Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-29-01 / 152. szám
I960. JÚNIUS 29. NAPLÓ 3 Magyar gyártmányú mozdonyok, szerszám gépek, fénycsövek, textíliák a világ minden részében Sikerrel teljesíti exporttervét az ipar gépet, prést, lemezollót és vasúti kerékpárt készít három A kisebb munkafolyamatok gépesítésére is törekedni kell A Szigetvári Konzervgyárban nagy gondot fordítanak a műszaki fejlesztésre Szentgyörgyi Mária zárógépkezelő már ülve végzi munkáját, de Sós Józsefnének még kézi erővel kell a befőttekkel teli kiskocsikat mozgatnia. ' Ä külföldi országokkal megkötött szerződéseink alapján ebben az évben az árucsereforgalom a tavalyihoz mérten több mint tíz százalékkal növekszik, s ez nagy feladatot jelent valamennyi exportra termelő iparágnak, üzemnek. A dolgozók mindenben igyekeznek eleget tenni kötelezettségeiknek. A félévi exporttervek teljesítése sikerrel halad, sőt a legtöbb üzemet már el is hagyta az első félévre rendelt exportáru. A Budapesti Szerszámgép- gyár idei gyártmányainak több mint a felét harminc külföldi ország kereskedelmi szervei kötötték le, körülbelül akkora árumennyiséget, mint amekkora ezelőtt tíz évvel a gyár egész évi termelése volt. A híradástechnikai ipar üzemeinek jelentéseiből ugyancsak kitűnik, hogy a tavalyinál húsz százalékkal magasabb ex- Porttervet előreláthatólag két százalékkal túlteljesítik. Különösen izzólámpából, fénycsőhői, vákuumtechnikái és híradástechnikai gépekből, mikrohullámú és vasútbiztosító betende zésekből adnak az előírtnál nagyobb mennyiséget exportcélokra. A pamutkészítő gyárak méteráruik kitűnő minőségével és nagy választékával mind több külföldi vevő elismerését vívják ki. Az idén csaknem tíz Zúzalékkal növekszik a pa- mutipair exportja, az első féléére esedékes feladatokat ma- jedéktalanu! megoldották, t-micnem 50 millió méter kelmét adtak át a HUNGARO- TEX-nek, sőt ezen felül néhány százezer méter külföldi textília kikészítését bérmunkában is elvégezték. Az egyik, nagyrészt exportra dolgozó üzem, a textilfestőgyár, az év első felében a tervezett 5 870 000 méter helyett 5 970 000 méter exportárut készített, mert évközben soron- kívüli rendelést kapott külföldről 100 000 méter áru gyártására. A DIMÄVAG Gépgyár havonta csaknem ötven kábelA Vasutas Szakszervezet 15 éves fennállása és a X. Vasutasnap tiszteletére újítási kiállítás lesz Budapesten a MÁV Közlekedési Múzeumban. Az évforduló méltó megünnepléséhez a pécsi Vasútigaz- gatóság dolgozói is a legújabb és jelentősebb újítási mintadarabok bemutatásával kívánnák hozzájárulni. A kiállításra készülő darabok gyártását az újítók már megkezdték. A kiállításra küldendő kb. 20—21 újítás közül nevezetesebb és sok munkaórát megtakarító készülék a csapszabályozó — a 411 sorozatú mozdonyok csatló- és hajtócsapjaihoz; a kocsihord- rugó kiemelő és szállító berenföldrész. mintegy tíz országa részére. A tervek teljesítésére 170 munkabrigád alakult, s valamennyinek az átlagteljesítménye meghaladja a 100 százalékot. Exportterveik teljesítésében is jelentős előrehaladást értek el, s féléves előirányzatukon felül előreláthatólag mintegy 150 vasúti kerékpárt, több lemezollót és egyéb gépeket, összesen csaknem ötmillió forint értékű dezés, mely felhasználható még ezenkívül a csapágycsészék tisztítására, vizsgálatára és szabályozására is. Érdekes újítása a pécsi fűtőháznak a légturbinás sebességmérő pró- bapad, a sebességmérő órák ellenőrzésére, az elszívó rendszerű hegesztőasztal, mely a hegesztést végző dolgozóknak egészségesebb munkakörülményt biztosít. Ezenkívül még számos, ötletes újítás is készül bemutatásra, melyek között olyan is akad, melyek a kétütemű motoroknál is alkalmazhatók, pl. a gyújtásbeáüító készülék. A kiállítási tárgyak ízléses kivitelezésére is nagy gondot fordítanak V. L. A Szigetvári Konzervgyár a a fejlődés széles útján halad. Területi adottságai — a közvetlen vasútvonal, — az utóbbi évek építési beruházásai, biztos alapot nyújtanak ehhez a fejlődéshez. A gyár termékeit megszerette a vásárló közönség, megszerették a külföldi vevők. A Szovjetunió, Csehszlovákia, de a nyugati államok is szívesen kötnek üzletet a konzervgyár készítményeire. A gyárban foglalkoztatott dolgozók jó kedvvel végzik munkájukat az üzemben, mert - - mint mondani szokás, — „megtalálják számításukat“. A termékek előállításához szükséges nyersanyag biztosítva van, s a baranyai dolgozókon múúk, hogy minőségileg is javuljon. A gyárban tehát úgyszólván egyetlen alapvető feladat vár megoldásra, a termelékenység minél nagyobb mérvű emelése, és a termékek előállítási költségeinek csökkentése. A termelékenység emelésének leggyorsabb és leghathatósabb eszköze pedig a gépesítés. Mennyire gépesített a termelés Szigetváron, hol lehetne még a munkafolyamatokon gyorsítani a gépek segítségével? tizált. A szálkázógép — szeletelőgép — osztályozógép minden munkafolyamatot elvégez. A meggyfeldolgozás a harmadik lépcsőfok. A meggy farekeszekben érkezik, s a pincében tárolják. Földvári Gyula üzemvezető elmagyarázza a meggy útját a kiszállításig, mely gyártási folyamat a következőképpen történik: A pincéből a meggyet tartalmazó farekeszeket kézi erővel szállítják fel. A mosás kézi erővel történik. Most kísér- Meznek éppen a gépi mosással, de még nem nagy sikerrel. A mosás után szalag viszi fel egy másik, úgynevezett elosztó szalagra, ahonnan a présekbe kerül. A prf?~'- 'ől hordókba kerül csöveken keresztül. Gépesíteni lehetne: a helybeli kézi szállítást, a mosást. A hatalmas méretű raktár- épületben Tóth Károly raktár- vezető kalauzol. Az anyag mozgatásával a gyáron belül — mint mondja — 62 dolgozó fog lalkozik. Az üzemekből felvonón történik az üvegek szállítása, onnan már kézi erővel hordják be, kocsikon a belső helyiségekbe. A címkézés gépi erővel történik. Gépesíteni lehetne azonban a: vagonrakÁst szalag segítségével, a belső raktári munkák egy részét. 1960. őszén megkezdi termelését a teljesen korszerű, az országban egyedülálló paradicsomfeldolgozó automatasor. Uj épület is készül, máshol a gépek elhelyezése van folyamatban. A Láng Gépgyár szerelői Lovász Lőrinc brigádvezetővel az élen, a gépeket helyezik el a feldolgozó-csarnokárut adnak tervükön felül. Vasutasaink újítási kiállításra késsülnek Jllinden do lgó t a úrqe dies er Ovidius szerint „Sinis coro- F opus“ (minden dolgot a vé- * dicsér). Nagyon igaz mon- ez. Molnár Lajos is olyan ágot vitt véghez, olyan erő- ütésekkel tele utat tett meg, %et az eredménye, a vége Csér. Mert ma még csak így nevét, Molnár Lajos, de jjtap már dr. Molnár Lajos. , Adelines, hosszú út volt ez '.út. Nem ment simán és jttyen. Hogy is mehetett vol- ’ 'Óikor a Molnár család még j'tegénynél is szegényebb . • á kis Lajos volt a gyere* között a legfiatalabb, de ^ndben már a tizenegyedik. voltak a Veszprém kis Kerta község szo- *°nyhás földes zsellér lakáj1. olcsó prédának a Zichy * Uradalmába és a zsíros "Sazdák jószágai mellé. ® tagadhatatlan, hogy gyerek volt a kis Mol- ^ajos, de mit ért el? A ölet mit sem törődött a eszes Molnár Lajossal, ^'ntett fejük felett, s be- , őket a kiscseréd ek ész- és testet nyomorító tanítnába. Itt azután már r számított, hogy eszes, t nem eszes. Mint a régi Oíondták, elég annyi tu-» /Jngy ne álljon a csorgás- . ®sik az eső. Többre nem úikség. 's szeretett volna Lajos Jjdlni, nagyon szeretett vol- t ntit tehetett más, nem akkor sehogy Bem. Tiszta kitűnő volt az elemiben. Egyszer még. talán ötödikes lehetett, kapott is az iskolától egy nyolc pengős öltönyt karácsonyi ajándékba. Werner Imre, <— a kis Lajcsi öreg tanítója — el is ment egyszer Molnár bácsihoz, hogy hát kár ezért a gyerekért, okos gyerek, taníttatni kellene. Ennyi volt az egész, aztán minden maradt a régiben, ment a maga útján. Ha eljött a nyári szünet, akkor irány valamelyik gazdához vigyázni a tehenekre, hogy a ron gyos göncöt valamivel jobbra cseréljék ki, mire eljön a tanítás ideje. Most azt kérdezik egy nyolcadikostól:, „Melyik gimnáziumban, vagy technikumban akarsz fiam, továbbtanulni.“ Melyik gazdánál akarsz szolgálni az idén? — Ezt kérdezték Lajcsitől, amikor a hatodik elemit kijárta. S így ment ez hét éven keresztül. Koszt és évi 50 pengő pénzben. Télen meg semmi. Az egyik gazda télire is ott akarta fogni, de csak kosztért. Elment az édesanyja a gazdához, hogy legalább a csizmáját talpaltassa meg, vagy vegyenek neki egy kötényt, hogy a ruháját kímélhesse. A gazda válasza rövid volt: ,,A kosztjáért maradhat!“ Szegény édesanyja sírva vitte haza a lyukas csizmájú fiát. Könnyen alkudoztak vele, egyedül volt a gyerekekkel, a családfő már eltávozott örökre. A nagyobbak meg katonák voltak, s így kenyér nélkül köszöntött rájuk ez a nehéz háborús tóL 1945-ben végre eltűnt Zichy gróf és világa. Levegőt kaptak a kis béresek. Uj levegőt, mely nem fojtogatta ötven pengős évi bérrel őket és kaput nyitott minden elnyomottnak. Ezen a kapun kopogtatott Molnár Lajos is fiatal értelmével, tehetségével, energiájával. S ez a kapu kinyilt minden kis emberke előtt, a semmibevett „eszes“ Molnár Lajosok előtt. Ettől kezdve egyenesen haladt előre életútja. Természetesen, minden méterért erősen meg kellett küzdenie. 1947-ben a rendőrség tagja lett A feleség érettségizett, tanítónő. Lajos hat elemije bizony kevéske volt mellette. Nehéz tanulással téli évék következtek. Mert a hat elemit is pótolni kéllett. Ötödikből és a hatodikból különbözeti, majd a hetedik és a nyolcadik osztály következett. Utána a gimnázium négy esztendeje. Ez is sikerült, méghozzá kitűnőre érett ségizett. Nem megállni, tovább tanulni, irány az egyetem! — Sikerült a felvétel a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jog- tudományi karára. Sok nehéz esztendő következett ezután. Merthát mégsem úgy volt, mint a fiatalok, hogy más dolguk sem akadt, mint a tanulás. Felelősségteljes munkabeosztásában, szakmai tanfolyamok és továbbképzések. Emellett ott a család. A három kislány közül kettő már iskolás, azokkal is kell valamit foglalkozni. Mosolyogva mondja, tttogy a nagyobbikkai a vizsgaidőszakok idején együtt izgultak, ő a kislányáért, az meg a papáért, hogy kinek lesz jobb a bizonyítványa. Az apai tekintélyt az egyetemi eredmények sosem csorbították. Átlagosan 4,2—4,3-as eredményei voltak a szigorlatokon és az államvizsgákon is. Azt mondja, mindig szeretett tanulni, persze valamikor csak szeretett volna. Most egy évet pihen a tanulásban és azután újra kezdi. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemen szeretne még tanulni, és mellette két idegen nyelvet. Úgy érzi ez még kell, latin és orosz nyelv. A latin nyelvre azért van szüksége, mint mondja, mert a kriminalisztikai munkaközösségbe szeretne bekapcsolódni, ebből a témakörből írta a disszertációját is, és ezen a területen szeretne további eredményeket elérni; Most majd jól esik a pihenés. Tizenhárom év az mégiscsak tizenhárom év, hosszú idő. Ez idő alatt nagyon keveset volt szórakozni, keveset volt a családdal. Megjegyzi, hogy azért közben eljárt a .klubba ultizni, mert az már régóta megy egyetemi szinten, csak abból nem adnak diplomát. Aztán komolyan folytatja, hogy bizony érzi ő is, nagyon hosz- szú volt és nem is volt valami könnyű az út idáig, örül, hogy a munkája mellett és egyéb társadalmi elfoglaltsága, meg a család mellett sikerült idáig eljutni^ Gazdagb István Az új paradicsomieldolgozó részleg már teljesen automatizált, Lovász Lőrinc brigádja a szerelést végzi. Tankovics Sándorné, a laboratórium vezetője és Mátyás József, a karbantartó műhely művezetője kísér bennünket az üzemrészekbe. Először a zóld- borsófeldolgozást nézzük meg. A hüvelyes zöldborsó a nyersáruraktárből a lejtögép- hez érkezik. A raktárból asz- szanyok hordják az előfőzöig, ahonnan a hűtőkádakba, a hű- tőkádálcból a válogatószalagra érkezik, majd a töltőgépnél fejezik be a műveletet. Milyen munkafolyamatot lehet itt még gépesíteni? A hűtőkádakból a válogatószalagra szivattyúval vitetni. A kézi szállítást kiküszöbölni. Felszerelés alatt áll a fajsúly szerinti osztályozó, mely a törött szemeket kiválogatja, minőségileg jobbá teszi a készítményt. A zöldbab-készítés, illetve el tevés teljesen autóméban. A paradicsom-feldolgozó kapacitása 6 vagon lesz naponta, minden munkafolyamatot gépek végeznek. Sórosd József igazgató és Domonkos János főmérnök a gyár terveiről, jövőjéről beszél. 1961 ben tovább bővítik és korszerű sitik a bonsóüzemet, az üdítőital-gyártást. Nagyon dicsérik az importált borsócsépelő- gépet, mely jól bevált. Ebből a gépből jövőre még egyet szeretnének munkába állítani. A belső szállítás gépesítését ők is helyeslik. Diesel-motoros tar goncákat kívánnak beszerezni, még ebben az évben kipróbálják a prototípust. A gyár negyedéves tervét és exporttervét is jelentősen túlteljesítette. A jövőben érkező gépektől, a korszerűsítésektől a termelékenység nagymértékű növekedését várják. r— ts —! Ssabadtéri Ssínpad 1960• július 5-én, kedden este 8 órakor f odor János9 Simándy József és Komlóssy Erzsébet a budapesti Áttanü Operához tagjainak vendégfeUéptévtd f* js o mjg 17 aj Jegyek már válthatók J|| ^jjj^ J MmJI JL ooera 4 felvonásban « Nemzeti Színház pénztáránál.
