Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-26-01 / 150. szám

SM. J0N1US TS. NAPLÓ s ► If'JÜiyJPtU; ( W> * 7tmrJ (jtll Pé xyJvt1 : Cser Frigyes: \ Pécsi képek A mágocsi könyvtárban Négy kötetet ad ki idén a Jelenkor ► t MINARET ► Lfágocs község könyvtára ** megyeszerte ismert jó inkájáról, nagyszerű ered- ínyeiról. Milyen a könyvtár t szombat délután? Belépésünkkor 8—10 olvasó lógat a könyvek között; Köl- inző-asztala mögött ül Tar- 1 Nándor, az általános is­la irodalomszakos nevelője, könyvtár vezetője. Két asz­ón kiterített könyvek, az 'ásók itt böngésznek és a t nyitott könyvszekrény előtt t-két olvasó előre meghatá- iott könyvet keres;- Szombat délután fel öt az olvasók már fogynak —■ Md ja a könyvtár vezetője; Kuhl Gábor a könyvet már dta, újabbat visz, búcsúzik mosolyog, mert elégedett: lazáik: Gondos atyafiság című könyvét viszi, nagyon szereti Mikszáth elbeszéléseit, regényeit; Szemre két egyforma kis­lány a meséskönyvekben válo­gat, úgy látom, testvérek le­hetnek. Baranyai Mária 12 éves, Baranyai Magda — mu­tatkozik be a másik is; Hát te hány éves vagy? Én is tizen­kettő; Mosolyognak, kiderül, hogy ikrek; Nagyon szeretnek olvasni, érdeklődésük is ha­sonló. Nekik jó, mondják a többi gyerekek; elviszik a könyvet, aztán otthon cserél­nek, úgy hozzák vissza, hogy mindketten elolvassák a köl­csönzött meséket Soós Ernő tízéves kisfiú szintién mesés­könyvet visz, két fiatalember az asztalnál elmerúlten olvas. *— Szeretnek-e olvasná? árdosi Németh Janóm Petőfi útja t»A pécsi WO éves borozómé Petőfi hajdan erre járt Ut gyúrta bakancsa a sért katona-bakancs, rossz köpenjt felejteni nem egykönnyen lehet: a versek és dalok zengik, hogy erre járt gyalog; Szlavóniától Sopronig a bakancs bizony elkopik; csak a lázongó szív marad és ont magából sugarat, mint a pacsirta is dalol a vihar-felhős ég alól* •fludfca, hogy útja merre visz; nem mossa él azt sár, se víz, se hegysor el nem zárja már, ő az a nagy, szilaj madár; dacol az éggel is ha kell, sikolt és sír és énekel; Énekel arról ami nincs, lázit ellened rabbilimcs; a népek álmát festi meg és álmában is felnevet; kacag a kényszer-fekhelyen; tudja, hogy másképp is leszen. Másképpen lesz a dac. a bér« az ember mindig annyit ér amennyi álma, vágya ven és az övé határtalan; magáról, másról egyaránt döntött és nem ismer határt; Szabadság, szerelem, haza, az élet célja, igaza, ha nincs, hát lenni kell nagyon és igazít a bakancson, elérni, amíg fiatal, tombolhat bármily zivatam Erre valamennyien pajkosan mosolyognak. — Sokat olvasnak —- tájé­koztat Tarnay elvtárs. — Az iskola tanulói is bekapcsolód­tak a József Attila olvasómoz­galomba, a KISZ tagjai is szép számmal részt vesznek benne. Az általános iskola VT. osztá­lyából a Baranyai testvérek mellett még 15-en jelentkeztek az olvasómozgalomba. Többen is lennének, de a tanulmányi eredmény miatt nem lehetnek többen. Az iskola nevelői ügyelnek arra, hogy előmene­telük zavartalanságát biztosít­sák, az olvasómozgalomban csak a jó tanulók, akik ezt ki­érdemelték, vehetnék részt. Szembetűnő helyen kimuta­tás látható a könyvtár fejlő­déséről. Szívesen beszél erről inff«v< a könyvtár vezetője is. Hat év belőtt, 1954-ben a könyvtárban 3700 kötet könyv volt és 2700 könyvet kölcsönöztek. 1957- ben 1500 könyv és 7500 köny­vet kölcsönöztek, 1959-ben volt 3 a legnagyobb könyvállomány, "*2600 kötet könyv, amelyből az év folyamán 9600 könyvet vit­tek el olvasásra a könyvtárba beiratkozott olvasók, akiknek a száma 590-re emelkedett. Az olvasók között a mágocsi dolgozok minden rétegét meg­találhatjuk: pedagógusok, tsz- tagofe, gépállomási traktorosok, a tktsz dolgozói és az iákola tanulói. Könyvtárukra, könyvállomá­nyukra büszkék a mágocsiak: a járás legnagyobb könyvtára 3 van Mágocson. A mágocsi köz- tanács évek óta rendsze- anyagi támogatást biztosít új könyvek beszerzésére, Szabó Kálmán elvtárs, a községi tanács elnöke elmond­ja, hogy az elmúlt két évben a könyvtár részére 10—10 000 forintot biztosítottak. A könyv­tár munkáját a tanács és tö­megszervezetek fontosnak tart- sjáfc és segítik. Az olvasók jól tájékozottak a kölcsönzés időpontjáról; kó­rusban mondják: kedden, csü­törtökön és szombaton 3—5 óra között lehet könyvet ki­venni. I^lágocs könyvtára ered- ■ * ményes munkát végez, a kultúra igazi napvilágát ter­jeszti és mind bővebben jut­tatja a dolgozóknak. Bánfai József A Jelenkor idei könyvki­adási terve a megvalósulás­hoz közeledik. A Kiadó Fő- igazgatóság a tervezett négy kötet kiadását jóváhagyta, a nyomda az eddig benyújtott kéziratok alapján a megren­delést elfogadta, a folyóirat kiadóhivatala most a könyv­terjesztő vállalatokkal tár­gyal arról, hogy melyikük hány példányt vesz át. Előreláthatólag még ez év­ben megjelenik a könyves­boltokban Bárdosi Németh János: Carmina Hungarica, Mészáros Ferenc: Megszö­kött pillanat, Kende Sándor: Közel a mennybolt és Pá- kolitz István: Altató című kötete. Bárdosi Németh János: újabb verseit gyűjtötte kö­tetbe. Verseskönyve mintegy 6 ív terjedelmű, s valószínű­leg kellemes meglepetése lesz a verskedvelő könyvvásár­lóknak. Mészáros Ferenc no­vellái közül eddig több meg­jelent a Jelenkor c. folyó­iratban, valamint a Dunán­túli Naplóban. A kötet mint­egy öt év termését öleli fel. Kende Sándor regénye az 1956-os időkben játszódik le. Pákolitz István verscskötete a gyermekeknek szól. Illuszt­rálásán Robicskó Anna dol­gozik. Kedves karácsonyi ajándékul szánja a kötetet a Jelenkor a gyermekeknek. A Jelenkor szerkesztőbi­zottsága a jövő évre hasonló mérvű könyvkiadást tervez. A jövő évi kiadásra szánt művek kéziratai részben már csak lektorálásra várnak. Ülést tartott az írószövetség választmánya A Magyar írók Szövetségé­nek választmánya Darvas Jó­zsef elnökletével ülést tartott. Megvitatta és jóváhagyta a szö­vetség eddigi tevékenységét, majd elfogadta a következő félévi munkatervét; Az írószövetség tovább foly­tatja a vitákat, az anketokat, irodalmi életünk időszerű kér­déseiről. Július 15-én, 16-án Balaton- füreden a budapesti és a vi­déki íróik, irodalmárok nagy­szabású kétnapos találkozóját rendezik meg. Folytatják a jól bevált író- olvasó találkozókat. A magyar írók Budapesten és vidéken gyárakban, termelő­szövetkezetekben a szocialista brigádokkal összejöveteleket tartanaik; A kárház szorító ölelése a dzsámit elzárja a kíváncsi vándor elől, a minaret gólya-nyakával nyúl fel ósdi falaik közt az égre, ájulton fekszik félholdja a felhők alatt. bányászváros A Makár hegy lábainál, mint gombák nőttek a százszemű ikrek, a nagy paloták, a daru lomha állat, hordja a maltert a falra, feltúrt gödrök alján bányász a gyermek, aszfalthéjak mellett üzletek arca ragyog. MECSEK A városunkat övező súlyos büszkeség, Te óriás, ki átfogod a tájat, ki a trópusok fürge szelét hozod erre, ritka virágok édes szerelmét vigyázod, más égöv lombjait őrződ hajad koszorúján. Fekete sziklák százait zengik a csillék, drága szemedben fürdik az emberi élet, gyöngyöző homlokod csókolja szellő, koronád csodaszép gyémántja zenél, erős karoddal öleled csecsemődet, a váróét. ERŐMŰ Távolról nézve, mint óriás könyökölsz a tájban, izzó munkád hamuja oszlik az éjbe, A Duna hűs vizével oltod el szomját a vízszegény város, a gyárak torkainak, beton derekaddal állsz jót csapjaink nedveiért. TETTYE A tettyei várrom ékszer a város ruháján, az omladék oltalmát keresi egy csókért a vágy, pihenő öregek a padok fa-ölében, karikát, labdát kerget a gondtalan játék, a muzsika fonja dallamhajába a tájat. Váradi Géza: Felülről Vékáiról milyen szép a »áros, szállnak, szállnak csak az illatok, ügy szép az élet, hogyha páros, ha illának a messzi, szép dalok, ha felülről tudok mindent nézni, mint a félő isteni csillagok. Lenn a légben táncot száz kohold, e állom, állom egyre őrhelyem. Szép vörösen kel fel már a hold, fénye látszik lenn a mecseten, Elnyúlik most csendesen mellettem régi pajtás, öreg Mecsekem. I Felülről milyen szép a város, égre sóhajt mind a négy torony. Ott a Darndol megint milyen sárost mámortél süllyed régi óboron. A Mecsekre fáradták az utcák, • kupola borong a koron. Az ég csodái csak tirátok várnak ás és reám — felfénylő csillagok, szegények, kik lenn a porban járnak, a sápadtfényű, ványadt villanyok. Innen jeniről olyan szép most minden. Mi jöhet még? Hívnak: indulok! Ez ködük fel most énnekem ahogy a szállást kémlelem; avítt vasán a múlt ragyog, itt kapott egyszer fényt, napot, azóta ég és éget is, dúlta bár sereg német is. Legenda lett. hogy erre járt, leverte bakancsán a sárt, Petőfi járt itt, emberek s az ember szíve megremeg, meleg lesz bor és borozó, a dal meg égig szárnyaló, Káldi János: Egy kosár emlék «=■ JOLINAK — Itt csillan még az aranypor, ami akikor hullt a napból, mikor erre jártam veled, — nem fújták el őszt szelek. Ez a három arany nyárfa nem ment el még más határba, s itt fut még a folyó kékje éppen úgy a messzeségbe. Odébb lent, a mező alján, a malom még most is halvány, s az ösvényen, estefelé, csengőszó megy hazafelé. Hét év után, ahogy lehet, átadom e tájat neked: utat fényt és mezők selymét, m W* ttt <&> kapát _ : Vörös Márton: * I A. NAGY KlSlEKTLlET 4 3 Nem tudom, ki hogy van 1 vele, de én soha nem szeret­1 tem a statisztikai kimutatáso- 3 kát, s kicsit mindig borsózik 3 a hátam, ha valami számosz- 3 lopnál ütök fel egy könyvet, 3 Ez történt velem akkor is. ami­dkor belelapoztam Vörös Már- 3 tonnák nemrég megjeleflV.^A 3 nagj^kisértet” című kötetébe. 3 Heteken át feküdt iróasztalo- 3 iron a könyv anélkül, hogy j valami kis kedvet is éreztem 2 volna az olvasáshoz. A minap 2 aztán mégis elhatároztam, hogy 2 átrágom magam a kétszáznál j alig valamivel több lapon; 3 Mondhatom — az első félszáz 3 lap után kellemes csalódás ért, 3 s korholtam is magam a mu- 3 lasztásért. Nem valami izgal- 3 más kém- vagy szerelmi tör- 2 ténetet mond el a könyv, a * XX; század 30—40-es éveibe 2 vezeti vissza az olvasót, ami- 2 kor az ezernyi betegség, és sö- 2 tét tudatlanság mellett még az 2 egyke is sújtotta a baranyai 2 falvakat; A sok-sok tényezőből 1 adódó halálozási kimutatások 3 olvasása közben döbbentem rá. 3 hogy a számok, a szürkének 2 tetsző statisztikai adatok meny 3 nyjvei tömörebben és tragiku- 2 sabban beszélnek akár egy kö­Vörös Márton a pécsi egye­temi ifjúság egy szőkébb cso­portjának. a ;,Baranyai Nor­ma” tagjainak merész és meg­kapó emberi harcát mutatja be, amelyet a tanácstalan és a tudatlanságba taszított néptö­megek felemeléséért vívtak. „És segítő jobbot igyekeztünk nyújtani, mert a magyar né­pet támogatni kell, magunkhoz emelni a legigazibb szeretettel, hogy mi is hozzájuk emelked­hessünk. Bár a kötet az ese­mények puszta rögzítésére tö­rekszik, mégis több az egyszerű adatközlő krónikánál. A könyv azért válhat éknénytnyújtó, érdekes olvasmánnyá, mert a szerző maga is átérezte a Ba­ranyai Norma munkájának fontosságát, s egyik szervező tagja volt a mozgalomnak; Az író éles reflektorfénnyel világít rá a Horthy Magyaror­szág lakosainak embertelen életére. A kép szomorú és le­hangoló; Az emberek sok he­lyütt szinte állati színvonalon élnek. A nyomor hihetetlen arányokban szedi áldozatait, a módosabb családok pedig föld- és vagyonéhségüket az egyke­rendszerrel akarják enyhíteni; Ebben az időben a népi íróik ÍR Bánd nagyobb számban for­dulnak a pusztuló magyar fa­luk, az Ormánság felé. S ekkor indul el néhány orvos, tanór­ás jogász, hogy felvilágosító munkájukkal segítségére sies­senek a falusi embereknek. Céljuk volt a nép védelem, a népművelés, az ifjúság új szem leletének a kialakítása és _a kisebbségben lévő nemzetisé­gek összemelegítése. „A népek ismerjék meg egymást, mert csak azok szerethetnek, akik közel jutottak egymáshoz”; — Vallották a Baranyai Norma tagjai. S a lelkes fiataloknak ez a vállalkozása mind nagyobb si­kerrel járt, gyógyították a fal­vak testi és lelki sebeit. Nap­közben családlátogatásokat vé­geztek. este pedig előadásokat tartottak a különböző közsé­gekben. „A családlátogatás ön­magában egy különös, ezer- tantárgyas iskola volt; Iskola­terme maga az élet Eszközeit a Norma választotta meg s al­kalmazását a lelkesedés és az ösztönös megérzés szabályoz­ta.” A Norma fiataljainak 1934— 35. évi sikeres munkájára or­szágosan is felfigyeltek, s így került sor az 1941 és az 1943— 44 évi csoportmunkára. A Nor­ma tagjai • bárom időszakban kitűnő eredményeket értek él; összesen 10 271 családlátoga­tást végeztek. 1624 komoly, tu­dományos előadást és 2149 szó- rakoztatva-nevelő előadást tar­tottak. A gyermekdélutánok­kal együtt a hallgatók száma meghaladta a százezret. Nép­nevelő munkájukat mindin­kább akadályozta az ország fasdzálódása. s amiért ők oly lelkesen küzdöttek — csak a második világháború után vál­hatott valóra, amikor a gyöke­res társadalmi változások a parasztok száméra is új életet hoztak; Az ízléses, szép kivitelű könyv, amely a Népművelési Intézet gondozásában jelent meg — a Gondolat könyvkiadó gondos, szép munkáját dicséri. S a kötetet, amelyet a ma­gyar ifjúságnak ajánl á szerző — jóleső érzéssel adhatjuk gyermekeink kezébe. Megis­merhetik a magyar falvak, a magyar falusi ember lelkivilá­gát Lelkesítse ifjúságunkat a Baranyai Norma fiataljainak példája. „A magyar ifjúságnak ezek nem legendái. Fiatal fér­fiak, nők valóságos tette egv olyan vállalkozásban, mely a diplomák mellé az igazi állam­vizsgát segített megszerezni.” <H. 14

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom