Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-24-01 / 148. szám

1960. JÚNIUS 24. NAPLÓ 3 Miért nem teljesíti exportterveit a Pécsi Porcelángyár lemyiségileg 112,4 értékben ,7 százalékra teljesítette I. redévi exporttervét a Pé- Porcelángyár. Látszatra szám szép eredmé- ;re utal. A részlettervek ítésével azonban bajok Rak. Míg a nagyfeszültségű getelőkből ötszörösét gyár­tók a tervezettnek, a kis- izültségű szigetelőkből az portrendelésnek csak 68 szá­lkát teljesítették. Bár India Törökország részére csak tóber elsején kell átadni az Hűlt évben rendelt szigetelő- t a tervgazdálkodás szern- ntjából mégsem mindegy, ?y mikor indulnak ezek a llítmányok. Mivel magya- sható, hogy a Porcelángyár m teljesítette az első ne- edben kisfeszültségű szigete­tervét? Gáli Tibor elvtárs, a gyár hatója sokat foglalkozik »1 a kérdéssel.- Az első negyedben az ózta a legnagyobb gondot, By szennyezettség lépett fel anyagban, s ez az export- v teljesítésében is éreztette tósót, mert az esztétikailag taványméntéken felüli szá­dokét nem véltük tanácsos­kiszállítani — elkerülen a későbbi reklamációkat; 1 felhasználás szempontjá- egyéhként kifogástalan szi­kokét, a nagy belföldi ke­letnek megfelelően azért 'em értékesítették; így tör- t. hogy a kisfeszültségű letelők exporttervét, csak 66 zalékra teljesítették. 1 nagyfeszültségű szigetelők tétikai hibáinak eltüntetésé- már könnyebb dolguk volt. a szigetelők ugyanis a »zetközi szabványnak meg- íően barna fedőmázat kap- s a máz alatt már nem le- ^tt felfedezni a szemcsé­det. A nagyfeszültségű íetelők tervének teljesítésé­nem volt semmi baj, sőt! nak használatra alkalmassá, ha a Kecskeméti Lakatosárugyár- ban készült kapcsolt csapok­kal és a Gábor Áron Vasöntö­dében gyártott temper-öntvé- nyekkel szerelik fel őket Ám mindkét vállalat, de különösen a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár állandóan késedelme­sen szállítja a szerelvényeket. —• Ezért •— mondotta Gáli Tibor elvtárs — veszélyben van második negyedévi ex­porttervünk teljesítése is. Ed- dog sem a csapokból, sem a sapkákból nem kaptuk meg a kívánt mennyiséget Pillanat­nyilag például 5400 szigetelő­sapkánk hiányzik. Értesítést kaptunk ugyan ezer sapka ér­kezéséről, de ez csak kis há­nyada a hiányzó mennyiség­nek! A porcelángyár vezetői min­den lehetőt megtettek a Gábor Áron gyár meggyőzése érdeké­ben. Havonta 2—3 alkalommal maga az igazgató is felutazik Budapestre, hogy sürgesse a szállítmányokat de ered­ménytelenül. Megpróbálkoztak már azzal is, hogy Sopronból szerezzenek öntvényeket, sőt a Sopiana Gépgyárral is tárgyal­tak ez ügyben, de mivel tem- peröntvónyek készítéséhez kü­lönleges berendezésre és speciá lis szakembereikre lenne szük­ségük i— nem vállalták a mun­kát; Úgy hírlik, hogy a miniszté­rium is tett egyet-s mást a két gyár munkájának összehango­lása érdekében, ugyancsak eredménytelenül. Mert ha egy időre meg is gyorsultak a szál­lítások, azután megint lany­hult az iram. s mint a jelen­legi 5400 darabos lemaradás is bizonyítja, a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár adóssá­gaiból soha nem keveredett ki. A Gábor Áron Vasöntöde tervteljesítését, gazdaságos ter­melését valószínűleg nem érin­ti a mellékmunkának számító öntvények pontos szállítása. De nem lehetne tenni valamit ér­dekeltté tételében? Ha a Pécsi Porcelángyár exportterv-lema- radásáért nagyon jogosan a Gábor Áron Vasöntöde és Gép­gyár vezetőit is elővennék, ta­lán kedvező változás történne a szállításban! Az már a minisztériumok dolga hogy elintézik a szállítások ügyét Az bizonyos, hogy most már nem lehet késlekedni, mert a második negyedévi ex­portterv teljesítésénél nemcsak a Pécsi Porcelángyár presztízsé ről, hanem a népgazdaság ér­dekeiről van szó; Harsányi Márts Széchenyi-akoa és Szászvár teliestette féléves tervét Tegnap délután a következő távirat érkezett szerkesztő­ségünkbe a Komlói Szénbányászati Tröszt szászvári üzemétől: „Jelentjük, hogy 1960. első félévi tervünket irta 14 órakor tel­jesítettük. Vállaljuk, hogy a hónap végéig 1680 tonna szenet adunk terven felül a népgazdaságnak. Jószerencsét! Kincsei Sándor üzemvezető. Dévai István párttitkár, Burghardt Antal szakszervezeti titkár.’’ Hasonló hírek érkeztek a Pécsi Szénbányászati Tröszttől is. Széchenyi-akna még tegnap délelőtt teljesítette félévi ter­vét, s mire cikkünk napvilágot lát, egész Pécsbánya teljesíti. Minden valószínűség szerint így lesz, hiszen a tegnap délutáni műszak termelése hiányzott csak hozzá. A hónap végéig Pécs­bánya is jelentős többletszenet ad a népgazdaságnak. Sikerrel zárult a pécsi hang. lemezbemutató és kiállítás Háromnapos hanglemezbe­mutatót és kiállítást rendezett a városi művelődési házban a Pécsi Kiskereskedelmi Válla­lat A bemutató harmadik nap ján este Agócsi László zeneis­kolai tanár vezetésével zenés fejtörőt rendeztek; A verseny­ben kisdiákoktól kezdve az aggastyánokig minden korosz­tály képviseltette magát A szép eredménnyel zárult zenés fejtörő végeztével huszonnyolc értékes hanglemezt osztottak ki a versenyzők között Pénteken a velencei Halász- csárdában sorsolják a lottót A hónap utolsó lottó-sorso­lását is vidéken rendezi a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság. A 26. játékhét nye­rőszámainak húzását június 24-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel a velencei Tö­rekvés Halászszövetkezet csárdájában tartják. Ezúttal ugyancsak sorsolással döntik el azt is, hogy a júniusi 23, 24, 25. és 26. játékhét közül melyik hét szelvényei vesz­nek rés« a következő tárgy- nyeremény-sorsdásan; Társasutazás Kínába Az IBUSZ szeptemberben két társasutazást szervez a Kínai Népköztársaságba! Mindegyik út húsz napig tart, A részvevők 15 napot a Kínai Népköztársaság területén töl­tenek. útközben pedig meg­tekintik Moszkva és Ulan Ba­tor nevezetességeit; A nagy munka küszöbén • ^ Új rendelkezések a vasúti Aásodik negyedév kezdetén ár műszaki vezetői komoly zkedéseket tettek az anyag imyezettségének eltünteté- s, s sikerült minden vonat­ásban megfelelő eredmé- ítet elémiók. Elekor azon- egy másik hiba jelentke- erőteljesebben: újra kiélé­st az évek hosszú sora óta tólló probléma a gyár és a 6 kooperáló vállalatok kö- a szigetelők szereléséhez kséges temper-öntvények és ácsolt csapok késedelmes tatása miatt Porcelángyárban készülő és nagyfeszültségű szige- ugyanis csak akkor vál­1960 május elsején a Vasúti Árufuvarozási Szabályzat egyes rendelkezéseit módosították. Mely változások érdekelhetik legjobban a fuvaroztató fele­ket, a lakosságot? Az árucsomagolásnál, ha a csomagolás módja nem meg­felelő, a feladónak a csomago­lás meg nem felelő voltát a fuvarlevélen igazolnia kell, másképpen a küldeményt nem veszik fel; Az elismerés elle­nére sem vehető fel a csomag, áru, küldemény, ha üzemi be­rendezésben vagy személyben kárt okozhat Újból szabályozták a vasúti értesítés rendjét Ha a vasút a megfelelően közölt időpon­tot követő 1 órán belül a ko­csit megrakás céljából kiállí­tani nem tudja, a kocsikiállítás időpontjának változásáról a megrendelőt, a korábban kö­zölt időpont előtt legalább két órával értesíti. Kedvező módo­sítás a fuvaroztatók részére az alábbi rendelkezés is, mely ki­mondja: ha a vasat a kellő időben megrendelt kocsit az értesítés vagy az értesítés mó­dosításakor közölt időponttól számított egy órán belül nem állítja ki, és a megrendelő emiatt a kocsit lemondja, kocsi lemondási díjat nem fizet, to­vábbá a berakás eredményte­lenségéért, valamint más fuva­rozónak kifizetett fuvardíj­többletet követelheti. Az új szabályrendelet fog­lalkozik a fuvarozási idő túl­lépésével is. A vasút a fuva­rozási idő túllépése esetében a késedelem mértékéhez igazo­dóan kötbért köteles fizetni, ha a fuvarozási határidőt saját hibájából lépte át Az új szabályzat nyomda- technikai okokból még nem került a fuvaroztatók kezébe, ezért a MÁV Pécsi Igazgató­sága felhívja a fuvaroztatók figyelmét, hogy az érdeklő­dőknek szives válasszal szolgál. T. L. A táblán felirat: Szigetvár és Vidéke Körzeti Földműves' szövetkezet Szálastakanmány- felvásárló Telepe. A dróton belül szénával megrakott ko­csik állnak, körülöttük embe­rek beszélgetnek. Az irodában áll a vita. Egy negyven év kö­rüli asszony bizonygatja: — Ez a széna nem másod- osztályú; Oroszi fstván, telepvezető eléje teszi a papírt: — Látja, itt az előírás. Az első osztályúnak szép zöldnek kell lennie. Ez meg sárga. Biz­tosan megkéstek a gyűjtéssel... — Dehogy késtünk meg — erősköcfik az asszony. Szép zöld volt ez is, csakhogy meg­sárgult Körülállják Oroszi Istvánt, telefonálnak át Szentlőrincre, hogy megkeressék igazukat. Hiába minden, a széna másod- osztályú. A vita elcsendesül, végre be­szélhetünk Oroszi Istvánnal. Egy villárnkérdés és egy vil­lámválasz: — Eddig kilenc vagon szé­nát vásároltunk — mondja. — De most kezdődik csak-a sze­; J I •— És hogy fizet? —• Meglehetősen. Holdan­ként meglesz a három mázsa« A kapálás is szóba kerül. <—« Lassan készen leszünk a kukorica első kapálásával. A kukoricáink tiszták, sajnos má­sodszor még nem tudjuk ka­pálni, mert itt már rég nem volt eső. Eső kellene. Az adorjási Kossuth Terme­lőszövetkezet őszi árpa táb­lája nemcsak ring, de suhog is az enyhe széltől. A nagy táb­lában: két aratógép áll, egy dolgozik, — Az egyik gép eltörött, de mindjárt hozzák az alkatrészt és akkor mehet — magyaráz­zák, Ezek a gépefc tegnap még Baranyahídvégen arattak. Egy nap alatt végeztek itt a negy­venöt hold őszi árpával. Most egy kicsit állnak, de azt mond­ják a traktorosok: semmi az egész, egy-kettőre megjavítják és aztán mehetnek tovább. Pankotai János aratógépe sem szuperál tökéletesen, de egy kis igazítás után már rende­sen köt* Pankotai János arat, az el­nök, Józsa Lajos a gép után megy és úgy magyaráz: ötvennyolc hold őszi ár­pánk van. Ha lehet, ha el nem viszik addig a gépeket, akkor mind géppel szeretnénk levág­ir»*' H'MgH * volt a Pintér család. Wen fillérnek kétszer is {nézték a helyét, mielőtt jtab adták volna. Hogyne |ek volna meg, mikor hat fecske tátogatott minden ;kor az asztal körül. A csa­■° kenyeret még ‘csak ho- { fnindennap eleget, de a Révaió már többször volt wy. Hamar megtanulták a fekek, hogy nagy kenyeret lis szalonnát. • sok vándorlás és mirnka- fsés után Pintér bácsi a fedi OTI-nál kapott tiszitvi- ( állást. Taníttatni a gyere ft, ez volt a szülők minden fa. Ezek a vágyak a felszá­llás után mind valóra is &k. Nem volt hiába az a c. amit Pintér elvtárs jó BRETTSBCärl UTÄN régóta végigküzdött, hiszen már 1917 óta tagja a pártnak és a mama is 1927 óta párttag. Sok gyerek, majdnem mind leány, öt lány és Andris az egyedüli fiú. Mindnyájan tanul tak, van már köztük gyermek­orvos, tisztviselő, tanárnő, or­vostanhallgató és a legkisebb lány másodikos gimnazista a Leőweyben. Andris most érettségizett jó eredménnyel a Nagy Lajos Gimnáziumban. A KlSZ-szer- vezetnek megalakulása óta tag ja, illetve a KISZ iskolai alap­szervezet titkára. Egészen pon­tosan csak volt titkára, mert februárban az érettségi előké­születek miatt átadta a titkári teendőket, s ma már mint „éretté fiatalember ^felsőbb iskolába“ léphet. Nemrégen valósították meg a Nagy Lajosban, hogy évfo­lyamonként egy-egy alapszer­vezeti rész alakult, ez viszont azt jelenti, hogy a tagság szá­ma nem kevés az iskolában; De valamikor kevés volt Az indulókor. 1957-ben nem vol­tak többen húsznál. Pintér Andris akkor is szívesen vál­lalta a KISZ-alapszervezet ve­zetését, ha sokan még gúnyo­lódtak is rajtuk, mert bizony az októberi események zavaros árnyéka sok diákfejben nem tisztult gyorsan. Nem minden­kinek voltak olyan szülei, mint Andrisnak, Aztán erősödött a KISZ- szervezet. Rendszeresen meg­tartották a politikai szeminá­riumokat, szervezték az iskola különböző szakköreit, a diákok különböző megmozdulásait, a sportot, stb. Foglalkoztak a gyenge előmenetel ű tanulók­kal, a végzősök továbbtanulá­sának problémáival, a tanulók megszerették a KlSZ-szerveze- tet és egyre többen és többen jelentkeztek tagfelvételi kére­lemmel. Ma már sokan vannak és mennyivel mások, mint ez­előtt két évvel! És ebben az eredményben Pintér Andris­nak nagy szerepe volt. Nem különleges fiú. Éppen olyan, mint a többi hozzá ha­sonló 18—20 év körüli fiatal; De valami mégis van benne, ami vonzó. Talán az egyszerű­sége, vagy az energikusan és okosan csillogó, mélyen ülő két fekete szeme. Vagy a kitartása és szorgalma, a kötelességtu­dás, a tisztelet az idősebbek, a szülők, a tanárok iránt, vagy a józan megfontoltság a jövőjét illetően, a politikai tisztánlátás ami nem egy felnőttnek is be­csületére válna még. Azt hi­szem mindezek együttesen; Ki, vagy kik nevelték ilyen­né Pintér Andrist? A megvál­tozott rendszerünk, a környe­zete, az iskola, a tanárok, a szülők? Külön-külön egyik sem, hanem mindezek együtt. Mert mit ér az iskola neveié», ha a szülök otthon az ellenke­zőt magyarázzák gyermekük­nek? Kettősség keletkezik a gyermekben, nem tudja, mit higgyen, mi az igaz. Találkoz­ni kell az otthonnak a közös­séggel, az iskolával, így lesz egységes és egyenes a jellem, a nézőpont. így lesz sok Pin­tér Andris az iskolákban és mindenütt Andris már elhagyta a meg­szeretett iskolát sok, kedves ta nulótársát de ottmaradt az a munka, amelyet a KlSZ-szer- vezetben végzett két és fél éven keresztül. S magukkal viszik társai az egyetemekre, üzemek be és a földekre. Sokán talán azt hiszik: na, jó volt arra a KlSZ-tetkárság, hogy előtérbe kerüljön az egye térni felvételeknél. Mintha mondanák: az orvosi karra, utána meg egy jó kényelmes városi rendelőbe, és így to­vább. Nem, erről szó sincs. Pintér Andris — talán egyeseknek furcsának is tűnik — nem or­vos akar lenni, hanem mező- gazdasági mérnök szeretne len ni, s még alttól sem fél, ha az idén nem sikerülne a felvétele. Egy évet szívesen dolgozik ad­dig valamelyik állami gazda­ságban, így még nagyobb gya­korlattal kerül majd az egye­temre, <Meh István Ebben igám van; mert amerre csak jártunk, minde­nütt szénát hordó szekerekkel találkoztunk, de láttunk szé­nát boglyában és rendben is, sőt a pécsi, a szigetvári, a sellyed és a siklósi járásban jócskán van még lábon is fű a réteken. Nagy kár ez a ter­melőszövetkezeteknek. Többet törődhetnének ezzel is, hisz az állatállományukról van szó. Nagypeterd határában csép­lőgép zúg. — Volt tíz hold bíborherénk, amit magnak hagytunk. Ezt csépeljük most — mondja az •loök. nd. 15 mássás hoddankénti át­lagtermésre számítunk. — És mit csinálnak a tagok, amíg a gép arat? — Azoknak is van munká­juk. Még húsz hold kukoricánk kapálatlan. Ezt kapálják. A cukorrépánkat már háromszor kapáltuk, a kukoricával egy kicsit elmaradtunk, de még behozhatjuk az elmaradást. Aratnak, kapálnak minde­nütt. Egyelőre még csak a gé­pek aratnak, de már fenik a kaszákat, hogy amikor eljön a nagy aratás ideje, minden kézi kasza, minden gép műn» kába álljon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom