Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-28-01 / 151. szám

m június 2s. NAPLÓ Elkészült a helyiipari vállalatok ötéves tervjavaslata Nemrégiben készült el a fegyei tanács ipari osztályán ®egye helyiipari vállalatai- k ötéves tervjavaslata. A ^javaslat összeállításánál fi- öembevették azt a lelkes Bkaversenyt, amely a ma­ii tanács ipari osztályának Vitása alá tartozó vállala­tai uralkodik, s erre sza­ka 43 százalékban szabták 5 a második ötéves terv ide­6 a termelékenység emelé­1 második ötéves terv ide­hatalmas beruházásokat la& a megye vállalatai. A ®Paii vállalatok közül a *>ácsí Bútorgyár és a Pa- ^ Vállalat tégláik legerő- Nfcen. Üiftácst Bútorgyár ^ót kap üzembővrtésre, í21 jelenti, hogy 1962-ig egy i2eniház kapcsolódik a ter- ^e. amellyel 1965-ig 99,8 ^ékos termelésfelfutást '"ak elérni. Az új üzemház beiben a legkorszerűbb j|®uakáló gépeket állítják A beruházás során mtat hárommillió forin- Jásárotaak új gépeket. A gyárban -jelenig még •jjatlan a porelszívás* A ötéves tervben fél befektetéssel olyan por- 0 berendezőt építenek, „tökéletesen tisztántartja ^lyek levegőjét* Sügjat VáUalat ^dik ötéves tervben új, jk és Alkotmány utca ál- J^éolt területre —■ jelen­ít szeméttelep ■— teszi présének színhelyét. Itt p közel tízmilliós költ- , a szociális létesítmé- S ellátott, tízezer lég- eeres üzemépület, a hoz- Kzó helyiségekkel együtt. Mat ugyancsak modern *kot kap, melynek segít- ■} évi 12 ezer mázsára ' a mosoda száraztisztí- |;áacitását. A vállalat az y* sarában kap egy né- syártmányú ing vasaló ^ csarnok épül Síkló­^^atpari^J/áUalat j1, ^ hatmillió beruházás- jiePek üzembehelyezésé- J?-re 35—40 százalékkal i^.-alat termelése. Sikló- csarnokot háromaj- ?ények gyártására ren- j,0®- A háromajtós szek- L^éllett természetesen is gyártják a méh­j^gvalósul a helyiipari jj?k fejlesztésére vonat- ^es tervjavaslat, meg­N : guqyi Minisztérium l<5a a gombamérgezések megelőzésére \ dfcszségügyi Miniszité- I ftívja a lakosság figyel 1 o^Jhbamérgezések eile- [ védekezésre. Jú- 1 5 és júliusban terem ] w a gyilkos galóca, : „. fogyasztása számos 1 Jya halálos végű mér- 1 [sy2- Mivel, a gyilkos < Ite**1 színe, sem íze nem 1 kuyÜ meg az ehető í az Egészségügyi ^ a ya felhívja a lakos- t hbsi Vetkező óvatossági SJXfaa: t (^Cvenni csakis piacon, £ • 5’ tárnokban szabad; t bét -tői, magánszemély- r ij érdekében senki ne r 5«! gombát. Vásárliis- g bipiíÖn meg arról- hogy k t van-e hivatalos s y tanúsító ellenői-ző f e nélkül árusított z 1, Vásárolni veszélyes c f "sakis olyan gombát k K^yasztásra az erdő­amelyet jól á is mutassa be a a jjp’ ,csarnokokban mű- n 'kri'^t gombaismerők- z ( díjtalanul adnak vé- v a Sombárói* g oldódik Szigetvár és környé­kén ajceiyjérellátfe Három és félmilliós költséggel felújítják a szigetvári központi sütőüzemet, mely 1962-től kezd­ve a jelenlegi mennyiségnek mintegy kétszeresét, napi 40 mázsa kenyeret termel. A sásdi járás lakossága a já­rás központjában, közel négy­milliós beruházással teljesen automatizált üzemet kap. Az FNA kemencés üzem 1963—64- ben kezdi meg működését. Ha az automatizált sütőüzem meg­kezdi munkáját, nem lesz töb­bé szükség arra, hogy Komló­ról szállítsanak kenyeret Sásé­ra és környékére, sőt megol­dódik a süteményellátás is* Uj sütőüzem épül a második öt­éves tervben Sellyén és való­színűleg Siklóson* í Több milliós beruházást kap aBanmyOj^*^ gazdálkodási Vállalat Mozgatom kezdődött a családiház-építők támogatására Országszerte járási építési napokat rendeznek A vállalat új központját a Megyeri úton helyezik el. Ezen kívül megnyitják a vállalat tő­zegtelepét Kovácshidán, mint­egy hárommilliós költséggel* AKmrúcö^le^wpwr^J/áXIalM megfelelő arányban részesül a beruházásokból. Az ötéves terv ben négymillió forintot fordí­tanak a vállalat fejlesztésére. A komlói városi tanács segít­ségével bővítik a cipőüzemet és a jelenleginek többszörösére növelik a termelsét. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közeljövőben tár­gyalja, s valószínűleg jóvá­hagyja majd az ipari osztály által készített tervjavaslatot. Felkészültek a karanyai malmok az új gabona őrlésére Ä Baranya—Tolna megyei Malomipari Vállalatnak a két megye területén huszonegy működő malma van. Hét ma­lom — a korszerűtlenebbek — tartalékként szerepel. A mal­mok munkája ilyen időtájt már kifogyóban van, kevés az őrlésre váró gabona, ezért ezt az időszakot használják fel mindenütt az évi nagyjavítá­sokra és az új gabona fogadá­sához szükséges előkészületek­re. Márciusban kezdődött a nagy karbantartás, azóta ha­vonta három-négy malmot hoz­tak rendbe. Most éppen a köz­ponti telepen van a sor, itt június 15 -én kezdték és har­mincadikén fejezik be. Miből áll a nagy karbantar­tás? Rovátkolják az őrlőhen­gereket, kitakarítják a sík­szitákat és daragépeket, felül­vizsgálják és szükség szerint kicserélik a csapágyakat és szitaszöveteket, megjavítják a villamosmotorokat és villamos­berendezéseket, s mindezt megtoldják a lisztmoly elleni védekezéssel. Ebben az eszten­dőben tíz nagyobb malmot fer­tőtlenítették ciángázzal a liszt- molyok ellen. Többek között most került sor a pécsi vil lanymalom, a szigetvári és a mohácsi malom fertőtleníté­sére, A vállalat malmai felkészül­ten várják az új gabona érke­zését, de felkészült az idei gabona fogadására a központi laboratórium is. A laborató­riumiban most végzik a múlt évben őrölt gabonák minőségé­nek értékelését. Az új gabona őrlésénél, a laboratórium dol­gozóitól kapott számadatokat már hasznosítják, A Baranya—Tolna megyei Malomipari Vállalat dolgozói az idén jóminőségű, acélos és magas hektoliter-súlyú gabo­nákra számítanak. Az új ga­bona első őrlése után vizsgá­latokat végeznek majd a köz­ponti laboratóriumiban, hogy annak alapján, a technológia esetleges módosításával a leg­megfelelőbb minőségű lisztet szolgáltathassák a sütőiparnak. A 15 éves lakásfejlesztési tervben jelentős helyet kap­tak a családiház-építők. Ed1 dig is többféle állami kedvez­mény segítette törekvéseiket, s most országos mozgalom bon takozik ki támogatásukra. En­nek előkészítéseként Egerben, Szolnokon, Győrött, Pécsett és Budapesten a tanácsok építési osztályai, a társadalmi szervek és az OTP-fiókok bevonásával megyei építési napokat rende zett az Építésügyi Miniszté­rium. A szomszédos megyék építési szakemberei is elmen­tek e megbeszélésekre és meg vitatták, hogyan lehetne még hatékonyabban segíteni a csa­ládi ház-építőknek. Az Építésügyi Minisztérium­ban a leggyakorlottabb megyei szakemberekkel közösen fel­dolgozzák az építési napokon elhangzott javaálatokat. Ennek alapján a megyei tanácsok ősszel, a nagy mezőgazdasági munkák befejeztével, járási építési napokat rendeznek. Ezeken is résztvesznek a szak­emberek és a társadalmi szer­vek, de már nem egymás kö­zött, hanem a psaládi házra vágyókkal beszélik meg az építkezés megkönnyítésének lehetőségeit. Ismertetik a leg­jobb beosztású és legolcsóbban megvalósítható családi házak terveit. Tanácsot adnak az ol­csó helyi anyagok felhasználá­sára, az OTP-hiteligénylés, va­lamint az építési engedély meg szerzésének elintézésére és részletesen válaszolnak az épít tetők kérdéseire. Kisebb kiállí­tást, és filmeket is bemutatnak az építés helyes és helytelen módszereiről, a korszerű laká­sokról. Az idén így országszer­te mintegy 30 járásban rendez­nek széleskörű tanácsadást az építési napokon. A miniszté­rium és a megyei tanács úgy tervezd, hogy az ötéves terv időszakában rendszeresen tar­tanak építési napokat. Üdülőhelyeken tartják a jövő havi lottó- sorsolásokat Július 1-én kettős sorsolást rendeznek a Budapesti Műsza­ki Egyetemen. Az esedékes 27, heti nyerőszámokat és a júniu­si tárgynyereményeket sorsol­ják. Július 8-án Balatonlellén, 15-én Hajdúszoboszlón, 22-én Balatonfüreden, 29-én pedig Harljányfürdőn sorsolják a lottót. Baráti találkozó magyar és olasz írók özön Róma (MTI). A Magyar Népköztársaság római nagy- követsége Gereblyés László­nak, Fodor Józsefnek és Pas- suth Lászlónak, az Európai írók Közössége Rómában tar­tott kongresszusán résztvett magyar íróküldöttség tagjai­nak tiszteletére baráti talál­kozót rendezett. A találkozón a magyar írók hosszú eszme­cserét folytattak Gian Battis­ta Angioletti-val, az Olasz írók Szövetségének főtitkárá­val és más, vezető olasz iro­dalmi személyiségekkel; Akinek as erdő a kasáfa Az erdészlak ott van öt_ ki­lométernyire a kompátkelőtől, mindjárt a töltés mellett. Ma­gányosan áll a ház — csak jóval távolabb a fák zöld sát­rai közül meredeznek a sárosi kémények. Perzsel a meleg, alig jár erre ember, de most egyszerre motorzúgás veri fel az álmos csendet. Az erdész­ház udvarán összefutnak a gye­rekek. Igen, az erdész jött meg. ma már ők is ilyen motorizált emberek, nem gyalog járják az erdőt. — Apu, mit hoztál, mit lát­tál? — rohannak felé a gye­rekek. S a tarisznya mélyéből elő­kerül egy kis vadmacska kö­lyök. Szép kis jószág, persze vigyázni kell vele. mert köny- nyen nekiugrik az embernek. — Az állatkertnek akarom ajándékozni — mondja Kovács József, s még hozzáteszi ne­vetve, hogy a gyerekek mindig várnáik valamit ettől a tarisz­nyától, s azt is el kell mesélni, Kovács József kis gyámoltjaivaL Szebbé kellene tenni a szigetvári vasútállomást Megyénkben a fontosabb vasúti csomópontok közé lehet sorolni a szigetvári vasútállo­mást is. Részben, mert a pécs —nagykanizsai fővonal mentén fekszik, részben a kaposvári elágazás és a kisvasúti bekö­tés miatt. Valamikor nagyon régen még a forgalmista adta ki a gyérszámú utazóközönség­nek a jegyeket, Szigetvár fa­lucska volt. A felszabadulás óta iparilag gyors ütemben fejlődött, cipő- és konzerv­gyára, gépállomása, vas- és műszaki vállalata a második ötéves tervben valóságos kis ipari várossá emeli Szigetvárt. Ezzel ,az általános fejlődéssel azonban nem tartott lépést a vasútállomás, melynek vágá­nyain naponta 27 személyvonat csattog át, melynek állomásán havonta fcb. 100 ezer ember fordul meg és 20—30 teher­vagont töltenek meg sziget­vári árukkal* Baranya megye déli részé­ből és Pécsről sokan utaznak Szigetváron keresztül a Bala­tonhoz, átszállóforgalma a nyá­ri hónapokban nagyobb állo­másokét is megközelíti. A szi­getvári vasútállomás épülete, környéke felett azonban el­szállt az idő, melynek vas­fogai lerágták a kerítésekről a zöld festéket, az ajtók zomán­cát, a komorszínű padokba szú költözött a várótermekben.­Cigelédi József elvtárssal, az állomásfőnökkel végigjártuk az épületeket, a környéket, megnéztük a raktárakat. Bi­zony elhanyagolt állapotban van a szigetvári állomás. A gépállomás feküd részen lakók út hiányában a pályatestek között közelítik meg a vonato­kat, a kisvasúiról érkezők úgy­szintén. A járási székhely felé nézve szembetűnik, hogy nagy terület nincs még lebetonozva s így az utasok sarat horda­nak az állomás épületébe. A világítást is talán érdemes lenne fénycsövesre kicserélni A pályatestek és az állomás épülete közötti rész elhanya­golt, a nyitott csarnok beton­ja felrepedezett. A raktárban a személyzetnek nincs mos­dója és mellékhelyisége, a vasutasok hiányolják, hogy a rakterületen a víz elvezetése nincs megoldva, ha esik az eső, 20 centiméteres sárban közle­kednek, ami nehezíti a kocsik gyors kirakását. Szűk az utastér, a poggyász­feladás a pénztártól távol esik. Nincs feladóraktára. A váró­termék kopottak, elhanyagol­tak, az egyik „igazi talpon­állódra emlékeztet. Itt székel a havi 80 ezer forintos for­galmat lebonyolító MÁV Utas­ellátó, melynek gondozatlan- sága szembetűnő; Az Utas­ellátónak nincs raktára, a 3x2,5 alapterületű helyiség rendet­len, benne legyek és muslin­cák lepik az árusítandó anya­gokat. Az épület mellett korhadozó ‘alpfarácsokon áll a megdőlt víztartály. Az állomás egész épülete sürgetően követeli a renoválást, a felújítást. Ám ennél a pontnál meg kell áll­nunk egy szóra! Az utastér kibővítése, az utak, a vágány­közök rendbehozása, az egész épület felújítása nagyon sok pénzt igényelne, sok ezer fo­rintra rúgna a költségvetés. Az élet, Szigetvár gyors ipari fejlődése viszont alátámasztja a kívánt munkák elvégzését. Mit lehetne akkor itt csinálni? Helyes lett volna, ha már kisebb javításokat — évenként egyet-egyet — elvégeznek az állomás épületén, így nem ha- nyagolódott volna annyira el az épület és környéke. Ám nem is ez a lényeges, hanem a jövő, az elkövetkezendő idők tennivalói; Hogyan lehetne a helyzeten segíteni? Egyszerre rendbehozni *— kellő fedezet hiányában — nem lehet az évek óta elha­nyagolt dolgokat. Az viszont nem kerülne sok pénzbe, hogy tisztán tartsák az állomás he­lyiségeit, hogy befessék az aj­tókat, a korlátokat. Mint az állomás főnöke mondta, a MÁV Pécsi Igazgatósága terv­be vette az állomás felújítását. Nem tudjuk, hogy mikor lép ez az elképzelés a megvalósu­lás stádiumába, annyi azonban bizonyos: minél előbb, annál jobb. A szigetvári vasútállomást havonta 100 ezer ember láto­gatja. Nem lehet mindegy sen­ki számára, hogy a népes uta­zóközönség milyen véleményt alkot erről a helyről; A sziget­vári állomás épületét és kör­nyékét kultúrálttá kell tenni, hogy méltó legyen a fejlődő városkához, a járási székhely­hez, méltó legyen a korhoz, melyben élünk; Srtfc István hogy mi mindent láttam az er­dőn, hány őzzel, szarvassal ta­lálkoztam, nőnek-e már a vad­macska kicsinyei? S aztán ismét vállra kerül a puska és most már gyalogo­san elindulunk az erdő mélye felé, — Csodálatosan szeretem az erdőt, kora tavasztól késő őszág olyan mint egy hatalmas kon­certterem. amelyben a sok ezer madárdal kellemes, lágy har­móniában olvad össze; Minden évszak csodálatosan szép itt az erdőn, mindegyik­nek megvan a maga varázsa, ami vonzza az embert Van, aki a nyarat szereti az erdő­ben. van aki az őszt — Mondanom sem kell, hogy a legszebb időszak az erdőn a a szarvasbőgés ideje, amikor a bikák olyan szerelmi má­morban élnek, hogy szinte alig veszik észre, amikor megköze­líti őket az ember. Még egyszer virágzik ősszel az erdő, csak akkor nem virágok, hanem színek nyílnak a leveleken Nekem mégis a legszebb a tél, amikor sűrű pelyhekben hull a hó. Nincs ilyenkor maradásom otthon. ötszázkilencvennyolc kataszt rális hold Kovács József er­dész területe. Szinte naponként megjárja ezt a területet, s szá­mon tart minden fát. fészket* madarat és őzet Jól ismeri a szarvasok járását a madarak költő helyét, s azt is tudja* hány kicsinye van egy-egy vadkacsának. Beszéltem már erdészeikkel* akiknek szinte fizikai fájdal­mat jelentett az őszi irtás, faki termelés. Kovács József meg­ható szavakkal beszél erről is; ö nem sajnálja a kiirtásra szánt területeket, mert tudja — azért lettek az erdők, hogy az ember felhasználja őket* Ahol kitermeli, ott újabb ül­tetvényeket létesít, állandó itt a körforgás. Évente 400 vagon fát termelnek ki az ő területén, s helyette mindjárt újakat ül­tetnek. Itt a szigeten főként a kanadai nyár és a fűz az uralkodó fajta, de itt-ott meg­található az akác is. Az elmúlt esztendőben 18 hold területet ültettek be kanadai nyárral, Audásca — napba<zi MUan! „Beültettem kis­kertemet a tavasz­szál, Rózsa, szekfű, li­liom és rezedával...“ — Körbefogódzva énekelnek a görcsö- nyi ddénynapközi udvarán az aprósá­gok, 1 — A három nyári hónapra alakult a napközi otthon, — mondja Maza Jó- zsefné vezetőnő. Fő­képp azért, hogy az aratás idején el tud ják helyezni a tsz- tagok gyermekeiket* A szabály értelmé­ben reggel 8 órától este 6 óráig kellene itt lennünk, de sok­szor már hajnali 6 órakor hozzák a gye rekeket a földekre induló tsz-tagok* Mégéri, mert napi egy forint hatvan fillért fizetnek csak* Ezért gondozzuk a gyerekeket és na­ponta háromszor ét­keztetjük. Tízórait, ebédet és uzsonnát kapnak. Otthon reg­geliznek és meg is rakják szüleik a kis táskájukat, kosaru­kat gyümölccsel. Uzsonnakor pedig kétféle ennivaló kö­zül is választhat­nak, — Ki kezdemé­nyezte a napközit? — kérdem* — A szülők; Az­tán nagy viták kö­vetkeztek a tanács­ülésen, míg végül a tanács felajánlott 17 ezer forintot egy 25 gyermekes napközi­re. De már negyven két gyermekünk van; Sőt a szülők kérik, hogy két hó­nappal, november 1-ig hosszabbítsuk meg működésünket így nemcsak az aratás idején, de ké sőbb is nyugodtan dolgozhatnának. So­kat is tettek a nap­köziért, még a há­lóterem ágyacskáira való ágyneműt is ők adták össze, ki-ki a saját gyermekének. Az étkezdénk meg vasárnap este mozi­helyiség szokott tenni; s-* Tessék nézni — kiabál Babies imre, —* mekkora labdám van! Ezt is i bácsik hozták a őbbi játékkal; (Földessy)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom