Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-17-01 / 142. szám

1960. JÚNIUS 17. NAPLÓ 3 A bányászok érdeke! Itt fekszik előttem egy je­lentés, nem hosszú, hót oldal az egész, mellékelve térkép. Készítői: V. I. Porhomenko és V. A. Litvenko szovjet bánya­mérnökök, akik három hét alatt a Komlói és Pécsi Szén­bányászati Tröszt nyolc üze­mét vizsgálták meg. Három hét után búcsút vettek Baranya : megyétől, felutaztak Pestre, : ahol — mint Biró Béla elvtárs, a komlói széntröszt gépészeti ; osztályának vezetője elmond­ta — a minisztérium nagyon ! „szorította“ őket a jelentés el- ' készítésére. Rövid időt hagyva nekik, a magyar elvtársak ké­résére gyorsan elkészítették észrevételeik, javaslataik hét oldalas jegyzőkönyvét; A jelentésben foglalt javaslatok nagyon érdekesek; figyelemre méltóak. Idézünk belőle néhá­nyat: „...Az általunk meg­vizsgált bányák többségénél a kasos aknáknál a csillék moz­gatásával sok munkást foglal­koztatnak. Javasoljuk a kasos aknáknál a csillemozgatás gé­pesítése és a munkások sza­baddá tétele érdekében csille■ betolok beépítését, valamint távirányítású váltók felszere­lését". .., István-aknán épülő függő kötélpályánál láncos tolóberen dezés felszerelésével meg lehet szüntetni a függő csillék kézi mozgatását"1 • ... „A csillék töltőhelyi moz fására adott terhelés szerint 1ET 2-es villamos csille tolót llene beépíteni. A keresztvá- ü, valamint az összes alap- i szállítóberendezéseket RSZ hidraulikus relé vagy ÍRSZ száraz relé segítségével kkolni kell ..„A szállítóberendezés ve­tését a szénnek a csillébe töltési helyéről távirányi- kell elvégezni.-.. A kis rtalmú csilléket nagyobbak ajánlatos kicserélni“. s. I „Egyes bányákban a ke­resztvágatokban is kézi csillé­tek végeznek éppen úgy, mint az alapvágatokon... a jelen- fejtési mód mellett lehetne Irmzrd a KSZP flexibilis ncosvonszolót, mely a szenet ft-pU—30. vagy L.K.B—250 llítószalagra rakja át... man a lehetőség, hogy a ■esztvágatot egyenesen hajt­ki“ • • A‘ termelés szervezésé­in megjavítása, a maximáli­sán lehetséges gépesítés ki­alakítása céljából hasznosnak ártjuk a szovjet és magyar lányászok munkatapasztalat- Keréjét.;. fontos, hogy minél abbén megismerkedjenek az önjáró üzemek gyakorlatá­tól" A szovjet bámyomérmökök tanstruktív javaslatait oldala­in át lehetne még sorolni, negemlítve, hogy jelentésük 'égén az ajánlott gépek mű­kaki leírását is közölték, vala­mint a térképet is azért csatol­ok, hogy a magyar szakem­berek az ajánlott szállítószala- Ntkal megismerkedhessenek. Miért is vollt hasznos me­sénk bányászainak ez a láto­gatás? Mert nológia felé való törekvés?.. „A termelés szervezésének meg javítása, a maximálisan lehet­séges gépesítés elérése, ez a cél —..." írták egy helyütt. Vajon a komlói és pécsi bá­nyaüzemekben beleivódott már a műszakiak, a mérnökök, á vájárok, csillések tudatába en­nek a célnak elérése? 1965-ben 11 százalékkal kell több szenet bányászni hazánkban, mint most! Javulnia kell az ossz- üzemi teljesítménynek és ol­csóbban kell megtermelni a szenet, növelni kéll kalóriatar­talmát, csökkenteni szennye­ződését. Óriási feladat! És töb­bet kell keresnie a bányásznak és kevesebbet dolgoznia két kezével, csökkennie kell a szi- likózisos megbetegedéseknek. Meg kell tanulni egy csomó új gép kezelését, át kell formálódni az új mun­kára; Ehhez viszont elengedhetet­len, hogy a bányászok meg­szeressék a gépeket, hogy meg­szeressék a gépekkel végzett kísérleteket és igényeljék, kö­veteljék meg alkalmazását. Egy-két évvel ezelőtt még — Weisz elvtárs a komlói Kos- suth-bánya üzemvezetője me­sélte •— akadt olyan idős vá­jár, aki leköpte a TH-gyűrűt, a korszerű biztosítás eszközét. Ma a TH „életszükséglet’’ a bányában, de sokan legyinte­nek, ha a széngyalú kerül szó­ba. Sajnos még mindig ott tar­tunk, hogy nincsen a mecseki szénmedencében kikisérletezve, voltaképpen melyik szénjövesz tőgép válik be legjobban és számos kisebb gépesítési, mű­szakfejlesztési probléma is megoldatlanul hever; Nagyszerű eredményeket ér­tünk el a műszaki fejlesztés terén — különösen Komlón — 1956 óta; Fokozódott a jövesz- tés, szállítás, rakodás gépesí­tése; De mily sok tennivaló hárul még a baranyai bányá­szokra mig elérik a maximáli­san lehetséges gépesítést. Ke­zükben van viszont a lehető­ség és élni kell vele. Le kell hatolnia a műszaki fejlesztés elsőrendű fontosságának a leg­egyszerűbb munkát végző em­ber tudatáig is. Csilléstől az üzemvezetőig valóban közös üggyé kell tenni a műszaki fej­lesztést a mecseki szénmeden­cében, mert így, csakis így lesz egyre könnyebb a föld mélyén végzett, sokszor még ma is ve­rejtéke® bányászmunka. Szüts István Minden erőt meg kell mozgatni az aratás érdekében Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Távol a kövesúttól a íenfon’osaMi mttaaki feladatokkal foglalkoztak 'szovjet szakemberek, a jft- ^sztés, rakodás, szállítás gé­mesére irányították a fi­lmet. Haracska elvtárs, mi- iszterhelyettes egy nemrégi- JjJ1 tartott sajtóamkéton le­értette a magyar szénbányá­it célkitűzéseit. A második ^yes tervben az összes kibá- j^szott szén gépi jövesztésé- * 26, a gépi rakodásnak 33, |®Pi szállításnak pedig 62,09 falóknak kell lennie. Ná- Jtk Baranya megyében külö- nagy gondot kell fordí- t11, a iövesztés gépesítésére. T tovább kell fokozni a rako- ?.es a szállítás gépesítését is. í Komlói Kossuth-bánya dol- ^ jó példáját adták annak, Zf a nehéz geológiai, a za- 5t tektonikai viszonyok elle- L* ls megoldhatók a gépesí­* Problémái. *•*"** szakértők jelenté- L. az°nban nemcsak a szi- et fiVe^ műszaki javaslato- lehet kiolvasni, hanem — K sz;amunkra éppolyan fon- 16r a feladatok elvégzésének jSto?er'et *• Az egész jelen­v _csak úgy árad az újabb, Sz erűt*), a magasabb tech Eldugott hely a pécsvdradi járásban Monyoród. A szomszédos községeit lakóin kívül legfeljebb csak azok Ismerik a nevét, akik betérnek Pécsett a monyoródi termelőszövetkezet borkimérésébe egy pohár jóféle italra Távol van a várostól, • kövesúttól, nem a soda tehát, ha nem sokat hallani róla, Távol a kövesúttól? Igen, de hozzátehetjük: nem sokáig. Egy-két méter és végre teljesül a monyoródlak régi vágya: új úton, köves- útón járhatnak. A község tanácsának eddig 200 000 forintjába került, a földmunkát társadalmi munkában végezték, • termelőszövetkezet adta a fogatokat. Csütörtökön Palkó Sándor elvtársnak, a me­gyei tanács vb-eLnökének elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen meghívottként részt vettek a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei. A megyei tanács vb.-ülése első napirendi pontként azt vizsgálta meg, hogy milyen mun­kát végez a pécsi járási tanács végrehajtó bi­zottsága a termelőszövetkezetek megszilárdí­tása érdekében. E napirendi pont előadója Bruok József eüivtárs, a pécsi járási tanács vb- elnöke volt. A kérdés napirendre tűzése, mint az a vitából kiderült, sokat jelentett a többi járasd vb-elnöknek is, mert mint Palkó elvtárs összefoglalójában említette: „Az itt elhangzott bírálatok, javaslatok nemcsak a pécsi járás­nak szóltak, hanem minden járásnak“. A vita heves volt, de végig elvtársias, segíteniakaró. Annyi javaslat, észrevétel hangzott el, hogy végülis abban állapodott meg a megyei tanács vb-ülése, ez eredetileg beterjesztett határozati javaslatokat kibővítik, illetve egyes helyeken módosítják. Erre egy külön bizottságot alakí­tottak, amely a legközelebbi vb-ülésen terjesz­ti elő a módosított, kibővített határozati ja­vaslatot. A második napirendi pont a nyári mezőgaz­dasági munkákra való felkészülésről szólt. Ennek előadója Romvári Ferenc elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának ve­zetője. A megyei tanács vb-ülése ezt a jelen­tést, a határozati javaslatokat rövid vita után elfogadta és ezzel egyetértését fejezte ki az­zal: minden lehető erőt meg kell mozgatni az aratás és a növényápolása munkák sikeres befejezése érdekében. A harmadik napirendi pont előadója is Rom vári Ferenc elvtáns volt. Ezúttal azonban a Baranya megyei Tanács VB. javaslatát ter­jesztette a végrehajtó bizottsági ülés elé, amely javaslat a megye második ötéves tervét tartalmazza. A javaslatot elfogadták és íelter­jesztésre javasolták. Ezután különféle ügyeket tárgyaltak, majd Palkó Sándor élvtárs zár­szavával véget ért a megyei tanács vb-ülése. Gyengébbnek ígérkezik az idei szőlőtermés Egyik helyen panaszkodnak, másutt viszont azt mondják: „Nálunk elég jó termés ígérke­zik“; Mi hát az igazság? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Rácz János elvtársat, a megyei ta­nács szőlészeti felügyelőjét, aki egészében ismeri a megye szőlőterületének problémáit. —< Kétségtelen tény: kevés olyan hely van, ahol jó termés várható. E kevés között van a villányi és a majsi termelőszö­vetkezet. Ennek is megvan a magyarázata: a villányiak ka­darkát és oportót termelnek főleg, a majsiak pedig hársle­velűt és furmintot. Érdekes, hogy ezek a fajták az idén vi­szonylag jobb termést mutat­nak, mint a többi fajták 1— mondotta Rácz elvtáírs, majd arról beszélt, hogy mi az oka az idei gyengébb termésnek. — Oka ennek az, hogy múlt év őszén nem értek be tökéle­tesen a vesszők. A rendellenes tél is közrejátszott, nem tud­tak pihenni a szőlők. Január­ban meleg volt, februárban pedig ismét hideg. Azért kevés a fürthozam, mert a termő- rügyek elfagytak. Ahol hosszú­csapos metszést alkalmaztak, ott valamivel több lesz a ter­més, de ahol rövid csapot hagy tak, ott lényegesen kevesebb. Érdekes még az is, hogy szinte kivétel nélkül minden évben jó termést adott az oiasz- rizlimg. Az idén ez is kihagy, ez is lényegesen kevesebbet ad. — Véleménye szerint me­gyei átlagban mennyivel ke­vesebb szőlő terem, mint az elmúlt évben? — A becslések szerint körül­belül negyven százalékkal ke­vesebb szőlő terem Baranyá­ban az idén, mint amennyi az elmúlt évben termett. Ez azon­ban csak akkor lesz meg, ha rendesen megművelik a terüle­teket, ha védekeznek a szőlő kártevői étel; ■ ■ Zenés karnevál a pécsi állatkertért Június 20-án zenés karnevál lesz: „Mesél a pécsi érdé” cím­mel a szabadtéri színpadon. A műsorban szerepelnek a Pécsi Nemzeti Színház legkiválóbb művészei, a színház zenekara, a Liszt Ferenc Kórus, a pécsi népi zenekar és a Pécsi Bádló nemrég alakult IS tagú tánc­zenekara. Városunkban rég tapasztalha­tó összefogást láthatunk a pécsi állatkert megvalósítása érdeké- álltkert megvalósítása érdekét ben. Ezért csak ttdvözólnl tud­juk művészeink helyes kezde­ményezését — ók Így járulnak hozzá a cél megvalósításához. Válasz egy bírálatra Miért nem fejezi be a MEGYEYILL a munkát? Június 3-én a Dunántúli Naplóban megjelent „Miért nem ad árut a megye legna­gyobb kertészete” című bíráló cikkben többek között a ME- GYEVILL-t is megemlítették, mint a késlekedés okozóját, amivel mi nem értünk teljes mértékben egyet, A cikkben említett munkát a Komlói Víz- és Csatornamű 1960 január 29-én rendelte meg vállalatunknál, de tervdoku­mentációt nem küldött. A mun­kát szívesen el is vállaltuk, Szenvedélye: munkaszeretet A mama szomorúan | vette tudomásul, —————------------ hogy csinos lány­káik és kacér fiatalasszonyok társasá­gában ügyesen forgó legényfia nem nő­sül. •—> Ha mégis elszánnám magam a rabságra édes mamám — tett fogadal­mat harminckétéves korában — meg­vigasztalhatom, nem hozók sem szőkét, sem kékszeműt, sem elvált asszonyt a házba. — S valahányszor szóbakerült otthon a nősülés, ő gyermekkori szen­vedélyének hódolva újra és újra lehú­zódott az anyai ostrom elől a kisablakú pincélje, ahol a papa satuja ás szer­számai várták.. Kicsi Ikőhidon, vízmosta kerti ösvé­nyen áthaladva kopogtattam be a me­szest élmunkásházak egyikébe Solymár Henrikékhez, s kényelmes fotelbe süp­pedve most itt ülök szemtől-szembe a híres újító feleségével, aki komoly és kedves, szőke és kékszemű,:. És a fogadalom? — Ó az már nagyon rég volt . a Ti­zennyolc éves házasok vagyunk: t —* mosolyog. — Előbb megszerettük, aztán meg­szoktuk egymást. Most meg már nem is tudnánk egymás nélkül élni. Pedig — húzza fel sókatmondóan pihés szem­öldökét — tudja milyen? — Iszik? Kicsapongó? Durva? — Szó sincs ilyesmiről. Az én uram a legjobb ember a világon. Kedves, fi­gyelmes, az utolsó fillérig hazaadja a fizetését, nem iszik, nem dohányzik, soha nem marad ki, csak.,. Sóhajt. Sötét a nézőtér, pereg a film, a nézők fel-felszisszennek az izgalomtól. Med­dig bírja még idegékkel a sofőrt alakitó Yves Montad? Mikor robban a nitro-., — Api — szorítom meg az uram ke­zét, de az észre sem veszi. — Megrázom erősebben, » vásznat nézd, ne a mennyezetet1 — Maradj csendben — hagyjál most suttogja vissza — eszembe jutott valami. Hazafelé alig tud lépést tartani az urával. Szinte berobbannak a lakásba. Elő a ceruzát, meg a pepita füzetet! Mi­re elkészül a vacsora, már újra az éj­jeliszekrényen, szokott helyén pihen a füzet. Négyhónapos fejtörés után megszüle­tett a készlettoló gép. Kinn az előszobában | a táblán ákár- .......—— csak a neveze­tes pepita füzetben vázlatok és pontos rajzok. Itt a rablóvitla — ahogy egy éjszakán megálmodta, ott a háncsoló gép, amit hatan kezdték tervezni s csak neki sikerült. És a hasító, amitől az ezermester férj még világhírű is lehet. — N em fárasztó ilyen nyugtalan férj mellett élni? — Valahogy úgy magával sodor en­gem is a nagy lelkesedése, a szenve­délye. Szinte beteg, ha töri valamin a fejét, ezért inkább segítek neki. Sosem szerettem számolni, most meg ha haza­jön osztunk, szorzunk, számokat egyez­tetünk sokszor éjszakákon át. Dehát miikor pihen a férje? — Tálán sosem, mert ha nem számol, allékor a könyveit bújja. A szakkönyve­ket szereti legjobban, de szívesen olvas útleírásokat és Jókait is. őt minden ér­dekli. De nézze csak... — és kihúzza a kombíváltszekrény fiókját, ahol szép egyetértésben lapulnak egymás mellett a hetedik osztályos általános iskolai földrajz és történelem könyv, a Icöz- gazdasági technikum negyedikes mate­matikája, a haladóknak szánt orosz nyelvtan a világjárók sorozat második kötetével. Arszenyev: „A Távol-Ke­let őserdeiben“ című művével. De nicsak! A könyvek és műszaki táblázatok rengetegéből kikandikál egy hangzatos című vékony füzetecske: „Me­rénylet Dernyőn“. Ez is az ő olvasmá­nya? Nem! — kap utána zavartan az asz- szony. — Még én hoztam magammaI. Valamikor ilyeneket olvastam, de fér­jem mellett megszerettem Jókait. Most is azt olvasom..-. TJgy repítette az óriásgép Moszkvába, ahogy azt százszor megálmodta. Kreml, Ermitázs ... Melyik munkás szívét nem feszegeti a büszke öröm, ha kedves kol­légákkal végig'kopoghat a történelmi köveken? ötvenegy éves szívének talán túlontúl sok volt az utazás izgalma, a sok befogadni való, találkozás Moszk­vában tanuló kedves unokaöccsel. Ami­kor a betegszobává alakított szállodai lakosztályban az ötödik injekció után is szívére panaszkodott, unokaöccse tréfá­san megfenyegette: — Szedje össze magát aranyos Hen­rik bátyám, mert ha nem — nem ismeri még maga a szovjet vendégszeretetet! — bedugják valamelyik jóhírü klini­kára, onnan valahová a Krímbe küldik meggyógyulni, -., Egy hét múlva 1 itthon volt. — Azt mondja, hogy nem akart egye­dül hagyni. De én tudom, hogy a szen­vedélyes munkaszeretet hozta haza. Az első útja az újítómúhelybe vezetett... HABSANYl MARTA mivel munkaterületben hiá- nyunk volt és rögtön közöltük a megrendelővel, hogy a szeri ződés határidejére vonatko­zóan csak a tervdokumentáció kézhezvétele után tudunk nyi­latkozni. A tervdokumentáció megküldését február 9-én sür­gettük, 1960 február M én jegyző­könyv készült, amelyben a MEGYEVILL a munkát 1960 szeptember 254 határidővel elvállalta, ugyanakkor kije­lentettük, hogy ha a beruházó trafót és oszlopkapcsolót biz­tosít, akkor a munkát április 15-ig befejezzük. Ezután a jegyzőkönyvben módosítás tör­tént a munka kivitelezésére vonatkozóan és a Komlói Víz- és Csatornaművek március 9-én újból megrendelte nálunk a munkát, de tervdokumentá­ciót akkor sem küldött. A be­ruházó ekkor kért, hogy ké­szítsük ml el a tervdokumen­tációt, s bár kapacitásunk nem volt, de a fontos népgazdasági érddket figyelembe véve, mé­gis elkészítettük. Mi ebben szeptember 15. befejezési ha­táridőt vállaltunk A fővállalkozó a szerződés- tervezetet véleményeltéréssel visszaküldte, de azt cégbélyeg­zővel és aláírással nem látta el, ezért aláírás végett azon­nal visszaküldtük A szerző­dést a mai napig nem kaptuk meg, bár már több ízben sür­gettük. A szerződés hiánya ellenére a munkát megkezd­tük. Befejezni, sajnos, nem tudtuk, mert a fővállalkozó a szivattyúházat nem készítette el és így a tetőtartót azon el­helyezni nem tudtuk. Munka- terület hiánya miatt ezért kénytelenek voltunk elvonulni, de a fővállalkozóval közöltük és kértük, hogy ha az épület elkészül, azonnal értesítsen. Ez még ma sem történt meg. Kelemen György, a Baranya megyei Vil­lanyszerelő Vállalat igazgatója. 19«« június 19-én (vasárnap) «—19 óráig karbantartási munkák miatt áramszünet lesz Mecseknádasd, Obánya, Erdösmecske, Lovászhe- tény, Apótvarasd községek égés* területén,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom