Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-26 / 123. szám

I960. MÁJUS 26. NAPLÓ 3 „A szocialista munkabrigád-mozgalom a munkaverseny új formája“ A szocialista munkabrigád-vezetök tanácskozásának tanulságai Mint már lapunk tegnapi ámában megírtuk, május -én a njegyei pártbizottság üácskozásra hívta meg a dialista munkabrigádok ve­tőit abból a célból, hogy a mkásokkal közvetlenül meg ■gyalja a munkaverseny új jtásának, a szocialista mun- brigád-mozgalomnak hely­ét, feladatát, szervezési és <féb kérdéseit. Ambrus Jenő ’társnak, a városi pártbizott J első titkárának vitaindító- már ismertettük, a felszó­lók többségének nevét is iöltük arra utalva, hogy a li napon visszatérünk a vi- •a és az összefoglalóra; \ szocialista brigádvezetők ő Baranya megyei tanács­zásának hangulatát kedve­li befolyásolta, hogy a me- li pártbizottság vezetői csak n valamennyien résztvettek >n. Örömmel és jókedvvel ugtázták a tanácskozás résztvevői, ty Egri Gyula, Török Ká­li, Ambrus Jenő, Bogár Jó­it Kárpáti Ferenc elvtársak, amint a megyei és városi •tbizottság osztályvezetői, a kszervezet megyei vezetői, vállalatok igazgatói, párt- pszervezeteinek titkárai el­látták helyüket a tanácsté­rben. A megye vezetőinek zvétele egyben a tanácsko- rendkívüli fontosságát is rözte. >e hát miért äs van a szó­lista brigád-mozgalomnak íjainkban ilyen nagy jelesn- ége? Egri Gyula elvtárs zefoglalójában úgy jelle- Zte: „A szocialista brigád- zgalom az a bölcső, mely- i erősödhet a gyerek, izmo- Ihat, fejlődhett szocialista bérré válhat az ember, ltunk múlik, hogy meggy őr­ük ezt a fejlődést1' .*« Szocialista emberré válni! iy sokszor elhangzott a ta­rozáson munkások és ve­ik szájából, kérdőn és ma- ifázón e mondat. A szocia- á munkabriád-mozgalom gyénkben a Szovjetunió nmunista munkabriádjai deményezésére indult el. á szervezte senki; Nem delte él fölülről“ senki, n volt kezdetben még „szer- ésformája“ sem, nem írtak Burát róla, nincs szakiro- ina és adminisztrációja, kiált maguk a munkások 'ácsolták, törekvéseiben az egyszerű ember magasabbra törése Bpedig együttes, közös, kol- tiv előretörése jelentkezett. tázmér János csapatvezető ár például elmondta, hogy a termelésre is „rámentek“, S a tanulásra egyaránt. 'olyi István vájár beszámolt ál, hogy az ő csapatában ' analfabéta bányász van, — iy erőfeszítéssel kezdtek ta­nához. Körmendi Lajos, a álói Ill-as akna ifjú front- *tere a fiatalok megváltó­dról beszélt. „A politikai átásnál kezdtük — mond- ^erényen — aztán fokozato 1 áttértünk a gazdasági áka javítására. Csökkentet- : a hiányzásokat. Kiadtuk a a tisztán termelésre, apy nem volt köamyű do- Negyven fős csapatomból ember „elverte“ a kerese- ! ivott, rossz úton járt. Ma -Uen bumlizónk sincs. Egy alatt negyedmillió forintot futottunk meg a népgaz- 7?nak. És ezt úgy értük el, V mindig támogattuk, se- T-ük egymást“. Reifer Lajos csapatvezető hvunkatársai megváltozá- ^ beszélt. Felfedezték — dta élénk figyelem köze­pette, — hogy a szocialista brigád-mozgalom jó dolog. Örömét találja az ember mun­kájában, és a többiek segítsé­gével, soha nem látott ered­mények elérésére képes. A szo­cialista brigádmozgalom ala­kítja, faragaj az embert. Du­kál József a komlói Kossuth- bánya mozdonyszerelő brigád­vezetője arról beszélt, hogy mennyire új volt kezdetben ez a mozga lom a munkások számára. Érezték, — hangoz­tatta a fiatal brigádvezető, — hogy most másképpen kell él­niük, dolgozniuk, viselkedni ük. „Mi nem járunk ugyan kol­lektíván moziba — ez nem is helyes — hisz a családos és a nőtlen embereknek más-más elfoglaltságuk akad <— de a filmkritikát olvasva figyel­mébe ajánlom a brigád tag­jainak a jó filmeket. Könyve­ket is olvasunk. Én magam naplót vezetek a brigád életé- rőh** Kovács Sándor a Pécsi Por­celángyárból a szakmai tovább képzést tette szóvá, Horváth János Pécsbányáról azt hang­súlyozta, hogy a szocialista brigádba Pécsbányán nem ke­rültek „úgynevezett válogatott emberek“, mégis 125—130 szá­zalékot értek el állandóan, mert újabb munkamódszerrel dolgoztak; Amíg eddig két fúrógépet használtak egy mun kahelyen, addig ők hármat, négyet; „A szociálist^ munka­brigádnak a legjobb munka- módszerrel kell dolgoznia — mondta Horváth János elvtárs — mert a termelékenységet csak így tudja növelni“; A szocialista munkábrigádok vezetői azonban nemcsak a jó dolgokat mondták el a tanács­kozáson, hanem éles szóval bírálták a hibákat is. A gazdasági vezetők sokszor széjjel dobálják a brigádokat — panaszolták többen — csak a termelés oldalát nézik a moz­galomnak, nem biztosítják az oktatás levezetését. A szocia­lista szerződések kétoldalúsá- ga nagyobb biztosítékot jelen­tene a vállalások teljesítésére. A szerződésibe ne vegyenek be olyan dolgokat, mint a rejtett munkaidőhosszabbítás, a kol­lektív színház-, mozi-látogatás, vagy akár az értekezleten való részvétel. A brigádvezetők egyetértettek azzal, hogy ez formalizmus és nem tükrözi a mozgalom lényegét. Ha a mű­szakiak nem kívülről patronál­ják majd a brigádokat, hanem ők maguk is tagjai lesznek, ez hasznot jelent mindenki szá­mára. Sokan a brigádvezetők közül a megyei pártbizottság vezetőitől kérték választ arra, hol van a mozgalom célkitűzé­seinek felső határa amit el le­het érni ebben a versengésben, s mit kell tenni annak érde­kében, hogy ezt elérjék? — Az ember viszonya más lett a termelőerőkhöz, s meg­változott egymáshoz való vi­szonyuk is — mondotta ösz- szefoglalójában Egri Gyula elvtárs. — A termelési viszo­nyok most szabad utat enged­nek a termelő erők fejlődésé­hez. Az emberi alkotás olyan lehetősége teremtődött meg ennek következtében, mely el­képzelhetetlen bármely más társadalmi rendszerben. Csak idő kérdése tehát, hogy mit mikor végzünk el; A szocialista brigádmozgalom új mozgalom Lényege, hogy előtérbe helye­zi az embert, feltételezi az em­beri felemelkedést. De az em­ber felemelkedése, fejlődése, politikai látókörének szélese­dése, szakmai tájékozottsága a termelés emelését segíti elő. A termelés emelése a javak gyarapodását jelenti A szocia­lista brigád-mozgalom az a munkaverseny-forma, ahol szocialista embereket lehet nevelni Ez a versenyforma nem tűr formalitást! Éppen ezért tömegesen ilyen brigá­dokait szervezni, pusztán a szer vezés kedvéért, a statisztika kedvéért rossz dolog; A szo­cialista brigádmozgalom alapja a termelés. Célja —* többet, jobban, olcsóbban termelni, új módszerekkel, haladó techni­kával. A brigádok által elért eredményeknek azonban kol­lektív eredményeknek kell lenniük, azokat gyorsan az egész üzemben el kell terjesz­teni. Ez a brigádmozgalom, kölcsönös segítségnyújtást és magasfokú fegyelmet kíván, melyben az emberek értik, amit csinálnak; A kollektíva pedig akkor lesz jó, ha benne nincs sem édes, sem mostoha gyerek; A szocialista brigád­mozgalom nem a legjobbak, mégcsak nem is a kommunis­ták csoportosulása, hanem a gyengébbek, erősebbek, tanul- tabbak és tanulatlanabbak összefogása azért, hogy egyen­lő képességűvé váljon minden ember. — mondotta többek között Egri Gyula elvtárs, majd a szocialista brigádmoz­galom támogatására hívta fel a jelenlévő szakszervezeti és gazdasági vezetőket Egri Gyula elvtárs befejező szavaival végétért a Baranya megyei szocialista munkabri- gád-vezetők első tanácskozása. Gazdag, hasznos, érdekes, nagyon jó tanácskozás volt A Sí-es egy budai utcán Elkészül a Dél-Dunántúli Mező­gazdasági Kiállítás elrendezési térképe A dél-dunántúli mezőgazda- sági kiállítás főbizottsága meg­bízásából a tervező mérnökök elkészítették a kiállítás és vá­sár részletes elrendezési térké­pét. A kiállítást 12 000 négyzet- méter alapterületen a pécsi vá­sártéren rendezik meg. A ki­állítási iroda 2370 négyzetmé­tert épít be pavilonokkal, a MEZÖSZÖV, gépállomások és a növényvédő állomás 3000 négyzetmétert, egyéb vállala­tok pedig 1200 négyzetmétert. A Vízügyi Igazgatóság 2000 négyzetméter területen öntö­zési bemutatót rendez. A nö­vényvédő állomás növényvédő repülőgép bemutatót rendez a vásár területén; Totlseprű ihtjmöAímok: Újságjaink napról napra (helytelenül úgy szokták mon­dani: nap mint nap!) beszá­molnak a huligánok cselekede­teiről, társadalomellenes tettei­ről. E helyütt is gyakran szól­tunk nyelvrontó szavainkról. Talán ez az Oka annak, hogy többen levélben érdeklődtek a huligán szó eredetéről. A most második lenyomatban megje­lent, Bakos Ferenc szerkesz­tette Idegen Szavak Kéziszó­tárában a 300. lapon a követ­kezőket olvashatjuk: huligán (hooligan) ang nyers, durva .erőszakos, a társadalom­ra veszélyes munkakerülő em­ber huligánok elvadult csőcselék, amelyet főleg reakciós politi­kai célokra használnak fel. A huligán szó tehát az an­gol hooligan szóból származik. Regi gépek új rendeltetéssel Szakképzett cukrászokat *0 n n a 1 felveszünk. J/^Bya megyei Vendéglátó I **t»t Pécs, Rákóczi út ' sz. 151162 Milyen lesz a trágyamarógép? Laukó Jánosnak, a szentlő­rinci tangazdaság gépész- mérnökének nevéhez’ fűződő kísérletezések, újítások az utóbbi időben hivatalos kö­rökben nagy érdeklődést kel­tettek. Mikor tarcsapusztai la­kásán felkerestük, éppen a másfél éve készülő doktori disszertációjának anyagát rendezgette, hogy az utol­só simítások után az esti sze­méllyel Budapestre vigye és ott az egyetem szigorú bíráló bizottsága elé terjessze. Mint a rövid beszélgetés során megtudtuk, a könyvnek is beillő tanulmány elkészíté­séhez több mint száz hazai és külföldi forrásmunkát használt fel, s a bonyolult matematikai és fizikai műveletek leveze­tésére még ennél is több éj­szakát. Nappal a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum második és harmadik osztá­lyában géptant tanít, ezenkí­vül mint főmérnök a gazda­sági ügyeket, és mint gazda­sági párttitkár az egyéb ügye­ket intézi. Szabad idejében és este módszertant és pedagó­giát tanul a közeledő szigor­latokra és közben egyre újabb megoldásokon, új konstruk­ciókon töri a fejét, ami sze­rinte lényegében minden mér­nök munkájához hozzátarto­zik és ezért nem is tekinthető újításnak; A trágyamarórdl is szeré­nyen és szűkszavúan beszél, szigorúan a lényegre szorít­kozva: — A munkások már évek óta panaszkodnak, hogy na­gyon nehéz és fárasztó az is­tállótrágya rakodása. A kül­földi rakodógépeket, úgyneve­zett markoló darukat besze­rezni ma még igen költséges, másrészt azok sem tökélete­sek, nagy helyet foglalnak el, nehezen mozdíthatók. Ezért választottam ezt a témát a disszertációmhoz. A konstruk­ció elvét már kidolgoztam, maga a gép még nincs kész, de ha sikerül minden anyagot beszerezni, még ebben az év­ben elkészítjük. — Milyen lesz a trágya­marógép? — Egyszerű, olcsó és köny- nyen kezelhető. Egy RS 09-es német gyártmányú traktor hajt meg három marókósek- • kel felszerelt íonsó Ahogy a traktor halad előre, a kések belemarnak a trá­gyába és azt a hengerek egy futószalagra továbbítják, ami felhordja a pótkocsira. A hen­gereket hidraulikával lehet állítani lejjebb vagy feljebb, ahogy a trágya magassága megkívánja. Ha ez a gép el­készül és a gyakorlatban is beválik, akkor a mi gazdasá­gunkban az istállótrágyázás összes műveleteit gépesítettük, mivel a hordás és teregetés már most gépesítve van. A régen várt és egyszerű­nek, praktikusnak Ígérkező gép bizonyára sok szakembert fog érdekelni majd, de Laukó János tarsolyában akad más érdekesség is. Tavasszal egy Maulwurf vontatású vetőgé­pet, egy vezérlő mű felszerelé­sével, szemenkénti répa vető­géppé alakított át, s a takar­mányrépát és a cukorrépa egy részét ezzel a géppel vetették el. Az egyelés már az idén is sokkal könnyebb volt, de a gép sok helyen még egy pont­ra — 18 centiméterenként — több szemet is kiszórt. Jövő tavaszig tökéletesíteni szeretné U ©épet. Úgy hogy «gyáMaláo ne kelljen egyelni.- A Földmű­velésügyi Minisztérium és a mosonmagyaróvári gépgyár már érdeklődött az újításról és ha a tökéletesítés sikerül, szériában is legyártják. Ugyan­csak érdekes újítás a gazda­ság kendervágó gépe, melyet Laukó János kévekötő arató­ból alakított. A szerkezet egy­szerű, levágja és kévébe rak­ja a kendert és használat után egyszerűen és gyorsan ismét aratógéppé alakítható. Elmés és ügyes megoldás a trágya­szóró géppel történő magken- der-cséplés is, amely szintén Laukó János ötlete, volt. újításai, konstrukciói egy­szerűek, olcsók, könnyen kivi- telezhetők, jellemzésként konistruálójuk felfogásának, mely szerint: — Az iparban kell, a mező- gazdaságban nem szabad komplikált, bonyolult és érzé­keny gépet alkotni, mert az időjárás szeszélyei, a por és egyéb szennyeződések, melyek a szabadban érik a kényes gépet, gyorsan tönkre teszik. Mennél egyszerűbb kivitel, annál jobb, tartósabb. ~ R»é — London délkeleti részén a múlt század végén bukkan fel .csi­bész, vagány“ értelemben. —* Kiss Lajos szerint akkortájt népszerű volt egy tréfás dal, amely egy Hooligan nevű, ki­hívóan nyers, kötekedő termé­szetű családról szólt. Feltehető, hogy e dal révén lett hírhedt­té a közben köznévvé vált szó. Más vélemény szerint a „Hoo- ley bandája“ (angolul: Hooley Gang) szókapcsolat rejlik e szóban. Nálunk Révai Nagy Lexikon na már 1914-ben nyilvántart­ja mint a magyarban is elő­forduló idegen 6zót. Itt kétféle jelentése van a huligán szónak: brutális és elvetemült ember, illetőleg Oroszországban: pog­romokat rendező, erőszakosko­dásokat elkövető bandák neve, Wacha Imre szerint az 1930- as években az illegális moz­galomban résztvevő kommunis­ták a huligán szót „politikai köpönyegforgató, áruló, pro­vokátor, besúgó“ jelentésben használták. Különösen a jobb­oldali szociáldemokraták meg­alkuvó, munkásáruló vezetői­re vonatkoztatták. Ennek a jelentésnek némileg módosult változata található a Szegedi Szótárban: „sztrájktörő, mun­kásáruló, nem szervezett mun­kás“ értelemben. Ezt a jelen­tést 1945-ig tartotta meg. A későbbi években a Jogtu­dományi Közlöny 1949. évi kötetében találkozunk újból a huligán szóval. E szó ugyanis származékaival együtt a Szov- jetarosz Büntetőtörvénykönyv magyar fordításában többször is előfordul: „A bíróságok tar­toznak a huligánság ellen fo­kozott megtorlást alkalmazni, és a rosszindulatú huligánok­kal szemben szabadságvesztést kell kimondaniuk.“ Ekként kerül tehát a huli­gán szó — mint a szovjet téte­les jog egyik kifejezése — az összehasonlító jogtudomány nyelvébe, s innen terjedt el főleg a rendőrségi híreken ke­resztül a köznyelvben is. A fenti fejtegetésekből lát­ható, miként változik egy szó jelentése az évtizedek során. A huligán szó jelentése válto­zott ugyan, de maguk a hult- gánok nem akarnak megvál­tozni Or, Tóth IstvdS Ilyenek lesznek as új pécsi buszok Látogatás az Ikarusz gyárban Budapesten a Mátyásföldön hangulatos kertváros övezi az ’ Ikarusz gyár hatalmas szerelő- csarnokait, tágas, ragyogóan tiszta gyártelepét. Az udvaron ' polietilén fóliába csomagolva luxus buszok várnak elszál­lításra. Egy nagy csarnokban éppen az NDK-nak szállítan­dó 630-asok üléseit kárpitoz­zák. mig velük szemben tar­tálykocsik várnak útlevélre. Észak-Amerikát kivéve, vala­mennyi földrészen megtalálha­tó az Ikarusz buszok népes családjának valamelyik tagja. Indonéziától Braziliáig. a szov­jet városok utcáin, Egyiptom pálmával szegélyezett autó­sztrádáin, mindenütt a magyar Egy próbaúton lévő Ikarusz 620-as lyekben még a legnagyobb ká­nikulában is mínusz 20 fokos hideget lehet varázsolni. Zirna Rezső, a vevőszolgálati osztály helyettes vezetője végig vezetett először a gyáron s csak azután mutatta meg, milyenek lesznek az új pécsi busaok. A 62 utast befogadó Ikarusz 620-asok előtt álltunk meg. Ezekből 20 indul majd július végén Pécsre. Itt tudtuk meg azt is, hogy a 620-ason kívül még hat 31-es típusú buszt is rendelt Pécs. ezek majd no­vemberben kapcsolódnak be a pécsi forgalomba. A 620-as és a Pécsett már ismert 31-es emelt teljesítményű motorjá­val biztosan könnyedén gör­dül majd utasaival Pécs me­redek utcáin és gyorsan elfe­lejteti velünk a nyugdíjba vo­nuló jó öreg villamost. Erb János ipar hírnevét öregbítik. Bél­és külföldön egyaránt népsze­rűek és az ipari vásáron is hatalmas sikert arattak az c ugyancsak itt készülő külön- r böző tartálykocsik, Röntgen- 1 autók, fogászati rendelők, tej- x szállítók és hűtőkocsik; ame-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom