogy minden hónapban ledolgozott munkaegységek után húsz fo­rint előleget tud fizetni. De nemcsak az jelenti az előnyt, hogy a termelőszövetkezet a leszerződött gabona után hi­telt kap, hanem több lesz így a jövedelem is a termelőszö­vetkezetben. A beremendi Dó­zsa Termelőszövetkezet példá­ul 12,5 vagon búzára kötött szerződést. Az idejében szer­ződésre lekötött minden mázsa búza után öt forint szerződési felárat és ugyancsak minden mázsa után, mivel 150 mázsá­nál többet értékesít egyszerre 20 forint nagyüzemi felárat 1 kannak a béremé tvdiek Hasonló a helyzet a Villány- kövesdi termelőszövetkezetben is, ahol 10 vagon búzára kötöt­tek szerződést az állammal és ebből nyolc és fél vagonnal máris leszállítottak: Ezért van az, hogy egyre több az olyan termelőszövet­kezet a siklósi járásban, amely nemcsak teljesíti a szerződés­ben vállalt kötelezettségeit, ha­nem túl is teljesíti. Erre már­is vannak példák. A tésenyfai termelőszövetkezet, amely ere­detileg három vagon búzára kő tött szerződést az állammal négy és fél vagon búzát adott el a terményforgalminak. A tésenyfaiak azt a pénzt, ami a terven felül eladott búzából ered egy Zetor vásárlására használják fel. A szaporcaiak is utána számoltak és kiderült, hogy körülbelül egy vagonnal több kenyérgabonát tudnak el­adni az államnak, mint ameny- nyire eredetileg szerződést kö­töttek. A siklósi járásban, de másutt is, a megye termelőszövetke­zeteiben egyre jobban rájön­nek arra: ha nem a padláson őrzik a terményt, hanem az államnak adják el, ha leszer­ződik, lényegesei} nagyobb ha­szonra tehetnék szert, és ami igen lényeges — ezzel teljesí­tik azt a feladatukat is. amiért létre hoztuk őket, amiért a munkásosztály annyit áldozott rájuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom