Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-16-01 / 141. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ünnepélyesen megkezdték az új egyetemi városrész építését XVII. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM ARA: 5« FILLER I960. JÜNUJS 16. CSÜTÖRTÖK A legfontosabb a termelékenység emelése Párt- és gazdasági vezetők tanácskozása a megyei pártbizottságon Megyénk üzemi párt- és gazdasági vezetői tegnap értekezletet tartottak a megyei pártbizottságon, az I. negyedéves terv teljesítése tapasztalatainak, és a jövőbeni tennivalók megbeszélése céljából: Megjelent a tanácskozáson Török. Károly elvtáms, a megyei párt- bizottság titkára, Papp János elvtáms, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, Kárpáti Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság titkára. Részt vett a tanácskozáson és felszólalt Ribánszki Róbert elvtárs, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezeti osztályának instruktora. Török élvtárs nyitotta meg a tanácskozást, majd Papp János elvtárs mondott beszámolót 104,1 százalékra teljesítettük I. negyedéves tervünket Megyénk szocialista ipara 104,1 százalékra teljesítette I. negyedéves tervét, 12,2 százalékkal termelt többet, mint a múlt év hasonló időszakában — kezdte beszámolóját Papp János elvtárs. — Ezen belül a minisztériumi ipar 103,3 százalékot ért el, 11 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt ilyenkor; A megy* *2 minisztériumi iparvállalata közül különösen a pécsi széntröszt 105,1, a komlói szén tröszt 104,6, a DÉDÁSZ 105 2 és a Tejipari Vállalat 113’6 százalékos eredménye jelentős. A tanácsi ipar 109,6 szá zalékma teljesítette I. negyedéves tervét, (16,4 százalékkal többet adott, mint 1959 első három hónapjában), a megye szövetkezeti ipara pedig 104,3 százalékot ért el, 33 százalékkal többet, mint tavaly március végéig. Mindezek alapján az első háromhavi munkát úgy summázhatjuk: jó volt. Am — ahogy mondani szokás — igazán nincs okunk az elbizakodottságra. A jelentős tervtúlteljesítés ellenére, a szocialista ipar egyik ága sem — minisztériumi, tanácsi és szövetkezeti ipar — adott annyit, mint tavaly, az utolsó évnegyedben. Több vállalat nem teljesítette első negyedéves tervét, a többi között a Bőrgyár (99 százalék), Porcelángyár (99,6 százalék), Szigetvári Cipőgyár (97,1 százalék), illetve hat tanácsi vállalat, mint a Pécsi Szikra Nyomda, Szigetvári Műszaki Vállalat és a többiek. A fontosabb cikkek termelése kedvezően alakult. Feketeszénből 708 ezer tonnát termeltünk. ami 3 százalékkal magasabb. mint tavaly ilyenkor volt és 2.1 százalékkal meghaladja 1959 utolsó negyedévének színt Jót is. Égetett téglából 7,7 milliót. vasöntvényből 436, cement bői 21 ezer, lisztből 19 600 tonnát, felsőbőrből 135 ezer négyzetmétert termeltünk. Mind több, mint amennyit a terv elő ír. lemaradtunk azonban néhány jelentős cikk termelésében. Villamosenergiából 85,8. porcelánszigetelőből 94,8, női bőrcipőből 94,9, férfi bőrripő- ből pedig 83,4 százalékra teljesítettük a tervet. löbtj figye'me! az exportcikkekre Megyénk szocialista ipara 14,2 százalékkal több exportcikket termelt, mint a múlt év hasonló időszakában. A követelmények azonban nagyobbak holtak ennél, s ezt — vagyis I. negyedévi ex port tervünket *— fsak 96,3 százalékra teljesítettük. Olyan jelentős exportra termelő üzemek, mint a Szigetvári Cipőgyár, illetve Sopiana Gépgyár, csak 82,8, illetve 92,2 százalékot ért el, s ezt nem tudta ellensúlyozni a Porcelán gyár 210,5, a Pécsi Kesztyűgyár 113,9, a Tejipari Vállalat 129, a Kesztyű KTSZ 121,2 százalékos eredménye sem* Sajnos, az exporttervek részleteiben való teljesítése sem mindenütt kedvező. A Pécsi Porcelángyár például 553,5 százalékra teljesítette nagyfeszültségű szigetelő export tervét, a kisfeszültségűből pedig nem érte el a 100 százalékot. A Pécsi Kesztyűgyár — a 113,9 százalékos pénzügyi tervtúlteljesítés ellenére — csak 96,4 százalékát érte él a darabszámnak. Még nagyabb a lemaradás a cipőexparbban. Az exportra termelő vállalatok vezetői általában anyaghiányra és más akadályokra hivatkoznak. Olyanokra, amelyek helyenként valóban nehéz próbatétel elé állítják ezen üzemek dolgozóit: Arról azonban ritkán hallani, hogy ők — mármint az üzemek — miben hibáztak, hol kell javítani, hogy végre teljesítsék az exporttervet. Ennek az egyoldalú szemléletnek meg kell szűnnie; A létszám- és bérgazdálkodás sokkal kedvezőbb képet mutat az exportnál. Megyénk szocialista ipara az I. negyedévben sem létszámban, sem bérben nem merítette ki a megengedett keretet. A 104,1 százalékos termelési eredményt ugyanis 99,9 százalékos munkáslétszámmal és 96,5 százalékos béralap felhasználással értük eL Senkit se tévesszenek meg a számok: nem arról van szó. hogy csökkent a dolgozók fizetése. Ellenkezőleg: a múlt év 1. negyedéhez viszonyítva 2,6 százalékkal nőtt! Az egy munkásra eső átlagkereset ma 1778 forint, szemben az 1959 h negyedévi 1712 forinttal. A legjobban kereső munkások a NIM vállalatainál dolgoznak 2032 forintos fizetéssel, a legalacsonyabb az átlagkereset az élelmiszeripari vállalatoknál: 1235 forint 103 millió forint értékű vállalás Papp elvtárs kitért a munkások és alkalmazottak arányára, amely eléggé kedvezőtlenül alakult. A munkáslétszám a legtöbb helyen csökkent, az alkalmazotti viszont nőtt. Különösen a kislétszámú tanácsi vállalatoknál rossz ez az arány. Ezután részletesen elemezte az építőipari vállalatok munkáját a közlekedés a kereskedelem helyzetét majd ismertette mit vállaltak a megye ipari dolgozói az 1960-as esztendőre. Felajánlották, hogy mintegy 3 százalékkal túlteljesítik a szocialista ipar tervét, 103 millió forint értékben. Ebből a Pécsi Szénbányászati Tröszt 36. a komlói széntröszt 28, a DÉDÁSZ 10, a 21-es AKÖV 8. a Porcelángyár 3» a Beremendi Cementgyár 3 és a Sopiana Gépgyár 2 millió forint értékű felajánlása a legjelentősebb. Ezzel még nem teljes a kép. a dolgozók ugyanis 35 millió forinttal akarják csökkenteni a termelési költségeket is. Ezek a számok élő bizonyítékai a baranyai munkások és értelmiségiek alkotó tetterejének. a szocializmus győzelmébe vetett hitének. Mégis, akad olyan vállalat, amelyben az utóbbi időben nem volt vállalás, természetesen nem a munkások, hanem az üzemvezetőség „jóvoltából”. Ez a vállalat a Hidasi Brikettgyár. Vezetője arra hivatkozott a tanácskozáson, hogy ők így is túlteljesítették a tervüket, ami igaz is. Mégis, ahogy Török Károly elvtárs, a megyei pártbizottság titkára felszólalásában mondotta: miért az óvatoskodás, (Folytatás a 1. oldalon.) Dolescháll Frigyes elvtárs, egészségügyi miniszter, beszédét mondja. Varosunk fejlődésének je- megyei pártbizottság agitációs lentős eseménye volt tegnap__ée propaganda osztályának ve- délelőtt a volt Dózsa tteáli- zetője, Szentistványi Gyuláné iskola parkjában. Ünnepélye- elvtársnő, a városi pártbizott- sen megkezdődött az új egye- ság agitációs és propaganda térni városrész építése. osztályának vezetője, a tanáA nagyszabású és több száz csők részéről Papp Imre elvmillió forintos beruházással társ, a városi tanács mb. elépülő egyetemi városrész meg- nőké, a minisztérium képviA 400 ágyas klinikai tömb makettjét szemléli az ünneplő közönség. nyitó ünnepségén megjelent Dolescháll Frigyes elvtárs, egészségügyi miniszter, Novics János elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára, Ambrus Jenő elvtáns, a városi pártbizottság első titkára, Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke, Csendes Lajos elvtárs, a seletében Bartha Ferenc elvtárs, az Egészségügyi Minisztérium egyetemi főosztályának vezetője, Eperjesi László elviére, a Tervhivatal főosztály- vezetője. Ott voltak a pécsi egyetem képviselői; Huth Tihány perccel foglalt helyet az elnökség, majd dr. Cholnoky László, az Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese mondott megnyitó beszédét. Évtizedes álmok valóra válnak • Nagy ünnepe van ma nemcsak egyetemünknek, hanem az egész -»árosnak —• kezdte megnyitó szavait. — A mai nappal évtizedes álmaink valóraváltását kezdjük eL Az Orvostudományi Egyetem az első világháború után került Pécsre 6 nagyon szűkös, rendezetlen körülmények között volt kénytelen munkáját megkezdeni. Emlékeztetett arra, hogy míg a Horthy-kor- szak alatt fennen hangoztatták, a magyar „kultúrfölényt”, addig ezt a szűkös viszonyok között működő orvostudományi egyetemet is nem egyszer meg akarták szüntetni. Görnyedi hátak és alázatos kérések mentették meg az egyetemet, akkor. is úgy, hogy sok státuszt megszüntettek, illetve - nem töltöttek be: F A történelmi visszapillantás után Cholnoky László elmondotta, hogy a felszabadulás után mind több támogatást kaptak, s most a forradalmi munkás-paraszt kormány mindenben segítségére sietett és ennek a megértő gondoskodásnak az eredménye a mai nap, az építkezés elkezdése. Beszéde végén forró köszönetét mondott a pártnak, a kormánynak azért, hogy lehetővé tették a Több mint négyezer hallgató a TIT 1/ szabadegyetemének előadásain Lezárult a TIT Munkácsy Mihály Szabadegyetemének hatodik évfolyama, amely a tapasztalatok szerint az eddigiek közül a legsikeresebb volt. Különösen szembetűnő a minőségi színvonal javulása. A legutóbbi szabadegyetemi oktatási idényben a korábbi tapasztalatok alapján bizonyos változtatásokat vezettek be. Ugyanis a 16 előadásból álló kollégiumok például túlságosan elnyúltak, az utolsó előadások már elnéptelenedtek, és le kellett állítani néhány kollégium működését, mielőtt programját végrehajtotta volna. Az idén a kollégiumok előadás-számát néggyel csökkentették, így a szorgalmi idő november elejétől április végéig tartott. A számítás bevált, az utolsó előadások is benépesültek. A másik változás volt, hogy a szakkollégiumi beiratkozásokon kívül rendszeresítették az általános látogatási jegyet is. A hallgatók létszámának mintegy tizenöt százaléka vette igénybe. A változásokon kívül az is ielemtóe mértékben elősegítette a szabadegyetem munkáját, hogy az előadások céljára a II. számú sebészeti klinika, központi fekvésű előadótermét biztosították az előadásokra. Részben az oktatás újszerűségei, részben más körülmények adják az okát annak, hogy a szabadegyetemen a hallgatóság száma is növekedett. Annak ellenére, hogy a legtöbb szakosztály vajmi kevés segítséget nyújtott a kollégiumok benépesítéséhez. A tizenkilenc kollégium közül akadt olyan, amelyre alig, vagy egyáltalán nem jutott jelentkező. Különösen szembetűnő, hogy az idén se tudták megszervezni és működtetni a természettudományi kollégiumokat, például az egészségügyit, a bidHógiait. A korábban népes kollégiumok, mint a kertészeti és a méhészeti — a múlt idényben viszonylag alacsony számmal működött. Ezzel szemben örvendetes a postaigazgatósággal közösen szervezett híradás- technikai kollégiurry sikere. A hallgatók számúinak meny nyiségi növekedése jelentős voltj A korábbi oktatási évben 363 érdeklődő iratkozott be, a múlt évben ez a szám 521-re emelkedett. Az előadások látogatottsága is javult, a 106 előadáson összesen több mint 4 ezer hallgató vett részt Ez ugyan kevesebb átlagot jelent, mint a korábbi évben, de a kertészeti és méhészeti és más, azelőtt népes kollégiumok létszáma jelentősen megcsappant A beiratkozott tanulók mint egy negyedrésze állandóan, rendszeresen látogatta az előadásokat mintegy féle rend- szertelenüL de fenntartotta kapcsolatát év végéig a kollégiumával, s mintegy negyedrész az első előadások után lemorzsolódott A szabadegyetem a hallgatóknak — érdeműk szerint — „Kiváló szorgalom“, „Szorgalommal“ és Látogatta“ — minősítéseket adott. A három elismerő minősítésben összesen 231 hallgató részesült A TIT szakosztályai már most hozzákezdtek a jövő oktatási év előkészítéséhez, amely munkához valószínű, hogy komoly segítséget nyújta nak majd az idei eredmények és tapasztalatok is, A markológép megkezdte a munkáit. vadat elvtárs, az Orvostudományi Egyetem rektora, Bihari Ottó elvtáre, a Jogtudományi Egyetem rektora Márk BertaUm elvtárs, a Pedagógiai Főiskola igazgatója, egyetemi hallgatók, a klinikák dolgozói, a tervező és kivitelező vállalatok képviselői. A parkban felállított dísz- emelvényem 11 óra után nékultúra, a tudomány egy új centrumának építését. — De hála a munkásoknak és parasztoknak, akik áldozatos tevékenységükkel elsősorban járultak hozzá, hogy új, korszerű épületeket kapjon az orvostudományi egyetem” — fejezte be megnyitó szavait. (Folytatása a 4. oldalon.)
