Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-18-01 / 143. szám

»W. JÚNIUS 18. NAPLÓ 3 A sádori kommunisták kősóit A POROS ORSZÁGÚT kacs­iringózva hagyja el Baranya legyét Zádor község határé­in és a távolban sárguló bú- táblák már Somogy megyé­it hajtogatják fejüket felénk, int a bóbiskoló ember. Na- rot változott itt is az élet so- . Uj úton indultak el a falu izdái. A közös úton. Két kis szövetkezet volt a luban valamikor, ma egy ■n. Az egyesüléssel nem is It különösebb probléma imdenki egyet értett, a töb- ek, az újak pedig már az lységes zádoiri termelőszövet- ?zetbe lépték be a tavasszal özei kétezer holdjuk van, eb (fii 1215 kataszteri hold szántó, többi rét és legelő. Mégis nilyen egységesen és gyorsan akult a szövetkezeti olyan ehezen és vontatottan kezdő­it a munka; Miért? Hát ezen lehetne vitatkozni, bet magyarázni így is, meg gy is. Egyesek csak az öregé­rt küldték a szövetkezetbe, a atalok várakozó álláspontra elyezkedték. Akadt olyan is, Id nem is akarta a szövetke­rt előrehaladását, mert mi lásnak lehet nevezni a fiata- ibb Szabó Ander József esé­st, aki már másodszor hagyta l a falut, s mindig akkor, ami or a falu a szövetkezeti utat álasztotta. Pedig jó gazda hí oben állott; mezőgazdasági sakiskolát is végzett. Ha szív- gyének tekintené a falu szö- etkezeti boldogulását, akkor tthon maradt volna és szak- épzettségét, tekintélyét a gaz- álkodásnak szentelné. Az yen és az ebhez hasonló ese- ek persze — és joggal — nem stszenek a többségnek. AZ ELSŐ LÉPÉSEK UTÁN aért, ha egy kicsit nehezen is, e mégiscsak megkezdődött a »unka. Meg kell mondani, ogy nem is olyan rosszul. Eb­ien nagy szerepe van a szövet­kezet vezetőségének és a párt- zervezetnek. Mert abban a érdesben, hogy eredményeket csak jé munka alapján lehet lémi, egységes a szövetkezet. I kommunisták pedig a mun- ában az els° helyen állnak, lem nagy a pártszervezet lát­táim de viszont az arány jen jó mert a párttagok zöme ági a a szövetkezetnek. Tizen- ét tagból tíz a szövetkezet­en dolgozik és ez ott igen agy erőt jelent. Bár Ágoston ívtárs, a pártszervezet titká- a, panaszkodik, hogy kevesen annak; Fontos feladatúiknak ártják, hogy a legjobb szövet- ezeti gazdákat és fiatalokat vegyenek fel a párt tagjai so­rába. Jelenleg a pártmunka teljes területe a gazdasági munkákra irányul. Ez helyes is, hiszen eljött a munka dan­dárja; A pártszervezet és termelő­szövetkezet együttműködése jó. Talán csak az a hiba, hogy a tsz-vezetőségi ülésekre Ágos­ton élvtánsat későn hívják meg. Előfordult, hogy délben szóltak neki és este már veze­tőségi ülés volt. így formális az együttműködés. Ezen köny- nyen lehetne segíteni. Az vi­szont igaz, hogy a tsz közgyű­lése előtt a pártszervezet tag­gyűlésen tárgyalja meg a köz­gyűlés anyagát és a párttagok egységes állásfoglalással vesz­nek részt a gyűlésen. A SZEMÉLYES PÉLDA­MUTATÁSNAK vonzó hatása van és ez nem közömbös a pártszervezet részére. Legjob­bak közt emlegetik Király Ist­ván kocsist, Kiss István szíj­gyártót, akiknek, ha nincs a szakmájában munkája, akkor mindent szívesen elvégez, amit a vezetőség rábíz. Ágos­ton Lajos elvtáns párttitkár magát nem említette, de mi­sek elsőnek őt említik a jó munkások között, mint a ko­csisok csapatvezetőjét. Bárki példát vehet róla a munkában. A zádori szövetkezetben ké­szen várják a kaszák és a sar­lók a munkát. A brigádokat már elosztották. Megvan, hogy ki lesz a kaszás, ki a ma­rokszedő, kévekötő, stb. Az őre gek a fűkaszálógéppel dolgoz­nak. Egy kaszára négy és fél hold jut búzából, árpából há­rom és féL Nem lesz semmi baj az aratással. Közben a nö­vényápolás is rendben folyik, családomként kd van mérve a terület és így a családtagok is belesegítenek, mert nekik érdekük. Ha többet termelnek, jobban járnak. Ösztönző a pré­miumrendszer a kukoricánál és a szénánál is, Mindent egy­A barátság jegyében Vasárnap délelőtt nyitja meg Papp Imre elvtárs, a járá­si tanács nagytermében a bol­gár néphadsereg Dráva menti harcainak 15. éves évfordulója alkalmából rendezett emlék­kiállítást. A kiállítás a bolgár nép aján déka; Pécs az első vidéki vá­ros, ahol bemutatják a kiállí­tást, mert Pécs és Baranya felszabadításában jelentős sze­repet játszottak a bolgár nép­hadsereg harcosai is. A kiállított huszonöt tabló, a régi hagyományok Ismerte­tésével utal, a bolgár—magyar barátság első szálaira. Jan Matejko képe az 1444-es vár­nai csatát örökíti meg, mert Hunyadi és a bolgár nép ellen­sége közös volt. A bolgár nép felkelt és a szovjet csapatok segítségével lerázta a fasiszta igát, rögtön megalakította néphadseregét és a Szovjetunió mellett részt vett a hitleristák végső legyő­zésében. Ezeknek a harcoknak jelentős, többsége Magyaror­szág területén zajlott le. A Dráva menti harcok során, amin a kiállítás eredeti felvé­telei végigvezetnek, szinte megelevenedik az a hősies harc, amit hazánk felszabadí­tásáért vívtak. Tanácstagok fogadóórái I. KERÜLET: Június 20-án délután 6 érakor: Amrein Istvánná és Don Lajosné Budai II. pártház. Június 21-én délután 5 órakor: Abrakéin Károly Szabolcs-dalusi kultúrház. Június 22-én délután 5 érakor: Hartmann Lajosné pécsbányatelepi kirendeltség. Június 24-én délután 5 órakor: Nyéki László pécsbányai üzemi pártszervezet háza, tanácsterem, délután 6 órakor: Csiki Lajos Fel- sóbalokány u. 31, Kőnyi Dávid Sza- bolcs-falusi kultúrház, Márton Zol­tánná Táltos u. 5/2; Peti József Vasas II. iskola; n. KERÜLET: Június 20-án este 7 érakor: Fo- mothy Károly Nagyárpád. Június 22-én délután 6 órakor: Darnyi József kertvárosi iskola. Június 28-án délután 5 órakor: Právlcz Lajosné Szabadság u. is­kola. III. KERÜLET: Június 20-án délután 5 órakor: Almás! János és Till János erdő­gazdasági gépállomás, Balogh Já- nosné és Szász Antalné gyakorló iskola. Alkotmány u. 38, Rostás Antal Uj-Mecsekalja; Hajnóczi F. u. 17. 1. ép. I. em. Június 22-én délután 5 órakor: Hadnagy Árpád és Kónya János Uj-Mecsekalja, párthelyiség; 16-es dandár ti; bevetve a pártszervezet jól dolgozik, helyesen látja a leg­fontosabb feladatokat. AZ ELSŐ ÉV természetesen nem mehet úgy, mintha már évek óta együtt gazdálkodná­nak. Idő kell ahhoz, hogy meg­szokják a nagyüzemet, az újat. A pártszervezet munkájának egyik legpozitívabb oldala az, hogy a gazdák ennek tudatá­ban is vannak. Remélhetőleg megoldódnak ezek a kérdések is és több fiatal veszi ki részét a szövetkezet munkájából és az osztalék összegével 6em lesz baj az év végére. Mert addig még van idő, lehet a bajokon segíteni; (0—*—) Ifjúsági nap Sellyén A sellyei járási KlSZ-bizott- ság június 19-én Sellyén ifjú­sági napot rendez. Gazdag program várja a ta­lálkozón résztvevő fiatalokat. Reggel zenés ébresztő lesz. Délelőtt felvonulás a sportpá­lyára. Itt a járási pártbizottság zászlót adományoz a KISZ- szervezetnek. Utána Czégény József elvtárs mond ünnepi beszédet. A délutáni programot a sportversenyek biztosítják. Be­mutatót tartanak a PVSK és a Dózsa ökölvívói. Este nagyszabású juniálist rendeznek „dupla, vagy sem­mi“ játékkal egybekötve. A fotoriporter álma Ha esett az eső és csúszott az út, a sár lehúzta a cipőt. Ha nem esett, mindent a por lepett be a Petőfi utcában. De azóta minden megváltozott, a sár is, a por is a beton foglya és a lépcsőn lépkedő néni mintha elmosolyogta volna magát... Tanulságos kiállítás, melyet Pécsett is be kellene mutatni A szovjet tudomány eredményeinek egyik „élesztője“ a műszaki tájékoztatás és propaganda helyes megszervezése Még komoly műszaki isme­retekkel rendelkező embereket is ámulatba, csodálatba ejte­nek a Szovjetunió legújabb tu­dományos eredményei, techni­kai sikered. Akár a szputnyi kokra, az űrhajóra, a rakéta- technika szédületes fejlődésé­re gondolunk, vagy magunk elé képzeljük az önműködő automatasorokkal ellátott gyá rakat, az egész szovjet gazda­ság hihetetlenül rövid idő alatt elért eredményeit, — hajlamo­sak vagyunk valami rendkívüli Aki a jeges árvíz előtt Homorúdon élt, csak az '• megmondhatója, hogy az ős- dök óta tanyarendszerben élő, vég faluközösséget sem ismerő nberek gondolat- és érzelem- ilága milyen változásokon vent keresztül a négy év alatt. Nemcsak a faluba tömörülés, ■z új utcák, új házak, a szer- 'ezettebb élet, tehát külső 'kok tették, a változás belül- ól jött, mélyen az emberek tikéból, és az új házakba új ébereket varázsolt. Az ötvenhatos nagy árvíz, Vájd egymás után két évben » a súlyos jégverés megtépáz­ta a falut és a sok elemi csa­kis, az emberek elkeseredése uvaly ősszel csaknem szét- kmilasztotta a termelőszövet­kezetet. De a víznek, jégnek va nyoma sincs, a teltkalászú búzatáblák, a szépen művelt kukorica- és répaföldek mú­lják, hogy az emberek újra álpra álltak, a Kossuth szö- bttkezet pedig olyan virágzás­nak indult, mint még egy év­ben sem. * Május harmadikán négy 16—17 éves sihedert kozott át a komp a szigetre. Autóbuszra szálltak s a vég­állomás Homorúd volt. Az első ;fecskék” közt — akik közül Később három megszökött —■ °tt volt Matusek Pisti is, aki °zóto már „őslakosnak" szá­vait Homorúdon, így meséli el # történetet. —■ Hárman jöttünk Pécsről * Gyermekvédő Otthonból, ahol az igazgató néni indulás a lelkünkre kötötte, ne kozzunk szégyent magunkra. Mohácson a révnél csatlakozott aazzánk Árpi, aki úgy tudott Ötthűura találtak beszélni, hogy csak ámultunk. Mindent fitymált és lékicsinyeit, szinte ostobának éreztük ma­gunkat mellette. Táskarádiója is volt és a fiúk, meg hát én is éreztük, hogy ő a vezér. Az elnök bácsi azt mondta, hogy csak abból lesz ember, aki be­csületes és szorgalmasan dol­gozik, de az Árpi csak neve­tett és lefeküdt a sorok közé, mikor kapáltunk. Persze mi is abbahagytuk a munkát. Bál­én is hallgattam rá, mégis csúfolt, hogy így meg úgy szo­bacica vagyok, mert felmosom a követ, vagy helyettük is rendbe teszem a szállást. Ez bántott és nem is mentem ve­le, mikor a többiekkel meg­szökött. — Most három új fiú jött. Mindennap dolgozuník. Én már előleget is kaptam elsején. Kerékpárt szeretnék venni és az elnök bácsi megígérte, hogy akkor megint kapok előleget. Matusek Pisti most rangidős, bár korra a legfiatalabb, még nem töltötte be a tizenötöt. Erős fizikumú, mackós moz­gású, kékszemű Ikamasz, ha teheti, legszívesebben alszik, de a munkában szorgalmas. Mikor a csendes, tiszta szál­láson meglátogattuk, csak egy panasza volt, hogy a lába — a múltkor megszúrta — nehe- zen gyógyul és lemarad a töb­bitől. A többiek ott kapáltak a tsz-brigád közt, elve­gyülve a kukoricaföldön. A tsz-tagok reggel hétkor kezd­tek, de ők már hajnali három­kor beállítottak Nagy nénihez a reggeliért. Előző nap nem ment a munka, csak hét sort kapáltak meg, most be akar­ták pótolni a mulasztást, kü­lönben nincs meg a napi egy egység. S mikor a norma meg­van, még a nap magasan jár, indulás haza fürödni, majd Nagy nénihez vacsorázni. Utána kezdődik a moziban az előadás, vagy ha az nincs, várja őket a tsz klubtermében a sok fiatal, a rex, a ping­pong, a vidámság. Négy, szülő nélkül nevelke­dett, sok megpróbáltatáson ke­resztül ment fiatal talált ott­honra a Kossuth tsz-ben. Meg­értéssel, szeretettel nyújtották ki feléjük kezüket a homorudi emberék, s a közösség gondos­kodása becsületes emberekké neveli őket. Taller József tsz- elnöknek magának is hat gye­reke van, de a másik négy sorsát, ha lehet, még jobban szívén viseli, mint az övéit. Fürdőszobás lakást bérelt ré­szükre a gépállomástól, s az egyik tsz-asszonynak napi fél munkaegységet javasolt a fiúik ellátásáért. Nagy néni nem­csak fáz és mos a fiatalokra, de anyai tanácsokkal is el­látja, s ha kell, meg is dor­gálja őket. Nagy bácsi pedig azt mondja: „Maradjatok itt fiaim a mi tsz-ünkben örök­re”; És a fiúk esténként, mikor már a többi fiatal is hazament a klubból, Nagy néniéknél még egy kicsit körülülik az asztalt és a jövőről beszélgetnek. Ki­ből mi te** ha felnőj A csöndes Szőke Jóska, akinek az apja a pálin­kától, anyja a bánattól halt meg és csak néhány napja ke­rült a fiúk közé, még határo­zatlan. Ősszel, ha a zárszám­adás után megkapja részese­dését, motort vesz és még nem döntötte el, hogy verseny­motoros legyen-e vagy tsz-tag. őszre itt Homorúdon minden­esetre beiratkozik a hetedik osztályba és esti tagozaton elvégzi a nyolcadikat is. Az­tán majd meglátja. Sebeik Jancsi már biztosan tudja, hogy mezőgazdász lesz, mert az elnök bácsi megígérte, segít elintézni, hogy őszre fel­vegyék a Mohácsi Mezőgazda- sági Technikumba. Bamholezer Jóska, aki talán mind közül a legszorgalma­sabb a munkában és leghálá- sabb a melegségért, szeretetért, már örök hűséget fogadott. Ha betölti a tizenhatodik évét, belép a szövetkezetbe és itt marad, amíg csak el nem kül­dik. • II e ilyesmi persze senki- nek nem jut eszébe. Sőt Taller József új fiúkat kért a tsz-be. Két hét múlva húsz fiatalkorú érkezését várják, s azt sem bánnák, ha az új fiúk is náluk maradnának véglege­sen. Tornyos Éva pedagógus elvállalta, hogy segít a fiúik­nak elvégezni a hét és nyolc osztályt, előkészíti őket a vizs­gákra. Valószínű, köztük fs tesz majd egy-két olyan „Arpi”- féle, aki majd megszökik, de a többségre hat a gondoskodás és a szeretet, becsületes em­bert formál belőlük. ■ lói« dologra gondolni, rendkívüli képességű embereket feltéte­lezni, akik lángeszükkel terve­zik, konstruálják a technika csodáit. Pedig ezeknek az ered­ményeknek többsége a kivá lóan képzett, valóban láng­eszű tudósok megfeszített mun­kája mellett — a mindennapi, úgynevezett egyszerű munkát végző dolgozók millióinak ál­landóan fejlődő „technikai ap­rópénztudásán” keresztül gyü­mölcsöz miliiárdokat és teremt hallatlanul nagy eredményeket a szovjet népgazdaság számá­ra. Erről győződtünk meg Bu­dapesten, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a METESZ és a TIT által megrendezett „Moszkvai Műszaki Tudomá­nyos Propagandaház, Műszaki Tudományos Tájékoztatás és Propaganda a Szovjetunióban” című kiállítás megtekintésekor. Az SZKP 1959. VI. havi plé­numának határozatában is sze­repel: „.:. a műszaki tudomá­nyos propaganda segítségére kell, hogy siessen minden munkásnak, mérnöknek és technikusnak abban, hogy nö­velje szakképzettségét és tudá­sát. közreműködjön a műszaki fejlődés meggyorsításában, a munka termelékenységének nö vetésében;; ”■ Hazánkban, Magyarországon, népgazdaságunk fejlesztésének feladatai egyre nagyobb köve­telményeket támasztanak a mű szaki tudományos tájékoztatás propaganda munkájával szemben, mely követelménye­ket a munka jelenlegi szerve­zettségével és módszereivel nem lehet kielégíteni. Legtöbb gyárunkban például, nálunk Baranya megyében is kizáró­lag műszaki könyvtárakra tá­maszkodnak, néhol még arra sem, a legfrissebb műszaki fej­lesztési eredmények ismeretle­nek mérnökeink, technikusaink előtt. A külföldi eredményeik előbb érkeznek el hazánkba, mint saját hazai felfedezéseink, újí­tásaink. Teljesen hiányos pél­dául az újítások központi ke­zelése, nemhogy egyik gyér a másik korszerűsítéséről nem tud kellő időben, hanem még sokszor azonos iparágak üze­meinek dolgozói sem. Újítási megbízottatok tudnák csak el­mondani, mennyi felesleges fá­radozás, felesleges fortotkiadás kíséri egy-egy olyan újítás el­készítését, melynek kisváltoz- tatású konstrukciójával nem egyszer pár kilométerrel ar­rébb, egy másik üzemben ösz- sze találkozhatnak. A Szovjetunióban rendkívül nagy figyelmet fordítottak és fordítanak a műszaki tudomá­nyos tájékoztatásra, propagan­dára. Az állami és társadalmi szervek légiója foglalkozik kö- telességszerűen a legújabb mű­szaki eredmények adatgyűjté­sével s azonnali továbbításával az üzemek felé. Minden 500 főnél többet fog­lalkoztató vállalatnál közvetle­nül a főmérnök alá, rendelt műszaki tájékoztatási osztály van. A műszaki tájékoztatási osztályok (kisebb üzemekben megbízottak) ellátják a válla­latok műhelyeit megfelelő ha­lai és külföldi műszaki tájé­koztatási anyagokkal. Nem vé­letlenül hoztak olyan rendel­kezést, hogy minden vállalat műszaki fejlesztési tervét meg kell küldeni a tudományos szerveknek, többek között a központi műszaki tájékoztatási irodának is, melynek szakem­berei áttanulmányozva a ter­veket, az óriási egyéb anya­gok birtokában konstrflktív ja­vaslatokat tesznek -a műszaki fejlesztés irányának megszabá­sára, a terv teljesítésére. Kevés a helyünk s még ha oly sok lenne sem tudnánk ér­demben beszámolni mindarról, amit ez a kiállítás nyújtott a résztvevőknek, összegezéskép­pen annyit azonban megállapít hatunk, hogy a kiállítás anya­gának tanulmányozása kulcsot ad az ember kezébe, mellyel kinyithatja a Szovjetunió nagy szerű műszaki és technikai eredményei ismeretének ka­puit. Megmutatja ez a kiállí­tás azt is, hogy hazánkban nagyon sokat kell tenni a mű­szaki propaganda érdekében, ha a második ötéves terv mű­szaki feladatait gyorsabban akarja megyalósítani. A szé­dületes iramban fejlődő techni­ka feladatul rójja a baranyai szakemberek számára is, hogy megkeressék útját-módját a társadalmi műszaki tudomá­nyos egyesületek kiszélesítésé­nek, számuk gyarapításának, munkájuk színvonala emelésé­nek. Ehhez nyújt kitűnő segít­séget a kiállítás, melynek be­mutatását Pécsett várjuk*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom