Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-23-01 / 147. szám

196«. JŰNIÜS 23.

NAPLÓ

3

Tib mint húszmillió forint a sörgyár rekonstrukciójára

Pécs vezet a sörfogyasztásban

Városunk egyik leggyorsabb

Iramban fejlődő üzeme a Pannónia Sörgyár, Hihetetlenül gyorsan nő a termelés. Hétszer annyi sört állít elő, mint 1950-ben (36 ezer hektoliterről 250 ezer hektoliterre nőtt az évi sörmennyiség), és huszomkét- szer annyit, minit 1938-ban;

Jellemző a pécsi sörfogyasztás példátlanul gyors növekedésére: tavaly augusztus 20-án kétezer hektoliter fogyott el a városban, közel fele annak a mennyiségnek, amit a gyái 1938-ban termelt. A pécsi ember — a csecsemőket és aggastyánokat is beleértve •— 50—52 liter sört iszik meg Évente. Bár még messze járunk í „sörivó“ népektől (Csehszlovákiában 90—120, Németország >an több mim 120, Belgium- 150—180 liter a fejenkénti ;), de már most sincs „szédlni“ valónk. Az 50—52 ldte- átlag ugyanis a legmagasabb az országban;

A sörtermelés ilyen szédítő iú növekedése lehetetlen volna a gyár bővítése nél- Még 1954-ben elkezdődött, azóta állandóan nő a gyár. i régi nyugdíjas munkások Sig ismernek rá, modern, több fneletes nagyüzem lett a régi, kvarészt földszintes gyárból; Még 1959-ben elkezdődött a azánház építése. A régi kazá- ok ugyanis kevés gőzt adtak r márpedig gőzre a főzőháztól ezdve a palackfejtőig sok hevon szükség van —" ős nagyon ehéz munkával lehetett eloltani. A fűtők 50—60 mázsa wnet lapátoltak be, és a sáláét talicskával tolták ki. Az >j kazánnál gépi berendezés l

adagolja a szenet, és a salak talicskázás is megszűnik. Az új kazánház 8—10 százalékkal nagyobb hatásfokkal dolgozik, s körülbelül másfélszer annyi gőzt termel, mint a régi.

A gyár bővülése és a nehéz fizikai munkák gépesítése foly tán mind nagyobb lett az ener giaigény. Az elavult villamos- sági berendezésékkel azonban nem tudtak élég energiát fogadni a DÉDÁSZ-tóL Ezért vált szükségessé a modern primér-állomás, a 12 mezős szekunder-berendezés és a 3 cellából álló transzformátorállomás megépítése. Mindezt már közel egy hónapja átadták. A sörgyár új erőműtelepe több mint kétszer annyi villamosenergiát ad az üzemnek, mint a régi. Ha a kért gép kül földről megérkezik, áramszünet esetén sem lesz fennakadás a termelésben, mert a telep villamosenergiát is élő tud állítani;

A sörgyártás hűtést Is Igényel. így került sor a hűtőberendezés átalakítására, amely — a tervék szerint — október végére elkészült Uj műhelyt kaptak a lakatosok, rézművesek és villanyszerelők is*

Ä rekonstaröció sarán figyelembe vették az öt és 15 éves távlati fejlesztési terveket is. Ha az előbbi mintegy 20 millió forintos i»» beruházás megvalósul, tovább bővül a gyár. Az üzem ötéves tervjavaslatában új palackfejtő, a főzőház, erjesztő és ászokpince bővítése szerepel, 40 millió forintos értékben*

M.L.

Eleven,

biirokráciamentes munkát!

A módszertani tanácsadók tapasztalat- cseréjének második napja

Jól haladnak a hizlalást és nevelési szerződés-kötések fiira az Adatforgalmi Vállalat köti az flszö-szerzödéseke!

ír

Ki

Az áUathizlalási és nevelési rződéses akciók sikerét bízatja a tsz-ek, tsz-tagok és Béni termelők körében meg- hlvánuló széleskörű érdeklő- fe- A régi, jól bevált akciók ellett a termelők szívesen köt & a vállalat felvásárlóival trződést — a termelő« zövet- jétek közös és a tsz-tagok ptáji állatállományának nö- ■lése érdekében beindított —I akciókban in;

A sertéshizlalási akcióban P'l? közéi 80 000 sertés hízását vállalták és a süldő- ^elési szerződések száma is Nhaladta már a 8000 dara- r Az alig másfél hónapja indított áru bika és tinó híz- fei akció szerződés-kötóséII is már 3000 darabnál tar- lak.

^ új akciók közül jelentős ere van a tsz-tagok részére kitolt süldő-koca hitelezési ^ődéseknek. A háztáji ko- “’lomány növelésére pedig ^ tenyésztésre alkalmas ko- őelyezett ki eddig az akció etében a vállalat tsz-tagok- L A kihelyezett kocákat r be is búgatták, mert azok Illatából kell a kihelye- ; koca árát megtéríteni. A :a kihelyezési akció jó jö- elemf0rrás minden tsz-tag- ’ jbsz a szaporulatból — a rződés szerint — csak há- ?. őarab süldőt kell vissza- V holott már egyszeri-ellés- is nem három, hanem 6—7 ttc várható. Ez pedig azt ■Ati, hogy — mivel a sül- trah magasabbak — a há- j* felnevelt süldő árából acsak a koca ára térül meg, annak tartási költsége ■Az előirt három darab sül- leadása után — ez a koca Rezese után kb. egy év y* történik meg — meg- ■?<1 a tsz-tagnak a kocán tiszta nyereségként 3—1 . ietsüldő. Ezeket azután £ hizlalási vagy nevelési ^odés útján, akár szabad- KQri értékesítheti*

A nem törzskönyvezett anyáktól származó 18 hónaposnál fiatalabb üszőkre újra az Állatforgalmi Vállalatok felvásárlói kötik a hizlalási szerződéseket A felvásárlók el vannak látva a szerződés megkötéséhez szükséges nyomtatványokkal is, tehát minden megfelelő üszőborjút le tudnak szerződni.

Szerdán délelőtt vitával folytatódott a módszertani tanácsadók tapasztalatcseréje. A vita során a felszólalók elmondották, hogy a tapasztalatok alapján helyes elgondolás volt a megyei módszertani tanácsadók létrehozása, mivel ezzel egy olyan szerv alakult, amely nagyon sokast tehet a falvakban, az üzemekben és az iskolákban folyó népművelési, művészeti tevékenység színvonalának javításáért

A javulás elsősorban a munka tartalmában mutatkozik, ami a jobb elvi irányítást bizonyítja. A tanácsadó sokat tehet azért, hogy a giccseket, limonádé műveket végképp száműzze a művészeti csoportok műsorából, s hogy a színjátszó, tánc- és énekegyüttesek képességeiknek megfelelő, egyúttal nevelőhatású műveket adjanak elő, kielégítő színvonalon.

A felszólalók megvitatták azt a kérdést is, hogy milyen módszerekkel végezze munkáját a módszertani tanácsadó. Az az egyöntetű álláspont alakult ki, hogy a tanácsadó mozgékony társadalmi szervezetként, minél kevesebb adminisztrációval és ülésezéssel, a művészeti csoportok és együttesek munkájához szorosabban kapcsolódva végezze munkáját A tanácsadók a helyszínen törekedjenek a hibák kijavítására, s ne csak általában elvi, hanem konkrét gyakorlati segítséget is adjanak.

A vita a népművelési munka ritkábban említett területeit, az ismeretterjesztést és a népi alkotó művészi tevékenységet is érintette, megállapítva, hogy etekintetben a Népművelési Intézet és a megyei módszertani tanácsadók együttműködése igen fontos feladatokat oldhat meg. Legtöbb felszólaló igen fontosnak tartotta a tapasztalatok gyakori közreadását és kicserélését a megyék között is. Felvetődött a megyék közti együttműködés kérdése atekintetben is, hogy az egy-egy megyében csak nagyon kis létszámmal rendezhető tanfolyamokat ne külön-külön tartsák a megyék, hanem ösz- sz evon tan, ami lehetővé tenné a népművelési munkások alaposabb továbbképzését.

A délelőtti vita végén Lemle Géza elvtárs, a Baranya megyei Tanács népművelési csoportvezetője válaszolt a felszólalók gyakorlati kérdéseire, amelyek főleg a szervezés részletproblémáiról szóltak.

A vita után a tapasztalat- csere rendezői a Mecseken tett egyórás autóbuszk rándulásra hívták meg a résztvevőiket.

A délutáni program során Lévai Józsefné elvtársnő, a Népművelési Intézet munkatársa tartott összefoglalót, amelyben értékelte a tapasztalatcsere eredményeit, s válaszolt a keddi előadások és be- mut ók vitája során felmerült problémákra.

A tapasztalatcsere-találkozó befejezéseképpen a résztvevők autóbusszal Ivánbattyánra indultak, hogy ott megtekintsék a községi művelődési otthont és meghallgassák Hegyi Bélá- né, a művelődési otthon igazgatójának beszámolóját az otthon életéről,

A nyári szociális, munxásetlátási ás iizemetrzséqiigyi munkáról tárgyait a MfööSZ menyei) zolls g<

Pénteken délelőtt — az SZMT Színház téri nagyterme ben ülést tartott a MEDOS/' megyebizottsága. Az ülésen a szakszervezeti vezetők, Szb-lH károk megtárgyalták; hogyar tudnának még több segítsége nyújtani a nyári növényápolása, aratási és cséplési mun kák sikeres elvégzéséhez.

Elhatározták, hogy az aratás cséplés jó végrehajtását elősegítő, bizalmi értekezleteket tartanak, melyeken a dolgozókkal megvitatják a problémákat, az aratás idején pedig több időt töltenek a dolgozók között, hogy a munka közben felmerült hibákat, panaszokat azonnal orvosolhassák. Több gondot fordítanak ebben az

időszakban a dolgozók szociális. és ellátási helyzetének javítására is. mivel a jó étkeztetés, megfelelő ivóvízellátás, •ende--, munkásszállások V-n'os előmozdítói az aratás sikerének. Az üzemegészségügy: el- ■enőrzés, a munkavédelmi illetve balesetelhárítási ellenőrzés elsősorban szintén a szak- szervezeti vezetők feladata, s ebben az időszakban kü’önö- sen nagy jelentősége van ennek a munkának.

Végül fontos feladatként tűz ték ki a két menetes aratás elterjesztését, illetve a gazdaságokban a gabona-betakarítás komplex gépesítését. Majd az ülés megtárgyalta és elfogadta a második félév részletes mun- katervét.

Séta a cirkuszban

Hopp! Hangzik a vezényszó, és Cézár engedelmeskedik

Éktelen lárma, festett arcú bohóc és természetesen a tölcsére« kikiáltó azok a „nélkülözhetetlen kellékek” ami nélkül a nézők el sem tudják képzelni a cirkuszt Néhány napig városunkban tartózkodik hazánk egyik legnagyobb ár- kuszg, a Hungária.

Blahut Pállal, a cirkusz igazgatójával beszélgetünk, szeretnénk képet kapni arról, hogyan működik, milyen a szervezete ennek a kis „guruló városnak” és szeretnénk hallani valami válóban izgalmas történetet, amolyan sztorit.

— Érdekfeszítő, izgalmas

E T © INI

A kövér papírzsák hasából finom, szürke cementpor ömlik a tartályba, mikor lapáttal megszúrják. Sárga kavicsok csúsznak a szalag fényes gumiján, és a keverődobba víz folyik egy vékony tömlőből. Vékony huzalokon áram érkezik, melynek ereje felkapja a tartáyt, megpörgeti a dobot, összezötykölve vizet- cementet-kavicsot. Aztán a gép kidobta, egy kerekes kocsiba, mely végigfut a sínen az épülő falig. A pókhálószerű vaspálcikák között folyik be deszkabörtönébe, két hét múlva verejtéket kell izzadni, ha aprócska lyukat akar benne ember vésni. A fai, akár a szikla,

Betont

Hűvöske szél szaladgál Pécsett a nyugati mrosrész húnyt ablakú épületei között, az éjszaka sötét fátyla borítja az eget. A közeli lakóépület egyik ablaka még rózsaszínű, mögötte talán anya ágyaz gyermekének: „Tente babikám, tente. Alszik a kismackó. Te is aludjál“. A város egyik szórakozóhelyén aranyosan csillogó szakszofonjába fúj a szólista. Szép fekete hajat simogat máshol egy eres kéz és finoman vibrál a Hang: szeretlek, kedves... A vasútállomáson zöldre nyílik a szemafor és a forgalmista az íróasztalra teszi pirosszélű sapkáját. A rádió 223,8 m-es középhullámon Beethoven-szimfóniát közvetít.

Prenecz József és öt társa betonfalat emel fényszórók ragyogó lámpái mellett. Prenecz áü a szállítószalag végénél idősebb társával és lapáttal szór kavicsot a szalagra. Becsei Emilné pírospöttyös kendője alá cementpor felhőjét fújja a szél, amikor betonkeverő-gép tartályát felemelteti az árammal. A kiskocsit nyúlánk termetű, szemüveges fiatalember kezeli, a deszkazsaluzáson ketten pillantanak le a készülő fal mélyébe.

i Reggel hét ó#r óta dolgoznak^ nyújtott

szakban, holnap ugyanígy, holnapután, mént az első napon.

— Zalaiak vagyunk>—mondja Prenecz és fel

teszi a bakancsát a transzporton szélére, majd kifordított tenyérrel megtörii homlokát. — Nagykanizsától 15 kilométerre.

iw Nem fáradtak?

— De igen! Csakhát...

A betonkeverő-gép pörgeti a dobot, aztán alászáU és visszafelé is kiöblíti, ami még a tartályban benne maradt. Zalai sommások — jut eszembe múltba pörgetve az emlék. — Zalaiak. Akik a harmincas években a grófi pusztákon kerestek kenyeret, és istállóban háltak a családdal, szalmán. Inaskezü, szikár, fakóarcú emberek, akiknek külön árfolyamuk, volt a munkabörzén.

— Értem — mondom Prenecznek és felvillan gyufám pőre kis lángja. — Nem könnyű munka reggel héttől.«

— Nem bizony.

— És maguknak azért van vatami vállalásuk?

Szégyenlősen hunyorognak « reflektorfényben, ide-oda állnak, egyik lábról s másikra. Prenecz a vállát vonogatfa.

— Hát olyan különös nincs .,. Egyszerű emberek ixigyunk mi kérem ... Csak annyi, hogy ezt az irodaépületet még ebben az évben tető alá hozzuk.

Felmegyek a zsaluzásra és az épülő fed deszkaoldala mellett nézem, amint a kiskocsi tartalmát beleöntik a mélységbe. Bugyborékolva, aprókat kopogva hull alá a keverék, s mint emberi testet csont és hús, tölti meg a vasszerkezet nyílásait.

Hej, ki is tudná megmondani, mennyi,minden köti össze a betont most, ezen a hűvös nyári éjszakáik

SZOTS ISTVÁN

történetünk nincs, de nem is lehet, mert mi igyekszünk jól dolgozni és akkor nem lehet semmi „érdekesség”. Már többször jártam Pécsett és így jól ismereti a közönséget is. A pécsi közönség nagyon igényes.

Sétára invitál a cirkusz területén. Mindenhol dolgoznak az emberek. Az előadás megkezdéséig szinte egy percre sem szabad a porond, mert egymásra várnak az artisták, bűvészek, az idomár, peregnek a műsorszámok, hogy este a közönség előtt minden a legnagyobb rendben történjék;

r- A közönség milyen számokat szeret a legjobban?

—- Szereti az izgalmas produkciókat. A legnagyobb sikert mindig az egzotikus állatszámokkal, a tempós, friss akrobatikával aratjuk, de természetesen nem hiányozhat egy jó cirkusz porondjáról a mindenkit kacagtató bohóc sem;«.

— A közönség mindig fel- morajlik, mikor megjelennek a porondon a vadállatok — me séli Wagner Károly, az oroszlánok idomítója. — Talán mindig azt várják, hogy most történik valami szenzáció. Pedig velem egy-két kisebb harapáson és karmoláson kívül semmi sem történt. Igaz, szigorúan fogom őket«

— Talán még csak egyszer fordult elő velem, hogy kissé szorongva mentem ki a porond ra. Két éve Spanyolországban vendégszerepeltem és a vonaton leesett az állatok húsadagja. Két napig kényszerkoplalás volt; Estére mikor megérkezt tünk; rögtön műsorunk volt, akkor tartottam a produkciótól.

Beszélgetőnk még az egyszerű hétköznapokról, ami szintén kemény munkával telik. A kocsi ablakából a bejárathoz látni. Egy férfi megy ki, horgász- felszereléssel a vállán;

— Jozefán, a bűvész. Egyetlen szenvedélye, hogy szabadidejében, ha yan rá lehetőség, horgászik;

A kitűnő román bűvészt nem zavarjuk, mert következő állomásukon lehet, hogy nem lesz tikalma szerencsét próbálni.

A műszaki személyzet szinte sietve dolgozik, kisebb nagyobb javítani való mindig akad. Készülnek estéről estére, hogy mikor kígyóinak a lámpák, a közönség kellemesen szórakozzon, mert élményekben gazdag órákat biztosított a cirkusz kollektívája;

GógL

„Forog a kártya” » munkában a lábzsonglőr