Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-14-01 / 139. szám

WLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ 4 * ' A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KVU. ÉVFOLYAM, 139. SZÄM ÄRA: 50 FILLÉR 1960. JÜNIUS 14. KEDD A Komlói Szénbányászati Tröszt ötéves tervjavaslata Kétszázezer tonnával nő a széntermelés — Zobák-akna napi 60 vagon szénnel belép a termelésbe — Nagyarányú gépesítés A tervjavaslat még nincs elfogadva, az alábbi számok tehát változhatnak még. Több mint valószínű azonban, nem kerül sor a tervjavaslat egé­szét érintő módosításokra. A trösztnek ebben az évben 1 millió 530 ezer tonna szén az előirányzata, 1975-ben 1 millió 720 ezer tonnát fog ki­adni; Jelenleg —• mint ismeretes *— Kossuth-bánya termel a legtöbb szenet, napi 143 vagon­jával. Utána következik Béta- aikna 117, III-as akna 105 va­gonnal ... Kossuth-bánya kö­rülbelül 1963 végéig tartja ezt a szintet, majd szerepét foko­zatosan Zobák-akna veszi át. Zobák-akna 1964-ben napi 60 vagonnal lép be a termelésbe, és 1975-ben — Béta-Északkal együtt — napi 300 vagont küld a felszínre, Hazánk legmélyebb bányája Zobák-aknánál nemcsak az érdekes, hogy szinte ontani fogja a szenet, Angliában, Ruhr-vidéken és Belgiumban 1200 méter mélyen fe fejtenek szenet. Magyar- országon 600 méter volt a leg­nagyobb mélység. Zobák-akna 622 méteren kezd — tehát ha­zánk legmélyebb bányája lesz. A levegő hűtésére itt még nem lesz szükség, 670 méter mély­ségben ugyanis „csak” 37 fok körüh meleg várható. Ezer maternél már 53 fokra szökik a higanyszál, de - mint Wie- torisz Róbert, a műszáki osz­tály vezetője mondja — nyu­godtan alkatunk addig. Még a harmadik ötéves tervben is messze járunk ettől a mélység­től annyi a szénkincs odalent. Az északi bányák közül Szászvár néz fejlődés elé. 1965-ben a jelenlegi 27 vagon helyett 40 vagon szenet fog naponta szállítani. Élete virág­jában, 1970-ben, 45 vagon lesz a „fejadagja”. A fokozott gépesítés követ­keztében csökken a munka­helyi szelektálás lehetősége, ezért sokkal nagyobb feladatok várnak a szénosztályozóra. Szükségessé válik a vizes után- mosó felépítése. Előrelátha­tóan 1969-ben készül el. A mo­sás következtében a jelenlegi 18 százalékra csökkentett ha­mutartalom ilymódon 12 szá­zalékra esik, Komló tehát jobb minőségű szenet ad Pécs­nél. péneV és gépek — a jövesztés gépesítése azon­ban korántsem egysizerű. Nemcsak az energiaellátás okoz gondokat (villamos jö- vesztőgépeket beállítani nem lehet), hanem a telepek dőlése is. Sajnos, még mindig nincs kikísérletezve, hogy voltakép­pen milyen típusú jövesztőgép válik be a legjobban, melyik kerülhetne „generális” alkal­mazásra, A jelenlegi megíté­lések szerint az úgynevezett hámozó jövesztés lesz a leg­jobb, szemben a réseléssel, Bealkonyodik a szívlapátoknak Kétségtelenül így lesz, bár nem mindenütt egyforma mér­tékben. A fejtésekben még messze járunk ettől. Ma a ra­kodásnak csak két és fél szá­zaléka van gépesítve a fejté­sekben; A szén mintegy negy­ven százaléka gravitációs úton kerül le — a rakodás több mint fele még emíberi erővel történik. 1965-ig újabb PZT 45-ös len­gyel, vagy ahhoz hasonló ra­kodógépeket szerez a tröszt az önműködően rakodó széngyalu mellé. Ilymódon közel 600 ezer tonna szenet gépeik raiknak csillékbe — a rakodás 34 szá­zaléka tehát gépesítve lesz. Számítsunk 1965-ben is 40 szá­zalékot a gravitációs töltésre s kiderül, hogy a kibányászás- ra kerülő össz-szénmennyiség 26 százaléka még gépesítésre vár. Más a helyzet a meddővájá- sofcban. Az itt működő rakodó­gépek száma még az év végére eléri az ötvenet, s 1965-re elő­reláthatóan százra emelkedik. Ez annyit jelent, hogy a med- dőelővájásofcban a meddőrako­dás lényegében gépesítve lesz. Itt már valóban bealkonyodik a szívlapátoknak, csak alá­rendelt, kiegészítő szerepet játszhatnak majd; Szállítószalagok, Csinakál-pajzs A komlóiak a szállítás gépe­sítésében is megelőzték a pé­csieket. A komlói bányákban már sok a gumi-, illetve ka­parószalag. Kossuth-bányán már van egy munkahelyi kon­centráció (a több munkahely által termelt szenet szalagok­kal, gépi berendezéssel egy pontba gyűjtik össze és onnan húzza él a mozdony), s Béta-, illetve III-as aknának is lesz a jövő év elejéig. Az ötéves szám 1965-re eléri az 50 száza­lékot. A fémgyűrűvel biztosí­tott vágatok már most is több mint felét teszik ki az össz- vágathossznak és az ötéves terv végére körülbelül 80 szá­zalékos lesz az arány. A kom­lói széntrösztnek tehát nincs oka a szégyenkezésre, e tekin­tetben az ország egyik legkor­szerűbb bányája lesz. Végül — de ahogy sablono­sán mondják: igazán nem utol­sósorban — meg kell emlékez­ni egy nagyszerű dologról, a Csináltál szovjet szakember tervezte pajzsról, amelyet ta­valy már kipróbáltak és jól bevált. Feleslegessé teszi a fejtés biztosítását, rengeteg faanyagot és időt lehet meg­takarítani vele. Ezért még a nyáron üzembe helyeznek egyet, ^ ízelítőnek talán elég is lesz ennyi a komlói széntröszt öt­éves tervjavaslatából. Amint látjuk, az 1965-ig terjedő idő­szak alatt sem tétlenkedünk a bányákban, s ha a tervjavaslat nem is hibátlan, a belőle nyert kép biztató. A cikk még nem teljes, hi­szen csak a termeléssel Össze­függő dolgok szerepeltek té­mánkban, már pedig öt év alatt új fürdők, lakások és egyebek is épülnek a bányá­szok jólétére. Erről majd ké­sőbb írunk. M. L. A Porcelángyár a Balokány liget felől Hetvenöt tsz-elnök és tsz-tag a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum vizsgázói között A baranyai parasztemberek közül mind többen képezik magukat, élve azzal a lehető­séggel, amelyet a közös gazdál­kodás nyújt nekik. Erről ta­núskodnak a Szentlőrinci Me­zőgazdasági Technikum levele­ző tagozatának nemrégiben megkezdődött vizsgái is. Jú­nius folyamán összesen 75 termelőszövetkezeti elnök, me­zőgazdász, könyvelő, brigádve­zető és tag ad számot a felké­Tervezik az új nemzeti könyvtárat Szakemberek egész sorának ad munkát napjainkban is az új nemzeti könyvtár. Mint is­meretes, a Minisztertanács úgy határozott, hogy több más in­tézménnyel együtt a leendő művelődési központban, a Vár­ban kap helyet az Országos Széchenyi Könyvtár nagyérté­kű gyűjteménye. Az elmúlt hónapokban neves magyar épí teszek, könyvtárosok jártak többek között a Szovjetunió­ban, Lengyelországban, Svájc­ban, Nyugat-Németországban és Ausztriában, hogy megismer kedjenek a könyvtár-építés, berendezés legkorszerűbb for­máival, a technika alkalmazá­szabadhasználatú polcokon kí­vánnak elhelyezni. A tervek szerint nyelv- és irodalomtu­dományi, társadalom- és törté­nettudományi, valamint ter­mészettudományi olvasótermet is berendeznek. Az emeletek közötti zavartalan közlekedést liftek, és úgynevezett pater- noeterék bonyolítják le; A muzeális gyűjteményeket külön termekben állítanák ki. így megfelelő környezetben láthatná a közönség a Corvi­nákat, a középkori kódexeket, az úgynevezett ősnyomtatvá­nyokat, valamint az ugyan­csak muzeális értékű újkori kéziratokat, könyvritkaságo­kat, művészi nyomtatványokat. szültségéről a vizsgáztató ta­nárok előtt. A harmad- és negyedéves hallgatók között mindössze 16 tsz-dolgozó van. Tavalyelőtt, amikor a megyében erőteljes fejlődésnek indult a közös gaz­dálkodás, már 24 szövetkezeti gazda, tavaly, pedig. 35 tsz-tag kapcsolódott be a mezőgazda- sági technikum lévelező okta­tásába. Igen örvendetes,1 hogy a tanuló termelőszövetkezeti dolgozók átlagos életkora a 30 év körül van. A most végző hallgatók kö­zött vizsgázik Háttá József; az országoshírű rózsafai Kossuth Termelőszövetkezet elnöke; A négy "évi lelkiismeretes tanu­lásnak már efidig is sok hasz­nát vette a több mint 2000 hol­das közös gazdaság, s ez meg­látszik az eredményeken is- A Kossuth Tsz múlt évi termés- eredményei magasan fölötte yannak a megyei átlagnak, sőt a : kukoricatermelésével-, az or­szágos versenyben. harmadik helyet ért el. Egy-egy munka­egységre 59 forintot fizettek; Szakképzett elnökük irányítá­sával arra törekszenek a ró­zsafai szövetkezeti gazdák, hogy az idén se legyen rósz- szabb az eredmény. •• Ünnepség a Kokszműveknél Mint közöltük, a Pécsi Koksz művek a napokban ünnepelte fennállásának negyedszázados jubileumát. Az ünnepségre szombaton este került sor, az üzem kultúrhelyiségében. Mint egy 150 dolgozó vett rajta részt megjelent Bogár József elvtárs, az SZMT elnöke is. Rózsavölgyi József szb-tit- kár megnyitója után Berecki István igazgató mondott rövid ünnepi beszédet. Ezután dr. Almási Lajos, a Nehézipari Minisztérium nehézvegyipari főosztályának főmérnöke kö­szöntötte a jubiláló vállalatot, majd Theisz Józsefet, Standari Erzsébetet, Horváth Józsefet és még több dolgozót Kiváló Dolgozó jelvénnyel tüntetett ki pénzjutalom kíséretében. Húsz olyan dolgozója van a Kokszműveknek, akik 1935, az üzem megindulása óta dolgoz­nak a vállalatnál, ök — és ter­mészetesen a fiatalabb korosz­tály is — jelentős pénzjutalom­ban részesültek. A kitüntetet­tek és megjutalmazottak ne­vében Horváth József műveze­tő mondott köszönetét. Az ünnepség után az üzem szendviccsel és itallal vendé­gelte meg a dolgozókat és je­lenlévő családtagjaikat. — A Kokszművek dolgozói reggelig tartó családi esttel zárták le az ünnepséget; A jövőben az építőipari szakmunkás-utánpótlás 90 százalékát iparitanuló-intézetekbea képezik ki Ma egyetlenegy széngyalu kénv!?eli a gépesített jövesz- tés? a trösztben. A tervek sze­rint a jövő hónapban, illetve jövő év elejéig két GTK 35-ös szovjet láncos réselőgépet ál­lítanak szénfalhoz. Az ötéves terv végére 4—5 jövesztőgép dolgozik a komlói bányákban és az összmennyiségnek tíz százalékát termeljük ki géppel. Ez bizony még mindig kevés F. Chemla Lamech francia csillagász egy nemrég megje­lent munkájában azt java­solja a Nemzetközi Csillagá­szati Uniónak, hogy a Hold felénk forduló oldalának dél­nyugati részén lévő gyűrűs- hegységek egyikét Hédervári terv végére körülbelül öt mun­kahelyi koncentráció lesz. Egy­millió 200 ezer tonna szenet szállítanak el évente, gyakor­latilag tehát a kitermelt szén 60 százalékánál már nem -lesz kézi csiliézés. Nagy lesz a fejlődés a biz­tosításban. A komlói fejtések mintegy 30 százaléka már fém- támmal van biztosítva, s ez a Péter magyar holdkutatóról a Nemzetközi Holdszövetség tagjáról nevezzék el. A csillagászat történetében most merült fel elsőizbén olyan javaslat, hogy holdbéli képződményt magyar kutató­ról nevezzenek! eL sának módszereivel. A külföl­dön szerzett tapasztalatok alap ján most módosítják az előze­tes építési elgondolásokat, és hozzákezdenek a munkálatok részletes terveinek kidolgozá­sához. Az új nemzeti könyvtár — amelynek építésére államunk több mint százmillió forintot szán — építését előrelátható­lag 1963-ban kezdik meg. A könyvtár helye: a Vár nyugati szárnya, s az egyik főhomlok­zat ablakai a Palota térre néz­nek; Az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteménye olyan méltó helyre kerül ,ahol annak idején Mátyás király, híres Corvin könyvtára állott. Az új nemzeti könyvtárban nagy olvasótermeken kívül egyszemélyes olvasófülkéket is kiképeznek majd. A leggyak­rabban keresett könyvekből legalább 50 000—00009 kötetet Az Építésügyi Minisztérium kollégiuma hétfőn részletesen megvitatta az építőipari közép és felsőoktatás, valamint a szakmunkáskérdés időszerű kérdéseit. A jövőben az építőipari mun kásság szakmai színvonalának javítására a szakmunkás-után­pótlás 90 százalékát az ipari­tanuló intézetekben kell kiké­pezni. Az új építésmódok és anyagok alkalmazása, valamint a gazdaságos munkaszervezés követelményeinek megfelelően a szakmák oktatási anyagát gondosan ki kell egészíteni. A műszáki rajzoló és az asztalos­ipari gépmunkás-munkakört szakképesítéshez kell kötni és mihamarabb meg kell indítani a szervezett oktatást. A szak- oktatási előadó- és a gyakor­lati oktató-mesterek munkáját ugyancsak képesítéshez kötik. A cél az, hogy az oktatók na­gyobb hányadának 1985-ig technikusi képesítése legyen. Az építőanyagiparban alap­szakmákat alakítanak ki (pél­dául a cementipari szakmun­kás, betonelem gyártó szak­munkás; etíb.) Az építő-gépész iparitanuló-képzés oktatási in­tézményeit olyképpen teremtik meg, hogy 1961-től évenként legalább 300, 1962-től pedig 400 épitőgépész-iparitanuló oktatá­sát kezdhessék meg. Az EM; nehézgépkezelő-képző iskolát olymértékben kell fejleszteni, hogy 1961-től évenként lega­lább 500 gépész tanítására le­gyen alkalmas. Gondoskodnak a • jelenlegi szakmunkások rendszeres továbbképzéséről, végül a szakszervezettel együtt kifejlesztik ez üzemi oktatás egységes szervezetét, munkás* akadémiák formájában. — ■ 1 -----------­Ma gyar név a Holdon

Next

/
Oldalképek
Tartalom