Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-08-01 / 134. szám

líMfl. JÚNIUS 8.

NAPLŐ

5

Utcai porszívógép

Egy találmány bölcsőjénél

I »I-------* —’ -3' ■<»»»’■1 || -""W«'*—’"'’ —

5 i

jepíiSiJSr: <>.?:

llpll PP.V

.. .. * ■

UbI

Mányó Mihály elvtárs (balról guggol) a kísérleti próbánál

Megvalósulás útján a Komlói Szénbányászati Tröszt újítási feladatterve

fej buktatók gyors átszerelésére,

Harsány! Márta

Milyen újítási feladatokat kell megoldaniok a DEDASZ dolgosóinak?

A Dél-dunántúli áramszolgáltató Vállalat 1960. évi újítási feladatterve

általában a hanyokezeles költségeinek a csökkentésére. Megoldandó a mázai üzemben a meredek telepítésű kamrafejtésekben a munkahelyi szállítás. A szállítóberendezéssel szemben felállított követelmény, hogy 90 fokos kanyarok is közbeiktathatók legyenek, a berendezést kétméterenként hosszabbíthassák és hogy teljesítménye legkevesebb 7 tonna legyen óránként. A csillékben maradt anyagok eltávolítására már Mázán is igen sok javaslat született. A jövőben is kémek javaslatokat, lehetőleg automatikus osilletiszitító berendezésékre.

A szászvári bányaüzemben

a külszíni és bányabeli szivattyúk automatikus működtetése, a máza—szászvári vasútállomási szénrakodás gépesítése, az iszapvíz bányabeK szűrése, a légajtók és el lehajtók automatikus működte-; tése, a fejtési és alapvágati tűzgátak építési idejének csökkentése a fó feladat,

A szénelőkészítő üzemben

a folyamatos üzemeltetés biztosításához, illetve az üzemzavarok minimumra való csökkentéséhez a szérgépék dúsítási eredményeinek megjavításához, a zárt szemnagysága osztályozás tökéletesítéséhez, a kötélpálya biztonságos és zavartalan üzemeltetéséhez, a kötélpályák tartó kötelei élettartamának növeléséhez kérték az újítók segítségét.

Feladatokat kaptak a nagy- mányoki brikettgyár, a vtlla- mosüzem és az anyagellátó üzem dolgozói is.

A Komlói Szénbányászati Tröszthöz az újítási feladattervek ismertetése óta több újítás érkezett

, - . «,» ...............

Or

szágos bőripari űjíiási konferencia

vágásának gépesítés íré. Illetve b* rök Jelzésének automatizálásira szolgáié újításokat. A tanácskozás egyébként elégedetlen volt a gyár üjltóéletével. Különösen azt kifogásolták, hogy az ország más bőripari üzemeiben keletkezett jé újításokat a Pécsi Bőrgyárban későn vezetik be.

Az utcaseprőgép összeszedi e papírt, almacsutkát, ám kevésbé bir a porral. Felveri. Az utcaseprőgéppel tehát nem lehet portalanítani a városi utcákat, elejét venni a bolondos szelek idejl porfelhőknek. Porszívó kell hozzá.

Ilyen gépeket már gyártanak Nyugat-Németarszágban. „Csekélyke” egymilliót kérnek darabjáért. Pécsnek legalább kőt ilyen gépre lenne szüksége. A borsos összeg nagyon megapasztaná a városi tanács pénztárcáját Ezért gondolt a megyei és városi párt- bízott, ág ipari osztálya arra, hogy nekünk is meg kellene próbálkozni utcai pomszívógép előállításával;

A megyei és városi pártbizottság még április közepén megbízott néhány szakembert a terv végrehajtásával. A szakember-csoportban Mányó Mihály elvtárs, a Pécsi Szénbányászati Tröszt gépészmérnöke vállalta a gép elkészítését.

A zizegő papírra fektetett elképzelések már alakot öltöttek. Elkészült a porszívó prototípusa az István-aknai gépműhelyben;

Amint képünkön Ss látható, elég egyszerű szerkezetű. Három fő részből áll: ventillátorból, a középre szerelt porgyűjtő tartályból és a szívócsőből.

A múlt héten tartották meg az első kísérleti próbát. A port, papírt és homokot a gép felszívta. A kisebb kavicsokkal egyelőre nem birkózott meg és előbukkant más gond is. Sok kísérletre lesz tehát még szükség ahhoz, hogy a gép minden

II Bányász Újítási Híradóban olvastuk

Hegedűs István pécsújhegyi újító úgy alakította át a gyárból érkezett akkumulátor töltőberendezést, hogy azzal mindenfajta akkumulátor tölthető. Pécsújhegyen benyújtotta újítását, ahol azt díjazták ifi;

*

Dugovics elvtárs kiiktatta a középtermék szállító gumiszalagot és surrantóval oldotta meg a középtermék rakodását. A gumiszalagról műszak közben nagyobb mennyiségű középtermék hullik le, melyet fel kell takarítani. Piszaszics elvtárs nem jegyezte külön szalagonként a feltakarításra fordított műszakok számát, hanem összegezve ezt írta be: 10 fő, 1 műszak naponta. Az ilyen bejegyzések alapján a gazdasági számításba foglaltakat nem lehet alátámasztani. Ebből is látszik a pontatlan adatjegyzés megkárosítja az újítókat. Erre a jövőben jobban kell ügyelni!

*

Kik kaptak kiváló újító jelvényt? Solymár Henrik Sza- bolcsbánya bronzjejvényt, Beiv cze Imre Pécsújhegy bronz- jelvényt, Skoda Béla a Pécsi Széntröszttől arany jelvényt kapóit kiváló újításáért,

tekintetben kiállja a próbát.

Egy azonban már bebizonyosodott: Mányó elvtáns helyes útón indult el, elképzelése jó és megvalósítható.

Mányó elvtáns terved szerint egy teherautóra két porszívógépet szerelnének fel. A gépkocsi elejére szerelt V-alakú

Jegyzőkönyvet vettek fed Pécsett 1952. június 3-án, a 73/5. Szakipari Építő Vállalat igazgatói irodájában;

„Jelen vannak: Az Országos Tervhivatal részéről Szabó Sán dór (műszaki fejlesztési osztály), Dévényi György (építési főosztály), Antalóczi Dezső, az Építésügyi Minisztérium VIII./ B. főosztályáról, Iván Sándor, Építőgép és Gépesítést Tervező Vállalattól, valamint Káder Ferenc újító, Szekeres György újító és a 73/5. Építőipari Tröszt részéről Darányi Jenő újítási megbízott.

Tárgy: Réder—Szekeres-féle habarcskeverő-gép fellebbezése

A jegyzőkönyvben felsorolt bizottsági tagok azért utaztak Budapestről Pécsre, hogy végére járjanak két pécsi feltaláló, Réder Ferenc és Szekeres György panaszának, miszerint az általuk szerkesztett habarcs keverő-gépről helytelen véleményt adott az Országos Tervhivatal Műszaki Fejlesztési Fő osztálya. A két feltaláló feilleb bezése után az Országos Tervhivatal felszólította az Éra. VIII./B. főosztályát, hogy a habancskeverő-gépet az illetékes vállalatok szakértőivel egyetemben az OT (Országos Tervhivatal) bevonásával vizsgálja felül;

„Megállapították alulírottak“ — tanúsítja a bizottsági tagok által hitelesített jegyzőkönyv —, hogy a habarcskeverő-gép a szokásos adalék anyagokból megfelelő mennyiségű habarcsot kever, mely véleményt az építkezés fő-építésvezetője; Felcser Károly és az építkezés főművezetője; Gadó Ferenc szakvéleményével alátámasztotta, Megállapítottuk, hogy a gép három keverést normális adagolás mellett 9 perc alatt végzett el — ez mennyiségileg egy köbmétert tett ki.

A szakértő bizottság megállapította, hogy a gép az eddig ismert habarcskeverő-géphez viszonyítva lényegesen egyszerűbb konstrukcióval készült. Teljesítménye is magasabb, mint az eddig hazai viszonylatban használt habarcskeverőgépeké. Előnyének látszik, hogy ugyanazzal a megoldással kisebb vagy nagyobb kivitelben is lehei gyártani. Alkalmasnak látszik kisebb formában egyes építkezések habarcs-ellátásához, nagyobb formában pedig habarcskeverő telepnek“.

Azt hiheinök, hogy a szakértő bizottság jelentése után szabad utat nyert a megvalósuláshoz Réderék találmánya. 1952. június 25-én a feltalálók bejelentést tettek a Találmányi Hivatalnak, összehasonlító ada

oldalterelő a két szívófej elé terelné a port. A felszívás után a por a gép tartályába, illetve Kuka-edényébe kerülne, a tartály aljára ugyanis Kuka- edényt akarnak szerelni.

Ha a kísérleteket siker koronázza, új találmánnyal gazdagodik hazánk.

tok felsorolásával. Mint közölték, a használt alkatrészekből összeállított gép az eddig ismertek napi 20—24 köbméteres teljesítményével szemben, műszakonként 50—60 köbméter habarcsot kever, s mindemellett a habarcs tökéletesebb keverése által köbméterenként 15 kiló meszet takarít meg.

A találmány szempontjából eseménytelenül múlt el a következő két év, míg 1954-ben az Építőipari Gépesítő Tröszt elkészítette a gép részletes terveit, de elmulasztotta továbbítani azokat a kivitelezésre kijelölt vállalathoz.

A terveket 1957 tavaszán vet ték elő újra az ÉM. építésfej- lesztésd főosztályán, hogy megállapítsák a gép gyártási költségeit, másrészt saját hatáskörükben megvizsgálják abból a szempontból, hogy az építőgép-technika mai fejlettségi fokának megfelel-e még a habarcskeverő. A vizsgálat után Tóbiás Lóránd főosztályvezető egy mosakodó levélben így intézte el a találmányt;

i,A külföldi dokumentációkból ismert, hasonló elvek szerint működő habarcskeverők sokkal egyszerűbbek, túlhaladták már az évekkel ezelőtt még korszerűnek tekinthető szóban- lévő konstrukciót“.

Nincs is igény nagy teljesítményű habaxcskeverőkre — közölték még a levélben, de a kérdés előreláthatóan 1—2 éven belül időszerűvé válik, s ebben az esetben — írta Tóbiás Lóránd — „méltányolni kívánom feltalálók munkásságát, melynek érdeme a habarcskeverő-gép működési alapelvében rejlő gondolat felvetése”,

Ezt a levelet 1957. augusztus

14-én írták, s ezután remélhető volt, hogy a két feltalálót — ha eredeti gépüket nem is gyártják sorozatban, noha a pécsi építkezéseken kezdettől fogva ragyogóan működnek — legalább igénybe veszik egy újabb kontsrukció megalkotásé nál. Tavaly, december elején ez a remény is szertefoszlott, amikor az Építőipari Vállalat újítási előadója, Kovács Szilveszter országos tapasztalatcserére javasolta több más újítás mellett a Réder—Szekeres-féle habarcskeverőt. Leveiét Komjáthy Oszkár, az ÉM. Területi Építőipari Igazgatóság főmérnöke válaszolta meg, nem kis bosszúságára a pécsiek nek;

„Az U—3S-as javaslatot (ez Réderék találmányának száma) a Dokumentáció és Nyomtatványellátó Vállalat mellett működő bizottság nem fogadta el, mert új típusú gépek sorozatgyártása folyamatban sonfS

A Komlód Szénbányászati Trösztnél minden bányaüzem számára kidolgozták az újítási f elada tterveket;

A 111-as bányaüzem

újítóitól olyan könnyű szállító-berendezés szerkesztését kérték, mely szükség szerint hosszabbítható, könnyen átépíthető, egyszerű és az eddigi hátrányokat, kiküszöböli. Ugyancsak újítással akarják megszüntetni a talicskázást a fejtési beillőkben és a döntő- csillék használatát a osztó- folyosókon, a talpszedés gépesítését, valamint a külszíni szállítás gépesítését.

Minden bányaüzemben a gépesítésen van a fő hangsúly,

így

az Anna bányaüzem

vezetői is a nehezebb munkák gépesítésére kémek sok javaslatot a munkahelyek feltárásának meggyorsítására, a fejtések gyors előkészítésére vonatkozó javaslatok mellett. Anna- aknán olyan csorgatípus szerkesztését várják az újítóktól, mely könnyen szerelhető, gyorsan tisztítható és a csillefor„Kérem fentiek tudomásul

vételét!“ — Hányszor, de hány szór olvasta 1952 óta Réder Ferenc és Szekeres György ezt a felszólításit, a habarcskeverő- re vonatkozó kiterjedt levele^ zés során! De tudomásul lehet- e venni bosszúság és felháborodás nélkül, hogy két ember szorgalmas munkája, sok-sok munkával töltött éjszakája ne teremjen gyümölcsöt, hogy korszerűtlenné válók egy találmány, míg a bürokrácia útvesztőit járja? Hogy egy minisztériumi főosztályvezető ígérete ellenére kizárjanak két tehetséges munkást újabb konstrukció megalkotásából? Ez már több annál, amit szó nélkül el lehet tűnni, s ezért kérjük: ha késve is, szolgáltassanak igazságot a minisztériumban Réder Ferencnek és Szekeres Györgynek.

L A betonoezlopos szekunder-hálózat földelésmérés eléggé nehéz. Olyan földelés- bontás tervezendő, hogy ne kelljen az oszlopot mérésikor megmászni kétszer és a nullánál bontani,

2. Vasoszlopok, nagyobb vasszerkezetek olcsó festése gépesítéssel. Gépesítéshez tervek készítése 500 forint külön jutalom az újítási díjon felül.

3. Javaslat dolgozandó ki az oszloptő védelméhez használatos kátránymelegítő kocsik olajtüzelésre való átalakítására.

4. Ismeretes, hogy a szerelőknek — különösen a körzetszerelőknek — a biztonságos munka érdekében nagy terhet kell magúikkal horda- niok (mászóvas, szerelőöv, földelés-rövidrezáxó, stb., egyéb szerszámok, anyagok). A műszereknek a munka színhelyére szállítása kényes feladat. A körzetszerelő rend szerint csak kerékpárral, vagy motorkerékpárral rendelkezik. A rossz utakon a műszereket rázva, azok vagy tönkremennek, vagy mérési pontosságukat veszítik el. A hátizsákban való szállítás nem felel meg tökéletesen a követelményeknek.

5. Köraetszerelőségi iroda, ráktár 4« lakás céljára olyan

galmat nem akadályozza. Ezen kívül megoldandó az üzemben a fejtési sürített levegő és iszapcsövek kapcsolására olyan kapcsoló szerkesztése, amely gyors össze- és szétkapcsolást, ezenkívül kisebb iránytörést is lehetővé tesz.

Bétán

a bányából kitermelt meddőt olymódon szeretnék elhelyezni a bánya fejtési üregeiben, hogy ez a művelet növelje az akna szállítási kapacitását. Itt ezenkívül automatikus csille- tisztító berendezés szerkesztését, a meredektelepi kamra- fejtésekben a jövesztés és munkahelyi szállítás gépesítését várják az újítóktól;

Nagymányokon

15—20 százalékos széntartalommal kerül az osztályozóról a palahányóra a meddő; az újítókra vár a feladat, hogy megakadályozzák a szén kár- baveszését. A munkahelyi szállítás gépesítése, a jelenlegi fajlagos fafogyasztás csökkentése ugyancsak az újítókra váró feladat

A mázai bányaüzemben

megoldandó a gumiszalag és a széndaráló fölé egy olyan berendezés készítése, amely a szénbe került TH-csavart, bilincset, vagy egyéb vasanyagot kiemel, ezzel az üzemzavart csökkenti és a szénszállítás folyamatosságát biztosítja. Javaslatot várnak a fúrólyuk helyes telepítésére, a robbanóanyaggal való takarékoskodásra; A csilleszállításnál lévő lakatok nehézkesek, rongálják a kötelet. Ezért javaslatot kérnek egyszerűen kezelhető, kötelet kímélő lakatokra. Szükség lenne a hányóra érkező csillék meddőtartalmának gyors kidöntésére, a kör- és

Az ország bőripari üzemeinek újítási megbízottai minden negyedévben az ország másik bőrgyárában szokták megtartani tapasztalatcsere-értekezletüket. Ezúttal a Pécsi Bőrgyárban került erre sor, szerdán és csütörtökön. Az értekezlet megvizsgálta a Pécsi Bőrgyár újítóéletét, és nagy tetszéssel fogadu a bőrök körülegy séges terv készítendő,

ami a kívánalomnak legjobban megfelelne és a körzet- szerelői házat előregyártott épületelemekből gyorsan és olcsón lehetne felépíteni.

6. Üzemzavar esetén, amikor a hálózat a próbakapcsolás után nem fogadja el a feszültséget, rejtett szigetelősérülés miatt —i olyan segédszerszám, vagy műszer készítendő, amivel könnyűszerrel meg lehet állapítani a hibás szigetelőt, pl. az ómega-kötés alatt levő sipolyt

7. Olyan szerkezet készítése, mely a hálózat mellett levő fák gallyazását a fa megmászása nélkül lehetővé teszi

8. Jelzőberendezés, üzemszerűen feszültség alatt álló berendezésekre, mely jelzi, ha a berendezés mégis feszültség alá kerül. Pl; Erőtér hatására elszínesedő festék.

9. Hanghatású kisméretű fe- szültségjelző berendezés szerkesztése.

10. Vasbetonoszlopok megmászására szolgáló készülék, vagy mászóvas.

11. Középfeszültségű főáramú relék rövidzárlat-biztonságának kifejlesztése, figyelemmel a hálózataink rövidzárlat! teljesítményeire.

12. Szigetelők átütését jelezni úgy, hogy az átütött szigetelő színe megváltozzék. Meg-!

oldás! jutalom az újítási dí- jón felül: 500 forint;

13. Megoldandó, hogy a hitele' sítő álamásom a mérőket ne a lépcsőn szállítsák, mert így baleset fordulhat elő.

14. Reteszelő szerkezet, a tér- heriés alatti árbóckapesolóta kinyitásénak megakadályozására.

15. Oszlop-vizsgáló szerszám, amelyen az oszlop korhadé- sának mértéke roncsolás nélkül megállapítható.

16. Olajtranszformátorok tartályának hegesztésekor keletkező olajfüst elszívására könnyen kezelhető, hordozható elszívószerkezet tervezendő Megoldási jutalom az újítási díjon felül: 200 forint.

17. Kidolgozandó olyan eljárás; amely a nagyfeszültségű vezetékek hibabehatárolását lehetővé teszi. Az eljárás, illet* ▼e szerkesztendő készülék mutassa ld kellő pontossággal a zárlat helyét és legyen alkalmas a földzárlatok helyeinek elegendő pontosságú meghatározása anélkül, hogy a vezetéket kikapcsolnák.

18. Megoldandó az aludur és acél vezetékek zúzmara- gátló anyaggal való bevonása.

19. Megoldás dolgozandó a Csehszlovákiából lehozott 20 kV-os szigetelők vastartóra való biztonságos felerősít«» sére.

Egy elfelejtett találmányról...