Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01-01 / 128. szám

1960. JÜNIUS 1.

NAPLÓ

3

1961-től évi százhúszezer televíziót készít az Orion

Az Orion Rádiógyár az ipari vásáron az eddiginél csaknem kétszer nagyobb kiállítási pavilonban mutatta be termékeit. 1961-től már évi 120 ezer televíziós készüléket gyárt; Az Orion rádió és televízió készülékeit negyvenöt országban vásárolják.

A televízió kiállítás főhelyén az AT 611 típusú 53 centiméteres képernyőjű, 110 fokos eltérésű, nyomtatott áramkörös luxus gép állt. Gyártását exportra már megkezdték, s az év végén belföldön is forgalomba hozzák;

A bemutató szenzációja volt az AT 321 típusú „Csillag” elnevezésű televíziós készülék mintapéldánya. Korszerű kapcsolási elvekre épült, 12 csatornás, nyomtatott áramkörös, az ország valamennyi adóállomásának vételére alkalmas; Gyártását jövőre kezdik meg. A vásáron működés közben mutatták be az első színszűrővel ellátott AT 403 típusú televíziós készüléket, amely az emberi szem f áradását megakadályozza, s kellemesebb színhatást mutat. A színszűrős televízió gyártását kísérletképpen még az idén megkezdik.

A tét: több mint hét és félezer vagon iszapszén

Ötezer forintos pályázat a kitermelésére

Mint ismeretes, a pécsi ós komlói szenet mosni kell, hogy a pala és más középtermékek eltávozzanak belőle. így nyerünk kokszolásra alkalmas szenet;

A legkisebb szén részecskéket nem lehet élválasztani a víztől. Ezek a vízzel együtt elfolynak a szénmosóból. Tavakba gyűjtik össze, ahol a széniszap lassan leülepszik, a víz pedig elcsorog. A kiszáradt széniszap tavakban keletkezik, az úgynevezett „slam”.

Hét nagyobb, öt kisebb és egy igen nagy tó van a mosó közelében. Körülbelül száznegyvenezer tonna, azaz tizennégyezer vagon széniszapot rejtenek magukban. Óriási mennyiség!

Nem valami szerencsés így. A legjobb volna, ha nem lenne iszaptavakra szükség. Az egész világon lázasan kutatják, miként lehetne az iszapszenet a mosóvíztől elválasztani. Eddig nem sikerült. A vízben lebegő szénrészecskék ugyanis olyan parányiak, hogy a legfinomabb szitával sem lehet megszűrni. így egyelőre küszködni kell a tavakkal járó

Tempó KTSZ, Pécs1-'

A két lépés széles, tíz

lépés ho66zú irodában friss festékillat keveredik a léptek nélkül is meg-megreccsenő padló korhadt szagával; A szekrényt helyettesítő falba- süHyesztett polcok simára gyalulva terpeszkednek a Tempó KTSZ kölcsönvett írógépe és első ügyiratai alatt;

Az íróasztalt —• melyen nappal is erős fény világítja meg a megrendelőlapokat — a fodrászok adták kölcsön. A kályha melletti sarokban szerény- fejdő lapátokat, vasvillákat az i .Mtők küldték, ők csinálták a falipolcokat és ők javították, festették ki a „legfiatalabb testvér’- irodájának falát is,

A tagok, az a huszonnégy ember, alá május 14-én megalakította a pécsi Tempó KTSZ-t, csak saját erejüket és akaratukat hozták azzal a vággyal, hogy legyökerezhessenek valahol; Máról-holnapra alkalmi munkán élni nem jelentett tengődést, de biztos talajt sem.

Még meg sem alakultak, állandó munkát kínált nekik az Tingatlankezelő Vállalat: takarítsák el az államosított házak padlásairól, pincéiből az évtizedes lomot. A lakók mentő- angyalként fogadták őket a Jókai, a Bem és a Sallai utcákban s örömmel várja őket a Kossuth Lajos utca.

Közben más munkát is kaptak: a kiskereskedelmi vállalat tüzelő szétosztásra, üzletek taka irtására kérte őket. a Gyapjú- forgalmi és Készletező pécsi kirendeltsége rakodást rendelt náluk. Szinte egymásnak adták az iroda kilincsét az érdeklődő vállalatok képviselői, s most már valósággal elárasztották a Tempó tagjait munkával.

Fiatal a Tempó KTSZ, fiatal

az elnöke és a szövetkezeti munkában tapasztalatlanok tagjai. Hogyan lehetne jobban, szélesebb körben dolgozni, mit várnak tőlük a dolgozó asszonyok? — ezt tudakolják most azoktól, akik felkeresik őket. s azoktól is, akiket ők keresnek meg az üzemekben, hivatalokban. — Tüzelőhordás, takarítás, mosás, vasalás, ruhajavítás, bevásárlás — sorolják az asszonyok, de a Tempó KTSZ- ben egyelőre csak az igények feljegyzését győzik. A magánosok részére most még csak tüzelőszállítással és behordás- Bal foglalkoznak.

— Előbb tapasztalatokat kell gyűjtenünk, mert a mi munkánk nem is olyan egyszerű.;.

mondja az elnök és az órabérekre gondol, amihez 130 százalékos rezsiköltséget, 15 százalékos illetményadót és 8 százalékos haszonkulcsot kell számítani, s ez valóban nem *®f»zerü: M*ri akárhogy

számolunk, az öt forintos órabér különböző százalékokkal több, mint 13 forintra rúg — s ki tud ilyen sokat fizetni óránként házimunkáért?

A KISZÖV szervezési osztályán is megoldást keresnek;

— Pesten és Szolnokon vannak már tapasztalatok, majd odamegyünk, ne várjanak a pécsi asszonyok hiába.*.

Sók, tagnak jelentkező nyft rá naponta a szövetkezet vezetőségére;

—■ Nincs egyelőre felvétel — kell elhárítani őket. mert még törzsgárdája sem gyökerezett meg a KTSZ-nek.

— Néhányan még csak próbálgatjuk itt a munkát, — vélekedik Molnár Árpád, aki előzőleg a postánál volt segédmunkás — aztán ha megtaláljuk a számításunkat maradunk, ha nem. hát továbbál- lunk:..

A Tempó-nak ezt ki kell várnia... Ez sem könnyű ügy;

Az elnök a szövetkezet jövőjéről beszél:

A jövőnk nagyon

szép, rengeteg munkaalkalommal, s reméljük sok szorgalmas taggal; Tudjuk, ha megismernek minket még több munkánk akad. A szervezés és kapcsolat a lakossággal? Járatlan út; De majd kitapossuk.

Harsányi Márta

hátrányokkal: télen nehezen szárad, és minden évszakban nehéz kitermelni;

Különösen a legnagyobb iszaptó kitermelése állítja nehéz próba elé a szénmotó vezetőit. Ez a tó ugyanis — a környék zsúfolt beépítettsége miatt — a palahegy északi oldalára került, elég nehezen megközelíthető helyre. Nagy és kisvasútja nincs. A szenet otthagyni bűnös mulasztás lenne, hiszen körülbelül 7500— 8000 vagont rejt magában (tizenhárommillió forint!) Fűtőértéke 3500—4000 kalória, tehát vetekszik a jó és legjobb barnaszenek fűtőértékével. Az iszapszén — a közhittel ellentétben — nemcsak a háztartásokban, hanem szinten mindenütt használható: vasúti mozdonyok, kazánok, mészégető kemencék fűtésére és sok másra;

Hogy a kitermelés minél kevesebb pénzbe kerüljön, a szénmosó üzemvezetősége pályázatot hirdetett, ötezer forinttal jutalmazza azt, aki a legolcsóbb megoldást javasolja;

Eddig hat pályázat futott be. Herfurt Ernő, a szénmosó főmérnöke azt javasolja, építsenek a pécsváradd vonalból kiinduló nagyvasúti vágányt az iszaptóhoz, továbbá szereljék át a két earabológépet.;

(A kotrógéphez hasonló, az iszapszén kitermelésére szolgál.) Mindez körülbelül hárommillió forintba kerülne.

Dombai Ferenc, az iszapkitermelés felvigyázója két pályázatot nyújtott be. Az egyikben a kisvasút, a másikban a szállítószalag mellett tör lándzsát. Ez már olcsóbb lenne. Ugyancsak kisvasutat javasol Brauner Károly, a pécs- újhegyi villamosműhely művezetője is, Arató Vilmos, a Pécsi Szénbányászati Tröszt szénértékesítő osztályának vezetője pedig olyan vagon- és sarabológép-kombi nációt, amely szerint a sarabológép markoló edényéből közvetlenül a vagonba folyna az iszap. Nagy Béla, a pécsi széntröszt osztályvezetője szerint a hernyótalpas kanalas kotrógép lenne a legjobb megoldás.

A pályázatok sorsáról a közeljövőben dönt Szabó Rezső elvtárs, a pécsi széntröszt műszaki osztályának vezetője a helyszínen és szakértők bevonásával; Még nem tudni, kié lesz a babér, de talán nem is ez a döntő. Amint a pályázatok száma mutatja, okos dolog volt a célprémiumot kitűzni. A pécsi széntröszt 6ok százezer forintot takarít meg a legjobb javaslat bevezetése révén;

Magyar László

Védnökség és lelkesedés

Az építőipari vállalatnál jó szokás, hogy ha valamelyik munkás szép eredményeket ér el a munkában, arról levélben értesítik a családját. Megy ám a levél azonban akkor is, ha mulasztáson kapják rajta, vagy hanyagul dolgozik. Lehet, hogy a kiváló munkáért kapott dicsérethez külön kiutalás alapján az asszonyka is ad egy jutalomcsókot, de az is lehet, hogy a hiba és a rossz munka miatt megmossa a kedves férje fejét.

Nem is olyan rossz módszer ez a levélbeni értesítés! Megpróbáljuk alkalmazni mi is ebben a nagyobb fajta levélben, — ebben a cikkben. Hadd tudja meg egy nagyobb család is, mi a jó, meg mi nem jó az Építőipari Vállalat KlSZ-szer- vezetében:

Mint a legtöbb ifjúsági alapszervezetben, a Baranya megyei Építőipari Vállalat KISZ- szervezetében is alakult egy dicséretre méltó, jó kezdeményezés: védnökséget vállalni valamilyen nagyobb feladat el végzése fölött így került sor arra, hogy a sok huza-vona, értetlenség, közömbösség le'küz dése után, •— amelyeket néhány felsőbb szerv és építőipari szakemberek támasztottak a panelgyártás ellen — a fiatalok védnökséget vállaltak a panelkombinát építkezései

í^xtzxLdiztalálk&zA

T sz-tapaszt alat cser ék

QHúés el&adáwk

A TIT Agrártudományi Szakosztályának nyári-téli programja

A TIT Bartók Béla klubjában kibővített vezetőségi ülést tartott a TIT Agrártudományi Szakosztálya. Ez alkalomból a szakosztály eddigi munkáját, valamint a nyári—téli munkatervet vitatták meg és megszabták a terv végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

Molnár Attila szakosztályi titkár beszámolójában elmondotta. hogy a szakosztályba tö- mörüllt agrár értelmiségiek nemcsak az ismeretterjesztésből vették ki részüket, hanem a szakosztály tagságának 86 százaléka konkréten is részt vett a termelőszövetkezetek szervezésében és megszilárdításában. Március 30-ig a szakosztály tagjai 231 ismeretterjesztő — szakmai és világnézeti előadást tartottak mintegy 10 000 hallgatónak. Hiba volt a munkában az, hogy a klub és szakosztályi előadások

elmaradtak és a legfőbb hiba az, hogy a szakosztály még min dig nem tudta megteremteni a szoros kapcsolatot, a közös együttműködést a Micsurin Agrártudományi Egyesülettel és a MEDOSZ agrártudományi szakosztályával. Ezért aztán pillanatnyilag az a helyzet, hogy a három szerv a mező- gazdasági értelmiséget nem hogy összefogná, inkább szétaprózza.

A vita során a szakosztály vezetői és tagjai javasolták a három szerv egyesítését vagy ha ez nem lehetséges a szorosabb jobb együttműködést. — Ezután kidolgozták a munkatervet, melyben elsőként a közelebbi — nyári — feladatokat rögzítették le. Egy régi adósság törlesztéseként elhatározták, hogy augusztusban a pécsi mezőgazdasági kiállítás idején egy egésznapos „gazdász találkozót” szerveznek Pécsett, melyre a megye összes mezőgazdasági értelmiségét, szakemberét meghívják. A találkozóra neves szakelőadót — egyetemi professzort — hívnának meg, este pedig nagyszabású gazdász bált rendeznének;

Köeli feladatként a termelő- szövetkezetek konkrét szakmai segítségét jelölték meg, bemutatók, tapasztalatcserék szervezését. melyeken a jól működő termelőszövetkezetek termelési tapasztalatait mutatnák be a kezdő tsz-ekneki

TIMÄRIPARI

tanulókat és LAKATOS

segédeket felvesz a PÉCSI BŐRGYÁR, vidékieknek szállást biztosítunk.

151250

fölött. Az volt a céljuk, hogy rész tvesznek az építkezésen, szabadidejükben hozzájárulnak az építkezés meggyorsításához. Lelkesedésben nem volt hiány, őszintén, teljes erejükkel akartak segíteni. Csakhamar kiderült, hogy a védnökség vállalásához nem elég a lelkesedés és a jószándék. Nem számoltak azzal, hogy na a vállalat igazgatósága kirendeli az építő csapatokat, amelyekben éppen annyi szakmunkás, segédmunkás, gép és anyag van, amennyi kell, akkor nem lesz szükség az önkéntes ifjúsági munkára.

Pedig ez történt; S mindeddig semmit sem csináltak a fiatalok. A védnökséget vállalták, de nem tettek semmit; amiből látszanék, hogy a KISZ szervezet védnöksége alatt épül a Pécsi Panelkombinát Világosan látszik a tanulság: nem szabad addig védnökséget vállalni, amíg nem tisztázzák, hogy tulajdonképpen milyen segítséget is jelent ez a védnökség. Előbb vállalták a védnökséget és csak aztán jöttek rá, hogy ahhoz nem elég a KlSZ-szervezet ereje.

A panelkombinát építkezése hatalmas feladat Nagy technikai, műszaki, munkáséi látási problémát okoz a vállalatnak; Ezeket élőbb meg kell oldani; biztosítani kell az építkezés folyamatosságát, egyenletes ütemét Ezt csak a műszaki vezetés, a szakszervezet, az üzemi tanács és a pártszervezet együttes munkájával, minden szervezet és szakmai vezetőember összefogásával lehet megoldani;

A KISZ-szervezet — ha védnökséget vállalt a panelkombinát építkezésed fölött — sokat tudna segíteni, ha megállapítaná, milyen feladatokat tudna megoldani; Felkészülhetne például arra, hogy megszervezze a fiatalok kiképzését az új szakmára, a panelgyártó mesterségre; Nagyon fontos ugyanis, hogy mire a panel gyár felépül, legyenek szakemberek, akik abban dolgozni is fognak. Uj szakmának számít majd a panelház-építő szakma, erre is ki kell képezni a fiatal szakmunkásokat;

Ha a KISZ-szervezet megtalálja ennek a módját, természetesen együtt a szakmai vezetőkkel, akkor hasznosan tudja majd segíteni a panelgyártás és a panelből való építkezés elterjesztését is. Ilyen módon a védnökség vállalásával Járó kötelezettségeknek legalább egy részét teljesítheti;

Lelkesedjenek, szítsák a lelkesedést ezután is, álljanak az élésre a kiszisták, de mindig megfontoltan, igazodva az üzemvezetéshez, a meglévő fel tételekhez és a pártszervezet célkitűzéseihez; Gy. K,

Ha mohácsi lennék, megvádolnám miagam, hogy szívem, csak jófelé húzza toliamat, amikor mohácsi üzemek dolgo zóiról írok; Mert Mohácson kellemesen lepődtem meg, valahányszor üzemekben jártam. Kritikus szemmel írogattam hát fel a selyemszövő portáján mindazt, ami csak a versenyre vonatkozott. Még’örültem is, amikor közölték: egy vezető sincs itthon, igazgató, párttitkár, üib-elnök, főmérnök, hivatalos úton jár a fővárosban.

Nos, legalább kalauzolás nél kül szemlélődhetek!

Lássuk tehát a bejárati „hir- detmónyfalat“! Első e KISZ- híradó. Csóka Katalin faliújság cikkében a gépek tisztántartásáról ír, Csepeska Irén hasonló módon. A dátum friss. Tóth Ilona egy másik lapon gömbölyű betűkkel az amerikai kém- repülőről mondja el véleményét. Egy másik táblán a szocialista brigádok nevét olvasom. Lássuk csak: Zöldi Pál május 1—15-ig termelési tervteljesítése 103 százalék. Minőség

93.6 százalék. Kottái Lajos brigádja 102,4 százalék, minőség 91,5, Pert Ferenc 100,5, minőség 91,5. Kiss (2) Ferenc és Tóth Gyula brigádja ugyancsak jó eredménnyel zárta az első dekádot.

Szép, szép, de a szocialista brjgg^gspMaämon- kívül íolyiky

dl szcíadjépek melleit

e itt .rendes“ munkavereeny?

Nézem a kockaalakú bejáróhelyiség másik falát, ott az összes többi dolgozó neve, teljesítménye szerepel. Kovács Katalin 114,8 százalék, minőség 95,3, Krepp Györgynének 110,5 a terv-teljesítése, 98,2 százalékos minőség mellett. Akad olyan is, aki 100 százalékra teljesítette minőségi tervét. Drágán Margit viszont csak 66,7-re, Selymes Mária 73,2-re, Rózsáné 88,2 százalékos minősége sem a legjobb.

Az „autó“ rendszáma tehát már fel van itt is írva, csak a többi hiányzik;

A földszinti szövőterembe nyitok be, ahol zörögnék, csattognak, fehér fonalszálakat szőnek a gépek. Kitt-katt, — jár szemvillanásnyi idő alatt jobbra-balra a „vetülék“, melyet néha felkapnak asszonykezek, hogy újból rakétaútjá- ra indítsák. Kovács Katival kiabálunk egymás fülébe először. A pokoli zajban nehezen értem szavait

— A szocialista brigádok?... Jól dolgoznak! Sajnos, mi nem nevezhettünk be, három betegünk volt a „partiban“... Folyik-e azon kívül verseny?;.5 reiwwg m i& flkücgt Miért?

Én most a gyártmányom minő sége után 167 forint prémiumot kaptam két hétre, flapp Miklósáé 116-ot, Tóthné 159-et. Fél év múlva mi is szeretnénk szocialista brigádban dolgozni, mert azok nagyon segítik egymást. Ha az egyiknek leáll a gépe, a másik kicseréli a ve- tüléket. Pedig náluk 92 százalék alá nem csaphat a minőségi mutató.

— És a fiatalemberek is persze jobban érdeklődnek utánuk, nem?

A választ már máshol kapom meg. A két gyengénél, DAlgán Margitnál és Selymes Máriánál. Margit szőkehajú, zöldes-kék szemű, bátor lány, Selymes Mária halk szavú. Miért oly gyengék a minőségi munkában? Talán a vőlegényjelölt képe gobcüyítja a fonalat és „ugratja ki“ a vetüléket, amikor nem kellene?

No, nem!..; Gondolnak ugyan arra is, de nem ezért gyengécskék a szövésben. Drágán Margit előtte dolgozó társának gyöngeségét panaszolja. Ezért nehezebb neki is a munkája. Persze, ha szocialista brigádban lennének, más lenne — mondja. — Azok segítik egyMÓajA Ca Mi Á fch 11T

ilTCÄflC UC «BT bf TtrUáV^i

Hát van aki segít a másikon, van aki nem. ö most 16 fillér prémiumot kapott, Selymes 6 forintot. Kevés és szégyellik is kicsit, de majd kijavítják a hibát, mert itt mindenki versenyben áll és ők sem akarnak lemaradni. A bejárati vitrinben 5000 forint értékű ajándék díszük, csupa lánynak, asz szonynak való holmi. Jó is lenne belőle elnyerni valamit. Talán, majd a többiek is hozzásegítenek : . {

Vál György termelési osztályvezető érdeklődésemre felcsap egy könyvet és olvassa mindjárt az adatokat. Meglepő a tájékozottsága, ami azt is bizonyítja, a selyemszövőben nemcsak a .szakszervezeté“ a verseny, a műszakiak is foglal koznak véle. Elmondja, hogy májusban, eddig termelési tervüket 103,9 százalékra teljesítették, minőségi mutatójuk

91,8 százalékon áll összehasonlítás céljából közli: 1958- ban éves szinten a minőség 76,3 százalékos volt, 1959-ben

79,9, 1960 első negyedévében már 80,6, májusban 91,8 (!) Az egy óra alatti hasznos teljesítés 1959-ben 6011 vetés, májusban most 6598. Nagyszerű eredmény* Minek fewwuüwtd?

X versenyt dekádonként értékelik. Mind a 336 dolgozó versenyben áll egymással, ebből 80 fő 5 szocialista címért küzdő brigádban versenyez. A szocialista brigádok a címért küzdenek és hogy vállalásaikat teljesítsék, a többiek pedig nem akarnak lemaradni az öt brigád mögött. A verseny anya gi megbecsülést is jelent, prémium formájában, valamint a fizetésiben, erkölcsit a megbecsülésben, a jutalmakban. A versenyt ott folytatják a szövő gépeknél, a verseny szelleme a munkásnők tudatában él.

Kétségtelen, az üzem dolgozóinak többsége nagyon jól végzi munkáját, kifogástaianul termel. De a gyengébbek is jobban tudnának dolgozni! ök is több prémiumban részesülnének, ha;;

:.; a szocialista brigádokon kívül is segítenék egymást a munkásnők, ha az ügyesebb műszaki szervezéssel, a váltások közötti termelési különbségek megszüntetésére jobban törekednének, ha a szakmai oktatást még szélesebb körben terjesztenének ká az üzemben.

A selyemszövők büszkék májusi 91,8 százalékos minőségi munkavégzésükért. Még büszkébbek lehetnek, ha ezt az á+lagot a gyengébbek „felkarolásával“ tovább emelik;

fejül UtvéJk