Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-22-01 / 146. szám

tm. JÜNIUS 22. NAPLÓ 3 Mikor gyártanak építőelemeket a mázai hőerőmű épületében ? i tervek szerint évente 600 lakást gyártó nagypanelüzem, 250 kast készítő középblokkosüzem, födémgyártórészleg létesül Mázán I960, év januárjában három fi szállt ki a gépkocsiból a ízai vasútállomás mellett és tett izgatottan az erőmű (Hetéhez, melynek belsejé- n a csendesen szunnyadó gé- k két esztendős álmát ver- c fel, lépteik kopogásával. A ratlan látogatók bebarangol- i az üres termeket, kigyalo- ltak a „mesterséges domb” »éhe, ott egyikük felkapott a érői egy marókra való vö- ies-szüike salakot és neve- i arccal morasolgatta; Fél a múlva már a gépkocsi rej­tette Ókét a Baranya megyei rtbizoftságra.' A pártbizott- 5 épületéből jó kedvvel tá­ztak. A három ember névszerint: árt Ferenc a Komlói Építő­id Vállalat igazgatója, Ott ikZóg a vállalat főmérnöke Straub Ferenc, a vállalat rttitkára. Czárt Ferenc és t Miklós elvtársak most a létesítendő panelüzeni beiről beszélnek: •A mázai hőerőmű 1949 után ír csak hos6zabb-rövidebb *ig üzemelt; A mányoki- tezvárf gyengébb minőségű siet, illetve a jó szén mel- ttermékeit hasznosító erőmű Cégesen termelte az ára­it- Ezért 1957—58-ban vég- PP leállították üzemelését. • épület azóta kihasználat­tal áll. Az erőimű által el- Wt szén salakján — mint •hanyagon *—> már 1957-ben fakadt a vállalat szakembe­rek szeme; Elküldték az "Gl-nék szakvizsgálatra, 0,Wét kedvező nyilatkozat ft A mázai salak egyike az eág legjobb alapanyagának, Bt építési célokra fel lehet íználni. Ez év januárjában az épüle­te felfedezték a vállalat ve­iéi. Először úgy volt, hogy komlói széntröszt veszi ínybe, de később lemondtak la és a NIM hajlandónak "tatkozott az Építésügyi Mi- fttériumnak átadni a mázai erőmű épületét. A gépek •terelése elkezdődött. A DÉ- «2 közvetlen tulajdonát P®ő felszerelések, gépcso- közül elszállításra ke- *t már több gép. Az 1908- ? gyártott első gépegységet jktául a Népművelésügyi 'Misztérium műemléknek tanította: ^ Építésügyi Minisztérium "kemberei is megtekintették | épületcsoportot. A komlói jnalat javaslatára elhatároz­ni’ hogy a volt mázai hőerő- n helyén egy 600 lakást gyár­ig nagypanelüzemet, egy évi • lakást készítő középblok- üüzemet és egy „Weiber” JWielemgyártó berendezést öltenek. A középblokkos 1961 közepén, a nagypa- ^ üzem 1962-ben lépne a Leölés útjára. A födémelem- "rtás megkezdése még bi- r’v^’an. A Komlói Építő­id Vállalat tervbe vette. zetői erre is gondoltak. Már most kísérleteznek egy új anyaggal, melyről annyit el­árultak, hogy jobb és olcsóbb, mi.ut a keramzit, előfordulása szinte korlátlan mennyiségű, az anyagot bizonyos kőzetből nyerik. Laboratóriumi eljárás alá vették az új anyagot s meg­győződtek arról, hogy tulaj­donságai kitűnőek; (Ott Mik­lós elvtárs egy pohár vízbe dobta a fehír anyagdarabot és az fennmaradt a víz tetején.) A vállalat vezetői nem akar­ják „elkiabáJnd” a dolgot, az új anyag egyelőre kísérlet alatt áll, még nem dőlt el: be­válik-e vagy sem, A múlt héten történt meg az épület Ikönyvjóváírása, illetve határozathozatal arra, hogy a DÉDÁSZ tulajdonéból átmegy a Komlói Építőipari Vállalaté­ba. A szabadtéri épületelem­gyártás tehát egy hónapon be­lül megkezdődik; Miért nem előbb? A Komlói Építőipari Válla­lat vezetőivel való beszélgetés után Mázára látogattunk. Szá­lai Lajos volt üzemvezető megmutatta a régi hőerőmű épületét, gépeit, a jóminőségű salakot; Az erőmű épülete mellett kődobásnyira húzódik a vasútvonal, a vasútállomás, tehát a létesítendő gyár jó kezdeti adottságokkal rendel­kezik. A legyártott épületele­meiket könnyen és gyorsan el lehet szállítani majd. A régi erőmű épületében járkálva azonban felvetődött bennünk a gondolat: miért nem előbb létesül az építési üzem Mázán? Az épület két év óta teljesen kihasználatla­nul áll. Nem sok idő ez egy kicsit? Félreértés ne essék, nem a Komlói Építőipari Vál­lalat vezetőinek elmarasztalá­sáról van szó! A komlói elv­társak nagyon ügyesen látták meg az erőműben rejlő lehető­ségeket. Dicséretes dolog szor­galmuk az új építési anyag kísérletezésével. A szabadtéri gyártást azonban már meg kellett volna kezdeni. Vajon hány tsz-istálló „alkatrészei” készmitek volna már el, ha az átadás előbb megtörténik? A Komlói Építőipari Vállalat ve­zetői nem kezdhették meg a gyártást egy idegen vállalat területén, ez nyilvánvaló. Az átadás csak a múlt héten tör­tént meg. A gépek egy-kót ki­vételtől eltekintve még mindig ott szunnyadnak az erőmű épületében. Miért nem szere­lik már le őket? Miért nem szállítják el? Ez a kényelmesség levon az új létesítmény nagyszerű gon­dolatának ériekéből, s nem használ a népgazdaság érde­keinek. Gyorsabb intézkedést várunk a minisztériumtól. A második ötéves terv beindulá­sakor csak így fogja segíteni a mázai panelüzem az építési program valóraváltását. Szüts István óis idén Baranyában is less „osztott“ aratás Nem kell kombájnszéru — Magasabb sikértartalom várhaté Egy esztendeje mutatták be első ízben Orosházán az osztott vagy kétmenetes aratást. Ak­kor a nagyközönség még csak filmhíradón láthatta az új ara­tási módszert, ezen a nyáron pedig már az egész országban alkalmazzák. Baranya megyében — az ál­lami gazdaságok mellett — a bólyi, mágocsi, sellyei, palota- bozsoki, szentlőrinci, szigetvári, vajszlód és villányi gépállomás végez osztott aratást az idén. 16 rendre arató gépet és hozzá 32 SZK—3-as típusú rendfel­szedővel ellátott szovjet kom­bájnt kapnak a gépállomások >■*»■ ■ .....— Ors zágos és nemzetközi borversenyekre készül a Villányi Állami Gazdaság A megyei borverseny alkal­mával az ország szakemberei hiányolták, hogy a Villányi Ál­lami Gazdaság nem vett részt a megyei versenyen; A minap azért kerestük fel a gazdasá­got, hogy megtudjuk — mi volt az oka a távolmaradásnak. A gazdaság vezetői elmondották, hogy a járási bemutatón részt vettek, de a megyei borver­senyre nem kapták meg a me­gyei tanács meghívását. Pedig az elmúlt évjáratú boraik ki­tűnően sikerültek, s részt kí­vánnak venni az országos és a nemzetközi borversenyen is, amit szintén Budapesten ren­deznek. A versenyen mintegy negyven bormintával vesznek részt, s remélik, hogy a villá­nyi oportó, kadarka és bur­gundi vörös borok ismét öreg­bítik a környék hírnevét. Az 1958-i versenyen 14 aranyérmet és 9 ezüstérmet nyertek a vil­lányi borok. Az 1958-as termé­sű aranyéremmel kitüntetett boraikból 100—100 hl-t adnak át a siklósi Idegenforgalmi Vállalatnak és a harkányi Bá­nyászvendéglőnek, a többit mind külföldre exportálják; A gazdaságnak jelenleg mint egy huszonöt fajta szőlője van, amit tisztán szednek és a szőlő­tőkék fekvése szerint osztályoz nak. A villányi vörösbortermés országos viszonylatban is első helyen áll. Eger, Szekszárd, Sopron borvidékei most van­nak kifejlődőben; Az ötéves terv során a villányi gazdaság 400 katasztrális hold szőlő tele­pítését tervezi, amelyből 100 hold csemegeszőlő lesz, a töb­bi pedig borszőlő; A felfejlesztett szőlőterület­hez természetesen a mostani pincéjük kicsiny, s a pince na gyobbítását már most elkezd­ték. Jelenleg egy 110 méter hosszú pinceszakasz áttörésén dolgoznak, s a jövő héten kez­dik meg a présház átépítését is. A pince jelenlegi befogadó- képessége 3000 hl, s úgy terve­zik. hogy a kapacitást 10 000 hl-re növelik; ehhez a munkához. A kombáj­nok egy része már meg is ér­kezett, ahogy az aratógépek is megérkeznek, azonnal megkez­dik velük a munkát. Az osztott aratásnál, mint már a neve is utal rá, két me­netben végzik a gabona beta­karítását. Először a 4 métei vágószélességű, nagyteljesít­ményű rendre ara tóval, 1 méte­res nyílásokkal, 20 centiméter magas rendekre levágják a ga­bonát. Ezután — két-három nap múlva — jön a speciális kombájn, a rendeket felszedi, elcsépeli, kitisztítja. Ennek az új módszernek igen sok előnye van, s ezeknek köszönheti gyors elterjedését. Míg az arató-cséplő géppel csak teljes érésben kezdhettük meg az aratást, addig az új módszerrel már 4—6 nappal előbb, viaszérésben elkezdhet­jük. így egyrészt elkerülhet­jük a nagy munkatorlódást, mivel a gabona nem olyan érett vágás közben, csökken a szemveszteség, és a két-három napos renden szárítással, vagy utóérleléssel növeljük a búza sikértartalmát. Továbbá, és ez igen fontos előnye, nincs szük­ség kombájn-szérűre, utószárí­tásra, kezelésre és tisztításra, A szovjet kombájnnak két tisz­títóművé van, miután felszedte a már teljesen száraz gabonát, elcsépeli, kitisztítja és a szem a tábláról azonnal a magtárba szállítható. Végül osztott aratással a gabona-betakarítás lényegesen meggyorsítható. A Zetor von­tatásé rendrearató-gép teljesít menye naponta 20 hold. Ezt a mennyiséget naponta két kom- báin szedi fel. Ha a gabona túlérett, tehát valami oknál fogva elkéstünk, a kombájnok­ról leszedjük a rendfelszedőt, rászerelhetjük a vágókészüléket és most már a régi módszer szerint tovább arathatunk. Minden kalászosnál, de kü­lönösen a gyorsan elrepülő zabnál van óriási jelentősége az osztott aratásnak. A oere- mendi Dózsa Tsz két rendre- aratóval és négy kombájnnal 800 hold gabonát arat le az idén. Az újfajta aratás elvég­zéséhez — mivel a kombájn­szérű kiesett — kevesebb em­beri erőre van szükség, mint eddig bármikor. Az új eljárás könnyebbé és tökéletesebbé tette a legnehezebb mezőgaz­dasági munkát, az aratást. «s Rné T-» A népművelési munka magasabb színvonaláért Hat megye népművelési tanácsadóinak tapasztalatcseréje Pécsett I^dden délelőtt 9 órákor a Városi Művelődési Házban kezdődött meg Csongrád, Ko­márom, Somogy, Tolna, Vas és Zala megyék népművelési módszertani tanácsadóinak a Népművelési Intézet és a Pécs- baranyai Népművelési Mód­szertani Tanácsadó által ren­dezett tapasztalatcseréje. Az első napon Gábriel Jó­zsef elvtárs, Pécs város Taná­csa Művelődési Osztályának vezetője üdvözölte a hat me­gyéből összegyűlt módszertani tanácsadókat, majd Lemle Géza elvtárs, a Baranya me­gyei Tanács népművelési cso­portvezetője tartott beszámo­lót, amelyben ismertette a Pécs-öaranyai Népművelési Tíz év traktoron tmv Í-Mi egy hónapon belül meg- egy szabadtéri épület- .^gyártó részleg beindítá- ( ahol még ebben az évben . ^-istállóhoz szükséges épü- “lemet legyártanak. Bén lesz-e a salak? A mázai hőerőmű mellékber- a vöröses-szürke salak számítások szerint öt évre ezi 32 épületgyártás “Végletét. Mi lesz öt év Iva? A komlói vállalat ve­SzÉRELÖKET ^Elvételre keres a Bükköséi Állami Gazdaság, akik a mező- gazdasági gépek és a Diesel-motorok szerelésé­ben jártasok. Jelentkezni lehet hetvehelyi üzern- egységében. 453 Az Ormánsági Ál­lami Gazdaságban egy embert, egy bizo­nyos Berta János ne­vezetű traktorost ke­resek. Egyelőre csak a nevét tudom, meg azt, hogy a gép sze­relmese. Az irodában nem tudják merre van, majd végül ki­derül, hogy ma nem is dolgozik. De meg­ígérik azonnal előke­rítik; Mi mást tehet a vá­rakozó ember: beszél­get, kérdezősködik. Én is ezt tettem. így derült ki. hogy az Or­mánsági Állami Gaz­daság területén júni­us 13-ig nem keve­sebb. mint 118 milli­méter csapadék esett le. Előkerül az időjá- rásjelentés-napló és megkezdődik a keres­gélés: melyik volt a legesősebb és melyik a legszárazabb júni­us az elmúlt tíz évben Ez is kiderül: tavaly június 13-ig mind­össze 45 milliméter csapadék hullott le itt. mig 1954 júniu­sában ebben a gazda­ságban 177,9 millimé­ter csapadékot mér­tek; 1954-be* volt a legcsapadékosabb jú­nius és 1957-ben a leg szárazabb, amikor egész júniusban mind össze 9,4 milliméter csapadékot jegyezhet­tek be. Erről beszélgetünk, amikor nyílik az ajtó és egy magas, barna harminc év körüli em­ber lép be az ajtón. Egy kicsit meglepő­dik: miért akar róla írni az újság. hisz nem csinált ő semmi különöset Már-már olyat sejt: az újság­írók biztosan megne- szelték, hogy nemrég, amikor az a nagy felhőszakadás volt, akkor őt és még két társát villámcsapás érte. Nem volt hová menekülni, mint a pótkocsi alá. Azt mondja: ha nincs ott Temyei Miklós és nem dörzsöli fel esz­méié tlenségégől, ta­lán meg is haL — Az életerős, a munkájáról beszéljen! — bíztatom; Rám néz. mintha csak ezt mondaná: ..Hát ez is az élethez tartozik”* Igaza van! — állapítom meg ma- ntibwa « mint lassan höm­pölygő folyó egysze­rűen, méltóságtelje­sen elúszik előttem Berta János élete. Azt mondja: itt szü­letett, itt él már har­mincegy éve a pusz­tán. Sok mindent lá­tott Amikor meg­jegyzem: ilyen szép hinták még Pécsett sincsenek a játszó­tereken, akkor csak mosolyog egy kicsit és hozzáteszi: „Ne­kem is új lakásom van. Vízvezeték is van benne!” És to­vább mesél. Béres volt itt az uraságnál. A felszabadulás után földet kapott Aztán, amikor megalakult az állami gazdaság azt mondták néki: — Gyere hozzánk! — Hát, ha valami nekem '»«ló hely van«.; — _»_i___ i ­— TraKToraa hetszi És most már ffz éve traktoros. Azt mond­ják: mindig túltelje­sítette a tervét. Na­gyon szereti a gépet. Másfél évig dolgoz­tam gőzgépen is — mondja; — Ebből is • atasgám; Sokáig dolgoztam kör mösön. de a legutób­bi években csak die­sel traktoron járok. Tanfolyamokra járt. — És a honvédség­nél is nagyon sokat tanultam — mondja. —• A honvédségnél harckocsizó voltam. Itt aztán alaposan megismertem minden fajta motort Harmincegy éve él ezen a pusztán és ebből 15 év a felsza­badulás utánra esik. A szeme előtt váltot­ták fel itt az ökrös­fogatot a traktorok, a szeme láttára nőttek az új házak, amelyek egyikében ő lakik fe­leségével és három gyermekével, akik közül az egyik Ma- gyarbólyban, kollégi­umban lakik; Ezek lelkesítik ót a munká ban, ezeknek köszön­heti. hogy immár két­szer is megkapta a kiváló dolgozó jel­vényt, ezek buzdít­ják arra. hogy hónap­ról hónapra, évről év­se túlteljesítse a ter­véi; Módszertani Tanácsadó mun­káját, s az e munka során a műkedvelő munka segítésére kialakított módszereket. A nagy érdeklődéssel hallga­tott beszámoló után a vendé­gek megtekintették a várost, csoportosan látogattak el Pécs nevezetesebb pontjaira; Délután a tapasztalatcsere programja szerint a résztve­vők három csoportra oszlottak. Egyik csoportjuk a KPVDSZ színjátszóinak előadásában Rozov „Felnőnek a gyerekek” című színművéből nézett meg néhány részletet A jelenete­ket Kresz Frigyes rendezte. A bemutatót a tapasztalatcsere résztvevőinek jelenlétében vi­tatták meg Pécs és Baranya színjátszó rendezői, s a vita során számos, a vidéki szín­padokon jól felhasználható ta­pasztalatokat szűrhettek le a vendégek. Ezután Bncsky Mi­hálynak, a szentlőrinci „Szo­cialista kultúráért” jelvénnyel kitüntetett színjátszó csoport rendezője tartott előadást a kisszínpadok technikájáról, vé­gül Kresz Frigyes rendező, a Népművelési Módszertani Ta­nácsadó szakelőadója tartott műsorpolitikai tanácsadást és a résztvevőknek arra is lehe­tőségük nyílt, hogy csoport­jaik számára színműveket köl­csönözzenek; A másik csoport Simon An« tol koreográfusnak a „Megyei táncos találkozót” értékelő elő­adását hallgatta meg, a har­madik pedig a kórusmozgalom tapasztalataival ismerkedett, Számukra Agócsy László kar­nagy, a Népművelési Módszer­tani Tanácsadó tagja tartott előadást, amelyben ismertette a módszertani tanácsadónak az ifjúság körében végzett zenei ismeretterjesztő munká­ját és az iskolai, valamint fel­nőtt kórusok segítésében elért eredményeit Az előadást vita követte, amelynek során a pé­csi karnagy! klub a Közleke­dési Vállalat énekkarának elemző próbáját vitatta meg. A gazdag programmal ren­dezett tapasztalatcserének már az első napja is igen sokat nyújtott a résztvevőknek. Az első napon látottak és hallot­tak feldolgozása, a tapasztala­tok alapos vita útján történő értékelése azonban ma, 22-én történik, A vitát — és ennék kapcsán az első nap legfonto­sabb tapasztalatait is — la­punk holnapi számában ismer­tetjük; Tanfolyam patronálok részére Június 20-án és 21-én kétna­pos tanfolyamot szervezett a MÉSZÖV azoknak a földmű­vesszövetkezeti főkönyvelők­nek és számviteli szakemberek nek, akik rendes munkájuk elvégzése mellett valamilyen termelőszövetkezeti könyvelőt patronálnak; A rövid tanfo­lyam célja volt szervezettebbé tenni az önkéntes patronáló munkát, megbeszélni azokat a problémákat, amelyekben a tsz-könyvelők egy része még segítségre szőrűi A két nap folyamán a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tálya és a Nemzeti Bank szak­emberei tartottak előadásokat a patronálóknak. Megbeszélték azokat a számviteli, pénzügyi és egyéb problémákat; ame­lyek a tsz-ekben általában e* főleg az előttünk lévő aratási, betakarítási szezonban előfor­dulhatnak. Igen fontos, hogy a tsz-könyvelők a termények bizonylatolását jói elvégez­zék, minden szem gabona út­ját ismerjék, hogy ősszel zár­számadáskor a tagságnak el­számolhassanak róla. ötvenegy földművesszövet­kezeti könyvelő és ellenőr vé­gez patronáló munkát a me­gyében. Van käztük néhány, aki már ötr—tíz éve eljár egy- egy tsz-hez segíteni, s van olyan is. aki 2—3 tsz-könyve- lőt is patronál. A tanfolyam során a patronálok kicserélték tapasztalataikat és vállalták hogy tapasztalatukkal, szaktu­dásukkal továbbra is segítik » termelőszövetkezeteket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom