Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-10-01 / 136. szám

tm. juntos i«. N A P L ö _____________ 5 Fé lmillió forintos kár a sikondai mélyfúrásnál Százhatvanhét nap indokolatlan munkakiesés — Rossz műszaki vezetés — A felettes hatóság mulasztásai Pécsi bábjátszók síkere Június 2-től 5-ig rendezték .meg Budapesten a felszaba­dulási bábfesztivált. A pécsi városi művelődési ház báb­együttesét az a megtiszteltetés érte, hogy a hat legjobb vidé­ki csoport között meghívták, s ott Szilágyi Dezső és Balázs Béla „Ezüstfurulya” című bábjátékával lépett fel, a jó­zsefvárosi művelődési házban. Az „Ezüstfurulya” előadá­sával sikert arattak a pécsi bábjátszók. Nemcsak nagy tapsot kaptak, hanem a kö­zönség függöny elé is hívta a szereplőket. A közönségsikert azután hivatalos elismerés is követte. A jelen volt szakem­berek egyöntetűen megállapí­tották, hogy — bár a feszti­válon sorrendet nem állapí­tottak meg — a felnőtt bá­bosok közül a pécsiek előadá­sa volt a legjobb. A bábjátszók eddigi sikereit a városi tanács azzal ismerte el, hogy tervbe vette számuk­ra egy állandó színház építé­sét A bábosok szerény, de szorgalmas együttese kétség­telenül újabb sikereikkel há­lálja majd meg a támogatást A budapesti sikert még ér­tékesebbé teszi, hogy bár az együttes harminchétszer ját­szotta az „Ezüstfurulyát”, a fesztiválon 20 perccel rövi- debb változatban kellett előadnia,' s ez a hibátlan elő­adást jelentősen megnehezí­tette. Az idei évadban még há­romszor lép közönség elé a bábegyüttes. 12-én a „Jancsi és Juliska’’ című bábjáték­kal lép fel, amelynek szöve­gét Zágon Gyula ötlete nyo­mán Veress Andrásné. zené­jét pedig Veress András sze­rezte. A június 19-i előadá­son a Budapesten is sikert aratott „Ezüstfurulya” kerül műsorra, 26-án pedig a „Hó­fehérke és a hét törpe” elő­adásával zárja az évadot a bábegyüttes; Nyugdíjasokat ünnepeltek a Sörgyárban AZ idén először megrendezett öregeit napja alkalmából huszon­nyolc nyugdijait hívtak meg a Pannónia Sörgyár dolgozói. Az összejövetelt tegnap este rendez­ték Gyárlátogatás után a kultúr­teremben gyűltek, össze a meghí­vott öregek, ahol a munkások meleg ünneplése közben össze­hasonlítást tettek a régi és az új Wem a régi munkássors és a mai munkásélet között. A gyár igaz­gatósága, párt- és szakszervezete, az üzemi nőtanáccsal és vörös- kereszttel közösen vacsorát adott a meghívott nyugdíjasok tisztele­tére. A megyei pártbizottság fel­kérte a földtani Társulat me­cseki csoportját, hogy vizsgál­ja ki a sikondai 5. számú kút késedelmes befejezését és a ké­sedelem ókait. A Földtani Tár­sulat mecseki csoportja mun­kabizottságot küldött ki a vizsgálat elvégzésére. A mun­kabizottság a sikondai 5. szá­mú kút mélyfúrásánál számos szervezési és műszaki hiányos­ságot észlelt és megállapítot­ta, hogy a sikondai mélyfúrás­nál a népgazdaságot súlyos anyagi kár értei Miből adódtak -ezek a mű­szaki hiányosságok, miért érte a népgazdaságot ilyen súlyos kár és ki érte a felelős? Mint ismeretes a sikondai gyógyvizet először 1927—28-as években még a Salgótarjáni Kőszónbánya RT szénkutató csoportja tárta fel. Az első fúrás 415 méterre való lemélyítése után átlagosan 35 Celsius fok hőmérsékletű, 2000 1/perc víz- bőségű eredményt hozott A szakértők akkor megállapított ták, hogy a sikondai meleg­vízben lévő nagyobb mennyi­ségű szabad és kötött szénsav pár év alatt elmarja a kút ki­képzéséhez használt acélcsövet ezért a későbbiek folyamán hasznos lenne a fúrólyukat, vö­rösfenyő, vagy más szénsavat álló anyaggal bélelni. A műszaki szakemberek vé­leménye helyesnek bizonyult, a kút hozama az idők folya­mán erősen csökkent hőmér­séklete leszállt. Bár a korábbi javaslat alapján, vörösfenyő béléscsöveket használtak, az erős igénybevételnek azonban ezek sem tudtak ellenállni, a rétegek összeomlottak és ez a kút elmeddüléséhez vezetett. 1955-ben a Baranya megyei Tanács Sikonda fürdő akkori tulajdonosa, megbízta a Föld­tani Intézetet a régi kút fe­lülvizsgálatára vonatkozó eljá­rásokkal, valamint egy új fúrt kút terveinek elkészítésével. A vizsgálatok és újabb szakvéle­mények alapján az illetékesek elhatározták, hogy a régi 1-es kút közelében egy új thermál- kutat mélyítenek le. A kellő tervezési munkák befejeztével lehetőségek felmérése után megbízták a kivitelezés terve­zésével, illetve elvégzésével, az Országos Vízkutató és Kútfúró Vállalat kaposvári üzemveze­tőségét. A kút kivitelezésének költségvetését a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda végezte el. A munka kivitelezésének ha­tárideje 1959, május 30-a volt. Gyenge műszaki szervezés A kivitelező vállalat a mun­kákhoz elengedhetetlenül szük­séges nehéztípusú berendezés helyett közepes típusú beren­dezéssel vonult fel a csövezést terv , megváltoztatásával; Ko­moly hiba volt, hogy a Komlói Beruházó Vállalat ezt elfogad­ta. Tetézte a hibát azzal, hogy nem a nehéz berendezésekkel rendelkező Komlói Mélyfúró Vállalattal kötött szerződést a sikondai kút mélyítésére, ar­ra való hivatkozással, hogy a vállalatot szénkutatásra profi­lírozták. Helytelen álláspont volt ez azért is, mert ismere­tes, hogy a Komlói Mélyfúró Vállalat az ország több pont­ján végzett sikeres thermálkút- fúrási munkákat; Az Országos Vízikutató és Kútfúró Vállalat kaposvári üzemvezetősége 1958 december 1-én vonult fel a munka meg­kezdésére. A csaknem másfél esztendeig tartó kivitelezés — az építési napló bejegyzései szerint — a gyenge műszaki szervezést tárja elénk. A fú­rólyukon eltöltött 480 munka­napon 168 napot indokolatlan improduktív munkával töltöt­tek eh Ez a ráfordított időnek 34,8 százaléka. A meglepően sok improduk­tív műszak oka elsősorban az volt, hogy a Komlói Beruházó Vállalat nem rendelkezett kút­fúrási munkákhoz megfelelő­en képzett szakemberrel, aki a munkákat kielégítően el­lenőrizhette volna. Hiba volt az is, hogy a fúrási munkát végző berendezés és szerszá­mok rossz állapotban voltak szervezetlen volt az anyagel­látás, gyenge a műszaki veze­tés; Az új kút ennek ellenére elkészült. A víz hőmérséklete megfelelő, a mennyisége is. Az azonban már nem egyez­tethető össze a gondosságot igénylő szakmai gyakorlattal, hogy a sikondai új kút kivi­telezésére szánt egymillió fo­rint helyett a Beruházó Válla­lat kénytelen volt egymillió- négyszázhatvannyolcezer forin­tot kifizetni az OVIKUV ka­posvári üzemvezetőségének; A Komlói Beruházási Válla­lat a kút kivitelezésének ké­sedelmessége miatt perbefogta a kaposvári üzemvezetőséget és a központi döntőbizottság el is marasztalta a kivitelezőt. Különböző műszaki hiányos­ságok miatt újabb pert indí­tottak. Ez a per folyamatban van. Nem tudjuk mi lesz a bírói eljárások kimenetele, de fel kell tenni a kérdést: ki a hibás a Sikondán kidobott fél­millió forintért, Súlyos felelősség terheli a Beruházó Vállalatot, mert hozzájárult ahhoz, hogy a munkát nem megfelelő be­rendezéssel kezdjék meg. Nem gyakorolt megfelelő műszaki ellenőrzést, mert nem volt eh­hez szakembere. Szükséges lett volna, hogy megfelelően képzett szakembert bízzanak meg a munka műszaki ellen­őrzésével. Hibás a kivitelező vállalat, mert nem a szerződés szerinti nehéz berendezéssel kezdte el a mimikát, az odaszállított gép és szerszámok rossz állapotban voltak, ez okozta a mentése­ket, javításokat és kockáztatta a több mint egymillió forintos munka sikeres befejezését. — Külön lapra tartozik még az az összeg, mely teherként je­lentkezik a kivitelezőnél, mert a beruházó a sok improduktív munkát csak bizonyos mérté­kig finanszírozhatta. Elmulasztotta a megfelelő felügyelet gyakorlását az Or­szágos Földtani Főigazgatóság is. mely a kivitelező felettes hatósága. A Baranya megyei pártbi­zottság kérésére a Földtani Társulat mecseki csoportja feltárta a sikondai új kút be­fejezése késedelmének okait. Nem lenne helyes azonban, ha ez az ügy a mulasztok felelősr ségrevonása nélkül végződne; Szütsné Balás Éva a Földtani Társulat mecseki csoportja munkabizottságának tagja cl „ Bár nagy a meleg, telve a strandok, fogy a fagylalt, a sor, — mégis megjött a „dér“. A huligánokra. Azok­ra, akik nem fémek a bőrük­be, akik a közrend és a köz­biztonság ellen vétenek. Szá­muk nem sok, de azért im­portra nem szorulunk belő­lük. Tény az, hogy hazánkban az utóbbi években jelentősen megszilárdult a közbiztonság, s ma már nem lehet büntet­lenül garázdálkodni, a rend­őrség éber szemmel ügyel a lakosság zavartalan életére. Ez lehetővé teszi, hogy a ga­rázdákat, közveszélyes mun­kakerülőket, — ha cselekmé­nyük kisebb jelentőségű — bíróság helyett szabálysértési hatóság vonja felelősségre. Erről szól a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának 1960. évi 14. számú törvényerejű rendélete, amely a Magyar Közlöny június 1-i számában jelent meg. A következőket rendeli el: „1. §: (1). Szabálysértés a garázdaság, a közveszélyes és az üzletszerű kéjelgés, ha az eset összes körülményeire (kü lönösen az elkövetés módjára és az elkövető személyi kö­rülményeire) tekintettel a cse lekmény kisebb jelentőségű. Az 1. bekezdésben meghatá rozott szabálysértés elkövető­je egy naptól harminc napig terjedő elzárással sújtható, vagy egy naptól harminc napig terjedő közmunka tel­jesítésére kötelezhető, vagy vele szemben ezer -forintig terjedő pénzbírság szabható ki Intézkedik a rendelet ar­ról is, hogy az eljárást csak a tizenhatodik életévüket már betöltött személyekkel szem­ben lehet lefolytatni. „Az eljárás első fokon a járási (városi, fővárosi kerü­leti) rendőrkapitányság, má­sodfokon a megyei (fővárosi) rendőrkapitányság hatásköré­be tartozik. Az eljárásra az elkövető lakó- vagy tartóz­kodási helye, illetőleg az el­követés helye szerinti rendőr kapitányság is illetékes Vegyünk egy példát alapul: X. vagy Y. alaposan a pohár fenekére néz és jómódjában nem tudja, mit csináljon, botrányt okoz, erőszakosíko- dik. Az ilyen esetekben eddig közbotrány okozásért bírósá­kuliqAtiokia déz“ gi eljárás indult ellene. Ha­sonlóan bírósági ügy lett a közveszélyes munkakerülés­ből, az üzletszerű kéjelgés el­követéséből is. Most — ha valakit az említett tettek miatt a rendőrség őrizetbe vesz, akkor három napon be­lül a szabálysértési hatóság (tehát a rendőrség) elé állít­ják. Ha a bizonyítékok meg­szerzése, vagy a bizonyítás kiegészítése három napnál hosszabb időt vesz igénybe, a szabálysértési hatóság az elkövetőt — az Illetékes ügyész jóváhagyásával — írásban foglalt határozattal további nyolc napig őrizet­ben tarthatja. Elzárás kisza­bása esetén a feliebezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs! Milyen határozatot hozhat a szabálysértési hatóság? Ha a szabálysértési hatóság pénzbírságot szab ki, az elő­zetes fogvatant ássál a megfe­lelő összeg erejéig a pénzbír­ságot is lerovotfanak nyilvá­nítja. Ebben az esetben egy napi őrizetre tíz forinttól két­száz forintig terjedő összeget kell számítani A felsorolt szabálysértés miatt az elkö­vető az elzárás alatt köteles a részére kijelölt munkát el­végezni; A rendelet nem beszél ar­ról, hogy milyen munkát kert teles az ilyen huligán végez­ni, ,Jközmunka teljesítésére kötelezhető“ — így jelölik meg a paragrafusok. Tehát közmunka; Elkép­zelhető, hogy a huligánok* munkakerülők, üzletszerű ké- jelgők kezébe például 6eprút adnak, s kötelezik őket a vá­ros közútjainak tisztítására — megfelelő felügyelet mel­lett. Nagyon helyes intézke^ dés lesz ez s ezzel a társada­lom szeme elé állítják a ga­rázda jampeeokat, és „hölgy­társaikat“: Akad természete­sen más, hasznos munka is, hogy melyek ezek, arról az „érdekéiteket“ a rendőrség kellő időben tájékoztatja.: t Nincs sok huligán váró-* sumkban, de az a néhány megérdemli, hogy .közszem­lére tétessék" a lakosság nyu­galmának érdekéiben; A törvényerejű rendelet —« amelynek még számos parag­rafusa van — életbelépett; Garay Ferenc gogc*<80gcfr<gcigS<ao§c£<%o§cK3cgcf<acgcfe<^cig<*c8cgcfr<^cgcfr<^ogcS<^e^-g8^^ C^ifpansában R égi jó barátom, Kovács Pista említette nekem, hogy van Pécsbányatelepen egy asszony, annak a férje a spanyol szabadságharcban halt meg. Sok levelet írt haza és a levelek mind megvannak. Nézzem meg, h'a érdekel, vagy pedig beszéljek a Bien Johan­na!, ő együtt volt vele kint, sokat tud mesélni. Lassan, komótosan lépege­tünk egymás mellett Bien Já­nossal. Jobbra, balra egyfor­ma kis utcák nyílnak, unifor­misba öltöztetett földszintes bányászházak sorakoznak ka­tonásan. Lejjebb a lombok mögött a Széchenyi-akna mo­dern vonalú épülettömbjei les- kelödnek a telep felé. Amikor a spanyol szabadság- harcra terelődik a szó, mélyen elgondolkodik, az akna épüle­teit figyeli,'majd mosolyogva azt ajánlja, hogy ülnénk talán le. Mellettünk üde füves rész. Leülünk. Mély szippantás után a cigaretta bodros füstjével egyivLt előtör az emlékezés. * C okán voltunk ott. kint J magyarok. Tudtuk is persze, hogy miért, Látja ezt az aknát? — int a fejével le­felé. — 1937-ben napokig nem jöttünk elő a föld alól. Éhség­sztrájkot folytattunk. Nem si­került mégsem eredményt el­érni. Csendőrök lőttek a falu szélén a felvonulók közé. Ha­lottak, megalázottak, kenyér- telenek és árvák maradtak utána .:. Mi meg mehettünk, amerre láttunk munka után ... De hova, hova? ... Volt ínség­munka akkoriban, de az sem ért semmit. Havonta tíz nap, napi egy pengő húsz fillér meg fél kiló cifra bab és két kiló vöröshagyma. Ez a felfordu­láshoz is kevés volt. így volt, higgye el. De nem is magamról akarok beszélni, hanem jó öreg harcostársaim­ról. Itt lakott a Károly utcá­ban — ott ni, ahol az a tele­víziós antenna van — mutat balra felfelé. Itt ismertem meg még a telepen, együtt dolgoz­tunk, de ott kint az estamadu- rai hegyoldalnál nagyon sokat beszélgettünk, a meleg, illatos estékben, sokat mesélt még gyerekkorából is ..; Szegény Deák Jóska, ő ott maradt kinn Spanyolország­ban. Vele együtt mentünk elő­ször Belgiumba, majd pedig a szabadságharcosokhoz. Ke- ménykötésú, jóvágású barna gyerek volt; Lehetett talán húszéves, amikor tizenkilenc­ben a vörös hadseregbe állt. Úgy tudom, a kaposvári zászló­aljban szolgált. Küzdött, har­colt, verekedett, de hiába. Mint mondtam, nem. volt gyá­va, nyiltan megmondta min­denütt, hogy ő kommunista: Menekülni kellett neki, a fe­hérek szimatoltak utána::: Aztán mégiscsak sikerült neki Belgiumba kijutni. Ott dolgozott a bányában. Ott se tagadta meg magát, hamar összeismerkedett az ottani kommunistákkal. Vállalta a legveszélyesebb munkát is. így történt aztán 1932-ben, hogy valami reakciós szoboi’avatási ünnepélyre készültek és ezt a kommunistáknak meg kellett akadályozniok. Egy tizes cso­port kerékpárral az ünneplés kezdetekor áthajtott a szobor előtt és lövéseket adott le. Persze az ünnepélynek befel­legzett. Felbomlott a reakciós tömeg, a rendőrséget riadóz­tatták, akik meg ott voltak, azok rögtön üldözték őket. Hatot elfogtak, Jóska meg há­rom társa szerencsésen elme­nekült ::; Akiket elfogtak, azok a kín­zások közben elmondták a többi nevét is, így aztán Deák is kapott a távollétében hat évi fegyházat. A lakására már nem ment, ott úgyis elkapták volna, hanem egyenesen a ha­tár felé. Úgy egy szál ruhában, egy fillér nélkül vágott neki, hogy hazajöjjön. Bujdokolva, kerülve a nagyobb helyeket, gyalogosan két hónapig tartott az út keresztül Németországon és Ausztrián hazáig. Mégis­csak sikerült. Mindez 1932 elején történt. Itt telepedett le Pécsbányán, itt is nősült. A felesége most is ott lakik — mutat az előbbi ház felé. Hej, de sokat mesélt akkoriban a belgiumi helyzet­ről, miniket meg nagyon érde­kelt minden, mert az itteni helyzet egyenesen kutya volt. A szakmában nem volt vele semmi baj, a legjobbak között tartották. Nem vitás, értette a bányászatot, jó vájár volt. Ozanics úr, a pécsbányaá akna akkori vezetője csak azért vette fel, mert a munkája többet ért hat másénál; D olgoztunk mi. mint a barmok, de hát végle­tekig mégsem mehetett. Harc volt itt mindennap, de főleg a május elsejék, azok minden évben tele voltak üldözéssel. Emlékszem, 1934-ben is május elseje előtt jó pár nappal ki­hirdették, hogy senki ne pró­báljon otthon maradni, mert aki nem veszi fel a munkát, annak le is út, meg fel is út. Annyira azért nem voltunk ijedősek, hogy ezt a „jó taná­csot” be is tartsuk. Jóska sem jött be a többiekkel együtt: Tudtuk, hogy mindenkit úgy­sem bocsátanak el. Mikor el­mentek a lakására keresni, ki­jelentette nekik, hogy ő bizony május elsején nem dolgozik. Ez az ő ünnepe, más ünnepet nem ismer. Baja is volt emiatt, nagv ügyet akarták csinálni belőle, mindenáron elrettentő példát akartak statuálni, de nem sikerült. Kénytelenek voltak felfüggeszteni az ügyet, mert nem tudtak semmit bi­zonyítani. Ettől fogva nagyon ügyeltek rá, de másokra is. Egy darabig nem is volt külö­nösebb baj. De harminchétben aztán kitört mindéin, ami csak lehetett-.,, Bérköveteléssel fordultunk a vezetőséghez, még a polgár- mesterhez is eljuttattuk kérel­münket. De semm i-semmi nem történt, csak az örökös Ígérge­tés. Abból meg éppen elegünk volt már, mindig üres maradt a zseb tőle. Elhatároztuk, hogy éhségsztrájkba kezdünk és ad­dig nem jövünk fel a bányá­ból, amíg a követelésünket nem teljesítik:Az asszonyok meg az öregek a városba in­dultak, hogy még egyszer meg­próbálják. S mit kaptak? A falu szélén beléjük lőttek a csendőrök, a bányát meg meg­szállták, s mi mehettünk, amerre láttunk. Oda is szólt a Deáknak az Ozanics, hogy „kár a szájáért Deák, ha azt fogná, maradhatna:: Szegény Deákné akkor szül­te a második gyereket, ami­kor mentünk százhetvenötén hazafelé, leszállni nem enged­tek. Január 15-e volt, munka nélkül, kenyér nélkül álltunk az utcán. Mit volt mást tenni, mint jelentkeztünk a belgák tobor- zójánál. Éppen ekkor vittek ki egy transzportot. Az itteniek örültek, hogy megszabadultak tőlünk, a belgáknak meg jól jött, hogy olcsóbban kaptak meg minket, mint amire szá­mították. Bár Jóskának veszélyes volt a belgiumi út, de úgy gondol­ta, azóta eltelt öt év és talán már nem is keresik; Azt nem mondom, hogy hej de nagyon jó sorunk volt, de azért meg lehetett élni szerényen. Az igaz, hogy veszélyes bányák voltak és ha valaki megrok­kant, akkor mehetett keresni magának más megélhetést; Csak addig számított, amíg dolgozott; Már vagy jó két he­te dolgoztunk, amikor többen a családjukért mentek haza, ment egy Erzsébet telepi is ép­pen. Deák Jóska is nagyon szerette volna kihozni a csa­ládját, mert szinte élt-halt a gyerekekért. Nagyon család- szerető ember volt, mindig csak róluik beszélt, Kikisértük ezt a földit az állomásra. Viccelődve men­tünk, a restiben megittunk egy korsó sönt is. Nagy nap volt egy ilyen esemény, mikor valaki közülünk hazautazott. Kimentünk a peronra és vár­tuk a vonatot: Egyszercsak két rendőr odalép hozzánk és Deákot letartóztatták; T öbb mint egy hónapig volt vizsgálati fogság­ban. Majd mint veszélyes ele­met kitoloncolták Belgiumból, átdobták Németországba. Nem tudott ott sem mihez kezdeni. A fcitoloncolási papír miatt nem kapott letelepedési enge­délyt, munkát meg még úgyse. Haza nem mert jönni, meg hát minek is jött volna;;. így került Párizsiba. (Folytatása következik.) Gazdagh István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom